Esztergom és Vidéke, 1936

1936-12-10 / 99.szám

Adventi bangalat A karácsonyt megelőző négy hét a kereszténység szent ideje. Krisztus várás. Felkészülés egy újabb esztendő kemény harcaira. Nem csak a katolikusok járnak naponta rorátéra, hanem a többi keresztény felekezetek is sűrűbben tartanak istentiszteletet s többen látogatják altemplomot. De nem csak a keresztény felekezetek, hanem a zsidók is nagyobb számban gyülekeznek össze így az év utolsó hónapjában reggeli ájtatosságaikra. Annál furcsábbnak találjuk viszont, hogy az általános lelki elmélyedésnek ebben a tradíciókkal megszentelt hónapjában is az utóbbi években a fővárosban egyre több társadalmi egylet rendez táncdélutánt, táncestét és egyéb hangos, zajos mulatságot. Hogyan, hát nem elég az évnek tizenegy hónapja? Nem elég idő ez a táncra, vigalomra, dáridóra ? Pont adventben szükséges még nagy heje-hujával elrontani a szája ízét azoknak a sokaknak vagy keveseknek, akik igazi lelki elmélyedéssel igyekeznek lelküket magasztosabb, ideálisabb világok felé emelni? Nincs ez így jól! Mert jó, mi elhisszük, hogy a mulatózok 95 százaléka akkor se menne templomba, ha nem mehetne tánclokálba, ivás helyett nem idomulna imádságra a szája, tánc helyett térdelésre a lába. Mi ezt készséggel elhiszszük és mégis úgy gondoljuk, hogy egyrészt a komoly lelki életet élők kedvéért, másrészt annak a bizonyos tömeggel sodródó 5 százalék miatt is, nem volna szabad megengedni a zajos, ünneprontó mulatozásokat az adventi szent időben. Törődhetne egy kicsit talán ezzel is a törvényhozás. Mert ne feledjük el, hogy nemcsak testből vagyunk hanem van valami mélyebb, tisztultabb világunk — van lelkünk is. Hiszen a „ma" gazdasági válsággal, munkanélküliséggel, trianoni nyomorúsággal megvert idejében igazán szüksége volna a nemzetnek egy kis magábaszállásra, egy kis komolyabb lelki életre. A komolytalanság, a könnyelműség tette tönkre a magyarságot s ha nem tájékozódunk ellenkező világtájak felé, ez fog véglegesen is sírba rakni. Elhiheti bárki, hogy az elmélkedésből, imádságból, Istenhez emelkedésből fakad annyi öröm mint a táncból és vigasságból. Sőt. A hangos örömök gyorsan tovatűnnek, míg a lélek csendes boldogsága maradandó nyomokat hagy. k hercegprímás szózata az eucharisztikus világkongresszus ügyében A közeledő Szent István jubileumi évre és a Nemzetközi Euchariszti kus Kongresszusra való hivatkozással Serédi Jusztinién dr. biboros-hercegprimás a következő szózattal fordul a magyar katolikusokhoz, illetve az egész magyar társadalomhoz: „Katolikus magyar testvérek 1 A Gondviselés iránt érzett mélységes hálával és túláradó örömmel hozom tudomástokra, hogy dicsőségese uralkodó Szentséges Atyánk Buda pestet jelölte ki az 1938 iki XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresz szus színhelyéül, tekintettel arra a körülményre, hogy édes hazánk eb ben az évben ünnepli Szent István első királyunk megdicsőült halálának 900 éves fordulóját. A pápa őszentségének döntése töltse el lelkesedéssel minden katolikus szivét, sőt minden magyar testvérünkét is, felekezeti különbség nélkül, hiszen ez nemzetünk rendkívüli megbecsülését jelenti. E páratlanul nagyszerű, nemzeti életünkben talán soha többé vissza nem térő alkalom azonban azt a kötelességet rója vállainkra, hogy ezt a kettős szentévet az öt világrész kö zel 400 millió katolikusának feszült figyelme mellett a lehető legnagyobb odaadással és készséggel szolgáljuk és segítsük teljes diadaláig. Szeretettel kérem azért a katolikus hivek, az egész társadalom és valamennyi magyar tényező egyöntetű támogatását, hogy ebben az Isten ellen pártot ütő korban mi mutassuk meg minél méltóbban Európa hódolatát a köztünk valósággal jelenlevő Krisztus iránt, aki az Üt, Igazság és az Élet." Hat új oltár épül a Szent István-év emlékére Az érdemekben gazdag s Magyarországon is annyira népszerű Szent Benedek-rend fiait, a bencéspapokat, kik a magyar kultúra ősletéteményesei voltak, tudvalevőleg Szent István telepítette le országunkban s nekik Pannonhalmán monostort és templo mot építtetett, hogy örök időkön át hirdesse a nagy, szent király dicsőségét és a vele kapcsolatos magyar őskereszténység szentté avatott nagyjainak emlékezetét. Pannonhalmán keletkezett Magyar ország első főiskolája, mely már Szent István idejében jeles magyar hitszónokokat nevelt, ugyanakkor iparosok is nagy számban éltek Pannonhalmán, mely igy az országnak egyik forgalmi s kulturális központja lett. A kolostort a különböző háborúk s forradalmak idején többször feldúlták, felégették, de a királyok kegye, a rend tagjainak szorgalma s a nép ragaszkodása mindannyi szor újra helyrehozatta s felépítette a leégett épületeket s a rend nagyszerű templomát. A bencésrend tagjai felbecsülhetetlen szolgálatot tettek nemcsak az oktatás, a tudományok művelése, de az országba betört idegen ellenségek megfékezése terén is, mert ko lostorukat várszerűi g megerősítették s a tatárok, majd a törökök dú íása idején nehéz küzdelmek folytak a kolostor körül. Baranyay Pál főapát hősi küzdelem után 1593 ban, kény telén volt Pannonhalmát Hasszán pasáoak átadni, kitől négy év múlva Miksa főherceg hóditotta vissza a várat. A kolostor 1701-ben ünnepelte alapításának hétszázadik évfordulóját, A főmonostor templomának északi hajója fölött van az úgynevezett „gyilok-folyó só*, melynek oldalában nagy lőrések vannak. Ez a folyosó onnan vette nevét, hogy Szent Benedek imádkozó, tanitó, azonban vitézségben is példát adó fiai a tatárjárás és törökdúlás idején innen védték fegyverrel a monostort s öntöttek forró ólmot és olvasztott szurkot a feltörő ellenségre. A közelgő Szent István emlékévet a rend is méltóképpen ki ván ja megünnepelni a kolostort alapító szent király tiszteletére. Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát nagyszerű elgondolással úgy kívánja leróni Szent Benedek magyar fiainak hálás kegyeletét az első koronás magyar király iránt annak halála kilencszázadik évfordulója alkalmából, hogy a fent emiitett „gyilok-folyosón" hat új kőoltárt állíttat fel, melyeknek bronz domborművein az árpádházi szent királyok és a magyar bencés szentek életéből vett jelentős momentumokat örökítenek meg. Az oltárok modern stílusban, fényezett haraszti kőből készülnek Zászlós István győri születésű szobrászművész, a budapesti bencés reálgimnázium rajztanárának tervei sze rint Az oltárokon a szokásos oltárképeket a fenn emiitett bronzrelifek helyetesitenék s a művész által ez oltárokra tervezett gyertyatartókit egy iparművész készíti el. Az oltárrelifek képtárgyai lesznek : Szent Gellért oktatja Szent Imre herceget, — Szent Adalbert megáldja Pannonhalma alapkövét, — Szent István átveszi Anasztáz apáttól Szent Márton zászlaját, mielőtt a fellázadt Koppány ellen harcba indulna, — Szent István átveszi Asztrik apáttól a II. Szilveszter által küldött koronát, — Szent István próbára teszi Szent Mór áhítatát, — Szent Lászlónak bemutatják a pannonhalmi kódexeket, melyeket a szent király ajándékozott a rendnek, megalapítván a ma már világhirű pannonhalmi könyvtárat. A tervek már elkészültek s azokat a főapát elnöklésével egy műbíráló-bizottság kivitelre el is fogadta. Most Rómában, a Szentszék előtt vannak ezek a tervek jóváhagyás céljából. A hat új oltárnak s a domborműveknek a jövő év végéig el kell készülniök, hogy azok fölszentelése az országos jellegű ünnepségek keretében megtörténhessék. Ezerkilencszázharmincnyolctól kez * dődőleg az áhitat megszentelt helye lesz Magyarország legrégibb ilyen műemléke, a „gyilok-folyosó", ahol magukba mélyedve, hat új oltár előtt fognak áhítattal eltelve imádkozni Szent Benedek késői fiai hazájukért, a katolikus hívőkért s ezzel a gyönyörű alkotással fognak áldozni a nagy és szent király dicsőséges emlékezetének, ki Pannonhalma alapjait letette s ezzel a magyar nemzetet is megajándékozta a népszerű bencésrendnek, a magyar kultúra ősletéteményeseinek áldásos munkájával. Iskolafelfigyelői körzetek új beosztása A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a vármegyei népoktatási kerület eddigi hét iskolafelügyelői körzetét nyolc körzetre emelte fel olyként, hogy a tatai járás I. és II. körzetéből egyes községeket egy külön körzetbe kihasítva, megalakította a tatai járás IV-ik körzetét s egyben kinevezte — további intézkedésig — a lemondás fo'ytán megüresedett esztergomi járási I. és II. körzetek, valamint a tatai járás IV. körzet iskolafelügyelőit. Az iskolalátogatási körzeteket, valamint a kinevezett iskolafelügyelők neveit az alábbiakban közöljük. Esztergomi járás: I. körzet. Iskola felügyelő: Árpássy Gyula esztergomi érs. tanitóképző intézeti tanár. A körzet községei: Pilismarót, Dömös, Pilisszentlélek, Kesztölc, Csév, Leányvár. Csolnok, Auguszta-bánya, Tokod, Tokodaltáró, Tokod-üveggyár. Összesen : 9 község, 3 külterület, 15 iskola 68 tanítóval és 5 óvoda 12 óvónővel. II. körzet: IskoUfeiügyel >: Padínyi Lajos nyergesujfaiui ail. el. iskolai igazgatótanító. A körzet községei: Tát, Lábatlan, Piszke, Süttő, Bajót, Nagysáp, Sárisáp, \ nnavölgy, Mogyorósbánya, Dág, Bajna, Epöl, Uny, Mariahalotn, Szomor, Gysrmely, Gyarmatpuszta, öszszesen 15 község, 2 külterület, 20 iskola 58 tanerővel és 3 kisdsdóvoda 4 óvónővel.