Esztergom és Vidéke, 1934

1934-09-23 / 74.szám

Tovább folytatják az eddig is szép eredmény nyel járó ásatásokat a várhegyi Lipót-bástyán Az esztergomi várban végzett ása tásokról lapunk mult vasárnapi számában közölt cikkünkre élénken felfigyeltek a fővárosi lapok, sőt az ország tudósainak körében is nagy érdeklődést keltett pontos és tartalmas híradásunk. Több fővárosi lap tudósítója kiszállott Esztergomba s lapjaik oldalnyi terjedelemben számoltak be az itteni ásatások eredményéről, melyeket „világjelentőségű művészettörténeti esemény"-nek neveznek. F. hó 20-án, csütörtökön is egybi zottság szállt ki Esztergomba, mely megvizsgálta az eddigi ásatásokat és döntött a további teendőkről. A bizottság tagjai Gerevich Tibor dr. a műemlékek országos bizottságának elnöke, Lux Kálmán dr. egyetemi tanár Genton dr. bizottsági előadó, Lepold Antal dr. és Meszlényi Zoltán dr. prelátus-kanonokok voltak. Az eddigi munkálatok Alaxa Kálmán mérnök vezetésével, aki nagy ambícióval és hozzáértéssel irányítja az ásatásokat máris szép eredményt mutatnak fel. Több termet ástak ki, a legértékesebb lelet a kápolna gyönyörű bejárata, amelyen még a freskók is látszanak. A talált részekből rekonstruálni lehet az eredeti portálét. A várkápolna a XII. századból, III. Béla idejéből származik, több mint félszázaddal előbbi a jáki templomnál. A kivitelen francia hatás látszik. Jelenleg az udvar megtisztításán dolgoznak, azután foly tatják az ásatásokat a mai döntés szerint. A teljes feltárás azonban hosszú időt igényel. A bizottság igen nagy örömmel fogadta az eddigi eredményeket és elhatározták, hogy a további munkákhoz szükséges összeget is megszerzik. A terv szerint a kiásott királyi palotát múzeummá alakítják át, amely egyik legnagyobb történelmi értéke lesz az országnak. Nemcsak Esztergomban, de az egész országban valóságos érdeklődései figyelik a munka haladását és annak eredményeit. A most megállapított tervek szerint három-négy esztendő múlva állhat majd a várfokon, teljesen kiszabadítva a romok alól, a régi királyi várpalota udvaraival, összes homlokzataival, tetőivel és jaliképeivel, mint az ezeréves magyar mult egyik legimpozánsabb és legnagyobb jelentőségű dokumentuma. Kézimunka és fonalak dús választékban Keménynél. Hornomé Sz. A. német nyelviskolájában (Űri u. 4 sz.) a

r tanítás október 1-én kezdődik. Érdeklődni, beiratkozni bármikor lehet Tanítás heti 3 órában. (2 tanítási, 1 játékóra) Tandij havi 4 pengő. Azsur, plissé, endlizés, előnyomtatás, gombkészités Keménynél. Miniszteri rendelettervezet a borravaló eltörléséről Az érdekeltségekhez most érkezett le a kereskedelemügyi miniszter rendelettervezete a borravaló eltörléséről és a százalékos rendszer bevezetéséről. A miniszter rendelettervezetének lényegesebb pontjai igy hangzanak: 1. §. A fogadókban, vendéglőkben, kávéházakban a borravalórendszer a a jelen rendelet életbelépésétől kezdve megszűnik. Ehhez képest az emiitett vállalatok alkalmazottainak a vendégek kiszolgálásával kapcsolatos ténykedésükért a vendégektől külön díjazást (borravalót) kérni vagy elfogadni és a vállalatok tulajdonosainak a külön díjazás (borravaló) kérését vagy elfogadását tűrni nem szabad. * 2. §. Az 1. §-ban emiitett vállalatok a vendégek (fogyasztók) kiszolgálásáért dijat számithatnak fel. A kiszolgálásért szedett dij a vendég (fogyasztó) által fizetett számla végösszegének 12 százalékánál több nem lehet és azt a számlán (elismervényen, nyugtán stb.) külön fel kell tüntetni. A kiszolgálásért szedett dij egészben a vállalatnak a vendégek kiszolgálásával foglalkozó alkalmazottait illeti és azt megfelelő arányban kell szétosztani. 3. §. Az 1. §-ban emiitett vállalatok tulajdonosai vendégeiket (fogyasztókat) a borravaló elfogadása tekintetében fennálló tilalomra a vendégek (fogyasztók) által látogatott helyiségekben (szállodai szobákban, éttermekben stb.) szembeötlő módon kifüggesztett hirdetménnyel figyelmeztetni kötelesek. Szerdán lesz a tanítóválasztás Az esztergomi Szt. Imre községi fiúiskolánál nyugdíjazás folytán megüresedett tanítói állásra / hó 26-án, szerdán fogja az iskolaszék az új tanítót megválasztani. Pályázó természetesen, ebben az állástalan világban, van bőven s elmondhatjuk, hogy jobbnál-jobb minősítésű tanítók közül választhatja ki az iskolaszék — szociális és tanügyi érdekeknek s a szülők részéről megnyilvánuló közóhajnak megfelelően — a legjobbat, a legkiválóbbat. A választás meglepetéseket hozhatna s könnyen kerülhetne be egykét szótöbbséggel olyan pályázó, ki esetleg nem felelne meg az első sorban érdekelt szülők óhajának s igy az iskolaszék nehéz felelősséget vállalna a közönséggel szemben. A szülők körében ugyanis az az óhaj s kívánság alakult ki, hogy a régi s mindig jól bevált gyakorlat szerint esztergomi születésű tanítót válasszon meg az iskolaszék, mert az ilyen tanitó kétségtelenül hálás szeretettel és ragaszkodással töltené be állását, melyhez őt szülővárosa közönsége juttatta. Van a pályázók között több, jobbnál-jobb esztergomi születésű tanitó, könnyű volna hát ezek közül választani. De nem szabad a választásnál a szociális szempontokat sem figyelmen kivül hagyni s igy lehetőleg családos embernek kellene ezt a darabka barna kenyeret juttatni. Fontos volna még az is, hogy több évi működéssel s igy kellő gyakorlattal biró tanitó választassék meg, aki biztos kézzel végzi nehéz és felelősségteljes munkáját. Ezeket a szempontokat, mint a szülők óhaját s felfogását, szives megfontolásába ajánljuk az iskolaszék elnökének s tagjainak. Végtére is a mai nehéz időkben hadd érvényesüljön a szociális igazság s hadd teljesüljön a szülők óhaja is. KAPHATÓ MINDEN ORION RÁDIÓKERESKEDŐNÉL Fellobogózott főváros várja a Katolikus Nagygyűlés külföldi és vidéki résztvevőit A főváros elhatározta, hogy a XXV. jubiláris Katolikus Nagygyűléssel kapcsolatban a város utcáit fellobogózza és a Nagygyűlés tartama alatt szeptember 22-23 -24 és 25. napjain a város nevezetes épületeit esténkint kivilágíttatja. Nemcsak a vidékről és Budapest környékéről jönnek a fővárosba a Katolikus Nagygyűlésre, hanem az Actio Catholica központi irodájához külföldről is történtek bejelentések, hogy a magyar katolikusok nagy manifesztációján a külföldi katolikus lapok, az osztrák „Reichspost", a német „Germania", a francia „La Croix", az angol „ChurcrT, a lengyel „Kap", a svejci „Kipa", a Vatikánvárosi „Observatore Romano", a spanyol „El Criterio" valamint a linzi „Schönere Zukunft" kisebbnagyobb cikkekben hivták fel országuk katolikus lakosságának figyelmét a magyar katolikusok jubiláris Nagygyűlésére. Tényleg elmondhatjuk, hogy XXV. jubiláris magyar Katolikus Nagygyűlésre az egész Európa katolikussága felfigyelt. Szomorú a gazda sorsa — de nem értik meg Egy kisgazda panaszos levelét kaptuk, amelyben arról panaszkodik, hogy keserves munkájának eredményét: a termésének értékesítését, mindenféle nehézségek támasztásával igyekeznek megakadályozni. Ime levelének egy része: F. hó 15-én szőlővel mentem a csepeli piacra. Mikor odaértem, beálltam a sorba: tizennegyediknek. Utánam mások is, sokan. Egyszer jön a helypénzszedő. Kéri az „Őstermelői igazolványát. Odaadom. Megnézi, visszaadja. Később jön a vásárfelügyelő. Kéri az igazolványt. Elveszi. Elteszi. Hat kisgazdáét vette el. A többiét nem. összenézünk. Mi lesz most? Kérdem a felügyelőt is. Azt feleli: Majd az irodán megkapják. Gyerünk az irodára. Fél nyolc volt, amikor az irodára értünk. A vásárbiztos aztán ránkolvassa a büntetést. Fizetnek fejenkint két pengő bírságot. Miért? Mert szó nélkül álltak be a sorba. Hát nem szabad? Ezt nem mondta senki. De nem is volt, akinek szóljunk, még csak felírás sincs, amely fgyelmeztetne erre. Tiltakoztunk a bírság ellen. Kérjük az igazolványt. Majdha fizetnek. Szó szavat követett. Végül egy pengős birsággal megszabadulunk. Fizetünk, csak már mehessünk. Kilenc óra. Vége a vásárnak. Ott kell hagyni Csepelt. Most jön a kálvária. Hamar valamelyik piacra, még tizenegy óráig eladhajuk a szőlőt. Az úton egy gyümölcskereskedőt megkínálunk. Meglátja egy rendőr. Drága lesz az a vásár — nem tudják, hogy úton nem szabad eladni. Mit csináljunk ? A piacokra meg nem szabad csak három mázsát bevinni. Eladni meg csak öt kilót egy vevőnek, összejártuk Pestet, Budát, tizenegy óra elmúlt. Mehetünk haza. Megmaradt minden. Egy pengő bírság és a fuvarköltség. Az út fáradsága, összetörött a szőlő. Itthon sem kell senkinek. Az asszonynak megmondom: nincs pénz. Hát most mi lesz? Itt volt a végrehajtó. Mondtam, amint megjön, viszünk pénzt. Most már én is azt kérdem: Mi lesz uraim? Amit termelünk nem adhatjuk el szaban. Mi lesz? Nem tudja senki ? Én tudom. Elpusztul a paraszt az agrár Magyarországon, mert igy kívánja a kartell-érdek! J v (Aláírás.) A kultuszminiszter rendelete a középiskolai vívástanításról A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közölte a vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletét a közép- és középfokú iskolákban a vívásoktatás szabályozásáról. A rendelet szerint közép- és középfokú iskolákban a vivásoktatást csak az a testnevelési tanár láthatja el, akinek vívómesteri oklevele van. Ha ilyen tanára az intézetnek nincs, a vívásnak, mint rendkívüli tantárgynak oktatását intezetén kívülálló okleveles vívómesternek kell ellátnia. Az intézet igazgatója köteles gondoskodni arról, hogy az intézetben a vívásoktatás meg ne szűnjön. Amennyiben valamely intézetben elegendő tanuló vívásoktatásra nem jelentkezik,' más tanintézettel együttesen kell a vívásoktatás kérdését megoldani. Ez a rendelet kivált az utánpótlás szempontjából rendkívül fontos. Legtöbbször az volt a helyzet, hogy a legtehetségesebb ifjúsági vívókat a középfokú iskolák elhagyása után csak a legnagyobb fáradsággal tudták az egyetemi vagy egyesületi vívómesterek a helyes vívási módszerre bevezetni. Dreher Bak-sör csapolása KÖZPONTI ETTEREMbe»