Esztergom és Vidéke, 1925

1925-02-15 / 14.szám

azt mondotta: szeretnék én az lenni vasárnap, aminek ő magát hétköz­nap képzeli . . . Nem volna-e jó, ha a jó modor minisztere kötelező, leg elrendelné, hogy legalább a fiú köszöntse édesapját . . . Tanulhat, nánk talán e téren is jó modort a turistáktól s megjegyezhetnők azt az igazságot, hogy az udvarias ember elsősorban saját magát becsüli meg . . . Bizony I . . . A zenélő éra olyan hatással volt mindig a kedé­lyemre, mint a simogató anyai kéz, mely meleg szeretettel simít végig síró gyermeke homlokán ... Ha fel­csendült rajta lágy zümmögéssel egy andalító barkarolla, vagy egy álma­tag menüett csendes, szimfonikus* melódiája, olyankor mindig kiröppent néhány pillanatra lelkemből az élet durva robotjának idegtépő zsivaja. Va­lamikor — vén világcsavargó — sokat jártam reneszánsz kastélyok félhomá­lyos, levendula-illatos termeiben s barokk uriházak füstös ebédlőiben, megfordultam ódon zárdák fakockás folyosóin s mohos várkastélyok ólom­karikás ablakai mögött, hol a sok pókhálós és szúrágott régiségek között legtöbbet ácsorogtam Öreg, alabástromoszlopos, gyöngyházszek­rényes órák előtt. Az egyik halkan kongott, mint valami ónémet klastrom toronyórája, a másik vidáman muzsi­kált, mint egy léha olasz lazzaróni­csapszék verklije, a harmadik zord komolysággal tiktakolt, mint itélet­hirdető bíró ... Az óra, az óra . . . az élet unszolója, cselekedeteink számonkérője, a könyörtelen vádló... Mennyi bánat, mennyi vigasság, mennyi boldogság tudója, látója, számontartója . . . Jöjjetek el, akik olvassátok Írásom s kik szeretitek az órát, a zenélő órát, a halkan ketye­gőt, a lustán sétálót, — jöjjetek el majd velem a budapesti Iparművé­szeti Múzeum kiállítására, hol április hóban régi művészi órákból kiállítást rendeznek s akinek van — pedig Esztergomban sok van — ilyen antik órája a renaissancetól a bidermejerig, jelentse be s küldje el óráját erre a kiállításra. Hadd ketyegjék el ott egymásnak, az Erdély bői menekült öreg muzsikáló óra, a Pozsonyból eredt büszke, tornyos ebédlőórának a magyar bánat, a magyar fájdalom bús panaszát. . . S hadd halljon ott egy kis leckét az antik becsületről, a régi patinás, levendulaillatos erköl­csökről a budapesti hetyke wekker­óra is. Ti meg jöjjetek el meghall­gatni, mit fognak regélni a régi, de­rűs, tisztalevegőjű, boldog magyar időkről az ódon muzsikáló órák . . . álmok, csalfa álmok . . . Reám törtetek, mint erős valóságok; reméltem, bíztam sámsoni erőmben, óh és mégis-mégis megcsaltak engem 1 Vagy mégse. Ti nem csaltok, csak én néztem kan­csal szemekkel a messzi kékeliő, csendes boldogságok virágos egébe... Színes aranyálmok éltek a szivem­ben (egy egész kisvilág a nagy vég­telenben), most is ott élnek még; csak az élet nehéz, sötét takarója eltakarja őket, mint dúsan virágzó hamvas almavirág piros pettyes szir­mát csúnya lepkeháló befonja egé­szen . . . Nehéz szelek kergetnek csúnya nagy felhőket azúros kék égre, fekete bús gondok borulnak álmaim tarka szép egére .. . Álmok, csalfa álmok, honnan születtetek? Be sokszor fogadtam, nagy szent fogadással: kergetlek benneteket; de egyet kergetek, száz jő a helyébe, őrölni a gondok nagy pokolmalmá­ban szívemet cserébe 1 ... Jöjjetek, nem bánom, óh csak ne álarcban, hogy szines tarkasággal, csillogó ruhával meg ne is csaljátok az én bús szívemet . . . Rd. Farsangi naptár. Febr 18. Szentgyörgymezei Kath. olvasókör öregek bálja saját helyiségében. „ 21. Kaszinó álarcos estélye saját he­lyiségében. , 22, Kath. Legényegylet szinielóadasa a Fürdő Szállodában. Ünnepély a Takarékpénztárban. Mint már jeleztük, Bleszl Ferenc elnök-igazgatónak kincstári főtaná­csossá történt kinevezéséről szóló okmányt dr. Huszár Aladár főispán szerdán d. u. 4 órakor a Takarék­pénztár tanácskozó termében, ünne­pélyes keretben nyújtotta át. Bleszl Ferenc tisztelői és az intézett rész­vényesei közül nagyon sokan jelen­tek meg, hogy tanúi legyenek az ünnepélyes aktusnak. Előkelő hölgye­ken kívül ott láttuk dr. Fehér Gyula és Drahos János prelátus kanonok, Palkovics László alispán, dr. Antóny Béla polgármester, Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési kép­viselő, Hajdú István gazd. főtaná­csos, hercegprimási uradalmi jószág­igazgató, Karcsay Miklós vármegyei főjegyző, dr. Frey Vilmos árvaszéki elnök, Keményffy K. Dániel plébá­nos, Számord Ignác c. kanonok stb. Rudolf István vezérigazgató nyitotta meg az ünnepélyes igazgatósági ülést. Megnyitó beszéd után dr. Huszár Aladár főispán hosszabb és az ünnepeltet jellemző beszéd kísére­tében átnyújtotta a kinevezési ok­mányt, amit Bleszl Ferenc köszönő beszéd kíséretében vett &*. Az ünne­pélyes igazgatósági ülésből kifolyó­lag sürgönyileg üdvözölték Bud pénzügyminisztert. Új orvos. Rothnagel József, Roth­nagel Ferenc ny. gazdasági tanácsos fiát, tegnap, szombaton avatták orvos­doktorrá. Konferenciai beszédek. A vízi­városi zárdatemplomba hirdetett kon­ferenciai beszédek a közbejött aka­dályok miatt elmaradtak. Az ujabb időpontot később közölni fogjuk. Gyászhír. Burány Kálmán pos­tás f. hó 13 án 30 éves korában csendesen elhunyt. Temetése ma, vasárnap délután d. u. 3 órakor lesz a belvárosi temetőkápolnából. — Walasik János asztalosmester, éle­tének 74. évében f. hó 13 án Doro­gon hirtelen elhunyt. Temetése ma, d. u. 3 órakor lesz a dorogi temető ravatalozó helyiségéből. Jókai-Ünnepély a főgimnázium­ban. Az esztergomi bencés főgim­názium Czuczor-önképzőköre f. hó 18-án, szerdán d. u. 5 órakor a fő­gimnázium dísztermében tartja a nagy írónak, Jókai Mórnak emlékünnepé­lyét, születésének századik évfordu­lóján, melyre a m. t. szülőket és a nagyérdemű közönséget ezú'on mély tisztelettel meghívja. Műsor. 1. Jókai Mór: A lengyelek fehérasszonya. Szavalja Halmos Gyula VIIJ. o. t. 2. Jókai-Várföldi: Királyhimnusz. Énekli az önképzőkör énekkara. 3. Jókai. Értekezés. Felolvassa Oláh­Tóth Antal VIII. o. n. p. 4. G. Rich­ter : Költészet és próza. Játszák Eit­ler Géza, Pintér Péter, Szómor Bar­nabás, Belcsák László és Pintér László VIII. o. t. 5. Jókai: Régi dal régi dicsőségről. Szavalja Keszthelyi Miklós VII. o. t. 6. Wagner; Tann­häuser operából, Fantázia. Hegedűn játsza Paczolay Imre III. o. t., zon­gorán kiséri Simoncsics Miklós VIII. o. t. 7. Jókai Mór, novella felolva­sás. 8. Éndrődi-Szentgály : Kikel még a földből . . . énekli az önképzőkör énekkara. 9. Pósa Lajos : Jókai Mór, szavalja Weisz Ferenc V. o. np. 10. Ünnepi beszéd, mondja Sarang Pé­ter, az önképzőkör vezetőtanára. 11. Desormos: Románc, játszák az előb­biek. Belépődíj nincs, de a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleté­ből szives adományokat Jókai sír­emlékére köszönettel fogadnak. Szőlészeti felügyelő. A vesz prémi szőlészeti és borászati felügye lői kerület, ahová az egyesített Komárom és Esztergom vármegyék és az állami szőllőtelepek is tar­toznak, vezetésével Galamb István szőlészeti és borászati felügyelőt bízta meg a m. kir. földmívelésügyi miniszter. Rongyos estély a Kaszinóban. Az eredeti tervtől eltérően a Széchenyi Kaszinó farsangzáró estélyen, február 21-én, nem lesz műkedvelői előadás, mert egy ily estély költségei, tekintet­tel azón zárt körre, amelyben a Kaszinó estélyét rendezi, nem térül­hetne meg. így a rendezőség elhatá rozta, hogy kizárólag táncestélyt ren­dez. De ezt a táncestélyt nem sza­bad összetéveszteni pld. a Hajós bállal — nem, sőt éppen ellenkezőleg — a mulatság neve „Rongyos Es­tély" megadja a táncvigalom karak­terét. A meghívók szerint tilos estélyi ruhában a terembe lépni I A rendező­ség úgy képzeli el a doigot, hogy akinek nincs valamelyes más ötlete, felveszi a legrégibb nyári ruháját, feltesz egy fekete álarcot és így jelenik meg, aki pedig kopottságnak és rongyosságnak valamelyes ötletes kifejezését tudja adni, a legolcsóbb, esetleg papírból készült . jelmezben jelenik meg szintén álarccal. Holmi selyem, vagy más drága jelmez épp úgy bojkott alá esik, mint az estélyi ruha. A jelmez, vagy nyári háziruha a mulaiság egész tartamára kötelező, éjfél után 1 órakor álarc nélkül fo­lyik tovább a mulatság. Az eredeti ötletek egész 'sorozata oldható meg néhány száz koronával és biztos, hogy a Kaszinó tagjai kifogják hasz­nálni ezt a jó alkalmat, amikor az a ruha lesz legeredetibb és legjobb, amelyik a legkevesebbe kerül. A te rem díszítése szintén rougyos lesz, ne várjon tehát senki pálma-ligeteket. Belépődíj nincs. A rendezőség fentartja magának a jogot, hogy minden álarcost leigazoltat és így csak a meghívó felmutatásával lehet a te­rembe belépni. Az estély iránt óriási az érdeklődés, a különös díszítés, ruha és jelmez, álarc, szerpetin, con­fetti bizonyára hozzá fog járulni a farsang régi jó hangulatához. Aki fesztelenül és jól akar mulatni, az ott lesz a Rongyos Bálon! Szülői értekezlet. A Deák Ferenc utC'ii elemi, iskola f. hó 19 én — csütörtökön — délután 4 órakor a város székházának tanácstermében a folyó tanév második szülői értekez­letét tartja, melyen „Az iskola és szülőház közötti kapcsolat erősítésé"­ről dr. Lepo'd Antal prelátus kanonok, „Az iskolagyermek jellemfejlesztésé"­ről Bárdos József ipariskolai igazgató és „A gyermekkor gümőkóros meg­betegedéséiről dr. Horec2ky Géza orvos fog előadást tartani. Az előadá­soson kívül lesznek még énekszámok, párbeszéd és szavalatok. Aki gyer­mekét szereti s annak jóirányú neve­lését szivén hordja, az ezen értekez­letről hiányozni nem fog. Emlékezés. Drahos István föld­mívelő társadalmunk egyik legérté­kesebb tagját pénteken délután he­lyezték igen nagy részvét mellett azon édes