Esztergom és Vidéke, 1927

1927-04-03 / 27.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. , 1EBIELEIIK HIHDEI VASAHIAF ÉS OSÖTÖBTÖKÖI. Szerkesztőség ét kiadóhivatal > Simor János-utca 18—20,, kova a lap szellemi részét Illető közlemények, tovibbá iz előfizetést • hirdetési dijak itb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és feleifis szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza Hegyi parlagjaink hasz­nosítása. ni. Azt hajtogatják lent és fönt: ter­melni sokat, jót, kereskedésre, fo­gyasztásratömegeket, mert mostoha sorsunkból csak ezen úton szaba­dulhatunk ki. Jön, hull a tanács : munkára, józan takarékosságra, sze rény ígényüségre való biztatás. Sokat megértünk, a jóra hajlamosak is vagyunk, tett vágyunk sem hiányzik, hajt a szükség is, mégis csigámó­don haladunk, mert az anyagi lehe­tőségek hiányzanak. Alig tudjuk a jelent kielégíteni, nem tudunk a jövőre befektetéseket helyezni. Mégis élni kell bizalmunknak, reményünknek! Ez táplálja most is az öreget úgy, mint a fiatalt. Parlagjaink nem válnak azonnal termőkké, nem hozzák meg azonnal az annyira óhajtott nagyobb jövedel­met, de' így tótlenül, reménytelenül ne nézzük az egykor életet, boldog­ságot nyújtott hegyoldalakat. Tegyük meg már most az alig filléreket igénylő alapvető munkákat. Itt van a tél vége, a tavasz reménye. Ké szítsuk el tervünket, rajzo'juk fel beosztásunkat, tűzzük ki meggon dolással célunkat és szedjük össze, ha apránként is, a szükséges anya­gokat : magvakat, palántákat, cse­metéket, kis fácskákat; beszéljük meg a tapasztaltakkal célunkat, gyűjtsük össze mások tudását, adjuk a mienkéhez és fogjunk munkához, legelébb a talaj előkészítéséhez. A főzőkanálnyi elkopott ásókat használjuk, a mélyenjáróval kell do'gozni. Igaz, megizzaszt, de lesz is eredmény, ha elébb érett trágyát, fahamut, összeszáradt meszet meg­törve hintünk el. A terület fekvésének, mineműsé­gének, éghajlati viszonyainak szám­bavetésével állapítsuk meg, mit ter­meltünk a meglevő talajunkban. A helyes megállapítás a siker alapja. A felmért területet megrajzoljuk és meggondoljuk a térszükségletet s aszerint kezdünk a vázlat eikészí téséhez. Hová milyen fák alkalma­sak, melyek adnak és adhatnak egyenletes terméseket. A nagy tér­szükségletet igénylő dió, körte, alma, cseresnye közé jiiint helyezzük a kisebb hellyel megelégedő meggy, kajszin, szilva fajokat. Ezek között ismét elfér az őszibarack, mandola, mogyoró, ribiszke, egres és málna. De még így sincs a terület kihasz­nálva, mert elfér közötte az eper, korai tengeri, burgonya, bab, borsó, — sőt még a konyhára szükséges oly zöldség is, mely öntözést alig kíván ; petrezselyem, sárgarépa, nyári és téli retek, no meg a paradicsom is, mely egy kis hozzáértéssel hálá­datos lesz. Itt felemlítem, hogy kunyhónk mellett, vagy a vízmosásos helyen annyi édestormát is termelhetünk, mennyi háziszükségletünk. Használ­juk ki a területet. Mire a nagyfák kinőnek, a kisebbek kitermik ma­gukat. Sokat soroltam fel, de ez a vi­szonyok szerint csökkenthető; de ha már az egész területet nem bir juk is egy évben egyszerre gyü­mölcsfélékkel betelepíteni, majd a jövő évben is folytathatjuk úgy, mint a rajzon tervünket megállapí­tottuk. Jövőre már nagy gödrök, rigolo­zott hely. és több földjavító is fog rendelkezésünkre állani, mert a konyhahulladékot, udvari és utcai­szemetet, hamut, lombot egybegyüj­töttük. Milyen óriási kincset birnánk a kihordott azon szemétben, melyet a házakból, utcákról hordanak össze a városi kocsik, ha azt fekáliával leöntenék, összekevernék és éretten atrostáltan előállítási áron juttatnák azoknak, kik istálót ragyával nem rendelkeznek. Hányan szeretnének a szabadban hasznosan foglalkozni, a közeli par­lagokat kihasználni, munkájokat be­fektetni, üdülve szórakozni, ha a kí­vánalmakat megfizethető árban bir tjkba vehetnék. Ott a háborús idő példája. A Ripariás területen hányan örömmel kertészkedtek és mily görcsösen ragaszkodtak a földhöz. Most is szívesen dolgoznának, csak volna hol 1 Akinek pedig van, nem értékeli vagyonát. Pedig egyenletes és foko zatos kiterjeszéísel kopár hegyol­dalaink benépesülhetnének. A Ripáriások bérlői időnként összejöttek, terveztek, megállapodtak, egymástól tanultak, dolgoztak. Be­fektették anyagi és szellemi tőkéjö­ket. Volt is látszata, — főképen míg a tolvajok nem garázdálkodtak — vállalkozásuknak: telt a kosár, a hátizsák, fogyott, enyhült a gond. Ne féljünk a sok gyümölcstő 1 , nem lesz túltermelés. Ott a példa. Hány száz métermázsa ribiszke terem? Mikor nem kelt el? Hátha még annyi őszibarockot, kajszint, cseresnyét, diót, stbit termelnénk és szövetkezeti úton hoznánk forga­lomba a közvetítők kirekesztésével, még hasznosabban gazdálkodhatnánk, de akkor félre kellene tenni a féltékenykedést, a bizalmatlanságot. Az összefogásban rejlő erő meg­nyilatkozhatna. Szeressük önmagunkat, városun­kat, hazánkat; értsük meg egmást legalább a közgazdaságban. Igy remélhetjük, hogy a szégyenpirt keltő kopár területek hasznos jöve­delmi forrásokká válhatnak. Jönnek majd a kirándulók, mind fiatalok, hozzák a vidéki pénzt, adjunk cserébe mosolygó gyümöl­csöt-olcsón. Majd jönnek mások is. Lesz vevő csak legyen mit eladni. A hajó- és vonatjárok a szállításra kedvezők. A bánya- és ipartelepek közelségökkel jelentékeny fogyasz­tókként mutatkoznak. Megállapíthatjuk, hogy vidékünk nemcsak szőlő, hanem más gyü­mölcs termelésére is alkalmas. Ba­rátkozzunk meg azon" gondolattal, hogy szőlőtermelésünk mellett az okszerű gyümölcsfa tenyésztés indo­kolt, munkálatban egymást nem akadályozza, helyes beállítással pedig jelentékeny jövedelmi forrásnak kí­nálkozik még a meleg hegyoldalo kon is. Ssölgyémy Gyula. Ingatlanforgalmunk. Haller Erzsébet és társai Szekeres Gábor s nejétől 12 ezer P. Simor János utcai ház. — Genersich Beláné Schultz János s nejétől 11455P. Fe renc József-úti ház. — Gasparik Sán­dor s neje Korompai Jánostól 160 P. Kiskuria Cigánykúti parlag. — Sal­gótarjáni kőszenbánya Boros Sándor s nejétől 3 öOO.OOO K. Öreghegyaljai föld. — Salgótarjáni kőszénbánya Jost Illés s nejétől 12 millió K Öreg hegyalji föld. — Búri József s neje Kabók Andrásnétól 1000 P. Csapási kertekben szántó. — Német Ferenc s neje Teplán Sándor s nejétől 600 ezer K. Malonyai szántó. — Muzsik Géza Aczél Tibor s t.-tól 320 P. Hé­víz u. ház. — Salgótarjáni kőszén­bánya Geiszler Ferenctől 12 millió K Sátorkői föld. — U. a. Szendrei Mi­hály s nej elől 5 500,000 K Öreghegy­alji föld. — TJ. a. Baán Sándor s nejétől 13 millió K Öreghegyalji föld. — Salgótarjáni kőszénbánya rt. Tót Jánostól 11.700.000 K. Örhegyalji föld.. — U. a. Graf Ferenctől 6.500 ezer K Sátorkői. — Ua. Schmidt Mihály s nejétől 15.400,000 K Ör­hegyalji föld. — Hübler János Bartal Imre s. t.-tól 3 millió K. Szamárhe­gyi föld. — Kurcz József s Mihály Kurcz Jánostól 33 P 60 f. Szamár­hegyi föld rész. — Kabók András s neje Szölgyémi József s nejétől 8400 P. Horánszky-utcai ház. — özv. Nő­met Jánosné Viszolai Ignáctól 80 P. üiósvölgyí szántó. — Dr. Kubovics Ignác özv. Adorján Jánosnétól 200 P. Hegymegi öreg-utcai szántó. — Bádi János s neje Erős Ferenc s ne­jétől 800 P. Zsellér-földi szőlő. — Salgótarjáni kőszénbánya Sexer Jó­zsef s t.-tól 6 millió K Sátorkői föld. — U. a schmidt Mihálytól 6 millió K Sátorkői föld. — Pajor Gyula s neje Csókás István s nejétől 8 millió K örhegyalji föld. — Vörös Bertalan Csókás István s nejétől 1.400,000 K örhegyalji föld., — Neusch János és neje Csókás István s nejétől 1 mil­lió K Örhegyalji föld. — Szatina Károly s neje Meszes János s nejé­től 4000 P. Erzsébet királyné u. Bas­ternák József s neje Basternák And­rás s nejétől 240 P. Töltések közti föld. — Pándi Istvánné és kk. Ma jor Mária Kopilovics Vincétől 2 millió K. Kis Ignác vonali szőlő —• Franki Antalné Szabó Lajostól 160 P. Ko­losúti legelőrész. Gupka János s ne­je Kurucz János s nejétől 480 P. Döbönkúti föld. — Bodonics Ferenc s neje Kecskeméti Istvánné s t.-tól 7.280.000 K Laposi II. házhely — Magyar János s neje Kecskeméti Ist­vánné s t.-tól 7280,000 K Laposi II. házhely. — Koller Kálmán s neje Koller Ferenc s nejétől 800 P. Had­zsi szántó. — Bádi János s neje Fo­goly Istvántól 2 500,000 K Döbön­kúti föld. — Nóvák Mihály s neje Korompai Erzsébettől 250 P egész erdei jog. I HÍREK, j Várjuk a fecskéket . . . mert olyan szokatlan, hogy az új tavaszban daluk még nem hangzik . . . Várom, lesem őket, otthonke­resőket, hogy az eresz alján bús hó­napok után új élet fakadjon. Ügy érzem, hogy néha úgy kéne a nóta, az öröm a sok sok borús házikóba . . . S ha ablakom előtt elszállna a fecske, dalt tanulnék tőle meleg dél­utánon . . . Várom őket immár . . . megjön­nek-e újra a régi vendégek? Sokan nem jöhetnek, ottmaradtak Délnek sok temetőjében . . . ... S te várod-e őket ... bá­natos arcodra varázsolnak-e majd tavaszi napsugárt? Tanulsz-e majd tőlük csicsergő beszédet, hallgatad örömet? . . . S eszedbe jut-e majd, hogy ne­ked is tán volt sok kedves vendé­ged . . . , aztán elmaradtak .... pedig tavasz tájon olyan hűn, pon­tosan megérkezének . . . . . . Eljön az uj tavasz ... de más, mindegyik más ... S ha ar­cod simítod, kezed tán megérzi az évek ráncait . . . 99 Utolsó nap! WV OlC'JüO iHIfOI'Oh ! **Ä Utolsó nap! P" Üzletünk megszüntetése miatt raktárunkon lévő búto- tTlírlíipíl plfncTílrifiatíS ál"£rt a nagyérdemű vevőközönség rainkat folyó hó 9-én. szombaton reggel 8 órától AII1AAUCI1 ciiu^auuaw ai t rendelkezésére bocsájtjuk. ^ Esztergomi Asztalosmesterek Butorraktára Kossuth Lajos-utca 52, szám alatt. ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom