Esztergom és Vidéke, 1925

1925-02-22 / 16.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1EGIELENIK MINDEM VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Az évszázados Jókai Mindazok közül, akik a magyar nemzet számára ezeréves államalkotó és államfönntartó s ami nélkül e kettő ez ideig emberilég nem képzelhető el : ezeréves harci dicsőség után a szellemi dicsőség koszorúját is meg­szerezték, mindazok közül a nagyok közül, akik sora mind a büszke, a nagy XIX. század hajnalán pilantot­ták meg a nap világot, ő volt az egyedüli, akit még ez a nemzedék is ismert, látta földi alakját, hallotta szavának zengzetét, olyannak ismerte, aminők magunk vagyunk: ember­nek és magyarnak. Ez a közvetlen kapcsolat, mely­nek boldogító, felemelő meleg ér­zése még ma — 21 évvel azután is hogy ő átlépte a halhatatlanság ka­puját — itt vibrál lelkeinkben, meg­hatottabbá, gyöngédebbé teszi azt az ünneplést, mellyel az ézszázados Jő kait rajongó lelkesedés szent hevü­letében magunkhoz öleljük. Hogy fájdalom is vegyül az érzésbe, amiért a helyre, honnan pályája kiindult, el nem zarándokolhatunk, mert ott idegen az úr ez is csak a mélyebb és erősebb összetartozás tudatával tölt el bennünket. Igen, emeld fel nyomorúságodban megalázott fejedet, szenvedő magyarl Az a költő, akinek képzelő és ala­kító erejével sem saját néped köré­ben, sem sehol emberlakta földön senki versenyre nem kelhet, az az író, kinél eszményibb módon soha senki nem rajzolta meg minőnek kellene Isten valódi teremtményeinek lenni, az a mesemondó, aki milliók­nak és millióknak a megilletődés könnyét tudta lopni szem pillájára, az a varázsló, aki a megkönnyebbü­lés, a vigasz annyi mosolyát csalta gyötrődő honfitársai ajakára, az a varázsló, kinek vesszeje suhantására Észak és Dél, Kelet és Nyugat, az egész világ áhítatos bámulatban fel­figyel, s igézet hatalmában kényte­len elismerni, hogy kicsiny nemzet­nek is lehetnek lángelméi, az a Tied volt, veled égy levegőt szívott em bertársad és magyar gyanánt. De hogyha ezt az érzést a maga teljes felemelő voltában átérzed, ak­kor tudatában kell annak is lenned, hogy ő — figyel reád. Megdicsőült szellemalakja a csillagok sugárözöné­ből szelíd égkék szemével alátekint ide és látja, hogy mi történt és várja ami történni fog. Látja, hogy mi történt. Látja, hogy megsemisült minden, amiért fáradott, olyan katasztrófa zúdult reánk, mi­nőben még soha részünk nem volt, ítélkeztek felettünk birák, kik előtt „hazánk annyira ismeretlen volt", — az ő prófétái szavai ezekl — „mint a hold túlsó fele", s ma kifosztva, megnyomorítva, szétszaggatva nem maradt meg számunkra más, csupán — emlékeink. És várja, ami történni fog. Várja, hogy fel fog-e újra támadni az a hőskor, melyet ő maga átélt és mely­nek egyszersmind ő maga volt ih­letett ajkú énekese, kivirulnak-e újra azok az erények, amelyek egyszer ámuló tisztelettel töltötték el a ke­rek világot, egymásra találnak-e va­laha azok, akik most ellenségcsinálta fantasztikus határok és Á önmaguk emelte szöges drótkerítések által van­nak elválasztva egymástól és a nagy harc után megvalósul-e a „jövős^á­zad regénye", hogy boldog, örök bé­két élvező, örök életet élő lesz-e a magyar ? így lesz, mert így kell ennek egy­szer lennie. És akinek műveiből me­rítjük az ihletet, lelkesedést, bátorsá­got, kitartást ennek a Véghezvitelére, évszázados Jókai, ez lesz a te leg­nagyobb dicsőségedl A városi vízvezetékről A napokban ült össze a városi vízvezeték ügyének előzetes letárgya­lására alakított bizottság, hogy a városi vízvezeték már kellően elő készített ügyében állást foglaljon és javaslatát megtegye. Varga József tervező mérnök, aki az összes terveket, számításokat és költségvetéseket még, a háború előtt elkészítette, a bizottság előtt beszámolt a vízvezeték ügyében, kü­lönösen a kölcsönbeszerzést illetőleg lefolytatott tárgyalásainak eredményé­ről s jelentette, hogy a viziműnek koncessiós alapon idegen pénzcso­port által leendő megépítésére egyelőre kilátás nincsen, mert az érdekeltséggel e tekintetben lefolyta­tott tárgyalásai eredménytelenek ma­radtak. Meggyőződése, hogy a városra nézve erkölcsileg, de anyagilag is sokkal előnyösebb, ha a vízvezeté­ket házilag építi meg s ugyancsak maga kezeli azt közüzemi részvény­társasága útján. A vízvezeték létesülésének előfel­tétele egy legkevesebb 20 évre szóló törlesztéses kölcsönnek megszerzése, amelynek egyik típusát a csonka hazában már két városnak sikerült megszereznie. A szükséglet lenne 1,600.000 aranykorona, amely a bé­kebeli 900 000 aranykorona beruhá­zási tőkéhez képest az anyag és munkabér drágulásnál 50%-os emel­kedést mutat, mig a többlet az idő­közi kamatveszteségekre, árfolyam­különbözetekre és a házi bekapcso­lások megtérülő költségeire esik. Ezen kölcsön 86 os árfolyamú zá­loglevelekre 8%-os annuitásos évi kamat, 2%-os Storno mellett volna felveendő, mely végerdményében 12%-os kamatositást tenne szüksé­gessé. A kölcsön törlesztéséhez a vizi műből évi 160.000 aranykorona jö­vedelmet kell produkálni, melyből 128.000 aranykorona a kölcsöntör­lesztésre, 32.000 aranykorona az üzemi költségekre fordítandó. Ezen jövedelmet a vizimű a kö­vetkezőkben biztosíthatja: 13.000 lakhelyiség után fizetendő évenkint 10 aranykorona, összesen 130.000 aranykorona. 3000 konyha után fizetendő ä 12 aranykorona, összesen 36 000 arany­korona vagyis végösszegbén 166.000 aranykorona. A fentiek szerint egy kétszoba­konyhából álló lakás után fizetni kell évi vízhasználati dij cimén 32 arany­koronát, mely 17.000 szorzószámmal számítva 46 333 papírkorona vízdí­jat jelent egy hónapra, melyért na­ponta 100 liter vizet használhatnak el a fogyasztók. A városi vízvezeték létesülésének alapfeltétele a kötelező városi víz­használat kimondása,' mely kérdés­ben a város képviselőtestülete lesz hivatva dönteni. A bizottság tagjai az abban jelen­voit két gazdálkodó kivételével egy­értelműleg javasolta a vizimű meg­építésére vonatkozó terveknek, költ­ségvetéseknek, szabályrendeleteknek elfogadását és ajánlja a képviselő­testületnek, hogy a szükséges, de csakis a fentebb vázoltnál nem ked­vezőtlenebb kölcsönnek felvétele iránt a szükséges lépések megtétes­senek. A bizottság egyhangú véleménye az, hogy a tervezett vízdíjakat a vá­ros lakossága még a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett is meg­fizetheti és ezen dijak a városnak oly jövedelmet fognak biztosítani a számítás alapját nem képező rend­kívüli vízfogyasztások révén, hogy abból a város csatornahálózata is fokozatosan kielégíthető lesz. Égy nagy, a város jövő fejlődését biztosítani alkalmas kérdésnek meg­oldása hárul tehát most ismét a vá­rosi képviselőtestület tagjaira. Váro­sunknak egészséges ivóvize nincsen, egyik városrészünk Szenttamás pe­dig általában viz nélkül sínylődik ; hogy mit jelent a közegészségnek, a jövő nemzedék egészséges fejlődé­sének, a köztisztaságnak és az ez­zel összefüggő számtalan megoldat­lan problémáknak a vízvezeték, azt mindenki tudja, akinek érzéke van a kultúra iránt s aki komoly meg­fontolás tárgyává tudja tenni a két­ségbeejtően kedvezőtlen halálozási arányszámok nemzeti érdekű jelen­tőségét. De az egészségügyi szempontok mellett a város fejlődésének, gazda­sági fellendülésének, forgalmának ér­dekei is sürgősen követelik a vízve­zeték megépítését. Városunk csak mint fürdő és nya­raló város fejlődhetik, annak pedig előfeltétele, hogy városunkat vízve­zetékkel és csatornával lássuk el. Enélkül jó levegő, pormentes tiszta ucca el sem képzelhető, már pedig aki üdülni kíván, aki egészségét helyreállítani akarja, az elsősorban ezeket keresi. Erős reményünk, hogyha sikerül a kedvező kölcsönt megkapnunk, a városi vízvezeték létesülése nem fog közönségünk elhatározásán múlni. Dr. —/. ] EGYRŐL-MÁSRÓL t Karnevál herceg őfensége leereszkedő mosollyal meg­rázza még egyszer felénk csörgő­sipkáját s míg ő az egyik oldalon eltávozik, a másik oldalon megérke­zik a tüdőcsúcshurut, az influenza, meg az izületi csúz, melyek közül az elsőt a fiatalság, az utóbbiakat a gardedámok s a papák részére hagyta „zur Erinnerung" a kedélyes herceg. A késő bánat — ebgondolat, álla­pítja meg útszéli ízű terminoló­giával a komáromi kis kalendárium példabeszédtára, azért is okosabb dolog szépen lapítani az ismerősök előtt az efajta farsangi beruházkodá­sok eredetével, ellenben megszívle­lendő tanulságkép nem árt megje­Iffeil tiSZtelt VeVŐillkheZ ' Mindenkor igyekezve, hogy a gazdasági és konyhakerti magvakat vásárló vevőinket a Jeg­-B—=— —lOTVIUftUPIi . . Qbb . árúval lássuk el, az idén is magvainkat kizárólag a legmegbízhatóbb bel- és külföldi magtermelő cégektől szereztük be. Tekintve az idei rossz lucerna és lóhere magtermést, igen sok. külföldi árú jött az országba, mely a magyar éghajlatnak, kevésbé ellenállók és többnyire kifagynak. Fehér bárcás lucerna mag­ból az idén kiváló finom magyar termésű maggal rendelkezünk és kérjük vevőinket ezen cikkben teljes bizalommal felkeresni. — Ajánlunk: lucerna, lóhere, muhar, bükköny, köles, kender, angolperje, eredeti északnémetországi takarmány­répa magvakat, a legolcsóbb árakon ! Konyhakerti magvainkból különös figyelmet érdemelnek nemesített borsó fajtáink, melyek úgy kerti, mint piaci termelésre a legjobban bevált fajták 1 Ajánlunk továbbá : a hosszú évek óta kipróbált és elsőrangú csiraképes­ségűnek elismert saját töltésű tasak magvainkat: káposzta, kell, karalábé, petrezselyem, sárgarépák, paprika, paradi­csom, tök, zeller, ugorka, dinnye, retek stb A magüzlet bizalmi üzlet és aki cé- y a|ino j |jí­00 f «<? Pia günket bizalmával megtiszteli, semmi körülmények között nem fog esalódni! inaTQSI JüZScI BS i Itt

Next

/
Oldalképek
Tartalom