Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 49. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 49. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1940. JUNIUS 27 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-a. 20 Keresztény politikai 0S társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Heti események BELFÖLD Szántott tésztagyártásra is beren­dezkedik a Weiss Manfréd-gyár. — Szombati üzemszünetet vezetnek be a vezető iparágak. — Félmilliót meg­haladó LÁB kölcsönt folyósítottak munkásházépitésekre. — Kibővíti üzemét a szegedi Pick-szalámigyár. — A földmivelésügyi minisztérium elhárította a kárpátaljai sáskavészt. — Közel százezer pengő az IBUSz múlt évi nyeresége. — A cipőgyá­rak 16.000 méter koppért vesznek át havonta. — Julins helyett decem­berben lesznek a köztisztviselői elő­léptetések. — A mait évben 50 ál­lamba szállított a magyar kisipar. — Szentesen jazig városromot és teme­tőt tárnak fel. — Vasúti kedvez­ményt kapnak a vak iparosok és kereskedők. - 5000 vagon paradi­csom átvételét vállalják a gyárak. — A főváros új szobrokat és em­léktárgyakat kap. KÜLFÖLD A márka és a líra értéke állan­dóan emelkedik Svájcban és a sem­leges piacokon. — Aláírták a fran­ciák a németek fegyverszüneti felté­teleit. — Szenzációs diplomáciai ada­tokra bukkantak az előnyomuló né­met csapatok. — Németország fel­osztásának tervét találták meg Stah- remberg herceg aktatáskájában. — Félmillió francia katona megadta ma­gát Eiszász-Lotnaringiában. — Da lädier volt francia miniszterelnök Spa­nyolországba menekült. — 32.000 tonnás angol szálliíóhajót 5000 em­berrel elsülyesztettek a németek. — A belga kormány Portugáliába tette át székhelyét. — Amerika megszigo­rítja az amerikai kivitelt. — Belgrad­ban lebontják a régi szerb parlament történelmi épületét. — Észtországban sem gyűlésezni, sem tényképezni nem szabad. — TÍZ pengő alá sül­lyedt a búza ara Amerikában. — Visszarendelték Romániából az olasz repülőoktatókat. — 80.000 francia katona menekült eddig Svájcba. — Az angolok nem tudják Egyiptomot háborúba kergetni. —Franciaország több körzetében forradalmi jelensé­gek mutatkoznak. — BoOSevelt ka­tonai kiképzésben akar részesíteni minden 18 éves amerikai állampol­gárt. — Portugáliába vitték a belga király gyermekeit. — Kibékült Ká­roly román király a vasgardaval. — Százezer amerikai zsidó segíteni akar Angliának. — Newyork zsidó pol­gármestere is belép Roosevelt átala­kított kormányába. — Románia totá­lis állammá alakul át. — lapan el­lenséges . cselekedetnek tekinti az amerikai hadügyminiszter kinevezé­sét. — Franciaországban nagy a ke- nyerinség. — Elűzte az egyiptomi katonaság az angol pilótákat a kai­rói repülőtérről. — Roosevelt hábo­rúba akarja vinni az Egyesült Álla­mokat. — Az alexandriai hajóhad francia egységeit körülzárták az an­golok. — A németek 400 amerikai repülőgépet és 2000 repülőmotort zsákmányoltak. — Amerika bevonul­tat 9000 tartalékos tisztet tényleges szolgálatra. — Ötmilliárd dollárra emelkedett Amerika hadiköltségve­tése. — Anglia megszakította a dip­lomáciai viszonyt Franciaországgal. — Az Olasz légihaderő bombazáport zúdított az alexandriai angol hadi­flotta bázisra. — Kiutasítják Török­országból az angol és amerikai új­ságírókat. — Churchill éles kiroha­nást tett a francia kormány ellen. — 700 vadonatúj harcikocsit zsákmá­nyoltak a németek. — Amerika meg veszi Angliától a Karibiri-szigetek egy részét. — Franciaország elveszti nagyhatalmi állását. — Aláírták a németek az olasz fegyverszünet fel­tételeit is. — Kedden virradóra meg­szűntek a nyugati fronton az ellen­ségeskedések. — Hitler 10 napi fel­lobogózást és 7 napos harangzúgást rendelt el. — Franciaország junius 25-ét gyásznapnak jelentette ki. — Angolellenes tüntetések vannak Egyip­tomban. — A spanyol határt Jezár- ták a francia menekülők előtt. — Francia ellenkormány alakult Lon­donban. — A francia gyarmatok folytatják a harcot. — Japán is to­tális hatalommá alakult át. A párkányi járási leventék körzeti versenye Június 16-án a muzslai sport- és lőtéren zajlott le nagy sikerrel a párkányi járási leventek körzeti ver­senye. Kora reggel volt a felvonulás teljes rendben és katonás fegyelem­mel. A község lakossága nagy lel­kesedéssel fogadták a leventéket. 22 csoport leventéi vettek részt a versenyeken, valamennyi versenyző sportszerű magatartást tanúsított. Minden levente a tudásának legja­vát adta és a verseny eredményén igazoltak azt, hogy alapos és ko­moly előkészítő munka folyt. Különösen kiváló eredményeket értek el a lóversenyeken. Legjobb volt Bátorkeszi csapata (351), má­sodik Pársány (344), harmada Bény (332) egységgel. Egyéni eredmények Gáspár László Bátorkeszi (82), Pocs András Karva (81) és Baranyi Já­nos Kéménd (79) egység. Magasug­rásban első Szabó István Bucs(160 cm). Távolugrásban Dajcs Ferenc Párkány (575 cm). Ügyanő lett első a 100 méteres síkfutásban is (10'2 m. perc). A stafétafutásban első Nana csapata, a katonai gyakorlatokban pedig a párkányi körzet. 10 órakor zenés tábori mise volt, amelyet Kégli György muzslai es­peres mutatott be a versenyek le zajlása után. Bittera Imre m. kir. alezredes szép beszéd keretében osztotta ki a díjakat, majd vitéz Zsiga János dr. járási főszolgabíró mondott hatásos buzdító beszédet a leventéknek. A Szeredi Károly kar­nagy vezetése alatt álló párkányi j. leventezenekar működött közre. A hivatalos program lezajlása után népünnepély és tánc volt, a sötétség beáltaval pedig tábortűz mellett komoly és tréfás ének- és zeneszámokat, szavalatokat mutat­tak be a leventék. A minden tekintetben jól sikerült verseny előkészítésének nehéz, de eredményes szép munkáját Bittera Imre m. kir. alezredes irányítása mellett a párkányi járási körzeti pa­rancsnokok, a leventeoktatók és fő­oktatók, a levente egyesületi tagok, a községi és körjegyzők és a lel- készkedő papság végezték elisme­résre méltó buzgósággal. A papírárak újabb emelése A Magyar Papír- és Irószerkeres- kedők Országos Szövetsége, utalás­sal arra, hogy az árkormánybiztos a különféle papiros és papiroslemez­fajták gyári és nagykereskedői fel­árát engedélyezte, a következőkről értesitette az érdekelteket: Változat­lanok maradnak az iskolai árjegy­zékben szereplő olyan füzetek árai, amelyeknek eladási ára 24 fillérnél nem magasabb. A 25 fillértől 40 fillérig terjedő füzetek felára dara­bonként 1 fillér, a 41 fillértől 60 fillérig terjedő füzetek felára dara­bonként 2 fillér, a 61 fillértől 100 fillérig terjedő füzetek felára pedig darabonként 3 fillér. A kartonpapirosok árai átlag 10 százalékkal emelkedtek. A csomagoló papirosoknál iven- kéati eladásnál az árak változatla­nul maradnak; 10 ív eladásánál 5 —10, 100 ívnél 50—120 fillérrel emelkednek az árak. Az irodai és levólpapirosoknál az ívenkénti és íizivenkénti eladási árak nem változnak. Száz ivenkéníi el­adásnál, úpp úgy mint az irógép- papirosoknái, 5 fillér az áremelkedés. A kultuszminiszter vissza­állította a szabad tanító­választást A kultuszminiszter újabban több