Esztergom és Vidéke, 1933

1933-10-05 / 78.szám

EÖTERGMc/lfKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 78. SZÁM 1933 CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 5 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 KERESZTÉNY POLITIK41 ÉS TÁRSADALMI LAP Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Október 6. Az aradi tizenhárom porladó tetemei fölött ma tán még ke­gyetlenebb gyűlölet silbakol, mint amely a tizenhárom hős életét leszakította a nemzet fá­járól. A költő hiába dörögte, hogy „szolgaföldben nem nyug­hatnak" — ők rabszolga test­véreink meggyalázott földjén alusszák örök álmukat. A vér hiába ömlött, a jaj hiába sikoltott, Európa legtra­gikusabb sorsú nemzetét Vilá­gos után Trianon sújtotta por­ba. Haynautól Clemenceauig a csapások végtelen sorozatában élt le egy egész századot és a nemzet kegyelete ma csak a gondolat szárnyán száll a sza­badságharc mártírjainak por­ladó teteme fölé. Á sir fölött a Mare Romania fekete ege dom­borul és a köteles hódolat nép­vándorlása megtorpan a hatá­rok kinai fala előtt. Egy megcsonkított, fájdalmá­ban vonagló, szerencsétlen, ösz­szetört, kifosztott, meggyalázott ország ez. Egy torz test Eu­rópa térképén. Csonk, amelyből vér is csurog s amelyet mégis mártírok árnya és a nagyok emléke leng körül arra figyel­meztetve, hogy az a hatalom sincs már, amely kötelet tett tizenhárom magyar tábornok kemény nyakára. Hol van már Haynau, a bresciai véreb, hol van a „ di­vide impera" elvével uralkodó hatalmas dinasztia, hol a mo­loch állam, amelyben sohasem nyílhatott virágba egy nemzet szabadsága? Hol a bilincs, amely átverte csuklóinkat, hol cézári gőg, amely egykor porba taposott egy egész nemzetet ? Az aradi várárokból a gyű­lölet dohossága csap felénk, de ez a gyűlölet nincs már többé. Csak az emlékezés ködös út­jain homályosodik felénk né­hány keserves alak. Börtönőrei egy megláncolt nemzetnek, hó­hérai egy egész generációnak, gyilkosai egész jövendőnek. De már csak kisértetek ők, erőtlen ködkép, szétmáló por és hamu, imbolygó lidérc, mely már nem téríti le útjairól ezt a sorssúj­totta nemzetet. És sötét árnyaik fölött ott fénylik az aradi tizenhárom gló­riás alakja, azzal az örök fi­gyelmeztetéssel, hogy sohasem halhat meg a gondolat, amely átfut egy egész korszakot. Az igazság sem hal meg, a nem­zet se pusztul el, csak a jog­talanság, az önkény, az erő­szak és igazságtalanság az, amely minden idők méhében eleve pusztulásra van ítélve. El­pusztult az a hatalom, amely az aradi sáncárokban bitóra juttatta a nemzet legjobbjait. El fog pusztulni Trianon is, amely szégyenpadra szegezett egy egész nemzetet. És el fog pusztulni az a Mare Romania is, amely ma a gyűlölet pisla tüzét éleszti az aradi vértanuk megdicsőült alakjai körül. mmmmmmmmmmm$mmmmmmmmmmimiimmmtm 400 trafik gazdát cserél A hadirokkant törvény végrehaj. tási utasításának késése egyre nö vekvő aggodalmat kelt a hadigondo­zottak körében. A végrehajtási uta­sítás nélkül ugyanis nem lehet a törvénynek több intézkedését életbe­léptetni. Emiatt késik például a trafikjogok és egyéb állami jogosítványok reví­ziója, a munkaközvetítés és munka­alkalmak teremtése, a vasúti jegy^ kedvezmény megoldása is. Az ál­lami támogatásban részesülő üzemek tiz százalékban hadigondozottakat tartoznak alkalmazni, de a végrehaj­tási utasítás hiányában még ez a rendelkezés sincsen végrehajtva. Minden oldalról nagy érdeklődés előzi meg a trafikjogoknak küszö­bön álló revízióját. Azoktól a trafi­kotoktól, akiknek havi 240 pengő egyéb jövedelmük vagy nyugdijuk van, elveszik a trafikjogot. Az adat­gyűjtés már megtörtént, sőt a de­cember 31-ére szóló felmondások is megkezdődtek. A trafikrevíziót vagy a végrehaj­tási utasítás, vagy az ezzel egyide­jűleg megjelenő külön pénzügymi­niszteri rendelet fogja szabályozni. A hadigondozottak számítása szerint az egész országban körülbelül 400 trafik fog gazdát cserélni, melyeket j a hadirokkantak fognak megkapni. Elismerő sorok a Gyümölcstermelők Egyesületéről örömmel értesültem arról, hogy Esztergomban megalakult a gyü­mölcstermelők egyesülete, amely hi­vatott lesz arra, hogy az áldott, de a békerongy által szegénységbe dön­tött vidéket új és rendkívül fontos gazdasági előnyökhöz juttassa. Az új alakuláshoz egész lelkemmel sok szerencsét kívánva, nem mulasztha­tom el, hogy annak jövőbeli sikeres tevékenysége érdekében egyet-mást megjegyezzek. A világgazdasági tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen kezdemé­nyezésnél és később a gyakorlatban előre irányt kell szabni. A célkitű­zés első feltétele a talajvizsgálat, vagyis annak szigorú megállapítása, hogy a város és a vidék talajössze­tétele szerint milyen fajú gyümöl­csök telepítésével kell számolni ? Az én tapasztalataim szerint Eszter­gom város határának egy része (pl. Szentgyörgymező) részben homok, részben lősz és trachitos alakulat. A belvárosi határban a homagos homok, a lősz és a meszes talajok között lehet kölönbséget tenni. Ha­sonló viszonyokkal kell számolni a vidéken is. Ami most már a gyümölcsfajtá­kat illeti, — szintén tapasztalatok­ból indulok ki — Esztergom és Ko­márom vármegyék talajviszonyai fő­leg a csontmagúaknak kedveznek. Ezért válik be a kajszin- és az őszi­barack, a mandula és a szilva. Ta­pasztaltam azt is, hogy a mély al­talajt kedvelő fák közül kitűnően terem a körte. Legkevesbbé alkal­masak az Esztergom és Komárom­megyei talajok az almafélék számára, ellenben nagyszerűen megél és te­rem a dió. Ami az almaféléket il­leti, ezeknek egyedül alkalmas he­lyei a széltől védett völgyek és a szigetek, mig a hegyes tájakon gyö­nyörűen díszlik ugyan az alma (a löszben), ellenben nem terem. Mindezt azért említem, mert vilá­gos, hogy amint a gyümölcsterme­lésnek első alapfeltétele a faiskola és ugyancsak elsőrendű követelmé­nye a vidéken sikeresíthető fajok kiválasztása, ép úgy elengedhetetlen feltétel, hogy a termelésre kijelölen­dő vidék talajviszonyaival számol­nunk és előre megcsináljuk annak ! kataszterét aszerint, hogy hol milyen fajok sikeresíthetők ? Ami a faiskolát illeti, nagy téve­dés, hogy egyetlen faiskola alkalmas arra, hogy az egész vidék szükség­letét alkalmas módon kielégítse, — mert pl. ha a faiskolát csak kötött talajba ültethetjük, annak csemetéit csak kötött talajba ültethetjük. Ha­sonló a helyzet a homokos és a meszes talajoknál is. Ezek szerint több faiskola szükséges. Egy a kö­tött, egy a lősz, egy a homok és egy a meszes talajon. Az igy, kü­lönböző talajokon nevelt csemeték aszerint, hogy hol nevelődtek, ugyan­olyan talajokba ültetve, be fognak válni. Ami pedig a fajták kiválasztását illeti, arra kell törekedni, hogy ne sokfélét ültessünk, hanem keveset, de olyat, amely a kereskedelmi for­galomban kiállja a csomagolást és a szállítást, vagyis nemcsak kere­sett árú lesz, hanem megbízhatónak is minősül. Aki azt gondolja, hogy a gyü­mölcsfát elég elültetni s azután rá kell bizni a természetre, súlyosan téved, mert annak, hogy hasznot hozzon, egészséges termést, tehát ki­fogástalan árút adjon, állandó gon­gozásban kell részesülnie az egész esztendő során. Még egyet 1 Amint a termelőkbe bele kell nevelni a gondozáshoz szükséges tudást és szorgalmat ép úgy elengedhetetlen követelmény, hogy a helyi hatóságok a törvény által reájuk rótt védőfeladatukat lel­kiismeretesen és kíméletlen szigor­ral teljesítsék, mert hogyha ezt el­mulasztják, hiába a gazda igyeke­zete és gondossága, a gyümölcsös áldozatul esik a hernyópusztitásnak és a sokféle növényi betegségnek. Amikor lelkesen üdvözlöm az esz­tergomi kezdeményezést, szinte ér­zem, hogy annak indítéka semmi más, mint a megcsonkított és sú­lyos gazdasági viszonyok közé ju­tott ország segítésének terve. Adja a Mindenható, hogy a siker ne ma­radjon el 1 O'svdth Andor Leszállították a cukrász­sütemény fényűzési adóját Két évvel ezelőtt, amikor az or­szág pénzügyi helyzetének javítása érdekében a különböző pénzügyi rendelkezéseket kiadták, 50 százalék­kal felemelték a cukrászsütemények fényűzési adóváltságának kulcsát. Az új intézkedéssel a kicsinybeni for­galomban 4.5, nagybaniban 6.75-ra emelkedett a fényűzési adóváltsága. A cukrászok érdekképviselete az­óta mindent elkövetett, hogy a régi állapot álljon vissza. Arra hivatko­zott, hogy a nehéz gazdasági viszo­nyok miatt erősen megcsökkent a cukrászipari termékek fogyasztása. A pénzügyminiszter t most teljesi tette a cukrászok kérését. A hiva­talos lap egy rendeletet közölt amely visszaállítja az 1931. előtti állapotot. Eszerint a cukorkaipari és cukrász­ipari termékek után kicsinybeni for­galomban 4.5, behozatali forgalom­ban pépig 7.5 százalékos fényűzési adóváltságot kell fizetni. lm Hl II III ill i I liHIIHMHIillll Mellékutca £ Október 7. és 8-áa szombat, vasárnap 7-től folyt. 3, 5, 7 és 9-kor Egy milliomos barátnőjének könnyekig megható regénye MOZGÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom