Esztergom és Vidéke, 1925

1925-02-22 / 16.szám

gyezni az utókor számára, hogy az orvosok s a tapasztalt emberek megfigyelése szerint a legtöbb járvány a báli hónapok évadján szokta meglátogatni a csendes családi tűzhelyek környékét. És ezek után komolyabbra fordítva a hangot, a legnagyobb aggodalommal láttuk a farsang folyamán, hogy Esztergomnak — sajnos — egyetlen, mulatságok tartására alkalmas nyilvános helyisége nincs, ha pedig egyik-másik részben meg is felelne ilyen célokra, a mulatság megkezdése előtt egy órával befűtött táncterem, a huzatos folyosók s mindenekfölött a jéghideg ruhatárak nem sok gyönyörűséget okoztak a vendégeknek. Izzadtan kimenni a nyirkos téli éjszakába, ácsorogni a fűtetlen ruhatárban, inni a vendéglősök jéghideg borát, otthon lefeküdni a kihűlt szobában s másnap elkezdeni a ravasz kis, szaggatott köhécselést, a jó kiadós trüszkölést, meleggel borogatni a térdkalácsban szemtelenül jelentkező nyilalást, mindezért 25.000 korona személyenkinti beléptidíjat s tízszer annyi mellékes kiadást fizetni, igazán meggondolatlanság. De hát ki mondotta, hogy muszáj bálba menni ? — feleli vissza vigyorogva a gyorsan tovatűnő Karnevál herceg . . . Bizony igaza van a komáromi kis kalendáriumnak . , . A korai tavasz ne ringasson senkit hiú illúziókba. A nagy hegyeken túl, valahol a norvég fjordok táján ott leselkedik még a tél az ő fagyos csókjával, melynek nyomán ott jár a korán kipattant rügy szomorú lehervadása . . . Ne ringasson senkit csalóka ábrándokba a szív tavaszának korai nyílása sem. Ne örüljön, inkább sírjon az az anya, aki leánygyermeké nek korai fejlődését s az élet korai tavaszának megnyilatkozását látja koraérett gyermekének kedély világában ... A lezajlott farsang folyamán a báltermek forró levegőjében láttunk nyiladozni ilyen korai rügyeket, ilyen szomorú sorsra, a korai csalódásra predesztinált asszonypalántákat. Az iskola padjaiból alig kikerült, felcicomázott, kozmetikailag kikészített, anyai bőbeszédűséggel kioktatott éretlen kicsi gyermekek annyi erotikával, annyi kéjjel, annyi megértéssel járták a mai modern táncok vérforraló, idegizgató mozdulatait, hogy az embernek önkénytelenül a római bacchanáliák tobzódásai jutottak eszébe ... Ne feledjétek anyák, hogy az élet nagy hegyein túl, valahol az első csalódások táján ott leselkedik mindenkire a tél az ő fagyos csókjával, melynek nyomán biztosan ott jár az ilyen korán kipattant rügy szomorú lehervadása ... Az elfagyott rügyből pedig soha, de soha nem lesz hófehér, tiszta, pompázó menyasszony-virág . . . Jókai-ünnepélyek A főgimnáziumban. Jókai Mórról emlékezett meg 18 án a főgimnázium ifjúsága prózában, zenével és énekkel. Szorongásig tele, szentelt négy fal között Rólad emlékezett Te legnagyobb magyar peda gógus a Te és a mi reménységünk, az ifjúság. Igyekezett felújítani néhány aranyos gondolatodat és felújítani, elővarázsolni fiatal diákszivükkel szent emlékedet. Milyen kár, hogy zeneileg, énekben kiképzett ifjak nem maradhatnak együtt. Arcuk ragyogása, a sok fáradság, tanulás után elért siker valami különös elismerést, jó érzést vált ki a hallgatók, a nézők köréből. Már félig művészek a fiúk. A szereplők nagy része nyolcadikos. Jövőre már a szélrózsa minden irányában távol lesznek tőlünk. Az idei VIII. osztály tanulói életrevaló, kiválóan ügyes diákok, akikkel a régi bencés diákok nem fognak szégyent vallani. Németh Romuald bencés tanár dirigálásával megjelenik előttünk egy kis diák-énekgárda. Férfikar. Jól énekelnek, pedig kevés próbát tartottak. Legtöbben muzsikális gyerekek. Ragyog az arcuk. A karvezető tanáré, is. Jó torkú fiúk vannak köztük. És legtöbben esztergomiak. Komoly reményei a Turista Dalárdának. Sarang Péter tanár tartalmas, gördülékeny beszédben ismertette Jókai Mór, a nagy magyar író életét. Fölelevenítette szereplőit, a táblabírót, a könnyelmű szegény és gazdag magyar nemest, a vágtató csikóst, a szegény legényt. A „Sárga rózsa" című regényben szinte hallani lehet az ostorpattogását. Tavasz ébredése adott nekünk Téged, Jókai Mór, 100 év előtt. A természet is hálás emlékeddel szemben, mert a nap enyhe sugarakkal ragyogja be küzdelmes életünk sanyarúságát. Mily édesen kisír soraidból a cigánymuzsika, a cimbalom pengetése, a furulya szólása és legszebben a magyar szép, egyszerű gyermekének nótája. Regényedben sokszor írtál Esztergomról is, Esztergom szép nőiről, régi dicsőségéről. Oh bár láthatná, végignézhetné kék szemed még egyszer a szép esztergomi nőket, akikről oly kedvesen emlékeztél meg! Itt suhog, köztünk lebeg vigasztaló, lelkesítő lényed 100 év elteltével is. Milyen nagy kincsünk vagy haló poraidban is Te édes, drága mesemondónk, Jókai Mór ... —c, A főreáliskolában. Szent Imre főreáliskolánk kedden este nagyon kedves és szép vonalon álló ünnepséggel hódolt Jókai Mór emlékének. A Széchenyi Kaszinó minden terme megtelt szép közönséggel. Nemcsak az érdeklődő szülők, hanem a város legelőkelőbb polgársága is együtt ünnepelt a főreallal, amely, mint mindig, most is ügyesen megrendezett, szép műsorral állott a közönség elé. Minden szám szépen sikerült, de különösen ki kell emelnünk az énekkar precíz előadású énekszámait, a zenekar két számát, amellyel a közönség lelkét ejtette foglyul. Ezúton is elismerésünket fejezzük ki dr. Ray mann János főreáliskolai tanár úrnak, az iskola énekvezetőjének azért a fáradságot nem ismerő munkáért, amellyel a zenekultúrának az ifjúság közötti megszerettetéséért fáradozik. Oly szép eredményeket ért el, amelyért őszinte elismerés illeti meg. Dr. Róth János tanár: „Jókai, mint regényíró" címen kerek, szépen folyó, világos felovasással a közönség elé állította Jókai korát és a nagy költő munkásságát. Rámutatott a kor követelményeire, szükségleteire s arra, hogy Jókai és nagy társai miként fáradoztak a magyar géniusznak ébrentartásán, emelésén, s párhuzamot vont közöttük s a mai idők között. A közönség nagy élvezettel hallgatta a sikerült felolvasást. Az ifjúság szavalatokkal és zeneszámmal szerepelt ; mind igen szép volt. Kiemeljük Szántó Magda zongoraszámát: Mozart „D-moll ábrándját", melyben sok tehetséget mutatott; Palkovics Pál VIII. o. t. Dömötör „Ünnepi ódá"-ját szavalta erőteljes, világos előadásban. A többi szavaló is igen megállotta heiyét. Kedves volt a kis Barencz György, aki Jókai: „ A tudománynak nincsen háza 1" c. költeményét a főreáliskola hajléktalanságára alkalmazva szinte forrongásba hozta a kedélyeket. S itt kapcsolódott be Obermüller Ferenc intézeti igazgató hatalmas beszéde, aki valóságos offenzívát hirdetett a főreál saját hajléka érdekében. A mai nehéz pénztelen időkben merész gondolat ilyen nagy vállalkozás hirdetése is, de nem lehet akkora a mai lerongyolódásunk sem, hogy a magyar jövő ezt a fájdalmas jajját meg ne halljuk és szivünk tettekre ne induljon hatása alatt. S az offenzíva meg is indult, előbb társadalmi téren; a tanulóifjúság belekezdett a téglahordásba, árulták a közönség között a téglát az új főreálra. Egy tégla éra 2000 korona volt. Az akció folytatódik. A minden számában sikerült ünnepélyt táncmulatság követte, amely a legjobb hangulatban a kora reggeli órákig eltartott. —a, Tárom a tavaszi napsugaras napot, várom az édes — dalos madárkákat. Tavaszi szellő lágy suttogása, megtölti a lelkem ezer tarka vággyal; meséket mesél majd színes boldogságról, csalfa ábrándokat sző nemismert világról... Ó, ha nem ismernélek álnok napsugár: életre csókolod, de namar is fonnyasztod tavasz száz virágát; ha nem ismernélek tavaszi lágy szellő spines vágyaiddal: szappanbuborékok csaló semmisége . . . Meséid csak mesék, álnok álomképek, deli bábos puszták sehoisem létező tündérvarázsai... Sződd az ábrándokat, de oldd is azonnal, ne csali meg senkit is hamis hazugsággal. . . Leleknek tavasza: igazi nagy tavasz: itt van a napsugár, illat, eső, élet; te élj a lelkemben sokáig . . ., addig míg egy májusnapon fekete keresztet aranyos betűvel síromba betűznek ... Rd. Farsangi naptár. Febr^22. Kath. Legényegylet szinielőadása a Fürdő Szállodában„ 22. Esztergomi Kath. Földmives Ifjak Egyesületének szinielőadással egybekötött táncmulatsága a Belvárosi Olvasókörben. w 22. Szentgyörgy mezői Kath. Olvasókör farsangi balja saját helyiségében. „ 22. Szenttamási és Vízivárosi Polgári Kör szinielőadással egybekötött farsangi táncestélye saját helyiségében. „ 23. Kurzuszáró táncestely a Fürdőben. 24. Esztergomi Kath. Földmives Ifjak Egyesületének szinielőadással egybekötött táncmulatsága a Belvárosi 01. vasókörben. A hercegprímás üdvözlő levele. Dr. Csernoch János biboros-herceg prímás dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépostot 70 ik születésnapja alkalmából az alábbi, sajátkezűleg írt meleg sorokkal tisztelte és örvendeztette meg: „Méltóságos és főtisztelendő Püspök, Nagyprépost Úr! Méltóságod, aki teljes éleiében a szerénység élő példaképe volt, most egyszerre a hetvenkedők sorába lépett, de ekkor sem saját elhatározásából, hanem a jóságos Isten kegyelméből és a természet kedvezéséből. Most fogja csak Méltóságod észre venni, mily gyorsan muít el a hetven esztendő, amelynek múlását nem is veszt észre az, akt egész életében szorgalmasan és becsületesen dolgozott, mint Méltóságod. A Pazmaneum óta volt alkalmam Méltóságod buzgó munkálkodását figyelemmel kisérni és örömmel láttam, hogy mindazon helyeken, amelyekre elöljáróinak bizalma állította, kitűnt példás életével, szorgalmával, buzgóságával, egyházi és polgári kötelességeinek teljesítésével. Most midőn elérte életének hetvenedik évfordulóját, mint az egyházmegyének Isten kegyelméből ezidőszerinti méltatlan főpásztora, szívből üdvözlöm és a főegyházmegyének ez idő alatt tett szo'gálataiért főpászíori köszönetemet nyilvánítom. Éltesse az isteni Gondviselés továbbra is főegyházmegyénk javára. A Zsoltáros általában hetvenben jelöli meg az ember éveinek számát és hozzáteszi, hogy ami ezentúl következik, az „labor et dolor". Kívánom és kívánja a főegyházmegye, hogy vegye ki ezentúl is részét a „labor"-ból, a munkából; de ne érezze soha a „dolor" t, a fájdalmat. Maradok Esztergomban, 1925. február 16-án általános jóindulattal szerető főpásztora Csernoch Jáuos" Ezüsímennyegző. Dr. Prokopp Gyula városi főügyész ma, vasárnap délután 5 órakor tartja ezüstlakodalmát a kir. városi plébánia templomban. Halálozás. Bukovszky M. Hieronyma irg. nővér, a vízivárosi zárda el. isk. IV. osztályának okleveles tanítónője febr. 18—19. közötti éjjel tüdőgyulladásban meghalt. Penteken d. u. temették el meleg részvét mellett. Boldogítsa őt az örök hazában Jézus legszentebb Szíve, akiért egész életében olyan önfeláldozó szeretettel dolgozott. Jókai ünnepély. Komáromban a Petőfi Társaság a Komaromi Közművelődési és Múzeum Egyesü et ma, vasárnap d. e. 11 órakor díszközgyűlést tart, este fél 9 órakor pedig gazdag műsorral estély lesz a vasúti állomás éttermében Jókai jubileum alkalmával. Esztergomból dr. Huszár Aladár főispán, Palkovics László alispán, Karcsay Miklós főjegyző, dr. Zavody Albin II. főjegyző, dr. Glatz Gyula főispáni titkár, dr. Antóny Béla polgármester, László István városi pénzügyi tanácsos és Zsolt Ernő tanácsjegyző vesznek részt az ünnepélyen. Közgyűlés. Az Esztergomi Kisdedóvó Társulat f. évi február hó 22 én, ma delelőtt fél 11 órakór felügyelőbizottsági ülést s ezt követőleg 11 órakor közgyűlést tart a kisdedóvó intézetben (Bottyán Jánosucca 7.) melyre a felügyelőbizottság s a társulat tagjait, a gyermekvédelem barátait s a m. t. szülőket tisztelettel meghívja az Elnökség. Hölgyek a korzón. Jaj de szép kalapod van! Ki csinálta ? Frankné. „Házasságok az égben köttetnek** előadására nagyban folyik a jegy előjegyzés. Maga a darab, de főként az egyesület agilis gárdája megérdemli, hogy a város műértő közönsége végre meleg szeretetébe vegye őt, s fáradságot nem ismerő törekvését megjelenésével honorálja s biztosítsa az iparos ifjúság otthonának fentarthatását. Az Esztergom-Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör saját helyiségében e hó 22-én este 8 órai kezdettel tartja utolsó farsangi mulatságát. Szinre kerülnek a „Kitűnő vendég" és a „Nagymama" című 1 felvonásos színdarabok. Utána tánc reggelig. Belépődíj személyenkint (vigalmi adóval együtt) 10 ezer K, felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Meghívó kibocsátva nincs. HIKJEK.