Esztergom és Vidéke, 1930

1930-08-28 / 67.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 67. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 28 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A leleplezett Sobieski-emléktábla njabb erős kapcsot jelent a lengyel ós a magyar nép között. Szombaton délben a „Leányfalu" hajó négyszózfőnyi lengyel csoportot hozott Esztergomba. A hajón egy másik csoport is érkezett, a budapesti Mária-kongregációk egy küldöttsége, P. Bangha Béla vezetésével. A lengyelek Sobieski emléktábla leleplezésére érkeztek, míg a Mária kongregációs csoport a lengyeleket kisérték el, de ideérkezésük egyúttal Szent Imre jubileumi hódolat is volt. A zarándokcsoportot nagyobb esztergomi közönség várta. A fogadtatáson megjelent a Szent Imre óv esztergomi főbizottsága, élén Nádler István pápai kamarással, Lepold Antal dr. prelátus kanonok, Számord Ignác c. kanonok és a város nevében Brenner Antal dr. főjegyző. A lengyeleket Kubina csensztohovai püspök vezette, akinek kíséretében ott láttuk Kulig krakói prelátust, báró Rostovszkit, a lengyel Máriakongregációk praesesót, továbbá Bisping bárónét ós Kosibovicz S. J. atyát. Hlond Ágoston lengyel hercegprímás ezt a napot a tábori fiúnevelőben töltötte, ahol a szaléziánosok köreben kedves órákat töltött el. Czuczor János dr. igazgató szép és lelkes ünneplésben részesítette a bíborost. A Sobieski emléktábla leleplezése három órakor kezdődött. A Szent István kápolna előtti bástyatér teljesen megtelt az ünneplőkkel. Az emléktáblát zöld füzérek és zászlócskák vették körül. Előtte emelvény állott a szónokok részére és félkörben foglaltak helyet az előkelőségek. Jobbról Hlond Ágoston és Serédi Jusztián, a bíboros érsekek, továbbá a lengyel vezetők, majd Esztergom egyházi és városi vezetőségei Antóny Béla dr. polgármesterrel. Az ünnepséget Lepold Antal dr. prelátus nyitotta meg beszédével. Sobieski Jánosról szólott, és a párkányi csatáról. Beszédében kitűnő és részletes tartalommal emlékezett meg a nap jelentőségéről és mondhatni beszéde méltó volna megörö kítésre. A közönség mindvégig figyelemmel hallgatta Lepold Antal dr. prelátust, aki evvel a beszédével különösen elismertette, hogy nemcsak az általános történelem tudós kutatója, hanem Esztergom történetének is alapos ismerője. A második szónok Kosibovicz jezsuita atya volt, aki lengyel beszédében méltatta Sobieski Jánost. Mint Lepold Antal dr. Kosibovicz páter is a magyar lengyel kapcsolat ékes bizonyítékait emelte ki. A magyar és a lengyel, ezer éven keresztül szoros rokoni viszonyban eltek és ez a barátság kell, hogy a jövőre is biztosíték legyen. A barátságot a jelen szomorú idők is fentartjak. Ma is, mint mindig a lengyelekkel együtt énekelhetjük és énekeljük a lengyel himnuszt: „Szabad hazánkat oh! add vissza nekünk" A mi hazánkat is megcsonkították. Lengyelország is csonkán áll. A jövő felé csak közös testvériséggel indulhatunk. Antóny Béla dr. polgármester néhány szóval átvette az emléktáblát és azt egy gyönyörű koszorúval megkoszorúzta. A turista dalárda lengyel szövegű énekekkel emelte az ünnepséget és amikor ugyancsak lengyelül a lengyel himnuszt énekelték, a lengyelek lelkesedése tetőfokra hágott. A lengyel himnuszt bensőségessé tette az, hogy a közönség magyarul énekelt. A lengyelek jóleső és meghatott érzéssel látták, hogy nemcsak a fel' nőttek, de a gyerekek is tudják himnuszukat. A Magyar Himnus eléneklése után Hlond Ágoston hercegprímás ezeket mondotta: Kedves magyarok, boldogabb jövendőt! Hatalmas éljen és taps zúgott fel ezekre a meleg szavakra. Az ünnepség befejezése a primási palota előtt volt, ahol a hercegprímás olasz nyelven beszédet intézett a lengyelekhez. A hercegprímás szavaira a lengyelek püspöke válaszolt és köszönte meg a szép fogadtatást. A lengyelek Serédi hercegpímás iránt érzett tisztelete közvetlen és szeretetteljes érzésben nyilvánult meg, amennyiben sorba kézcsókra járultak. Valaki a lengyelek közül elragadta tásban megcsókolta a bíboros főpásztor gyűrűjót és erre egymásután mentek kézcsókra a férfiak is meg az asszonyok is. Ez nem hivatalos vagy szokásos hódolat volt, hanem őszinte szeretet. A zarándokok 6 órakor távoztak Esztergomból. * Az ünnepségről filmfelvételek készültek és nemcsak az emléktáblaleleplezésnnek lefolyását vették fel, hanem a bástyáról Párkány látképét is. Esztergomtáborban, ahol a szaléziánusok működnek. Riport a lengyel hercegprímás látogatása alkalmából. Az ebédlő. Minthogy a konvhához értünk, szives vendéglátással betessékel az igazgató az ebédlőbe, ahol Ízletes virsli és jó bor várt reánk. Étvággyal elfogyasztottuk, és hálás köszönettel adóztunk a kellemes figyelemért az igazgatónak Tartsa meg az Isten a jó szokását I Ismét a főépületnél. Felüdülte n mentünk vissza a főbejárathoz. Az országútra néző épületrész jobb szárnyában lakik a prefektus, van egy társalgó, majd a tanulmányi felügyelő szobája és a tartományfőnök lakása következik. A tartományfőnök nagyon szeret itt tartózkodni. Jelenleg Plywaczy Szaniszló kormányozza a magyar rendtartományt, akiben már azért is, mert Lengyelország szülötte, őszinte együttérzŐ testvért tisztelhe'ünk. Egyszerű modorú, simán előzékeny magatartású, e mellett a szalézi szerzeteseket jellemző : vig és kedélyes társalgó, akit senki sem gáncsol, akit mindenki szeret, és aki minden embertársát csak szeretni tudja. Elemi iskola. A katonai gyakorlótábor felé eső épületrészen hálók vannak, s tanulóterem foglal helyet. A honvédgyakorlótábor területéből 3 kat. hold 575 négyszögöl területet vett még igénybe a nevelőintézet. Az oroszoktól készített akácsoros uton jutnak a környék iskolásai a hátul levő róm. kat. vegyes részbenosztott hat osztályú elemi iskolához, amelyben 3 kalocsai irgalma ?nővér tanit 140 ta nulót, akik közül 35—40 gyermek bejáró. Az elemi iskola 1925. évben nyilt meg. Egyéb épületrészek. A nevelőintézet hátsó udvarrészében varrodát, tanulószobát, lakásokat és ebédlőt találunk. Ezek északfelé nyiló ablakai jókarban tartott konyhakertre néznek. Az országútnak eső részen külön épületben betegszobák nyertek elhelyezést. Az udvar keleti részén az irgalmasnővérek tiszta lakóházát szemlélhetjük, amely 16 kalocsai nővér otthona. Iparostanoncok. Akáclombos oroszoképitette úton túl műhelyhez jutunk. Műhely I . . . Hogyan ? A szaléziak iparostanoncokkal is vesződnek, ahol csak lehet. Egyik főhivatásúk az iparostanoncok lelki és szellemi gondozása. Don Bosco szellemében kiragadják őket bármilyen sanyarú vagy elhagyatott sorsból, és művelt, vallásos iparosokká nevelik. Ezek részére szalézi oratóriumok alakultak. Megfelelő szakmák mestereinek oktatóvezetése és szalézi felügyelete mellett az iparostanoncok különféle ipart tanulnak a fiúnevelő otthonban. Egyelőre asztalos., szabó és cipész-szakmában 60 szerződött tanoncot részesítenek gyakorlati kiképzésben. Számukra róm. kat, iparostanonciskolát is nyitottak 1922 ben. Éppen e vezérlő hivatásuk: az iparostanoncok kiképzése és oktatása miatt részesitik Szent Józsefet, az iparosok védőszentjét, kiváló tiszteletben szalézi intézetek. A műhelyhez csatlakoznak a hálóhelyiségek, utánuk gyakorlótér, fürdő, mosókonyha és melegágyakkal virágoskert húzódik, végül a róm. kat. polgári fiúiskola épülete ötlik szemünkbe. Polgári fiúiskola. A polgári fiúiskola 1922-ben nyilvános jogú állami, 1925-től róm. kat. jellegű. Négy osztálya van, ebből egy kettő mindig párhuzamos. Nyilvános növendékeinek száma : 230—250. Ezekből 90—100 bejáró, a többi bennlakó. A beutaltakért az igazság ügyi minisztérium fizet. A polgári iskolában 3 szalézi pap, 1 kalocsai irgalmasnővér, 4 világi tanár, 1 óraadó testnevelő és 1 világi óraadó tanító tanit az igazgató vezetése mellett. Hazafias társulatok. Ezen intézet kebelében leventeegyesület, 30 tagú fúvószenekar, Mária-kongregáció, szivgárda, Szent József társulat működik nemes buzgalommal. íme, milyen szépen ölelkezik a vallásos lélek a hazafiasán kiművelt szív magasztos érzésével a szerény külsők közt működő nagykeretű szalézi intézetben ! Ebből a sokoldalú nevelő munkából azt a következtetést vonhatjuk, hogy az esztergomitábori szalézi fiúnevelő fontos hivatást teljesít a magyar ifjúság művelődése és valláserkölcsös nevelése terén. Ezért megérdemli nemcsak az egyházi, ha nem a világi elöljárók és a lakosság részéről a legteljesebb jóindulatot és támogatást. Kövessük a példát. Eléggé nem dicsérhető tett volt Esztergom szab. kir. megyei várostól, amikor 25 hold legelőterületet adott el 600 P-ős méltányos árért a szalézi intézet művelődése céljaira, amely szép jóindulatot 1930. augusztus 12 én a vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlése a szalézi rend Esztergom területén tapasztalt érdemeire való tekintettel fellebbezés dacára jóváhagyott. Bár több áldozatot hozhatna a sok sebből vérző város a szalézi fiúnevelőért, ahol csendes elvonultságban a jövő nemzedék nevelése érdekében fárasztó munka folyik, amely mint mindennél értékesebb teljesítmény, anyagilag fel sem értékelhető, tehát teljes támogatást érdemel. Letelepítés. — Ej, nem hittem volna, hogy ennyit lássak, ós megtudjak — szólt a velem jött útitárs csodálkozását kifejezően. — Még többet is megtudunk l — súgtam neki. Boldogult dr. Csernoch János bíbornok, herceg-prímás nem hiába karolta fel a szaléziakat, akiket az olaszországi Cavaglia nevű helyiségben működött magyar intézetből telepített le a világháború előtt 1913ban hazai földön. Első helyük PéliSAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül - . kőző. konyha- és kenyérruha házi szövött legjutányosabban beszerezhető j Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz, (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik