Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 34. szám
2 ESZTERGOM ßS VIDÉKE 1940 májas 5 töltődött és csak a régitől tizenhárom kilométerre van alkalmas hely a kikötésre. Sajnálattal vette tudomásul a bizottság azt, hogy a csónakkirándulásokat be kell szüntetnie a hivatalnak és a csónakokat el kell adnia, mert igen költséges és nem fizeti ki magát a csónaktartás. Dr. Brenner Antal elnök az új évad terveiről, programmjáról beszélt, amelyet az idegenforgalmi hivataltól vár. Az idegenforgalmi hivatal vezetője erre válaszul bejelentette, hogy értesülése szerint filléres- és kulturvo- natokat a mai viszonyokra való tekintettel a Máv. nem járat. Reusz Ferenc bizottsági tag felszólalásában kívánta, hogy gyakrabban hivassák össze az idegenforgalmi bizottság. Nem szabad belenyugodnunk abba, hogy a MFTR nem hajlandó a kovácspataki hajójáratot megindítani. Hangsúlyozta, hogy e bizottság nem fogadhatja el a MFTR indokolásait, mert a tulajdonképpeni ok az, hogy a MFTR fázik a kovácspataki hajójárattal kapcsolatban a beruházás költségeitől. A város igenis forduljon kérelemmel ne csak a MFTR elnökségéhez, hanem a kereskedelmi miniszterhez, hogy a MFTR közérdekből kényszerittessék a kovácspataki hajójárat létesítésére. Ugyanakkor a MÁV-ot is kérjük arra, hogy Kovácspatakon a vasúti megállót állítsa vissza. Kovácspatak fellendítésének a hajójárat és a vasúti megálló együttes létesítése az alapja. A felszólaló ezután esztergomi kirándulóvonatokat sürgetett és vikend- jegyeket a győri és komáromi viszonylatban is. Ha Dunaalmásra van vikendjegy, miért nincs Esztergomba ? Kijelentette továbbá Reusz Ferenc, hogy az esztergomi autóbuszok menetjegyét drágáknak tartja. jjKülönö- sen kitűnik ez, ha a párkányi járatok áraival hasonlítjuk össze az esztergomiakat. Az autóbuszmegállók táblái nem láthatók. Ezeket feltűnőkké kell tenni. Dr. Brenner Antal elnök válaszában utalt arra, hogy értesülése szerint a MFTR indokolásai inkább a mélyjáratú hajókra vonatkoznak, szó lehet azonban kisebb csavargőzösök járatásáról. (Közbeszólás: Hiszen éppen ezt akarjuk I) A bizottság magáévá tette Reusz Ferenc javaslatait. Vitéz Szívós-Waldvogel József az idegenforgalmi kisbizottság megalakítását sürgette és a meglévő idegen- forgalmi szabályrendeletnek az idegenforgalmi hivatal által való megismerését és végrehajtását. Hangsúlyozta ezután többek között, hogy amennyiben a turisták Esztergom legjobb idegenforgalmi alanyai, a turisztika fellendítése és turistahelyeink fejlesztése érdekében mindent meg kell tenni, különösen ami a hegyi utak, a vaskapúi és a feketehegyi menedékház környékének rendben- tartását, kiépítését illeti. Rendezzen az idegenforgalmi hivatal egyházi za- rándoklásokat és autóbuszkirándulá- sokatg nem gyalogló, idősebbek számára. Esztergomot pedig először magunknak kell az idegenforgalmi hivatal révén divatba hoznunk, hogy azután az idegenek is megszeressek. Elnök bejelentette ezután, hogy a vaskapui menedékház most új ke zekbe került, az ott alkalmazott házaspárnak kötelessége a környék gondozása is. Vitái István a vaskapui hegy nem rég létesített szép erdei kőrútjának rendbehozását kérte, dr. Marczell Árpád pedig a nyaralóknak kiadandó lakások felkutatása érdekében szólalt fel. Esztergom Vármegye és Esztergom szab. kir. város közönségéhez! Ezúton mondok hálás köszönetét mindazon nemes- szioü adakozóknak, kik az általam megindított gyűjtés keretében siettek árvizsáj- totta magyar testvéreink megsegítésére. felkérek mindenkit, aki még eddig nem tehetett eleget ezen keresztényi és magyar kötelességnek, hogy adományaikat legkésőbb május hó 11-éig juttassák el az Esztergomi Takarékpénztárhoz, illetve az Esztergomi JTereskedelmi és Iparbanknál vezetett folyószámlára, mert a gyűjtést a fent- jeIzeit nappal le fogom zárni. Jíazafias üdvözlettel Késmárki Frey Vilmos főispán. *HN Vármegyénk selyemtenyésztőinek keresete A selyemtenyésztósi felügyelőség most megjelent statisztikai adatai szerint a múlt évben országos viszonylatban 6 534-et tett ki azoknak a selyemtermelőknek száma, akik 50 pengőn felüli keresetet kaptak. 812 termelő 100 pengőnél nagyobb keresethez jutott, de voltak zOO, 300, sőt 400 pengőn felüli keresetek is. Vármegyénkben tavaly 219 selyemtermelő volt és 11-en jutottak 100 pengőn felüli összeghez. 50—100 pengőig terjedő keresetre 57-en tettek szert, 50 pengőn aluli keresete 151 termelőnek volt. Itt közöljük azoknak a nevét és keresetét, akik vármegyénkből a legtöbb gumót szolgáltatták be : Franki Pál Párkány . . 150 P 67 f Kiss Józsefné Dorog . 149 „ 98 Szigetvári Lajos Dorog. 143 „ 33 Mácsodi József Bátorkeszi 141 „ 58 Ribárki Peter Bátorkeszi 132 „ 43 Vármegyénkben még gyenge lábon áll a selyemtermelés, holott egyes vármegyékben a beszolgáltatott gubóért evenkint 100.000 pengőn felüli összeg áramlik a nép közé, még pedig közvetlen aratás előtt. Ez mdvaievöleg az az időszak, amikor kisember vállára a létfenntartás legsúlyosabb gondja nehezedik. Vármegyénkben ennek a kereset szerzésnek sok helyen az eperfa- hiány allja útját. Ezen az eperfák alkudó szaporításával feltétlenül se giteni kell. Emellett azonban kívánatos volna az is, hogy mindenütt, ahol a mar meglévő eperfaallomany erre módot nyújt, a nemsokára Kezdődő selyemtenyesztósi idényben minél többen vállalkoznának a selyem termelésre. Mikent a fentebbiekből látszik, ez igen jólfizető foglalkozás. Tudvalévő, hogy a selyemtermelés pár hót alatt lebonyolódik. Aki tehat e rövid időt ki nem használja, az egy egy egész evre elszalasztja ezt az önnönina- gat binaló jövedelmi forrást, úgyhogy a , mulasztás bizony veszteséget jelent. Ezért ajánlatos, ha ezt nyareleji keresetet ki-ki mar most biztosítja magának és sürgősen jelentkezik a lakóhelyén megbízóit selyemtenyösztősi felvigyázónál, hogy a gubótermeiósben biztosan részt- v ehessen. Ingyenes gyógyüdültetés az QTI fiatalkorú biztosított tagjai részére Az Országos Társadalombiztosító Intézet fiatalkorú biztosított tagjai részére .f évi junius 3-tól, szeptember 8-ig terjedő időben ingyenes gyógyüdültetóst rendez. Üdültetésben, az engedélyezett létszámon belül, csak az Intézet 18 éven aluli életkorú, öregség és rokkantság esetére biztosított olyan fiatalkorú tagjai részesülhetnek, akik az előző két évben elküldéses üdültetésben nem vettek részt és akik az üdülésre egészségi állapotuknál fogva rászorultak, A gyógyüdültetés az Intézetnek az ország különböző részein felállított üdülőtáboraiban történik és időtartama két hét, amely egyezik a 30.000—1936. Ip. M. sz. iparügyi miniszteri rendeletben a tanoncok részére törvényesen biztosított fizetéses szabadság időtartamával. Az üdültetésben való részvétel semmiféle (sem üdülési, sem utazási) költséggel nem jár. Az üdülésre 1940. május hó 10-ig lehet jelentkezni az OT1 ^esztergomi kerületi pénztáránál (Szent Imre utca 24.) Kiírni az árakat a kirakatba! szó nélkül engedelmeskedni kell, hogy a hadigazdálkodásban olyan kilengések ne legyenek, mint a világháborúban és a visszaéléseket már csirájában elfojtsák. «»HwwwHMuinnimi Adakozzunk a belvárosi plébánia-templom berendezésére. Mind több és több hivatalos rendelet jelenik meg, mind többen és többen jelennek meg a rendőri bün- tetőbiró előtt, mert a rendelkezést végrehajtani elfelejtették. Valljuk meg őszintén, nem is tudtak róla. Az Esztergom és Vidéke olvasótábora méltán elvárhatja lapjától, hogy a közérdekű rendeleteket ismertesse népszerű nyelven és megvédje közönségét a zaklatásoktól és érzékeny pénzbirságolásoktól. Április 10-én a kormánynak olyan rendelete lépett életbe, mely i;igen sokakat érdekel és miután a végre hajtást ellenőrzik is, felhívjuk az esztergomi iparosokat és kereskedőket, hogy csak saját kárukra mellőzhetik a teendők elvégzését. A rendelkezés nek első része ugyanis a számlázásról szó!, mely keveseket érint, s akiket érdekel, bő tájékozást szereznek a hivatalos lapból. A második rész szól az árak pontos kiirásáróí, melyet senki el ne mulasszon, akinek üzlete és kirakata van. Az utóbbi időben az utcán járókelőknek észre kellett venni, hogy a legtöbb kirakatnak képe megváltozott és minden árú mellett ott áll annak eladási ára pengőkben vagy fiillérekben. Erről rendelkezik a nagy fontosságú rendelet, amely kimondja, hogy minden közfogyasztási cikket az üzletben, raktárakban és kiraka tokban jól látható árakkal kell meg jelölni. Arról vitatkozhatunk, hogy mi a közszükségleti cikk. A kocsi kenőcs éppúgy annak mondható, mint az etelzsír, miért is azt merjük áján lani, hogy kereskedőink és iparosaink mindenre Írják ki az árat és csak aztán kezdjék vitatni, bogy mi a közszükségleti cikk. Sőt az üzletben egy jól olvasható és látható árjegyzéket is köteles az eladó kifüggesztem i legújabb rendelet értelmében. A vevőközönségnek nagy kényei mót szolgálja ez a rendelkezés, mert igy kívülről meg tudja ól.apitani hogy mi az ára a közszükségleti cikknek és hol a legolcsóbb, de vi szont óriási munkát ró egy-egy kereskedőre. mert hiszen bent az üzletben is meg kell jelölni az árakat és külön kiirni. Már pedig van cikk néha még ezerféle. Ez a rendelkezés tehát nem az ő érdekeit szolgálja, de a mai időkben Mezőgazdasági kamarai közgyűlés A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara közgyűlését Rázgha Károly kormányfőtanácsos elnökletével nagy érdeklődés között tartotta meg. Az elnök megemlékezett Kormányzónk 20 éves országosáról, majd megállapította, hogy a Kamara egyéves működése alatt kitűzött céljainak nagy részét elérte. Felhívta a gazdaközönséget, hogy azokat az intézkedéseket, melyekkel a felelős kormányzat a gyorsan változó közgazdasági életet szabályozza — mérlegelve a súlyos időket — józan felfogással vegye tudomásul. A gazdasági nehézségek leküzdésére felajánlotta harcos munkáját. Dr. Mészár Oszkár miniszteri titkár a földmivelósügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta. Gróf Khuen-Héderváry Károly, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke sajnálja, hogy az Országos Kamara három évig nem működött, éppen akkor, amikor egy sereg életbevágóan fontos mezőgazdasági törvény készült. Harmonikus együttműködésre szólította a Kisalföldi Mező- gazdasági Kamarát és azon keresztül a Kisalföld gazdaközönségét, melynek véleményére az Országos Mezőgazdasági Tanácsban mindenkor súlyt helyez. Konkoly-Thege György, a Külkereskedelmi Hivatal igazgatója, ismertette az áilatértékesités időszerű kérdéseit. Dr. Máté Imre országgyűlési képviselő, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója hangoztatta, hogy a visszacsatolt részek gazdáinak példás összefogásával remélni lehet, hogy a kormányzat az árarányokat helyre állítja, mert az nem lehet, hogy a megváltozott viszonyok terhének legnagyobb részét a magyar mezőgazdaság viselje. Pécsi Pilch tárlata Kiállítás-kiállítást követ városunkban, ami úgy látszik annak a jele, hogy Esztergom város közönsége a művészet iránt érdeklődik és azt megértve messzemenően támogatja. Pécsi Pilch Dezső a MÉP helyiségben kiállított képei az élet örömével, a népművészeti színek ragyogásával töltik meg a termet. Pécsi Pilch Dezső a leghivatásosabb művész, a művészek mestere, a Képzőművészeti Főiskola tanára. Pécsi Pilch Dezső kiállított képei témáinak tárgyát a magyar nép életé- Dől és a vallás köréből veszi, amelyek olyan megkapóak és olyan mesteriek, hogy csak az elismerés hangján lehet róla beszólni. A színes forgatagból kiragadunk egy két képet, amelyek a mester egyik legkedvesebb témáját szólaltatják meg : a „Somogyi menyecske babával“ című kópén a finom színek pazar színjátékéban elevenedik a magyar népi élet szépsége a vásznán. Látomásszerű könnyedség jellemzi akár alakos képeiről van szó pl. “Könyöklő lanyaa“, Heverő kalocsai lányok“, „Kézimunkázó mobácsi lányka“, „Tiszta szoba Somogybán“, vagy gazdag tájképeinek valamelyikéről pl. „Somogyi házudvar“, „Virágzó hegyoldal“, „Esti szürkület“, „Genovai kikötő“, mind olyan alkotás, amelyek előtt megállva csak azt mondhatjuk: ez a művészet. Pécsi
