Esztergom és Vidéke, 1935

1935-04-07 / 28.szám

ESZTCRGGHJ/BfKE ÖTVENHATODIK EVP. 28 SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politika! és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1935. ÁPRILIS 7 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Hazánk történetének nagyjai között legmagasztosabban, legmelegebben talán II. Rákóczi Ferenc alakja bontakozódik ki a magyar közvélemény előtt. Hányatott multunk bővelkedik a nagyszerű eseményekben és a kiváló hősökben. Árpád vezér, Szt. István, Szt. László, az Anjouk, Mátyás király, Hunyadi János, Bocskay, Bethlen, majd később Széchenyi István és Kossuth Lajos szinte emberfeletti nagyságúvá nőtt meg a magyar nép szemében, de köztük II. Rákóczi Ferenc mindig a legelsők között fog tündökleni, szabadságharca pedig az 1848-as események mellett mindig lelkesedést és melegséget fog gyújtani minden magyar szivében. Nem csoda, hogy alakját a magyarság ennyire szeretetébe fogadta s küzdelmeire ekkora lelkesedéssel tekint II. Rákóczi Ferenc egész egyénisége, élete és szereplése nemcsak hazánk történetében nagy jelentőségű, hanem egyúttal mindazon vonásokat is egyesíti magában, amelyek az igazi eszményi nagyság feltételei és amelyek mindenkit nemcsak megnyernek, hanem tisztelettel szeretettel, csodálattal és rajongással is eltöltenek. Amikor most kétszáz esztendő mélyéből felködlik a rodostói mult emléke — vele együtt az egész dicső korszak, ezek a vonások még magasztosabbak és még emberibbekké válnak... II. Rákóczi Ferenc jellemben a legszebb emberi tulajdonságok sorsában a legmegindítóbb mozzanatok jutottak kifejezésre. A mozgalom kitörésekor mindössze huszonhat éves. Megnyerő külsejű, szép férfi, aki mindezideig nélkülözte a családi élet melegét, pedig a szív embere volt. Gondos nevelésben részesült, sokat látott és tapasztalt, kora műveltségének minden ágában járatos, világos gondolkodású fej. Kitűnő szónok, bátor katona, szervezőereje kiváló. Varázsos egyénisége mindenkit elbájolt, a köznépet magához bilincseli, katonái rajongnak érte és csodával határos önfeláldozással ragaszkodnak hozzá. uriási birtok és roppant vagyon ura: 1,400.009 hold birtok, sok vár, tömérdek kastély, mérhetetlen vagyon, kincs volt az övé, káprázatos pompa övezhette — és ezt mind feláldozta hazájáért, nemzetéért. Fejedelmi családból származott, bölcsője mellett az arisztokrácia legkiválóbb tagjai állottak, keresztapja maga Lipót császár — és ő Esze Tamásnak, a bujdosó kurucok rongyos vezérének nyújt kezet, hogy együtt küzdjenek hazájuk szabadságáért. Vezető szerepre született: egyénisége, családja, helyzete alkalmassá, korának viszonyai szükségessé tették ezt — de Ő nem vágyott a korona után, csupán hazája szabadságát, alkotmányát, nemzete magyarságát és jólétét akarta biztosítani az erős királyi hatalom és az alkotmányosság követelésével. A legszebb emberi tulajdonságok, a nemzeti érzés, az önfeláldozásig menő áldozatkészség és hősiesség ragyognak Rákóczi Ferenc egyéniségéből és egész pályájából. A nemzeti érzés és a függetlenség gondolata mellett a nép szeretete és jólétének biztosítása volt legfőbb törekvése. Ezért küzdött csodálatos hősiességgel és ezért áldozott fel nyugalmat, dicsőséget, vagyont, mindent. Eszméi és törekvései mellett a végsőkig kitartott. Amikor látta, hogy szabadságharca nem sikerül, mert az ország kimerült, a túlerő pedig sokszoros, akkor is kitart. Nem kell a megalkuvás, nem kell a kegyelem, inkább választja a száműzetés és hontalanság keserű kenyerét és mond le mindenről, amit nagyon szeretett, amiért annyit küzdött és mindent feláldozott! Erkölcsi nagysága mellett a kultúra és a művészet szeretete jellemzik. Súlyos gondjai és óriási elfoglaltsága mellett ráért arra, hogy számukra időt szakítson. Száműzetésének keserű napjaiban pedig mély vallásossága, bensőséges lelkének elmélyülése és megnyugvása Isten akaratában, egészítik ki magasztos jellemét. Életpályája megindító. Gyermek- j korának árvasága és hidegsége, Bercsényivel való tanácskozásának mély- S séges aggódása, bebörtönzése, menekülése, felkelésének győzelme,: majd összeomlása, utána pedig szám1 űzetése és halála csupa megindító vonással telitetté teszik emberi pályáját. Rákóczi Ferenc sokat küzdött, sokat áldozott, hogy nemzetének adhasson : mindent elveszített — családot, hazát, vagyont —, hogy másoknak jusson. Ez emeli alakját igazi magasságba. Szabadságharcának megvívása történeti szükségszerűség volt, a magyarságnak életéhez és nemzeti jellegéhez való ragaszkodása adta a kezébe a fegyvert; harcaiban családi tűzhelyét és magyarságát törekedett megvédeni. Rákóczi ezekben a küzdelmekben, ha kellett éjjel-nappal dolgozott. Azonban inkább az érzés embere, semmint vaskezű katona, pedig az ő helyzetében talán inkább ez kellett volna. Így azután nem mindig tudott a helyzetnek valóságos ura lenni és személyi ereje nem állott arányban azzal a feladattal, amelyre vállalkozott. Ez avatja tragikus hőssé. Történelmi jelentősége mégis igen nagy. Ebben a szabadságharcában mutatja meg újból a magyar nemzet, hogy ereje még nem fogyott végképen el, nem nyugszik bele, hogy az örökös tartományok mintájára — alkotmányát mellőzve — kormányozzák és hogy nemzeti jellegéből kivetkőztessék. Ez a szabad ságharc volt az, amely jobb belátásra bírta az uralkodóházat és pontot tett az eddigi felkelésekre. Végül ez a küzdelem volt az, amely a gemzeii törekvések jogosságát és azok fontosságát újból nemcsak kifejezésre juttatta, hanem a nemzet életének középpontjába állította az alkotmányos és a vallási kérdések mellett. Rákóczi alakja egyaránt nagy, mint ember és mint történelmünk egyik kiváló személyisége. Küzdelmei országos jelentőségűek és történelmi fontosságúak. Tragikus sorsa még inkább emeli igazi nagyságát. Emléke örökké fel magasztosultan fog élni az utókor magyarsága lelkében! Fontos kérdéseket tárgyaltak az idegenforgalmi bizottság legutóbbi ülésén Április hó elsején tartotta az idegenforgalmi bizottság ülését, amelyen a tagok jelentek meg, akiket Glatz Gyula polgármester üdvözölt. Az elmúlt év eseményeiről Brenner Antal dr. főjegyző, előadó számolt be. Kijelentette, hogy fejlődés tapasztalható, bár anyagi fedezet nem áll rendelkezésre. Megemlékezett az Esztergomi Hétről, amikor hetvenezer ember fordalt meg a városban és eredménye kielégítőnek mondható. Szabadtéri előadások, bazilika kivilágítása stb. szerepeltek az ünnepi hét programmján. A tavaszi és nyári vasárnapi idegenforgalom kielégítőnek mondható. Esztergom történelmi város, tanulmányi kirándulások mégsem voltak kellő számban, filléres vonatot is mindössze hármat fogadhattank. Tömegszállásokról nem tudunk eléggé gondoskodni. Az esztergomi ásatások következtében nagyoab idegenforgalmi fejlődés látható. Nagy kárára van Esztergomnak a csónakrendszabály, amely a vad evezősök tömeges kirándulásait teljesen megbénította. Miniszterhez fordultak már ebben az ügyben, de elutasító feleletet kaptak. A városok idegenforgalmi szakosztályaival állandó összeköttetést tart fenn a bizottság. Szó volt a jelentésben a kombinált jegy kérdéséről a fürdő bekapcsolásával, Szerepelt a Dunastrand kérdése is. Legfontosabb pedig alkalmas lakások és tömegszállások létesítése. Etter Ödön takaréj^nztári elnök' vezérigazgató "az iskolák idevezetésének fontosságáról beszélt. Meg' felelő hely rendelkezésre áll, a szál lodákka] • kell megegyezni. Szükségesnek tartotta a turista-árak bevezetését. Elhatározta a bizottság, hogy a csónakrendelet ügyében küldöttségileg interveniál a belügyminiszternél. A rendelet gyökerében bénította meg a dunai forgalmat, a vikendnapokon 2—300 pengőt hagytak az evezősök a városban. Elhatározta a bizottság, hogy a vidéki városok kulturális szövetségében részt nem vesznek, mert ebből Esztergomnak haszna nincs. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Lémodott betegsége miatt a premontrei-rend prépost-prelátusa. — Sagmüller József óbudai apátplébános meghalt. — Május 3-án nyílik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár. — Flvéraett a kereszténypárt és a kisgazdapárt a választásokon. — Megérkezett Budapestre az első olasz repülőgép, mely Budapest és Róma között közlekedik — Meghalt Schmidt Miksa, a dúsgazag hires műgyűjtő és bútorgyáros. — A magyar asztaii tenniszezők fölényesen győztek Bécsben. — Budapesten megszűnt az influenza járvány. — Megszűnnek április 10-én a buza irány iparai. — 21 milliós hatalmas beruházásba fog a főváros. — Téliesre változott az idő az egész országban. — Kommunista szervezkedést lepleztek le Gyöngyös környékén. —• Ezer kutyát ki akarnak irtani Nagykőrösön. — Az orkán ledöntötte a Mátra négy méter magas turistaszobrát. — Nyáron kivilágítják Budapesten a királyi palo tát is. — Felfüggesztettz a tábla Jávor Pál színész büntetését. — Dr. Ernszt a választáson megbukott Győrben. — Rökk Marika Berlinbe szerződött egy filmvállalathoz. — A pálos rend bérpalotát örökölt. — Holdnagyságú meteor tünt fel Oroháza fölött. KÜLFÖLD Tűzvész áldozata lett a mukdeni arzenál. — A német határt lesárták Litvánt felé. — 25 millió munkanélküli van az egész világon. — 28 százalékkal csökkentették a belga pénz értékét. — A patialai maharadzsa Mussolininél volt kihallgatáson. — Három új rádió adó épül Ausztriában. — Indiában 364 gyermekpár esküvőjét tartották egyszerre. — Abesszínia döntőbíróságot kért a Népszövetségtől. — A légi haderő külön test lett a francia hadseregben. — Zsidóellenes tüntetés volt Bukarestben. — A luxemburgi frankot 10 százalékkal devalválták. — Véres összetűzés volt a románbo gár batáron. — Hatszázezer katonát állított hadikiszenlétbe Olaszország. — Románia költségvetésében 56 százalek a személyi kiadás. — Belső kölcsönt bocsátanak ki Lengyelországban. — Romániában maximálták az élelmiszerek árát. —• A sziámi király Angliában telepedik le. — Paris tanácsa százmillió frankot szavazott meg légi védelem re. — Feloszlatták a görög parla mentet. — Lengyelek visszautasi tották a franciát* keleti biztonsági tervét. — London lázassan készül a király ezüstjubileumára. — El lopták Franciaországban a frontharcosok pénzét. — Kisebbségi kor mány alakult Spanyolországban. — Az amerikai magyar ifjúság nagy része nem hajlandó fegyvert fogni. — Az osztrák minisztertanács elhatározta a véderő kiépítését. — A valutaforgalmat Dánia is korlátozta. — Németország a levegőben elérte az egyenlőséget Angliával. Rákóczi emlékezete