Esztergom és Vidéke, 1941

1941-05-03 / 36.szám

Ma már minden gyermek tudja, hogy a mostan átalakuló korszakban az egyik termelő nem érvényesülhet a másik rovására és a gazda ugyanolyan kevéssé gondolhat, csupán önmagára, mint akár a nemzet bármelyik más társadalmi rétege. Ma mindnyájunk sorsa attól függ, hogy teljesitjük-e hazafias kötelességeinket, kötelességeink pedig nemcsak politikai és katonai, hanem gazdasági téren Is vannak. A kötelesség legfőbbje most az, hogy igazságos elosztással, a hivatalos rendeletek pontos megtartásával elősegítsük a tervszerű gazdálkodást az uj termésig és ezzel mindnyájunk érdekében megerősítsük a nemzetet Mert egységre van szükség a mai időkben, gazdasági és közellátási szempontból. Ma nincs külön termelői, vagy külön fogyasztói érdek, csak egységes magyar érdek van s ezzel állunk vagy bukunk. A magyar gazdatársadalom bizonyára átérzi ezt s igy mindén remény megvan arra, hogy az ország közellátásának biztosítására szolgáló intézkedések — amelyeket a kormány ameddig csak lehetett, halasztott — teljes eredménnyel fognak zárulni. Esztergomi lakásínségről A lakásviszonyok sohasem voltak városunkban rózsásak, de ha nehézségek fel is merültek ezen a téren, azokat mindig csak az idegenforgalmi követelményekkel kapcsolatban hallottuk. Számtalanszor megállapított tény volt az, hogy komoly, gazdaságilag jelentős idegenforgalom kialakításáról addig nem lehet szó, míg Esztergom erre különös lakásügyi vonatkozásokban fel nem készül. De a lakásínség most már az idegenforgalomtól függetlenül is felmerült s ma már az a helyzet, hogy hivatásánál fogva Esztergomba került hivatalnokosztályt még teljesen korszerűtlen szükséglakásokban sem lehet elhelyezni. Az árviszonyokról pedig nem is érdemes szólni. A lakbérek az elviselhető lakásokban olyan fantasztikusan magasak, hogy sokszor a lakónak összes jövedelme sem elég a lakbér fedezésére. De a legprimitívebb lakások bére is erősen magán tükrözi azt a szükséghelyzetet, amelyben a lakásra rászorulók vannak. A lakásínség megszüntetésére sok életrevaló terv született meg, egynémelyik már egész konkrét alakot is öltött, de a megvalósítás valahogyan elmaradt. A lakásínségre vonatkozó panaszokat hasábokon keresztül tudnánk felsorolni s ezek hallatára nem térhetünk ki az elől az óhaj elől, hogy az idehelyezett s szállodai szobákban, családjuktól távollevő inteligencia nevében újból fel ne hívjuk az illetékesek figyelmét a sürgős és halaszthatatlan intézkedésre. Az intézkedés különösen azért is sürgős, mert ha ilyen okokból az összes szállodai szobák, kiadható magán bútorozott szobák a nyár . folyamán nem bocsáthatók majd az idesereglő nyaralók és vendégek rendelkezésére, fejlődő idegenforgalmunk olyan súlyos csapásokat kapna, amelyeket évekig sem tudna elviselni. Építkezésre, magasabb lakbérosztályra már nem lehet gondolni, de bizonyára megvan arra a mód, hogy az üresen álló, csupán felesleges fényűzést szolgáló Jakrészek megfelelő előkészítés (propaganda, adó, vizdíjkedvezmény stb.) arra az átmeneti időre, mig az egész problémát véglegesen el lehet intézni, a köz rendelkezésére álljanak. Megalakult az Esztergomvármegyei Gazdasági Egyesület. Esztergom vármegye gazdatársadalma életszükségletnek tartotta a gazdálkodók érdekvédelmi szervének létrehozását és egyben elhatározta, hogy csatlakozik a Felvidéki Gazdasági Egyesületek Szövetségéhez. Az alakuló közgyűlés igen látogatott volt s a vármegye közigazgazgatási hatóságai, Esztergom város és a vármegyei gazdasági felügyelőség, nemkülönben a m. kir. téli gazdasági iskola is képviseltette magát. Az alakulóközgyűlés Fodor Jenő felsőházi tagot és a Félvidéki Gazdasági Egyesületek Szövetségének elnökét, aki távolmaradását kimentette, táviratban üdvözölte. Az alakulóközgyűlés az alábbi vezetőséget választotta meg: Elnök: Schalkház Ferenc gazdasági tanácsos Esztergom. Alelnökök; Csobán Jenő földbirtokos Sárisáp, vitéz Varga Mihály kisgazda Búcs, Mayer Mihály kisgazda Nyerges újfalu, Spátay Ernő kisgazda Nagyölved. Ügyvezető alelnök, aki egyúttal az ügyvezető igazgatói teendőkkel is megbízatott: Hegedűs Balázs gazdálkodó Párkány. Ügyészek: dr. Szalay Gyula Esztergom, dr. Loczner József Párkány. Pénztárnok: Magyar Endre nyug. városi számvevő Esztergom. Számvizsgálók: Kubiss István plébános Bény, Mészáros Sándor ref. lelkész Lábatlan. Halbauer András kisgazda Köbölkút, Kovács Jó zsef kisgazda Tát, Német József szőlő- és gyümölcstermelő Párkány, Kovács Mihály kisgazda Esztergom, Mocsay Bálint kisgazda Pilismarót. Igazgató választmány: Hivatalból tagok a vármegye fő- és alispánja, a vármegye gazdasági felügyelője, esztergomi és párkányi járások főszolgabírói és járási gazdasági felügyelői. Papp Lajos kisgazda Tokod, Kovács Dániel ref. ig. tanító Dömös Andréka Ődön intéző Piszke, Balogh Benjámin kisgazda Nagysáp, Üveges János kisgazda Epöl, Soltész István esperes-plébános Bajna, Pédl István kisgazda Nyergesújfalu, Majer Rezső kisgazda Nyergesújfalu, Nánai József kisgazda Lábatlan, Szakmáry László kisgazda Süttő, Sterczel János kisgazda Süttő, Bauer István kisgazda Nyergesújfalu, Izsó Sándor kisgazda Bajna, Németh JFlórián kisgazda Párkány, Tóth Márton kisgazda Párkány, dr. Porubszki Géza plébános, országgyűlési képviselő Kéménd, dr. Gürtler Dénes esperes-plébános, országgyűlési képviselő Bart, Csepreghy Kálmán ig. tanító Kéménd, Tóth László kisgazda Kéménd, Seeman Ferenc földbirtokos és gazdasági intéző Gyiva, Renner János földbirtokos Sárkányfalva, Góra Nándor kisgazda Ebed, Jenéi Benedek kisgazda Muzsla, Pató Géza kisgazda Muzsla, Veneny Lajos növénynemesítő Párkánynána, Hrosso Mihály földbirtokos Karva, Gulyás Lajos kisgazda Kisujfalu, Dejcző Ferenc kisgazda Kisujfalu, Vas János kisgazda, közs. pénztáros Köbölkút, Kiss András kisgazda Búcs, Kerekes Lajos kisgazda Bucs, Lelkes Ferenn ref. lelkész Bátorkeszi, Renczés Boldizsár földbirtokos Bátorkeszi, Jóba István kisgazda Bátorkeszi, Hollósi József kisgazda Dunamocs, Biró Kamilló ref. igazgató-tanító Dunamocs, Jónás Imre kisgazda Németszőgyén, Ivanics István kisgazda Magyarszőgyén, ölveczky János kisgazda Érsekkéty, Suchter Vilmos kisgazda Kural, Tóth József, István fia kisgazda Béla, Bajza Menyhért kisgazda Libád, Bednarik József plébános Farnád, Csókás Ferenc kisgazda Bart, Kiffer Ferenc kisgazda Esztergom, Kovács Mihály kisgazda Esztergom, Kubovics János kisgazda Esztergom, Kiffer János kisgazda Esztergom, Erős István kisgazda Esztergom, Szölgyémi József kisgazda Esztergom, Marcsa András kisgazda Búcs, Payer János gazdasági felügyelő Nána, Bajkai Lajos kisgazda, Búcs, Helfer Gábor földbirtokos Párkány, Juhász András kisgazda Leled, Benye Ferenc esperes-plébános Bajta, Kovács József kisgazda Bajta, Kara István kisgazda Kőhidgyarmat, Baig Árpád földbirtokos Garamkövesd, ifj. Szegedi Lajos kisgazda Garamkövesd, liliiHIWIKIKLiKW Néhány szó az esztergomi színiévad elé. Hatalmas hirdetmények jelzik városszerte, hogy szombaton este színtársulat kezd vendégszerepelni városunkban. A színháznak még ma, a technika világában is hatalmas tábora van s városunkban is őszinte örömet keltett a szinházkedvelő közönség körében a színészek érkezése A színház mindenkor nemcsak művészet, szórakoztató teljesítmény volt, hanem igen jelentős, kulturális eszköz a nevelés szolgálatában s éppen ehhez a tényhez szeretnénk néhány mondatot hozzáfűzni. A mai rohanó időkben, a száguldó világesemények között az emberek megelégszenek címfeliratokkal, odaveszett táviratokkal, mélyebb el merülésre, egy- egy problémánál való hosszabb időzésre nincs se kedv se idő. A tömegnevelés feladata az általános nézeteknek helyes irányban való fenntartása, a kultúrának ápolása s annak a haladás szolgálatába való állítása jóformán azoknak az intézményeknek feladata, amelyek eddig kizárólag, vagy túlnyomórészben a szórakoztatás szolgálatában állottak. Ezen a téren van a mai korban a színháznak is legnagyobb hivatása. A színház mindig nagy szuggesztív erővel rendelkezett, elveket, nézeteket tudott kiformálni s más irányban ugyanannyit tudott rontani. Fokozottabban áll ez a mai időkre, mikor a sok nehézség, sok gond között oly szívesen időzik mindenki egy-két órát a kulisszák világában is. örömmel fogadjuk a színészeket városunkban, örülünk a jó szórakozásnak, a kedves időtöltésnek, de szeretnénk remélni, hogy színházunk az igazi, magas értelemben vett színházi kultúra szellemében fogja minden egyes műsorszámát beállítani, legyen akár egy tragédia, egy vígjáték- vagy egy operett előadásáról is szó. Nemcsak a műsorszámok kiválasztására gondolunk itt, hanem azoknak előadására is, mert mindent lehet finoman, Ízlésesen előadni s mindenből lehet hatásvadászó izléstelenséghalmazatot kihozni. Nálunk — ugy tudjuk — működik egy hivatalos színházi bizottság, ügy véljük, hogy helyénvaló lenne ezt a bizottságot mihamarabb összehívni, összeköttetést teremteni a színház vezetőségével, megbeszélni vele a város kulturális szükségleteit, a követendő főbb irányelve ket s egyáltalán kiépíteni a színház és a város közönsége között azt a szorosabb kapcsolatot, amely nélkül igazi színházi életet elképzelni sem lehet. Ennek a szinházi-bizottságnak volna a feladata az is, hogy megfelelő előfeltételek esetén nemcsak erkölcsi hanem megfelelő anyagi támogatást is kapjanak színészeink, Mindezek a gondolatok nem újak, egyik igen előkelő polgártársunk részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel, de csak utólag az egyik színház mérlegének felállítása kapcsán. Nagyon szeretnénk, hogy ha ennek a régebbi újságcikknek a gondolatai most a gyakorlatban is megvalósulnának és igy színészeink közönségünkkel a legszorosabb kapcsolatban valóban teljesíthessék a „nemzet napszámosaidnak igazi hivatását. HIREK Szent Adalbert ünnepe a főszékesegyházban. A főszékesegyház és a főegyházmegye védőszentjének, Szent Adalbert püspöknek emléknapján, vasárnap délelőtt 9 órakor dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás ünnepi nagymisét pontifikált a bazilikában, dr. Gregorovits Lipót protonotáríus kanonok pedig szentbeszédet mondott méltatva a nap jelentőségét és a szentéletű püspök apostoli munkásságát a magyar katolicizmus és a szentistváni Magyarország lelki megalapozása szempontjából. Májusi Utániak szónokai Vízivároson. Május 4-én: P. Miholcsek Miklós házfőnök, 5-én P. Karsay Vilmos prefektus, 6-án: P. Farkas László tanár, 7-én: P. Horváth Szergius prefektus, 8-án: P. Miholcsek Miklós házfőnök, 9-én : P. Kiss Elemér int. gyóntató, 10-én: P. Horváth Szergius prefektus. Turistakirándulás. A M. T. E. Esztergomi Osztálya május 4-én rendezi első tavaszi kirándulását: 1. Hidegforrás, Sashegyen ebéd, (Esztergom közvetlen környékének egyik legszebb kilátópontja) Kerektó, Mexikó, Fárikút, Vaskapu. Élelmezés hátizsákból. Viz a Hidegforrásnál vehető. Gyaloglás egész nap 3 és fél óra. Indulás reggel háromnegyed 9 órakor a szenttamási kápolnától. 2. ugyancsak a szenttamási kápolnától indulás d. u. fél 3 órakor Vaskapura. A református egyházközség f. hó 4-én, vasárnap d. e. 11 órakor presbiter-választó közgyűlést tart az istentisztelet végeztével a templomban, amelyre az egyházközség szavazati joggal biró tagjait ezúton is meghívja az Elnökség. mi lesz a kovácspataki propellerjáratokkal ? A hajójáratok Budapest és Esztergom között a mult héten megindultak. Városunkban mindenki azt várta ezzel kapcsolatban, hogy végre három év után valahogyan megoldják a kovácspataki propellerjáratot. Ismerjük jól a nehézségeket, de azt is tudjuk, hogy ezek a nehézségek nem áthidalhatatlanok. Egy kis jóakarat, egy kis utánjárás s az egész kérdés el lenne intézve. Valamit kell itt tenni, ha a propellerjáratokat már sehogysem lehet megvalósítani. Budapesten nagyon beváltak a vizitaxik. Sürgős intézkedést várunk, mert lehetetlen helyzet az, hogy messze környék legszebb üdülőhelyét nem lehet megközelíteni s az igy biztos elsorvadásra van Ítélve. Szigeti sétányunkat minden nálunk megforduló idegen megirigyeli tőlünk és mi idevalók méltán büszkék is vagyunk rá, de boszszankodnunk is kell, valahányszor végigsétálunk rajta. A Move sportegylet kerítése még a mult évi árvíz óta bántóan romokban hever. Az egylet nem birja helyreállítani, A városnak kell valamilyen módot találnia, hogy a kerítés a sétahelynek magfelelően helyrehozassék. A Porga-féle vendéglő melletti Move kerítés már egyenesen botrányos