Esztergom és Vidéke, 1941

1941-06-28 / 52.szám

gyermek jár a nyár folyamán pl. a vasúthoz is dolgozgatni. Csütörtökön este érdekes beszél­getést hallgattunk a rádióból az esztergomi középiskolás diákok kaptármozgalmáról. Lugosi Gyula tanítóképzős az ottani diákkaptár ifjúsági elnöke és Vörös Mariannn a leánygimnáziumi diákkaptármoz­galom ifjúsági elnöknője számolt be a diákok ezirányú munkásságá­ról. A hasznosság mellett szép diák­közj'óléti célokat valósítanak meg a leleményes diákok. A leánygimna­zisták pl. nemes hazafias-szociális célt tűztek maguk elé: elhatározták egy szegény székelyföldi falu, Gyer­gyócsomafalva talpraállítását. Most ezért dolgoznak*, — és mint a rá­dióból is hallottuk, nem röstellik a diáklányok a vashulladékos kisko­csit húzni az utcán . . . Határbejárással kapcsolatos vetésdíjazás Lábatlan községben A Kisalföldi Mezőgazdasági Ka­mara a folyó évben a hatáskörébe tartozó területen vetésdíjazások tar­tását vette tervbe, amelynek kap­csán Esztergom vármegyében Tokod, Lábatlan és Nagyölved, valamint Kéménd községekben tartanak ve­tésdíjazást. Tokod községben 1941. évi június hó 15-én, míg június hó 22 én Lábatlan községben zajlott le a határbejárással kapcsolatos vetés­díjazás. Folyó évi június hó 29-én pedig Kéménd és Nagyölved köz­ségekben kerül sorra a nemes ver­seny. Lábatlan községben az érdeklődő gazdaközönség lelkesedéssel várta a: bírálóbizottsági tagokat, akik Csobán Jenő esztergomi járási me­zőgazdasági bizottsági elnökkel majdnem egyidőben érkeztek. Így megjelent Schalkház Ferenc gazda­sági tanácsos, az Esztergomvárme­gyei Gazdasági Egyesület elnöke, Tardoskegyi V. Ferenc esztergomi járási gazdasági felügyelő, fiegedűs Balázs, az Észtergomvármegyei Gaz­dasági Egyesület ügyvezető igazga­gatója, a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara Esztergomvármegyei Ki­rendeltségének vezetője, Lovász Jó­zsef és Vierl György piszkei kis­gazdák. Az egybegyűlteket Mészá­ros Ferenc ref. lelkész, a községi mezőgazdasági bizottság elnöke és György falvi Dezső községi főjegyző fogadta és melegen üdvözölte. Amíg a bírálóbizottság munkáját végezte, addig az egybegyűlt gazda­közönségnek Hegedűs Balázs tartott a növénytermelést összefoglaló elő­adást, majd az érdeklődő gazdáknak a feltett kérdésekre adott szakszerű útbaigazítást. A bírálati eredmények a követ­kezők: 1. díj: (egy ezüst gyümölcs­tál) Kárász Dávid, II. díj: (egy ezüst gyümölcstál) Szenes István III. díj: (egy díszes ébresztőóra) Gazdag György, IV. díj: (oklevél) ifj. Barsi József, V. díj: (oklevél) Szenes János, VI. díj: (oklevél) Németh László, VII. díj: (oklevél) Tihanyi Jánosné, VIII díj: (oklevél) S. Balog János; mindannyian kis­gazdák. A díjnyertes kisgazdákat Csobán Jenő, a bizottság elnöke üdvözölte, majd Schalkház Ferenc Esztergom­vármegye Gazdasági Egyesületének elnöke szép szavakkal buzdította a megkezdett úton való tovább­haladásra s arra kérte őket, hogy a földszeretetüket és tanulni-vágyásu­kat továbbra is tartsák meg és kibővült ismereteiket a haza és a magyar társadalom érdekében érté kesítsék. Végül Mészáros Ferenc községi mezőgazdasági bizottsági elnök és Györgyfalvi Dezső mondottak kö­szönetet a lábatlani gazdaközönség nevében. Július 6-án hajnalban át kell térni az úttest túlsó oldalára Hosszú évek óta halljuk már a hozzánk érkező külföldi vendégek Magyarországot őszintén dicsérő szavait. Barátaink és idegen ország­beli látogatóink azonban mind gyak­rabban vallják be, hogy kellemet­len meglepetés éri őket az ország­határon. Minden idegen panaszolja az Európa szemében furcsa, el­maradott, sőt „borzasztó" külön­legességet: a „balra hajts" irányú közlekedést. Mert az európai szá­razföldön kivétel nélkül mindenütt jobbirányú közlekedés van már, csak nálunk nem. Ezért határozta el a kormány, hogy a hajtási irányt megváltoztatja és a régi „balra hajts, jobbra előzz" helyet a „jobbra hajts, balra előzz" elvét vezeti be. Bevált külföldi példák szerint nálunk is először vidéken rendelik el a jobbra hajtást. A főváros és közvetlen környéke azonban csak november 9-én illeszkedik be az új közlekedési rendbe. Vidéken, vagyis általában az egész országban, tehát július 6-án hajnali 3 órától kezdve a „jobbra hajts, balra előzz" lesz kötelező. Az áttérés időpontjául azért választották éppen a vasárnapi hajnalt, mert — egyes kirándulóhelyektől eltekintve — va­sárnap van mindenütt a legkisebb forgalom, hajnali 3 órakor pedig az előző napi éjjeli forgalom már el­csendesedett, a reggeli közlekedés még alig indult meg. Aki gyalogos kerékpáros, szekeresgazda, teherautó vagy személygépkocsi ebben az idő­pontban mégis az utakon ha­lad, baloldalról egyszerűen áthajt majd az út jobb oldalára. A napi közlekedés pedig csak fokozatosan árad el az utcákon és így lassan­ként, menetelesen könnyebben meg­találja majd mindenki új közlekedési irányát jobboldalon is. Remélhető, hogy Ilyen módon az áttérés első nehézségei nem okoznak komolyabb fennakadást. Természetes, hogy a közlekedés­nek ilyen megváltozott rendje igert sok kérdést vet fel. Közönség és járművezetők egyaránt egész sereg új feladattal találják magukat szem­ben. S az átalakítás és annak meg­szokása nem is mehet máról-hol­napra. Alaposan át kell ezért gon­dolni, mi mindenre kell majd vi­gyázni. Mert „vigzázni" kell első­sorban, óvatosságra és megfontolt­ságra van szükség legfőképpen, hogy a nekünk szokatlan, új for­galmi irányba beilleszkedjünk Ér^ dekel is minket és tudnia is kell mindenkinek már előre, hogy ho­gyan fest majd ez az átmeneti probléma, micsoda átalakulásokkal fogunk találkozni mindenfelé, amerre járunk, milyen új szabályokat kell szem előtt tartani és általában: mire kell leginkább figyelnie majd a közönségnek és jaróművezetőknek, különösen a megosztott rendszerű; átmeneti időszakban. Osztályozzák a szállodákat és penziókat Az idegenforgalmi rendeletnek sok érdekes részlete van. A jövőben a törvényhatóságok és megyei városok kötelesek külön kimutatást készíteni az idegenforgalmi bevételekről és kiadásokról. Ezt a kimutatást a kereskedelmi minisztérium elé kell terjeszteűi. Az idegenforgalmi egye­idegenforgalmi kat, penziókat, sületek felett a főfelügyeletet a belügyminisztérium gyakorolja a kereskedelem és közlekedésügyi, valamint a honvédelmi minisztéri­ummal egyetértve, a vadászatot, a halászatot és lósportot érintő ügyek főfelügyeletét pedig a kereskede­lemügyi miniszter a földmivelésügyi miniszterrel együttvéve gyakorolja. Minden idegenforgalmi egyesület alapszabályait hat hónapon belül felülvizsgálás céljából be kell ter­jeszteni a belügyminiszterhez. A menetjegyirodákat ellenőrzik, hogy az egyéni társasutazásoknál, vala­mint a vadászatoknál a vállalt kö­telezettségeiket teljesítik-e és az árak arányban vannak-e a szol­gáltatásokkal. Ha nem, meg lehet vonni működési jogukat egészben vagy részben. Minden jelentősebb helyen a szálloda­vendéglőket felül­vizsgálják és a hiányokat megálla­pítják, ügy mint külföldön is, a szállodákat és penziókat osztályoz­zák az épület külseje és belső he­lyiségek kiképzése, kiállítása, a személyzet és ellátás minősége szerint, de figyelembe veszik azt is, hogy milyenek a személyzet elhe­lyezésére szolgáló helyiségek. Ha valamelyik idegenforgalmi üzem közfelfogás szerint nem felel meg annak a színvonalnak, amelyet a vállalkozás az illető osztályba való sorozása szerint képvisel, úgy köte­lezhetik, hogy a cégét tényleges viszonyoknak megfelelően megvál­toztassa. Az árjegyzékeket minde­nütt ki kell függeszteni. Művészeti, vagy közművelődési ünnepségeket, ünnepi hetet, felvo­nulást, kiállítást, bemutatót csak a kultuszminisztérium engedélyével lehet tartani. Társadalmi, tudomá­nyos, nemzetközi összejöveteleket, kongresszusokat 15 nappal előbb kell a kereskedelmi és közlekedés­ügyi miniszternek bejelenteni, kap­csolva a lebonyolítási tervet. Ide­genforgalmi rajzot, képet, vagy pla­kátot be kell mutatni a kereskedelmi minisztériumnak, amely arról az országos irodalmi és művészeti ta­nács t meghallgatásával a honvédelmi miniszterrel egyetértésben határoz. Idegenforgalmi szaktanfolyamot csak a minisztérium engedélyével szabad rendezni. Idegenvezetéssel csak ké­pesített idegenvezető foglalkozhat. Külföldön kirendeltséget csak a minisztérium állíthat fel. Magyar idegenforgalmi vállalat külföldi uta­zási irodát csak minisztériumi en­gedéllyel állíthat fel. Ezután a ren­delet megállapítja a büntetőszank­ciókat és két hónapig terjedhető elzárást állapít meg olyanoknak, akik pl. engedély nélkül ünnepsé­get rendeznek, vagy idegenforgalmi szaktanfolyamot tartanak, vagy en­gedély nélkül utazási irodát léte­sítenek. Honvéd hadapródiskolákat állítanak fel és szabályoz­zák a tisztképzést A kormány rendeletet adott ki a a honvéd hadapródiskolák felállítá­sáról és az akadémiákon, valamint a hadapródiskolákban való tisztképzés szabályozása tárgyában. A rendelet megállapítja, hogy a honvédség és a csendőrség hivatá­sos katonaállománya részére a tiszt­képzés és nevelés a honvédakadé­miák és a hadapródiskolák feladata. Ezek a honvédelmi miniszter fel­ügyelete és irányítása alatt állanak, aki a hadapródiskolák gimnáziumi osztályainak irányítását a közokta­tásügyi miniszterrel egyetértve végzi A honvédakadémiák katonai tiszt­képző főiskolák; első évfolyamukra olyan ifjakat lehet fölvenni, akik a középiskola nyolc osztályát, vagy a honvéd hadapródiskola négy évfo­lyamát elvégezték és érettégi bizo­nyítványt szereztek. Az akadémiát eredményesen vég­zett növendéket a hivatásos tiszti állományba való felvétel mellett — ha erre egyébként alkalmasak — hadnagyokká avatják. A honvéd hadapródiskolák öt év­folyamú katonai tisztképzőiskolák. Az első négy évfolyam megfelel a gimnázium V—VIII. osztályának s a a növendékek a IV. évfolyam után középiskolai érettségi vizsgálatot tesznek. Az V. évfolyamba felvett ifjakat a hovédséghez önként jelent­kező karpaszományosként besoroz­zák, az V. évfolyam elvégzése után pedig zászlóssá avatják. A rendeletet a Budapesti Közlöny legutóbbi száma közölte. Ili Vasárnap d. e. fél 11 órakor lesz a M. É. P. nagyválasztmány! ülése A Magyar Élet Pártjának vasár­napi nagyválasztmányi ülése pon­tosan fél 11 órakor kezdődik a Fürdő-Szállóban. A pártvezetőség az ülés vezérszónokának; ár. Radocsay László igazságügyminiszternek sze­mélyére való tekintettel is pontos megjelenést kér a választmányi ta­goktól. Az ülésen a vármegye valameny­nyi képviselője jelen lesz és fel­szólal az időszerű politikai kérdé­sekkel kapcsolatban. Az esztergomi kerület nyugati részének képviselője Szabó Gyula a munkáskérdések nagy szakértője és szószólója, a párkányi járásból Porabszky Géza, aki a cseh megszállás alatt is kép­viselte Prágában a járás magyar­ságát, a vármegyei lajstromos kép­viselő Pataky László, aki a gazda­kérdések szakismerője, maga is gazda, mindhárman és Velük még Martsekényi Gyula ismertetik a vá­lasztmányi tagokat érdeklő összes kérdéseket. Az ülést követő közebédre négy­százan jelentkeztek az egész vár­megyéből s igy azon, valamint az ülésen is a vármegye minden egyes községe képviselve lesz a választ­mányi tagok kisebb nagyobb kül­döttségével. Nyomtatványok milliói kerültek forgalomba a jegy-, utalvány- és könyv­rendszer révén A jegyek szétosztását végző ha­tóságoknak a szükséges nyomtatvá­nyokkal ellátása általában közpotilag történik. Kivétel az általános szabály alól a cukorjegynél Budapest és Deb­recen, amelyek a eukorjegy igazga­tását teljesen magukra vállalták. Zsírjegy csak Budapest és környé­kén van, a zsírjegy adminisztráció­ját is a székesfőváros, illetve Pest­Pilis-Solt-Kiskun vármegye vállal­ták magukra. Ugyanez áll a liszt­jegyekre is. A cukorjegyek szétosztását az or­szágban, az említett kivételektől el­tekintve, a közélelmezési hivatal végzi. Egy-egy szétosztás alkalmá­val 15—16 millió darab jegylapot kell az ország minden részébe szét­küldeni. A szétküldés során 330 postacsomag készül, amelynek össz­súlya 84 mázsa. A szétküldés pos­tai költségei egy-egy alkalommal 3000 pengőt tesznek ki. Ugyancsak a közélelmezési hiva­tal végzi a petróleum-utalványok szétküldését. Negyedévente 4,000.000 drb petróleum-utalványt küld szerte­szét az országba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom