Esztergom és Vidéke, 1941

1941-09-13 / 74.szám

HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 74. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. IJIHIigglMM SZOMBAT, 1941. SZEPTEMER HÓ 13 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A szatmári és nagyváradi püs­pökségek visszakapták önállóságu­kat. — 52.000 beteget ápoltak fél év alatt a budapesti kórházakban. — Horthy kormányzó és Bárdossy miniszterelnök felkeresték Hitlert a főhadiszálláson. — Kétmillió pengő kárt okozott Kolozsmegyében az ár­víz. KÜLFÖLD Németországban új műszaki mi nisztériumot állítottak fel. — Török­országban kihirdették az ostromál­lapo ot. — Roosevelt nem ismeri el hadiövezetnek az Atlanti-óceánt. — A bolsevikiek elhurcolták a Volga­in enti németeket Szibériába. — Nem tettek külön békeajánlatot a fran­ciák Németországnak. — Kanadai, brit és norvég csapatok szálltak partra a Spitzbergákon. — Olasz parancsnokság alatt áll az egész adriai tengerpart. — Száz zsidót letartóztattak Parisban németellenes tüntetések miatt. — Ismeretlen re­pülőgép amerikai tartályhajót süly­lyesztett el a Vörös-tengeren. — Ha Szentpétervárt át kell adni, akkor a vörösök levegőbe röpítik. — Irán valamennyi olajmezejét angol véde­lem alá helyezték. — Az angol kö­vetség elhagyta Finnországot. — Német kézre került Szentpétervár ubrovkai villanytelepe. - Roose­velt megbízottat küldött Rómába a pápához. — Szigorúan megtorolják Franciaországban a német hadsereg ellen elkövetett merényleteket. — Szabadonbocsátják azt a francia ha­difoglyot, akinek fia önkéntesnek je­lentkezik. — Száz hadiipari mun­kásnőt tüntetett ki Hitler. - 700 német állampolgárt internáltak Irán­ban. — A magyar, olasz és román követségeket bezárták Iránban. — Amerika megint szállít olajat Japán­nak. — Szentpétervár vízmüveit és ipartelepeit bombázták a német re­pülők. — Agyonlőtték Madridban Manuer Rascon kommunista vezért. — 275 iráni német polgár kiszol­gáltatását követelik az angolok. — Tilos a khakiszínű ruha Egyiptom­ban. — Egyórás megbeszélést foly­tatott a pápa Roosevelt kiküldöttjé­vel. — Fokozzák tevékenységüket a kommunisták Franciaországban. — Elrendelték a kivételes állapotot a norvég fővárosban. — Perzsia ki­adja Angliának az iraki politikuso­kat. _ Szovjet csapatok is vannak Spitzbergákon. — A japánok töme­gesen hagyják el Indiát. — Fegy­veres önvédelmi alakulatokat szer­veztek Szerbiában. — Újjáépítik Ca­tania, Palermo, Nápoly és Bari ki­kötőket. — Ujabb hatmilliárd dol­lárt kért Roosevelt Anglia megse­gítésére. — A Szovjetnek szánt se­gítséggel csökkennek az Angliába küldött szállítmányok. — Háborús propaganda- folyik az amerikai mo­zikban. — 400.000 volgai németet száműztek a vörösök Szibériába. — Fegyveres szerb önvédelmi csapatok szállták meg Szerbia községeit — Szerbiában elrendelték a rögtönitélő bíráskodást. Megnyíltak az iskolák kapui A szeptember hónap a tanuló­ifjúság új esztendejét jelenti a reá várakozó élet küzdelmeiben. Egy évvel ismét közelebb lesz ahhoz a szent célhoz, amelyhez el kell ér­nie minden becsületes, igaz magyar állampolgárnak : a dolgozó, a küz­dő, a magyar nemzetet fenntartó, becsületes hazafinak. Igen, dolgo­zó és nem henyélő, mások keserves filléreit eltékozló embernek, amit csak akkor tud elérni, ha végigjár­ja azokat az iskolákat, amelyek hivatva vannak előkészíteni, kita­nítani erre a munkára. Igaz, nagy gond ez a szülőknek is, hiszen anyagi áldozatokat jelent ez az is­kola kapujának megnyílása és sok­szor remegve és kétségbeesetten kérdi önmagától nem egy és két szülő, hogy taníttassa-e gyerme­két, hozzon-e anyagi áldozatokat, érdemes-e ? De a tanulók között is akad nem egy és nem kettő, aki fogcsikorgatva, szinte kétségbe esetten kiáltja : minek járjak isko­lába ? Miért tanuljak ? Ugy az ilyen szülőknek, mint ta­nulóknak csak annyit mondhatunk, hogy igenis taníttatni, illetve ta­nulni kell mindenkinek bármely pályára készül, bárhol gondolja az élet útjait járni, mert egyik pálya sem tűr félembert, féltehetséget. Nagyon meg kell állania a sarat, ahi érvényesülni akar. Rossz or­vos, rossz ügyvéd éppen úgy nem fog keresni, mint a rossz szabó, mert ki bolond ezeknek pénzt adni. Igen tanulni kell mindenkinek és az előtte nyitva álló iskolába min­den szülő, ha bármily áldozattal és nehéz gonddal, de küldje isko­lába gyermekét és viszont minden den gyermek a legnagyobb szere­tettel, örömmel és buzgalommal lépje át azt a kinyílt iskola kapu­ját, amely őt az élet útjaira előké­szíti és megtanítja, hogy azon a pályán, melyen haladni akar és amelyen nemcsak önmagának a megélhetését óhajtja biztosítani, de a hazájának becsületes, tisztes­séges honpolgára fog lenni. Ezek a gondolatok irányítsák, vezessék úgy a szülőket, mint a gyermekeket most, amikor meg­nyíltak az iskolák kapui és ismét egy új esztendő előtt állunk. állatdíjazás Magyarsző­A párkányi járás főszolgabírája aug. 31-én Magyarszőgyénben a mezőgazdasági érdekképviseleti szervek és és a vm. gazd. egyesület közreműködése mellett igen jól si­került állatdíjazást rendezett, a melyre a környékbeli falvakból nagyszámú és igen jó minőségű há­ziállatokat, teheneket és üszőket, lovakat, csíkókat és disznókat ve­zettek elő. Az alispán képviseletében dr. Beér Gyula vm, főjegyző jelent meg és osztotta ki a díjakat. Sipos István szőgyéni főjegyző üdvözölte a vendégeket, dr. vitéz Zsiga Já­nos főszolgabíró pedig az állatdí­jazás céljáról és jelentőségéről be szélt. Díjat adtak : Esztergom várme gye közönsége 200 P, a m. kir, földmivelésügyi minisztérium 150 P, a Szarvasmarha Tenyésztők Orsz, Egyesülete 100 P.Hercegprí­másí uradalom, Magyarszőgyén, Németszőgyén, Kisujfalu, Köböl­kút, Farnád és Bátorkeszi közsé­gek 50—50 P, az esztergomi Szé­kesfőkáptalan 30 P, dr. Késmárki Frey Vilmos 25 P, a Kisalföldi Szarvasmarhatenyésztők Szövetsé­ge, a Párkányi Hazai Malomipar Rt., a Párkányi Járási Hitelszövet­kezet, Bodrossy Dénes, a Futura igazgatója, Hajós Jenő magyarsző­gyéní körállatorvos 20—20 P. Ezenkívül a m, kir, Földmivelés­ügyi Miniszter oklevelet, a Kisal­földi Mezőgazdasági Kamara 2 ok­levelet és egy hatszemélyes líkőr­készletet, báró Ulmann György bé­lai földbirtokos 500 kg, kopaszárpa vetőmagot. Az egyik nyertes : Renczés Béla bátorkeszi birtokos lemondott a 30 P-s díjról, úgy hogy ezt is más ér­demes kisgazdák jutalmazására le­hetett felhasználni. A bíráló bizottság elnökei Tom­ka László vm, gazd. felügyelő, Koncsek Endre járási m, kir. gazd. felügyelő, Payer János káptalani jószágfelügyelő, Dluhy László pár­kányi malomigazgató és Helfer Gábor párkányi földbirtokos vol­tak. Első díjat nyertek : a törzsköny­vezett hússertések kategóriájában Kurcz János magyarszőgyéni gaz­dálkodó, a nem törzskönyvezett hússertések csoportjában Lehotkaí András németszőgyéni kisgazda. Az állami támogatással ellenőr­zött községek teheneinek csoport­jában Dékány János magyarsző­gyéni, az államilag nem ellenőrzött községek tehenének csoportjában Elzer Béla németszőgyéni, az el­lenőrzött tehenek kategóriájában Gulyás Lajos kísújfalui községi biró, az ellenőrzött üszők csoport­jában Mánya Gyula kisúj falui kis­gazda. A lovak csoportjában Bohák La­jos érsekkétyi, Balázsi Géza bényi ig. tanító, Renczés Boldizsár bá­torkeszi birtokos, Hoor József ma­gyarszőgyéni kisgazda és Gulyás János kisúj falui birtokos nyertek díjakat. A kiállítókon kívül számos állat­tenyésztő és egyéb érdeklődő je­lent meg a szomszédos és távolabb fekvő községekből is. A rendezés nehéz feladatát a magyarszőgyéni körjegyzőség a legjobban megol­dotta, úgy hogy a megjelent ható­sági személyek, földbirtokosok és a többi vendégek ís azzal a benyo­mással távoztak, hogy a párkányi járás kisgazdáinak igen jó, első­rendű állatjai vannak, az egyes csoportokban felvezetett állatok minőségben versenyeztek egymás­sal, úgy hogy a bíráló bizottságnak nehéz volt kiválasztani a legjobba­kat. «ii«iiraiiiii£iiiiiMííi!íMiiiMiin Miit kaphatiiaK lisztjegyet? Miniszteri rendelet értelmében a közellatasi miniszter elrendelheti, hogy az ország egész területén, vagy annak meghatározott részein a lisztet, kenyeret és száraztésztá­kat csak hatósági jegy alapján hozzák torgaiomba. A jegy ellené­Den kiszolgáltatandó fejadagot a közellátási miniszter, vagy hozzá­járulásával a közellátási kormány­biztos állapítja meg. Hatósági jegyet igényelhet min­denki, aki vámőrlésre nem jogo­sult, vagy aki e jogáról lemondott és gabonáját a kijelölt kereskedő­nek eladta. Nem kaphatnak lisztjegyet azok, akík állandóan vendéglőben étkez­nek. Az olyan gyermek, aki első élet­évét nem töltöte be, kenyér- vagy lisztjegyet nem kap, részére azon­ban búzadara jegyet kell kiszolgál­tatni. A jegyeket a községi elöljáróság osztja szét a fogyasztók között, a közellátási miniszter által megál­lapított szabályok szerint. A ke­reskedő köteles készlete erejéig az érvényes jegyekre készpénzfizetés ellenében lisztet, kenyeret, vagy tésztafélét kiszolgáltatni. A keres­kedő nem kötheti ki, hogy csak ak­kor adja ki a lísztadagot, ha ugyanakkor mást is vásárolnak. Ez a cselekmény büntetés terhe alatt tilos. Felemelték a postai dijakat A kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter rendeletet adott ki a posta-, távíró- és távbeszélődíj­szabás egyes díjtételeinek megvál­toztatása tárgyában. A rendelet szerint a levél bér­mentesítési díja belföldi helyi for­galomban 20 grammig 12 fillér, 40 grammig 16 fillér, 250 grammig 20 fillér, 500 grammig 30 fillér. Kül­földre : Németországba, Lengyel­országba, Cseh-Morva védnökség­be, Horvátországba 20 grammig 40 fillér, ezenfelül 20 grammonkint 24 fillér, Olaszországba és gyarmatai­ba, Szlovákiába, Vatikánváros ál­lamba 20 grammig 40 fillér, ezen­felül 20 grammonkint 30 fillér. Egyéb külföldre 20 grammig 50 fil­lér, ezenfelül 20 grammonkint 30 fillér. A levelezőlap bérmentesítési dí­ja belföldre helyi forgalomban 8 fillér, távolsági forgalomban 12 fil­lér. Külföldre : Németországba, Cseh-Morva védnökségbe, Horvát­országba, Lengyelországba, Olasz­országba és gyarmataiba, Vatikán­város államba 24 fillér, egyéb külföldre 30 fillér. Az ajánlási díj belföldi helyi forgalomban 30 fii,

Next

/
Oldalképek
Tartalom