Esztergom és Vidéke, 1928

1928-07-29 / 60.szám

1928. Julius 22. ESZTERGOM ét VIDÉKE. 3 J EGYRŐL-MÁSRÓL F Szúnyogháború. Van nekem egy házi filozófusom. Egy öreg kocsis. Legnagyobb prob­lémáinak egyike, hogy miért folyik a viz a lyukas fazékból ki, a lyukas csizmából pedig be?I Tőle hallottam bölcselkedni affelett is, hogy miért dagad meg a szúnyog­csipés, holott a szúnyog onnan vért szív ki, tehát lyuk kellene, hogy legyen. Ez az utóbbi gondolat motoszkált a fejemben, midőn a sziget egy félreeső padján sűrű szunyogfelhő közepette pihentettem nem éppen pehelysúlyú tagjaimat. De ezek a kis vadálatok egyáltalán nem respektálták, hogy éppen róluk bölcselkedem, mert sűrű rajokban telepedtek orromra, fülemre, államra sőt még a fejem búbjára is. Pszt 1 óvatosan emelem kezemet: na most agyonütök vagy tizet . . . Talán ne is folytassam, hiszen ugy is tudja mindenki, hogy a végén csak maga­mat vágtam képen s akkor már a kezemet szívta, rágta, marcangolta vagy húsz bestia. Hiába itt — kérem — minden igyekezet. Akár a szigetbe megyek akár a strandra, akár fehér öltönybe bújok, akár fekete zakóba, akár a teniszlabdát verem, akár vadászni megyek: mind hiába. Ezek a vér­szopó vadak ellepik a szigetet, be özönlenek a strandra átfúrják íehér öltönyömet, bebújnak a zakóm alá, végig másznak a racket húrjain s a puska csövéről ugranak a nyakamba. És este azután elszörnyűködve szemlélem a holdvilággá dagadt arcomat. De még jobban elszörnyű ködöm arra a gondolatra, hogy milyen üresség tátongana most a fejem helyén, ha minden egyes szúnyog­csipés helyén lyuk támadna 1 ? Ujujujj 1 Másnap pedig büszkén újságoltam el kocsis „barátomnak", hogy meg fejtettem a modern filozófia szúnyog problémáját. I HÍREK, j Katholikus gyűlés lesz Nagyboldogasszonykor délután a Széchenyi-téren az Orszá­gos Katholikus Szövetség és az Esz­tergomi Katholikus Kör rendezésé­ben. Mig a nagy ünnep reggelén dísz­felvonulással adunk impozáns kifeje­zést vallásos és hazafias érzésünk­nek, fenn a bazilikában pedig a ma­gasztos szertartások, szárnyaló ének, zene és szentbeszéd emelik szivün­ket-lelkünket Istenhez, addig délután a Széchenyi-téren a katholikus köz­élet vezéralakjai szólnak hozzánk és tanítanak meg bennünket: miként kell katholikus módon élnünk, gon­dolkoznunk és cselekednünk, hogy e megrabolt, porbasújtott, de élni akaró országot minden bajtól meg­szabadítsuk. Maga a főmagasságú Bibornok Hercegprímás Úr, szeretett főpászto­runk nyitja meg a katholikus gyű­lést. Utána Zichy János gróf, az Országos Katholikus Szövetség el­nöke, Haller István volt közoktatás­ügyi miniszter, dr. Czettler Jenő egyetemi tanár és mások, mindmeg­annyi kiváló szónokok mondanak beszédeket. Szent István szülővárosának min­den lakosa legyen ott Nagyboldog­asszony napján délután a Széchenyi­téren a katholikus gyűlésen. De le­gyenek ott kiváltképen a nemzet fen­tartói, a férfiak és a haza reményei, a felnőtt ifjúság. Debrecen lakossága háromnegyed­részben református vallású és ritka egyértelműséggel büszkén vallják magukat debreceni cíviseknek és refor­mátusoknak. Jól teszik. De hasonló önérzettel kell nekünk is magunkat itt a magyar Rómában esztergomiaknak és római katholikusoknak vallanunk. Éhhez először is igazi katholikus ér­zés és gondolkozásmód szükséges.. Erre fognak megtanítani bennün­ket a katholikus gyűlésen. őeminenciája nemrégiben egy za­rándokcsoport előtt úgy nyilatkozott, hogy Esztergom a legősibb, leg­magyarabb és legkatholikusabb vá­ros I Rajtunk múlik, hogy tényleg az legyen és az maradjon 1 Dr. Walter Gyula c. püspök. nagyprépostról a múltkor azt írtuk, hogy beteges, örömmel értesülünk, hogy most a legjobb egészségnek örvend, csak a lábai gyengék, őszintén kívánjuk a köztisztelet­ben álló főpapnak, hogy matuzsálemi éveket éljen. Eljegyzés. Szkalka Anci áll. ta­nítónőt eljegyezte Homor Kálmán városi főmérnök. Gratulálunk 1 Előléptetések a Takarépénz­tárban. Az Esztergomi Takarékpénz­tár igazgatósága f. hó 23-án tartott ülésében megejtette az Etter Ödön vezérigazgatóvá történt megválasz­tása következtében megüresedett tit­kári állás betöltését és az ezzel kap­csolatos fokozatos előléptetéseket. A társaság titkárává Reusz Ferenc cég­jegyző főkönyvvezető és h. titkárává pedig Einczinger Ferenc választatott meg. Ez alkalommal Berán Károly főpénztáros, aligazgatói, Müller Gyula I. könyvvezető, h. könyvvezetői és Pölczer Frigyes II. könyvvezető igaz­gatósági fogalmazó címet nyert, a többi tisztviselők pedig folytatólagos rangban előléptettek. Uj egyetemi magántanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Marczell Mihály dr. pápai kamarás, a pesti Szent Imre kollégium igaz­gatójának a budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem hit­tudományi karán „ A neveléstan ujabb útjai" című tárgykörből egyetemi ma­gántanárrá történt képesítését jóvá­hagyólag tudomásul vette és őt e minőségében megerősítette. Ujabb adományok a Koronára. A magyar Szent Korona remek má­sának költségeire ujabban a követ­kező adományok folytak be: dr. Machovich Gyula 50, Machovich Já­nosné, Kornháber Samuné 10—10, dr. Berényi Zoltán né, Andrássy Má­ria, dr. Berényi Zsigmondnó, Szatz­lauer Gyuláné, Einczinger Sándorné, Vajda Árminné, özv. Laiszky Já­nosné, Laiszky Kázmérné, özv. Ma­Jatinszky Imréné és Ancy 5—5, dr, Gönczy Béláné, Schrott Amália, dr. Tónay Dezsöné 4—4, Beck Jánosné, Huber Lajosné 3—3, Bellovits Gyu­láné, Mattyasóvszky Olga, Kar­dos Dezsőné, Király Mórné, Palliardi Alfrédné, Gruman Lászlóné, Lőwy Lajosné, Wawrécska Rezaőné, Ko renczy Mihályné, Vezér Mária, özv. Draxler Alajosnó, Weisz Mórné, Re­viczky Eíemérné, dr. Gióh Józsefné, Schmidt Lujza, Bosnyák Józsefné, özv. dr. Kovács Gyuláné, özv. Ma­gos Sándorné, Kürschner Pálné, dr. Schleiffer Mátyásné, özv. Jedlicska Rezsőnó, Schwarz Lajosné, Vermes Ignácné, vitéz dr. Zsiga Jánosné, Hajdú Istvánné, Schmied Ernőné, Jándy Arthurné, Maritsek Jánosné 2—2, Lang Györgyné, özv. Berényi Gyuláné, Berényi Vilmosné, Till Ist­vánné, özv. dr. Krasznay Gáborné, Eggenhoffer Ernőné, özv. Stefan An­talné, özv. Kartaly Istvánné, özv. dr. Prokopp Gyuláné, Rudnay Mik­lósnó 1—1 pengő. Új menedékház. A M. T. E. Pénteki Asztaltársasága kicsi, de an­nál lelkesebb csoportja vasárnap tartotta meg menedékházának alapkő­letétel! ünnepét Solymáron a Zsír­hegyen (Schmalzberg). A menedék­ház nagyobb arányúnak készül és megépítését Fritsch Vencel lelkes tag tette lehetővé, aki 20.000 pengős kamat- és határidőmentes kölcsönt ajánlott fel asztaltársaságának. Az úrbéres gazdaközönség és Thaller József solymári gazdálkodó is sok­ban járult a menedékház építéséhez. Ezen a környéken ez lesz a har madik menedékház, míg szélesebb körzetben még három nagy mene­dékház áll a mind-mind nagyob ará­nyokat öltő turisztikának rendelke­zésére. Az ünnepélyt Himnusszal nyitották meg, mely után Kauzál István asztalfő ismertette a menedék­ház létesítésének történetét, Lehon­viszky László felolvasta az alapba elhelyezett okmány szövegét. Fritsch Vencel német nyelven, de izzó ma­gyar hazaszeretéről tanúskodó lel­kesítő ünnepi beszédet mondott. Konlmann Lajos és Kohlmann La josné klasszikus, szép beszédje után Magyar Hiszekegy elóneklósével ért véget a családias ünnepély. Délben a Thaller-vendéglőben pompás ebéd volt, mely felköszöntők- és kelle­mes mókákkal volt fűszerezve. A Pénteki Asztaltársaság alig számlál 50 tagot. Az Esztergomi Osztály negyedfélszáz taggal rendelkezik és alig ad életjelt maga felől. Szent István születéshelyének megvilágítása nem ötletszerűen történik a beköszöntő ünnepek al­kalmával. Szűz Mária fénylő alakja, az apostoli kettős kereszt, a ma­gyar szent korona, sőt maga a Szent István-előesti tűzijáték is mindmeg­annyi szimbólumok. Szent Istvánnal égbetörő fényként gyúltak fel a ha­zát fenntartó tényezők: a keresztény hit, a vallásosság az alkotmányos­ság és a magyar szent korona, me­lyek elhalványulása (mint ezt a közelmúltban tapasztaltuk) az or­szág romlását, felragyogásuk a nemzet életét jelentik. Keresztény vallás és koronás király, vagy ezek valamelyike nélkül (mint látjuk) nincs egységes haza, nincs Nagymagyar­ország I A primási képtár hétköznapo­kon zárva lesz. A hét folyamán megindultak a vízivárosi plébániatem­plom és a hercegprimási palota épületjavitási munkálatai, amelyek miatt a primási képtár és a vele kapcsolatos gyűjtemények a javítási munkálatok befejezéséig hétköznapo­kon zárva lesznek. Külföldi cserkészek városunk­ban. Tegnap, szombaton reggel a füzitői vonattal 160 külföldi cserkész érkezett városunkba, akik a magyar cserkésztáborozásra jöttek Magyar­országra. A felsorakozott angol, osztrák, birodalmi német, lengyel és brazíliai cserkészcsapatokat a vasúti állomáson- László István tanácsos, dr. Mattyasóvszky Kasszián és dr. Marczell Árpád cserkészparancsnokok az itthonlevő cserkészekkel fogadták. A fogadás után a fellobogózott utcá­kon át, miután a Hősök-szobra előtt tisztelegtek, a városház elé vonultak, ahol Antony Béla polgármester német nyelven üdvözölte a csapatokat. A Bazilika s a többi látnivalók meg­tekintése után a Szent István Fürdő Szállodááan ebédeltek s a délutáni hajóval Budapestre utaztak. A kath. papoknak nem szabad civil ruhában járni. Római jelen­tések szerint a Szentszék szigorúan eltiltotta a kath. papságnak a civil­ruha viselését, sőt az úgynevezett papi civilruhát sem hordhatják. A rendelet kiterjed úgy a szerzetesren­dekre, mint a világi papságra is. Bátorkesziről, Megszállott terü­leten fekvő Bátorkesziben gyakori mostanában a tüz. Mult csütörtökön is kigyulladt Székes Bernát gazdál­kodó háza s a szomszédságában levő hat ház esett a tűz martalékéul, alig hogy ezt a tüzet elojtották, már a falu másik végén ütött ki tüz s ismét négy ház égett le. Min­den jel arra vall, hogy rendszeres gyújtogatás történik. Osztályozó futballmérkőzést játszik az egységes első osztályba jutásért az E.S.C. a V.A.C. Váci Remény, a K.T.C. és a Fóti S.E. csapatai. A két első helyezet bekerül az első osztályba, melynek létszáma 12 lesz. Az E.S.C. első mérkőzését legkésőbb aug. hó 5 én játsza. Most vasárnap tréninget tart az E.S.C. Szombaton f. hó 28-án este 9-kor fontos értekezlet a clubhelyiségben. Élet a Vaskapuban. Aki rajna­vidéki panorámát akar látni, felmegy a Vaskapuba a turista menedék­házhoz. Nappal olyan képet lát, amelyet sokan irigyelnek tőlünk, s este valóságos kivilágított tündér­kert tárul a szemlélő elé. Ebédező és vacsorázó társaságok gyakrak keresik fel a menedékházat. Leg­utóbb 18 itt foglalatoskodó úr ebé­delt fenn, akik nem győzték dicsérni az Ízletesen elkészített mérsékelt árú kitűnő ebédet. Postahir. A helybeli postahivatal ezúton értesíti a m. t. közöncséget, hogy a budapesti távbeszélő előfize­tők betűrendes és szaknévsora új kiadásban jelent meg. A könyv a budapesti előfizetőknek foglalkozási szakok szerint egybeállított szaknév­sorát is tartalmazza. E névsorra kü­lönösen azért van szükség, mert mintegy 17.000 budapesti távbeszélő­kapcsolási szám megváltozott. Meg­rendelhető a helybeli postahivatal útján, ára 6 pengő. Rendelet a hanyag cséplőgé­pesek ellen. A földmivelésügyi mi­niszter utasítására a hatóságok azok­tól a cséplőgéptulajdonosoktól, akik rossz cséplőgéppel csépelnek, vagy a gépet hanyagul, szakszerűtlenül ke­zelik, vagy pedig a munkát üzleti okokból siettetik, és emiatt a szem­veszteség a rendesnél nagyobb, — la az ilyen módon megkárosított csépeltetők a hatóságnál panaszt emelnek — az iparigazolványt be­vonják és a géptulajdonos ellen el­járást indítanak. Baranyában ércet találtak. A pécsváradi járásban, Puszta és kis­falu határában, hir szerint; dustar­talmu ércbányára találtak. A bánya­tulajdonosok szakértőkkel vizsgáltat­ják meg a telepet. Első látszat sze­rint aluminium van a bányában. A jegyzők egyetemi végzett­ségét kívánták a vasmegyei községi és körjegyzők legutóbb megtartott gyűlésén. Elhatározta a közgyűlés, logy ebben az ügyben felirattal fordulnak a belügyminiszterhez. Veszettségben pusztult el egy köszség egész gulyája. A zemplén­megyei Monokon egy veszett kutya garázdálkodott a község gulyájában. A gulyából tizennégy tehén megve­Poroizizéu és luxi la legolcsóbb Deméiijnél!

Next

/
Oldalképek
Tartalom