Esztergom és Vidéke, 1936

1936-12-10 / 99.szám

Adventi bangalat A karácsonyt megelőző négy hét a kereszténység szent ideje. Krisztus várás. Felkészülés egy újabb esztendő kemény harca­ira. Nem csak a katolikusok járnak naponta rorátéra, hanem a többi keresztény felekezetek is sűrűbben tartanak istentisz­teletet s többen látogatják altemp­lomot. De nem csak a keresz­tény felekezetek, hanem a zsidók is nagyobb számban gyülekez­nek össze így az év utolsó hó­napjában reggeli ájtatosságaikra. Annál furcsábbnak találjuk viszont, hogy az általános lelki elmélyedésnek ebben a tradí­ciókkal megszentelt hónapjában is az utóbbi években a fővá­rosban egyre több társadalmi egylet rendez táncdélutánt, tánc­estét és egyéb hangos, zajos mulatságot. Hogyan, hát nem elég az évnek tizenegy hó­napja? Nem elég idő ez a táncra, vigalomra, dáridóra ? Pont adventben szükséges még nagy heje-hujával elrontani a szája ízét azoknak a sokaknak vagy keveseknek, akik igazi lelki elmélyedéssel igyekeznek lelküket magasztosabb, ideáli­sabb világok felé emelni? Nincs ez így jól! Mert jó, mi elhisszük, hogy a mulató­zok 95 százaléka akkor se menne templomba, ha nem me­hetne tánclokálba, ivás helyett nem idomulna imádságra a szája, tánc helyett térdelésre a lába. Mi ezt készséggel elhisz­szük és mégis úgy gondoljuk, hogy egyrészt a komoly lelki életet élők kedvéért, másrészt annak a bizonyos tömeggel sodródó 5 százalék miatt is, nem volna szabad megengedni a zajos, ünneprontó mulatozá­sokat az adventi szent időben. Törődhetne egy kicsit talán ezzel is a törvényhozás. Mert ne feledjük el, hogy nemcsak testből vagyunk hanem van valami mélyebb, tisztultabb vi­lágunk — van lelkünk is. Hiszen a „ma" gazdasági válsággal, munkanélküliséggel, trianoni nyomorúsággal meg­vert idejében igazán szüksége volna a nemzetnek egy kis magábaszállásra, egy kis ko­molyabb lelki életre. A ko­molytalanság, a könnyelműség tette tönkre a magyarságot s ha nem tájékozódunk ellen­kező világtájak felé, ez fog véglegesen is sírba rakni. Elhiheti bárki, hogy az el­mélkedésből, imádságból, Isten­hez emelkedésből fakad annyi öröm mint a táncból és vigas­ságból. Sőt. A hangos örömök gyorsan tovatűnnek, míg a lé­lek csendes boldogsága mara­dandó nyomokat hagy. k hercegprímás szózata az eucharisztikus világkongresszus ügyében A közeledő Szent István jubileumi évre és a Nemzetközi Euchariszti kus Kongresszusra való hivatkozás­sal Serédi Jusztinién dr. biboros-her­cegprimás a következő szózattal for­dul a magyar katolikusokhoz, illetve az egész magyar társadalomhoz: „Katolikus magyar testvérek 1 A Gondviselés iránt érzett mélységes hálával és túláradó örömmel hozom tudomástokra, hogy dicsőségese uralkodó Szentséges Atyánk Buda pestet jelölte ki az 1938 iki XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresz szus színhelyéül, tekintettel arra a körülményre, hogy édes hazánk eb ben az évben ünnepli Szent István első királyunk megdicsőült halálának 900 éves fordulóját. A pápa őszentségének döntése töltse el lelkesedéssel minden kato­likus szivét, sőt minden magyar test­vérünkét is, felekezeti különbség nél­kül, hiszen ez nemzetünk rendkívüli megbecsülését jelenti. E páratlanul nagyszerű, nemzeti életünkben talán soha többé vissza nem térő alkalom azonban azt a kö­telességet rója vállainkra, hogy ezt a kettős szentévet az öt világrész kö zel 400 millió katolikusának feszült figyelme mellett a lehető legnagyobb odaadással és készséggel szolgáljuk és segítsük teljes diadaláig. Szeretettel kérem azért a katolikus hivek, az egész társadalom és vala­mennyi magyar tényező egyöntetű támogatását, hogy ebben az Isten ellen pártot ütő korban mi mutassuk meg minél méltóbban Európa hódo­latát a köztünk valósággal jelenlevő Krisztus iránt, aki az Üt, Igazság és az Élet." Hat új oltár épül a Szent István-év emlékére Az érdemekben gazdag s Magyar­országon is annyira népszerű Szent Benedek-rend fiait, a bencéspapokat, kik a magyar kultúra ősletéteménye­sei voltak, tudvalevőleg Szent István telepítette le országunkban s nekik Pannonhalmán monostort és templo mot építtetett, hogy örök időkön át hir­desse a nagy, szent király dicsősé­gét és a vele kapcsolatos magyar őskereszténység szentté avatott nagy­jainak emlékezetét. Pannonhalmán keletkezett Magyar ország első főiskolája, mely már Szent István idejében jeles magyar hitszónokokat nevelt, ugyanakkor iparosok is nagy számban éltek Pannonhalmán, mely igy az ország­nak egyik forgalmi s kulturális köz­pontja lett. A kolostort a különböző háborúk s forradalmak idején többször fel­dúlták, felégették, de a királyok kegye, a rend tagjainak szorgalma s a nép ragaszkodása mindannyi szor újra helyrehozatta s felépítette a leégett épületeket s a rend nagy­szerű templomát. A bencésrend tagjai felbecsülhe­tetlen szolgálatot tettek nemcsak az oktatás, a tudományok művelése, de az országba betört idegen ellensé­gek megfékezése terén is, mert ko lostorukat várszerűi g megerősítet­ték s a tatárok, majd a törökök dú íása idején nehéz küzdelmek foly­tak a kolostor körül. Baranyay Pál főapát hősi küzdelem után 1593 ban, kény telén volt Pannonhalmát Hasszán pasáoak átadni, kitől négy év múlva Miksa főherceg hóditotta vissza a várat. A kolostor 1701-ben ünne­pelte alapításának hétszázadik év­fordulóját, A főmonostor templomának északi hajója fölött van az úgynevezett „gyilok-folyó só*, melynek oldalában nagy lőrések vannak. Ez a folyosó onnan vette nevét, hogy Szent Be­nedek imádkozó, tanitó, azonban vitézségben is példát adó fiai a tatár­járás és törökdúlás idején innen véd­ték fegyverrel a monostort s öntöt­tek forró ólmot és olvasztott szur­kot a feltörő ellenségre. A közelgő Szent István emlékévet a rend is méltóképpen ki ván ja meg­ünnepelni a kolostort alapító szent király tiszteletére. Kelemen Krizosz­tom pannonhalmi főapát nagyszerű elgondolással úgy kívánja leróni Szent Benedek magyar fiainak hálás ke­gyeletét az első koronás magyar király iránt annak halála kilencszá­zadik évfordulója alkalmából, hogy a fent emiitett „gyilok-folyosón" hat új kőoltárt állíttat fel, melyeknek bronz domborművein az árpádházi szent királyok és a magyar bencés szentek életéből vett jelentős mo­mentumokat örökítenek meg. Az oltárok modern stílusban, fé­nyezett haraszti kőből készülnek Zászlós István győri születésű szob­rászművész, a budapesti bencés reál­gimnázium rajztanárának tervei sze rint Az oltárokon a szokásos oltár­képeket a fenn emiitett bronzrelifek helyetesitenék s a művész által ez oltárokra tervezett gyertyatartókit egy iparművész készíti el. Az oltárrelifek képtárgyai lesznek : Szent Gellért oktatja Szent Imre her­ceget, — Szent Adalbert megáldja Pannonhalma alapkövét, — Szent István átveszi Anasztáz apáttól Szent Márton zászlaját, mielőtt a fellázadt Koppány ellen harcba indulna, — Szent István átveszi Asztrik apáttól a II. Szilveszter által küldött koro­nát, — Szent István próbára teszi Szent Mór áhítatát, — Szent László­nak bemutatják a pannonhalmi kó­dexeket, melyeket a szent király ajándékozott a rendnek, megalapít­ván a ma már világhirű pannon­halmi könyvtárat. A tervek már elkészültek s azo­kat a főapát elnöklésével egy mű­bíráló-bizottság kivitelre el is fogadta. Most Rómában, a Szentszék előtt vannak ezek a tervek jóváhagyás céljából. A hat új oltárnak s a dombor­műveknek a jövő év végéig el kell készülniök, hogy azok fölszentelése az országos jellegű ünnepségek ke­retében megtörténhessék. Ezerkilencszázharmincnyolctól kez * dődőleg az áhitat megszentelt helye lesz Magyarország legrégibb ilyen műemléke, a „gyilok-folyosó", ahol magukba mélyedve, hat új oltár előtt fognak áhítattal eltelve imádkozni Szent Benedek késői fiai hazájukért, a katolikus hívőkért s ezzel a gyö­nyörű alkotással fognak áldozni a nagy és szent király dicsőséges em­lékezetének, ki Pannonhalma alap­jait letette s ezzel a magyar nem­zetet is megajándékozta a népszerű bencésrendnek, a magyar kultúra ősletéteményeseinek áldásos munká­jával. Iskolafelfigyelői körze­tek új beosztása A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a vármegyei népoktatási ke­rület eddigi hét iskolafelügyelői körze­tét nyolc körzetre emelte fel olyként, hogy a tatai járás I. és II. körzetéből egyes községeket egy külön körzetbe kihasítva, megalakította a tatai járás IV-ik körzetét s egyben kinevezte — további intézkedésig — a lemondás fo'ytán megüresedett esztergomi já­rási I. és II. körzetek, valamint a tatai járás IV. körzet iskolafelügye­lőit. Az iskolalátogatási körzeteket, valamint a kinevezett iskolafelügye­lők neveit az alábbiakban közöljük. Esztergomi járás: I. körzet. Iskola felügyelő: Árpássy Gyula esztergomi érs. tanitóképző intézeti tanár. A körzet községei: Pilismarót, Dö­mös, Pilisszentlélek, Kesztölc, Csév, Leányvár. Csolnok, Auguszta-bánya, Tokod, Tokodaltáró, Tokod-üveg­gyár. Összesen : 9 község, 3 külte­rület, 15 iskola 68 tanítóval és 5 óvoda 12 óvónővel. II. körzet: IskoUfeiügyel >: Padínyi Lajos nyergesujfaiui ail. el. iskolai igazgató­tanító. A körzet községei: Tát, Lábatlan, Piszke, Süttő, Bajót, Nagysáp, Sári­sáp, \ nnavölgy, Mogyorósbánya, Dág, Bajna, Epöl, Uny, Mariahalotn, Szo­mor, Gysrmely, Gyarmatpuszta, ösz­szesen 15 község, 2 külterület, 20 iskola 58 tanerővel és 3 kisdsdóvoda 4 óvónővel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom