Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 30. szám

t989 április 20.

ESZTERGOM Ss VIDÉKÉ

8

Magyarországot s mint Olaszország szövetségesének, állásfoglalása ebben a kérdésben amúgyis is önmagától adódik. Hatalmas barátunk erőgyarapodása és balkáni térhódítása sokkal nagyobb érdekünk mint Albánia önállósága, melynek az európai népek családja vajmi kevés hasznát látta. De ha a szövetségi és baráti kapcsolatunkat figyelmen kívül hagyjuk és egészen tárgyilagos szemmel mérlegeljük az eseményt, akkor sem találunk okot arra, hogy könnyet hullassunk azért a fiktív függetlenségért, melyet maga az albán nemzet sem tartott' érdemesnek arra, hogy megvédelmezze. Ezen múlik ugyanis minden. Ez az a kritikus pont, amely minden akció jogos vagy jogtalan voltát eldönti. Az a tény, hogy ez a szívós és harcias nép ellenállás nélkül fogadta az idegen csapatokat és örömmel vette a megszállók kezéből az ország új alkotmányát, kétségtelen bizonyítéka, hogy ezt a mélyreható változást maga az albán nemzet óhajtotta. Nem lehet erőszakra hivatkozni, mikor annak alkalmazására még sor sem kerülhetett.

Az 1914—15. évi szerbiai hadjáratban láthattuk s még ma is elismeréssel emlegetjük, hogy mire képes egy számbelileg kisebb, de erkölcsi erőkben gazdag ellenfél, ha a hazáját valóban meg akarja védeni. Épígy teljes indoktalan — ha nem tudatos defetizmus — a hadviselés újabb fegyvereit, főleg a repülők fölényét emlegetni. Egy egész országot bombákkal elárasztani nem lehet, sőt a spanyol polgárháború tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a repülők bombatámadásaira még egy világváros is be tud rendezkedni. Ennek a fegyvernek igazi ereje az az erkölcsi hatásában rejlik és a döntést még nagy tömegekben alkalmazva sem tudja kivíni. Az olasz bombák a csekély kultúrájú országban kevés kárt tettek volna, a hegyek között bujkáló guerillaharco- sokban pedig még kevesebbet. Ha az albán nemzetben élt volna a honvédelem szükségességének tudata, helyzeti és természeti előnyeinek kihasználásával és a szabadsághősők erkölcsi erejével igen nehezen megtörhető, komoly ellenállást tudott volna kifejteni. Áz albán azonban nyilván nem tartotta érdemesnek, hogy megvédje életformáját s ezzel igazolta azokat, akik a régi rendszert eltakarították az útból.

H 1II K M

Végre lekerül

— hála Istennek — a zsidójavaslat a napirendről. Aporodott, ma- gamegúnt hangulatot terjesztett az a végnélküli vitatkozás, az a sok átlátszó beszéd és célzatos huzavona, amely a zsidótörvény körül folyt hónapok óta és amely parlamentben és parlamenten kívül akadályozni, vagy legalább eltolni akarta a javaslat törvénnyé válását.

Az esztergomi sajtó elejétől kezdve szándékosan kerülte a zsidókérdést. Ezt a régi esztergomi zsidó polgártársak iránti tapintatból és emberies érzésből tette, akikkö zül többen közbecsülést vívtak ki maguknak és akiknek lelkületét bizonyára úgyis érzékenyen érintette a kérdés országos tárgyalása.

Eltekintve azonban attól, hogy talán iúlnagy fontosságot tulajdonítottunk ennek a gavalléros magatartásnak, — meg kell állapítanunk, hogy az esztergomi hallgatás nem jelenti a kérdés semmibevevését, lekicsinylését, vagy megnemértését. Szó sincs róla l Hagyon jól tudjuk, hogy a zsidókérdés okos, bölcs és gyökeres megoldása mit jelent a nemzet szempontjából.

fcj. Nagyon jól tudjuk, hiszen ez vitán felül áll, — hogy igenis van Magyarországon zsidókérdés: tudósaink tudományosan bebizonyították, állam fér fiaink meggyőződéssel vallják, gazdasági, társa dalmi és kulturális életünk során szinte a bőrünkön érezzük jelenlétét, politikusaink pedig hirdetik a megoldás szükségességéi és az egységes magyar társadalommal együtt követelik a sürgős intézkedéseket. Sőt nagyon jól tudjuk, hogy van esztergomi zsidókérdés is. Hiszen a prímást városban nem is olyan régen zsidó volt a tisztiorvos, zsidó volt a városi mérnök, az állatorvos és a legjobb üzletek és kereskedelmi vállalatok ma is nagyrészt zsidó kezekben vannak, aminek különben — ezt is jól tudjuk — nemcsak a zsidó élelmesség és előretörés, hanem sok tekintetben a mi élhetetlenségünk, nemtörődömségünk és kényelmességünk, sokszor szegénységünk volt az oka.

Reméljük, hogy most már szép sorjában megoldódik a zsidókérdés és az esztergomi zsidókérdés is, de hangsúlyozzuk, hogy itt nemcsak a zsidótörvény végrehajtására, hanem a magyar közszellem, a magyar közélet és főként a gyakorlati gazdasági életnek gyökeres megváltozására gondolunk.

Csakhogy mint minden magyar kérdésnél, úgy ennél a kérdésnél is Teleki Pál grófjai gondolkozunk, aki azt mondotta: mindnyájan tudjuk, hogy meg kell oldani ezt a kérdést, tehát valósítsák meg, — minek annyit beszélni róla. Ha tisztán rábízhat tűk volna a nagy nemzeti ügyet, még sokkal radikálisabban, tehát jobban és sokkal rövidebb idő al itt került volna megoldásra és a magyar közvélemény nem izgult és nem bosszankodott volna azokon a végeszakadatlan beszédsorozatokon és ujságközleményeken, amelyekről nagyon jól tudjuk, hogy szándékosan vagy akaratlanul, nyíltan vagy közvetve miféle érdekeket szolgáltak.

Megnyugtató, hogy végre lekerül a napirendről a zsidó javaslat. Ne beszéljünk többé róla, hanem valósítsuk meg necsak a törvényt, hanem azt az új magyar lelkiséget és közgazdasági életreev aló Ságot is, amely szükséges hozzá. Történelmi napokat élünk, jöjjenek a magyarság szebb, nagyobb, méltóbb ügyei !

E héten a Rochlitz-gyógyszer- tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szolgalatot

Halálozás. Mély megdöbbenést és őszinte részvétet keltett városunkban a szomorú hír, hogy Szatzlauer Gyula III. éves joghallgató, Szatzlauer Gyula cukrász 22 éves fia, Budapesten, hol tanulmányait végezte, rövid betegség után váratlanul elhunyt. A kérlelhetetlen halál egy végtelenül kedves, szimpatikus, úri •fiatalember életét ragadta el. Élete tavaszán, pályája kezdetén: ambíciói,

élettervei, szép reményei rügyfakadá- sánál, bimbóbaindulásában érintette meg végzetesen a halál fagyos szele. Eltűnt egy szép, fiatal élet; egy végtelenül szeretetreméltó ifjú örökre eltávozott e nyugtalan, lázongó, szeretet nélküli világból az örök béke hazájába és mérhetetlen fájdalmat, keserűséget hagyott maga után a lesújtott szülők bánatos szivében, egyetlen nővérének testvérét rajongásig szerető lelkében és igaz részvétet az ismerősök körében. Az elhunyt ifjú temetése pénteken dél*

után 5 órakor lesz a szentgyörgy- mezői temetőkápolnából az ugyanottani sirkertben lévő családi sírhelybe. Adjon a Mindenható vigaszt és enyhülést a bánatos családnak, örök nyugodalmat a korán elhunyt kedves ifjúnak.

Dr. Almássy József vízivárosi plébános búcsúztatása. A Szenttamás-Vízivárosi Kát. Polgári Kör vasárnap délután 5 órakor a Kör nagytermében rendezett kultúrelő- adásán búcsúzott el a vízivárosi egyházközség plébánosától, dr. Almássy Józseftől, aki tudvalevőleg a budapesti Központi Papnevelő-intézet gondnokává neveztetett ki. A kör nagytermét ezalkalommal szinültig töltötte meg az egyházközség hivőserege és összes alakulatainak tagjai megjelentek, hogy jelen legyenek volt lelkipásztoruk búcsúztatásánál. Az ünnepélyt az egyházközség vegyeskarának énekszámai nyitották meg Pintér József kántor vezénylésével. Közben Majorán Ancika kedves szavalatot adott elő. Majd a Szent Erzsébet és Szent Imre Kör műkedvelő gárdájának két tréfás jelenete derítette fel a jelenvoltakat. A szereplők: Petrik Giziké, Paulovics Katóka, Kőhalmy Gyula, Hermann József és Rapai Ferenc sok-sok tapsot kaptak kitűnő játékukért. Az ünnepi beszédet dr. Etter Jenő, az egyházközség világi elnöke mondotta, aki — mint közvetlen munkatársa a távozó plébánosnak — viszatekintett az együttes munkálkodásra, felsorakoztatta a távozó lelkipásztor érdemeit, Isten áldását kérve új működési körében folytatott munkájára és kérte, hogy szeretetében és jó emlékezetében tartsa meg az egyház- község minden tagját. Dr. Etter Jenő beszéde után Sipeki Csöpi két kedves szavalatot adott elő és egy szép virágcsokrot nyújtott át dr. Almássy Józsefnek. A bájos jelenet után az ünnepelt köszönte meg a búcsúünnepélyt és a szeretetnek ily kedves megnyilatkozását. Kijelentette, hogy ha bár távozik is, nem fog elszakadni híveitől. És egyházközségének minden gondja az ő lelki ügye lesz továbbra is. Nem fog megfeledkezni a szenttamási szegény gyermekekről sem, a körnek pedig továbbra is tagja akar maradni. Egyházközségét amiben csak teheti, mindenben támogatni fogja, ha őt felkeresik és segítségét kérni fogják. Szeretettel jött, szeretettel távozik és fáj a búcsúzás hiveitől, kéri őket tartsák meg jó emlékezetükben, amint ő is mindig csak szeretettel fog reájuk gondolni és imáiban minden közös ügyükre Isten bőséges áldását fogja kérni. Kérte még a híveit, hogy utódját fogadják szeretettel és vegyenek részt az egyházközség felvirágoztatását és a hitélet megerősödését célzó minden művében. Szűnni nem akaró éljenzés és taps követte a plébános szavait és ezzel a megható, szép ünnepély véget is ért. Isten áldása kisérje a távozó plébánost új, felelősségteljes és sok gondot igénylő munkakörében.

Házasság. Szalay Margitka és Tóth László városi tisztviselő ma, április 20-án déli 12 órakor tartják esküvőjüket Péliföldszentkereszten.

Orvosi kinevezések. A belügyminiszter az aláobi községekbe és egészségügyi körökbe a megnevezett orvostudorokat községi, illetve körorvosokká nevezte ki: Garamkö- vesdre Tavas József, Bátorkeszire Gyopár László, Dunamocsra Bartha Imre, Muzslára Bukovszky László, Farnadra Mohácsi Alajos, Köböl- kútra Padi Gábor, Magyarszőgyénbe Hamvas Ödön, Párkányba Hermann Kalman, Kéméndre fattisch János.

A Szent Jobb országjárása, a Felvidéken. A tavalyi Szent István jubileumi évben megkezdett Szent Jobb országjárásának az idén folytatása lesz. Április 29-én, szombaton indul el az Arany vonaton orszá- járó útjára á dicsőséges Szent Jobb ezúttal Veszprémbe, Zirrcre, Panonn- halmára s a visszacsatolt Komáromba, Érsekújvárra és Lévára. A visz- szakerült területek lakossága nagy lelkesedéssel fogadta az előzetes hirt, hogy első szent királyunk épségbe maradt Jobbja az Aranyvonaton díszes kíséretével újból országjárásra indul, hogy most már azokat a vidékeket is felkeresse, amelyek visz- szakerültek az anyaországhoz.

A Tanult Férfiak Kongregációja pénteken, e hó 21-én tartja a folyó iskolai évben utolsó összejövetelét, mert május havában tagjait a májusi áj tatosságok látogatására buzdítja. Ez utolsó összejövetelen Geyer Béla érseki tanítóképző intézeti tanár a seckaui (Stájerország) bencés apátság világhírű nagyheti szertartásait ismerteti személyes élményei alapján. A tagok teljes számú megjelenését kéri a Vezetőség.

Kedvezményes igazolványok a Nemzetközi Vásárra, melyek 50 %-os utazási kedvezményre jogosítanak, 1.80 P-ért az Idegenforgalmi Hivatalban és Dorogon Árnon kereskedésében kapható.

A belügyminiszteri rendelet a tűzoltói kiképzésről. A m. kir. belügyminiszter érdekes rendeletet küldött a vármegye alispánjához. A rendelet tartalmazza a tűzoltók kiképzéséről szóló utasításokat. Ez az utasítás többek között eltörli a hivatásos és nem hivatásos tűzoltók kiképzése között az eddig fennállott különbséget. A jövőben tehát nem lesz különbség a hivatásos és nem- hivatásos tűzoltók kiképzése között.

Tanitógyüiés. Az Esztergomvi- déki Rom. Kát. Népnevelők Egyesületének Esztergomi Köre f. hó 24-én, hétfőn d. e. 10. órakor az Esztergomi Érs. Tanítóképző Intézet fizikai előadó termében tartja ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlés előtt (9 órakor) Hell Ferenc érseki tanácsos, esperes-plébános, kér. tanfelügyelő ünnepélyes Veni Sanctót és szentmisét mond az intézet kápolnájában.

Országos ipartestületi értekezlet lesz Budapesten. Az Ipartestületek Országos Központja május 9 én országos ipartestületi elnöki értekezletet rendez Budapesten. Ezen a kézművesipari munkaalkalmak teremtésével, az irányárak és árrombolás kérdésével, a jogosulatlan iparűzés elleni küzdelemmel és az ipartestületi szék hatáskörének ki- terjesztésével foglalkoznak. Napirenden van még az OTI-törvény reformja, az önnáló iparosok öregségi biztosítása és segélyalap fölállítása, hitelügy, adósságok konvertálása, továbbá a termelő- és fogyasztóhitel-rendszer megszervezése.

Felemelték a póstadijnokok küiönmunkadiját. A szakvizsgázott postaforgalmi díjnokok éjjeli pénzét Budapesten az eddigi 1.50 pengőről 2 pengőre, vidéken az eddigi 1.10 pengőről 1.60 pengőre emelték. Ugyanekkor a hivatalos órákon túl végzett munka után felszámítható óradíjakat 48 fillérről 56 fillérre emelték.

Sok a cserebogár. Budapesten és környékén nagy cserebogár rajzás indult meg. Attól tartanak, hogy a fákat és gyümölcsösöket tönkre teszi 4s ezért a védőintézkedéseket sürgősen megteszik.

Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket feU kutat, úgy bel-mint külföldön.