anyaföldbe, melyet a meg­boldogult forró szeretettel megbecsült. Minden ízében esztergomi volt. Gon­dolatvilágát a gyümölcsészet és a szőlőgazdasig foglalta el, mindig szebbet, "jobbat, többet kivant ter­melni/ Elitélte a maradiságot és óva­tos-higgadtsággal ölelte az új vív­mányokat. Senki sem foglalkozott a'földmivelők közül annyit és oly ér­demlegesen az oltványszőiők terme­lésével, mint ő. Finoman látó sze­me, rendkívüli ügyes keze után alig maradt el oltvány. Mindenki vele akart oltatni. Nagy szorgalmával pá­rosult bessületességgel igyekezett is a bizalomnak eleget tenni. Gyakor­lati tanácsát készpénznek tekintették. Az elméleti tudást értékelte, szívesen olvasott szakkönyveket, hallgatta az előadásokat. Ha minden földmívelő annyi készséggel lépne szőlőjébe, mint Drahos tette, úgy kevesebb volna a hegyi parlag \talaj és tömér­dek nemes gyümölcs jelenne meg a piacunkon. Akik hajlandók a hala­dásra, azok futásban kitartó szorga­lomban kövessék Drahos István példáját, ki nyugodjék békében. Az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat lelkes pártfogói között méltán foglal helyet Csanády László bányatanácsos, a tokodi kőszénbánya igazgatója, aki­nek ajánlatára 50 aranykoronával a Magyar Általános Kőszénbanya Tár­sulat, most meg 850.000 koronával ő maga is immár másodízben alapító­tagul jelentkezett. A tagok e meg­tisztelő bizalmát és bőkezűségét a társulat az „Esztergom Évlapjai" most meginduló folyóirata első szá­mának változatosságával és terjedel­mével fogja honorálni, amely a ren­des tagsági illetmény kereteit messze felülmúlja. A jubiláris kettős szám már nyomás alatt van és a jövő hónapban tartandó közgyűléssel kap­csolatban fog szétküldetni. Ezt az ünnepi számot a még most belépő tagok is illetményül kapják meg. Megjelenése után a bolti ára 3 arany­korona lesz. Színielőadás. Esztergom-Szent­tamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör e hó 15-én este 8 órai kezdettel közkívánatra saját helyiségében meg­ismétli a „Piros Alma" című 3 fel­vonásos népszínművet. Belépődíj: üllőhely 10.000 K, állóhely 5000 K vigálmiadóval együtt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Gyümölcsgazdaságunk ügyé­ben és a sikeresebb termelés érde­kében kérem mindazokat, kik lelke­sednek, szíveskedjenek ma — február 15-én — d. u. 3 órára a Deák F.­utcai iskolába barátságos értekezletre elfáradni. Szölgyémy Gyula. A főreáliskola Jókai-ünnepélye. Jókai Mór születése százados évfor­dulója előestéjén, kedden, f. hó 17-én este 7 órakor az esztergomi állami­lag segélyezett községi Szent Imre­föreáliskola a Széchenyi Kaszinó nagytermében emlékünnepélyt rendez. A belépőjegy ara: az I.—X. sorig 25.000 K, a XI. sortól 20.000 K. Főiskolai hallgatók részére belépő­jegy (állóhely) 10.000 K. A református egyház tagjainak f. hó 7 iki farsangi estélye, mint min­den évben, ezidén is jól sikerült úgy erkölcsileg, amit a városunk társa­dalmának színe-javát érdeklő volta s a nagyszámú megjelentek általános jó hangulata bizonyít leginkább, mint anyagilag, mert szépen jöve­delmezett az egyház harang-alapjára, amit jórészt a felülfizetéseknek kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom