Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 99. szám
2 ESZTERGOM is VIDÉKÉ 1938 december 25 gának a nemzeti értékek és szociális igazság alapján való újjászületésében hiszünk a karácsonyfa alatt. Az eszme megvalósulásának hite egyesítsen minden magyart a Duna innenső és túlsó oldalán. Ebből a hitből fakadó szeretettel öleli magához Esztergom városa, az Árpádkori megyeszékhely az ősi vármegye visszatért községeit és jó magyar népét. Velük együtt várja az ő álmaik megvalósulását is, a mi drága szép faluinkéit, amelyek meghitt házacskáiban most felzeng a betlehemi angyalok éneke. Dicsőség mennyben az Istennek : országot, kardot, erőt és gazdagságot a magyarnak történelmi hivatása betöltésére! Békesség földön azj embernek : munkát, kenyeret, boldogulást, igazságot és megbecsülést, — ideáljaink, vágyaink teljesülésénekreménycsillagos Betlehemét a nemzet minden igaz fia számára! A lévaiak éi n esztergomi Balassa Társaság közös kaliúrestje A Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének kezdeményezésére az esztergomi Baiassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság — mini megírtuk — meghívta a lévai irodalmi vezetőférfiakat Esztergomba közös kulturest tartására. Az esztergomiak érdeklődése és igen szépen megnyilvánult a Balassa Társaság estje iránt, mert annak ellenére, hogy a kitűzött napon, mint karácsony előtti utolsó vasárnapon számos helyen tartottak jótékony ünnepélyeket és előadásokat, a bencés-gimnázium nagyterme szépen megtelt intelligens közönséggel. A jelenvoltak közt láttuk dr. Radocsay László főispánt, dr. Frey Vilmos alispánt, Glatz Gyula polgármestert, vitéz Kolczváry Béla ezredes, katonai állomásparancsnokot, dr. Csárszky István, Jeszenszky Kálmán és dr. Mertán János prelátus kanonokokat és még sok egyházi és világi vezető- egyéniségeket. A Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségét dr. Térei-Kuthy Sándor a szövetség igazgatója képviselte. A lévaiak sorában Schubert Tódor bankigazgatónak, a felvidéki magyar élet egyik legagilisabb; vezető egyéniségének vezetésével megjelent Koperniczky Kornél, a „Bars“ c. 58 év óta fennálló helyi lap szerkesztője, Varga Imre, a Felvidéki Magyar Kultur- egyesületek körzeti titkára, Veres Vilmos és Sass János lévai irók és több lévai úrhölgy. A műsort Bárdos Lajos „Áldott Szent István“ c. énekszerzeménye nyitotta meg, melyet az esztergomi tanítóképző énekkara adott elő Geyer Béla intézeti zenetanár vezénylésével. A lévaiak is, mint bizonyára minden jó felvidéki magyar, igen hálásak Szent István király iránt, akinek jubileumi esztendeje hozta meg részükre a felszabadulást, igy hát a gyönyörű szerzemény kiváló előadása méltó bevezetője volt annak a műsornak, amelynek minden számát a Felvidék gondolata hatotta át. A nagy tetszéssel fogadott szép ének után dr. Lépőid Antal preláíuskanonok, a Balassa Társaság elnöke mondott megnyitó beszédet. Mély történeti tudással világította meg Léva és Esztergom városok gazdag történelmi kapcsolatait, s a múlt mellett testvéri örömünket is tolmácsolta a szomszédos város visszacsatolása alkalmából a jelenvolt lévaiak előtt. Az üdvözlésre műsoron kivül Schubert Tódor bankigazgató, a lévai Kaszinó elnöke válaszolt a lévaiak nevében. Megilletődéssel köszönte meg az esztergomiak illusztris szó nokának megragadó üdvözlő szavait. Kegyelettel emlékezett meg a lévai és esztergomi kapcsolatokra való hivatkozással néhai Báthy László pre látus-kanonokról, Léva városának felejthetetlen emlékű egykori plébánosáról, akinek házában az Esztergomban megforduló lévaiak mindig otthon érezhették magukat. Azon reményének adott kifejezést, hogy az esztergomiak is rövidesen viszonozni fogják majd a lévaiak mai látogatását. A lelkes tapssal fogadott keresetlen beszédet Koperniczky Kornél lapszerkesztő Léváról szóló ismeret- terjesztő előadása követte. Léva múltjának ismertetése után a város mai kulturéletének képét vázolta meleg szeretettel. Igen érdekes és felemelő volt annak a heroikus küzdelemnek vázolása, amelyet a cseh megszállás alá került szinmagyar város iskoláinak megmentéséért folytatott. Rámutatott arra a fontos szerepre is, amelyet Léva az egész Felvidék magyarságának öntudatositása érdekében játszott. E közben nem hallgathatta el az igazsághoz hiven Schubert Tódor érdemeit sem, aki pl. a „János-vitéz“ szabadtéri előadásának megrendezésével oly kultúrteljesít- ményt mutatott fel, amelyet ellenséges uralom alatt felmutatni más városok képtelenek voltak. A rendkívül tanulságos előadás még közelebb hozta Lévát és illusztris magyar vezetőit az esztergomiak szivéhez. A lévai szereplők után P Szalóczi Pelbárt, az esztergomi szentferenc- rendi gimnázium tanára mutatta be több szép költeményét. A rendkívül finom hangulatú versek a modern költészet ama irányának termékei, amely rímek gazdagságával és tökéletességével külön is hangsúlyozza a vers nem mindennapi tartalmát. A költőt minden egyes verse után megértő tapssal ünnepelték. A szép versek után prózában előadott szép gondolatok következtek Varga Imre a fiatal lévai kulturtit- kár ajakéról. A visszacsatolás folytán tízmillióra emelkedett — úgymond — az egységes magyarság lélekszáma, mely szám világviszonylatban is jelentős, ha mind a tízmillió egyet akar, egyformán gondolkodik. Nagy éleslátással világította meg azokat a kulturális lehetőségeket, amelyek az elnyomatás nehézségeit kipróbált felszabadult felvidéki magyarság sorsán tanulva, a magyarság kulturnivóját emelni hivatottak. A mélyenszántó, bátorhangú előadás a haigatóság gyakori együttérzésének és helyeslésének nyílt kifejezésével találkozott. A műsor felejthetetlen száma volt ezután Frankó Ica lévai úrileány fellépése, aki Kersék János, Sass János és Veres Vilmos lévai költők több szép versét adta elő. Lelkes, átórzett szavalata nyomán a jelenvolt két költőt: Sasst és Verest, valamint magát az előadót a hálás kö- zönség szűnni nem akaró ünneplésben részesítette. Dr. Csonkás Mihály, az esztergomi Szent Imre gimnázium tanára, Ba lassa hamvainak hibbei exhumálásáról tartott rendkívül érdekes ismer, tatást. Sajnos, hogy a költő porai még cseh uralom alatt álló község templomában nyugszanak. így nagy örömmel értesültünk az előadás eg/ igen érdekes és aktuális esztergo ni És szól az angyal: Embeiek! Magyaroki Örömet hirdetek 1 Millió hű magyart Hoznátok vezetek“. — Szár: zon, tengeren, Harsan az égi szó : „Dobbanjon szivetek 1“ Száll angyallégió. „Magyar karácsonyfa Tele van aggatva. Millió piros szív Tüzel izzón rajta. Szeretettel küldi A kisded Jézuska, Szál jón öröm, béke Városba, faluba 1“ .Szeretet, boldogság Csillaga tündököl. Isten szárnya védjen Magyart minden földön ! Szeressen a szivünk, Legye ; meleg jászol, Egy magyar se fázzon 1“ „Királyok I Pásztorok I Jöjjetek I Zeng etek I A magyar B tiehem Békét hozott nektek. Millió magyar szív Isteni ajándék, Áldott kgy, Karácso y 1 Igaz szív 1 Jó szándék 1“ Buchnerné Nydrasdy Ilona Az OSzTGE RakdCid-traitusza Elnöki jelentés II. A nemzeti önérzet kassai impozáns megnyilvánulását csak az tudja teljességében érezni, aki az óriási sereget látta tömörülni és egyesülni Kassa felszabadulásának napjaiban. Ekkor állapíthattuk meg, hogy a vallási érzületen kívül a hazafiasság az, ami az eggyéforrasztásnál csodás hatásokat vált ki, Mikor át vagyunk hatva annak tudatától, hogy azok, akiket az Isten együvé teremtett a haza szent földjére, azok érzik egymásrautaltságukat és azt a kötelességüket, hogy egymáson segítsenek. A hadsereg bevonulása az élelmiszerekkel és ruházattal felszerelt társzekerekkel azt a célt is kifejezésre juttatta, hogy nemcsak a haza szent földjét vettük birtokunkba, hanem az azon élő testvéreinket is szeretetünk melegével gondozni óhajtjuk. A kassai dóm, a négyszázéves Árpádházi Szent Erzsébet templom harangzúgásával, a „mindent vissza“ bizalomteljes viharos kiáltással az égig hatol és mélységes bizalommal tölt el mindannyiunkat, hogy nincs messze az idő, mikor a teljes integritást ünnepelhetjük. , Most csak Rákóczival foglalkozunk. És pedig boldoggáavatásának előkészítésével. Előző elmélkedésünkben ismertettük Rákóczi érdemeit, azoknak gyümölcsöztetési módjait 1 és azt, miféle adatok volnának be- | szerzendők ahhoz, hogy általános | meggyőződéssé érleljék azt a kiván- 1 ságot, hogy Rákóczi boldoggáava- tása nemzetünk nagyságának kiemeléséhez nagy mérvben hozzájárul. Kassára zarándoklás és visszatérés alkalmával útközben vélemények hangzottak el mind a boldoggáava- tás mellett, mind ellene. Nem volt egy sem, amely ezt érdemes mun kának nem tekintette volna, de aggályoskodók is akadtak, hogy az előkészítés eredménnyel jár-e ? Talán legerősebb volt azoknak az aggálya, akik azt emlegették, hogy Rákóczi a jansenismus tévhit általános benyomása alól magát felsza badítani nem tudta volna. Hát igenis! Mielőtt az egyházi hatóság elé tér jesztenénk kérésünket a boldoggá- avatási eljárás megindítása iránt, mindenesetre tájékozódunk, hogy Rákóczi miképpen eshetett — ha csak egy pillanatra is — a jansenismus megtévesztésének áldozatává. Reméljük, hogy Szekfű hatása alatt ezek közül egyik sem áll, mert ha szörnyű tévedés áldozatáról beszélhetünk, úgy ennek csak azt tekinthetjük, aki az ő állításainak egyikét is el tudja fogadni. Hóman ny. kultuszminiszter egyik beszédében így nyilatkozik: Rákócziról, mikor önvallomásaiban foglalt alázatosságát kiemeli, mely távol áll a Szekfű által oly erősen kiemelt hiúságtól. Alázatosságát és hazafi- ságát Rákóczinak Hóman által hivatkozott önvallomás-hely is bizonyítja : Egyedül te tudod, Uram, mily kel - lemetesen töltém a nyolc napot; tudod ez alatt mi ment végbe Főzted és köztem. Dicsérjenek mindörökké valamennyi szentjeid és magam, a féreg és hamu, a rám halmozott kegyelmekért, a lelki vigasztalásokért és azért az erőért, amely- lyel akaratod követésére megerősítettél, meggyőzvén engem arról, hogy állásom hivatása avval összhangban vagyon . . .“ „Viágosíts fel, Uram, hogy felismerjem azt, amit tennem kell ... Az általod egykor vezérletemre bízott nép kiszabadítására segedelmedet kérem. Tekints siralmaira, hallgasd meg kiáltásait, derítsd fel vakságát, engedd, hogy a te aklodba vezethesse a földön s egykor a te országodba juthassunk a választottjaid közé!“ Ez idézés magában jellemző volt kultuszminiszterünkre, aki Rákóczinál nem az általános emberi fogyatkozásokat keresi, hanem azt a mélységes, szép lelkületet, mely hivatva van a nemzet vezetésére. És ez az önvallomási hely volt befolyással egyesületi lelkigyakorlatainkra, mikor döntenünk kellett a szentévekben,vagy a novocentárium- ban, mily irányban fejlesszük kultuszunkat, hogy a szentévi, illetve novocentenáris munkánk eredményes legyen. És törvényhozóink s a magas kormány képviselői most már — bizonyára Rákóczi hatása alatt is — gyakran vonulnak vissza lelkigyakorlatokra, hogy meglássák a jó Isten segítségével a válságos helyzetből a hivezető utat. Igen felmagasztaló Rákóczi vallásos életére nézve Fraknói Vilmos alábbi megállapítása, hogy az általa kikért hazai és külföldi illetékes szakférfiak véleménye szerint: a katolikus egyház története nem mutat föl világi férfiút, ki a beiső hitélet legfelsőbb irányának, az aszké- zisnek, irodalmi művelésében magasabb tökélyre emelkedett volna, mint II. Rákóczi Ferenc. Az írók hosszú sorozatát idézhetjük még, akik mint egy tábor lépnek fel a Rákóczi-tiszteletben azzal szemben, aki helytelen forrásból merítve bármiképpen is érinteni merészkedik a Vezérlő Fejedelem hazafias vallásosságban megnyilvánult érzelmeit. Zsitvay Tibor ny. miniszter Rákócziról tartott nagyecsedi emlékbeszédét így fejezte be annak érdemei beható ismertetése után: ,11. Rákóczi lobogóján, mint Veronika kendőjén, a Az 1938. november 11-iki zarán- doklásról beszámolni óhajtván, lehetetlen, hogy arról meghatottság hangján ne szóljunk. A kassai dómnál ez a meghatottság úgy jutott kifejezésre, hogy ott Szent Gél lért imánk elmondása után babérkoszorúnkat elhelyeztük.