szociális ok megszűnése következ­tében 112.500—1940. VI. sz. ren­deletével felfüggesztette egy hat év előtt kelt rendeletének hatályát az állástalan okleveles tanítókra vonat­kozóan. A miniszternek ez a rendel­kezése kizáróan férfitanerőkre vo­natkozik. Az újabb miniszteri rendeletnek megfelelően az 1940 — 1941. iskola­évtől, illetve a f. é. július, augusz­tus vagy szeptember havában le­zajló nem állami tanítóválasztások felülvizsgálásától kezdódően megvá­lasztott férfitanerők oklevelének kel­tét és minőségét csakis abban az esetben fogja a miniszter a maga részéről mérlegelni és csak akkor rendeli el fizetéskiegészitő államse­gély folyósítását, ha az iskolaszék a megválasztottnál régebben végzett és a pályázati feltételeknek megfe­lelő állástalan okleveles Jférfitanerőt indokoltan nem mellőzött. Ha tehát régebben végzett és a pályázati hirdetmény követelményé­nek megfelelő okleveles állástalan tanító nem pályázott, az iskolaszék aggály nélkül választhatja meg a legújabb keletű oklevéllel rendelkező férfitanerőt. HÍREK A magyar katolikus közéletnek ismét nagy gyásza van. P. Buttykay Antal a Szent Ferenc- rend volt magyar tartományi főnöke, a kiváló egyházi szónok, vasárnap délután 65 éves korában Budapes­ten meghalt. P. Buttykay Antal Esz­tergomban végezte teológiai tanul­mányait, itt szentelték pappá 1897- ben, majd belépett a Szent Ferenc- rendbe. Pozsonyban a rendi főis­kolán az egyházi szónoklat tanára lett. 1905-től a budapesti belvárosi ferences rendház főnöke, majd 1915- től 1921-ig mint a magyarországi ferences provincia tartományi fő­nöke működött, később 6 éven át Rómában a rend generális definitora volt. 1927-ben tért vissza ismét Bu­dapestre. P. Buttykay Antal igen értékes működést fejtett ki a ma­gyar katolikus közéletben. Előbb a Katolikus Sajtóegyesület főtitkára, a háború és forradalmak után pedig a Központi Sajtóvállalat egyik meg­teremtője volt. A kommunizmus alatt álruhában kereste fel és vigasztalta a klinikákon a betegeket. Szép, fér­fias külsővel, remek orgánummal megáldott egyházi szónok volt, aki­nek prédikációi előtt megteltek a templomok. P. Bangha Bélával együtt lelkes apostola volt a katolikus saj­tónak és nem egyszer szerepelt a katolikus nagygyűlések szónokaként. Többször hallgatták elragadó, szép beszédeit az esztergomiak is, akik most őszinte szívvel osztoznak a ferencesek gyászában. P. Buttykay Antal temetése szerdán délelőtt lesz Budapesten a belvárosi ferences templomban. A temetési szertartást dr. Czapik Gyula veszprémi püspök végzi. A tihanyi apát búcsúja Ko­máromtól. Mint ismeretes, a ma­gyarországi Szent Benedek-rend tag­jainak bizalma Gidró Bonifác tan­ügyi főtanácsost, a komáromi ben­cés gimnázium húsz éven át volt igazgatóját tihan yi apáttá választotta és Kelemen Krizosztom pannon­halmi főapát áldozócsütörtökön a pannonhalmi főmonostori székes- egyházban apáttá benedikálta. Az új tihanyi apát a pünkösd előtti vasár­napon elfoglalta a tihanyi apáti szé­ket, de a tanév végéig megtartotta és betöltötte komáromi igazgatói tisztét és ő elnökölt a komáromi bencés gimnázium idei érettségi vizs­gálatain is. Most, hogy a vizsgák befejeződtek, Gidró Bonifác elbú­csúzott a komáromiaktól. A város előkelőségei a Kaszinóban impozáns méretű búcsúvacsorát rendezett tisz­teletére. Kitüntetés. A kormányzó a mi- niszterelnök előterjesztésére a visz- szacsatolt felvidéki területen idegen uralom alatt a nemzet érdekében tel­P. BUTTYKAY ANTAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom