Esztergom és Vidéke, 1925

1925-02-15 / 14.szám

azt mondotta: szeretnék én az lenni vasárnap, aminek ő magát hétköznap képzeli . . . Nem volna-e jó, ha a jó modor minisztere kötelező, leg elrendelné, hogy legalább a fiú köszöntse édesapját . . . Tanulhat, nánk talán e téren is jó modort a turistáktól s megjegyezhetnők azt az igazságot, hogy az udvarias ember elsősorban saját magát becsüli meg . . . Bizony I . . . A zenélő éra olyan hatással volt mindig a kedélyemre, mint a simogató anyai kéz, mely meleg szeretettel simít végig síró gyermeke homlokán ... Ha felcsendült rajta lágy zümmögéssel egy andalító barkarolla, vagy egy álmatag menüett csendes, szimfonikus* melódiája, olyankor mindig kiröppent néhány pillanatra lelkemből az élet durva robotjának idegtépő zsivaja. Valamikor — vén világcsavargó — sokat jártam reneszánsz kastélyok félhomályos, levendula-illatos termeiben s barokk uriházak füstös ebédlőiben, megfordultam ódon zárdák fakockás folyosóin s mohos várkastélyok ólomkarikás ablakai mögött, hol a sok pókhálós és szúrágott régiségek között legtöbbet ácsorogtam Öreg, alabástromoszlopos, gyöngyházszekrényes órák előtt. Az egyik halkan kongott, mint valami ónémet klastrom toronyórája, a másik vidáman muzsikált, mint egy léha olasz lazzarónicsapszék verklije, a harmadik zord komolysággal tiktakolt, mint itélethirdető bíró ... Az óra, az óra . . . az élet unszolója, cselekedeteink számonkérője, a könyörtelen vádló... Mennyi bánat, mennyi vigasság, mennyi boldogság tudója, látója, számontartója . . . Jöjjetek el, akik olvassátok Írásom s kik szeretitek az órát, a zenélő órát, a halkan ketyegőt, a lustán sétálót, — jöjjetek el majd velem a budapesti Iparművészeti Múzeum kiállítására, hol április hóban régi művészi órákból kiállítást rendeznek s akinek van — pedig Esztergomban sok van — ilyen antik órája a renaissancetól a bidermejerig, jelentse be s küldje el óráját erre a kiállításra. Hadd ketyegjék el ott egymásnak, az Erdély bői menekült öreg muzsikáló óra, a Pozsonyból eredt büszke, tornyos ebédlőórának a magyar bánat, a magyar fájdalom bús panaszát. . . S hadd halljon ott egy kis leckét az antik becsületről, a régi patinás, levendulaillatos erkölcsökről a budapesti hetyke wekkeróra is. Ti meg jöjjetek el meghallgatni, mit fognak regélni a régi, derűs, tisztalevegőjű, boldog magyar időkről az ódon muzsikáló órák . . . álmok, csalfa álmok . . . Reám törtetek, mint erős valóságok; reméltem, bíztam sámsoni erőmben, óh és mégis-mégis megcsaltak engem 1 Vagy mégse. Ti nem csaltok, csak én néztem kancsal szemekkel a messzi kékeliő, csendes boldogságok virágos egébe... Színes aranyálmok éltek a szivemben (egy egész kisvilág a nagy végtelenben), most is ott élnek még; csak az élet nehéz, sötét takarója eltakarja őket, mint dúsan virágzó hamvas almavirág piros pettyes szirmát csúnya lepkeháló befonja egészen . . . Nehéz szelek kergetnek csúnya nagy felhőket azúros kék égre, fekete bús gondok borulnak álmaim tarka szép egére .. . Álmok, csalfa álmok, honnan születtetek? Be sokszor fogadtam, nagy szent fogadással: kergetlek benneteket; de egyet kergetek, száz jő a helyébe, őrölni a gondok nagy pokolmalmában szívemet cserébe 1 ... Jöjjetek, nem bánom, óh csak ne álarcban, hogy szines tarkasággal, csillogó ruhával meg ne is csaljátok az én bús szívemet . . . Rd. Farsangi naptár. Febr 18. Szentgyörgymezei Kath. olvasókör öregek bálja saját helyiségében. „ 21. Kaszinó álarcos estélye saját helyiségében. , 22, Kath. Legényegylet szinielóadasa a Fürdő Szállodában. Ünnepély a Takarékpénztárban. Mint már jeleztük, Bleszl Ferenc elnök-igazgatónak kincstári főtanácsossá történt kinevezéséről szóló okmányt dr. Huszár Aladár főispán szerdán d. u. 4 órakor a Takarékpénztár tanácskozó termében, ünnepélyes keretben nyújtotta át. Bleszl Ferenc tisztelői és az intézett részvényesei közül nagyon sokan jelentek meg, hogy tanúi legyenek az ünnepélyes aktusnak. Előkelő hölgyeken kívül ott láttuk dr. Fehér Gyula és Drahos János prelátus kanonok, Palkovics László alispán, dr. Antóny Béla polgármester, Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő, Hajdú István gazd. főtanácsos, hercegprimási uradalmi jószágigazgató, Karcsay Miklós vármegyei főjegyző, dr. Frey Vilmos árvaszéki elnök, Keményffy K. Dániel plébános, Számord Ignác c. kanonok stb. Rudolf István vezérigazgató nyitotta meg az ünnepélyes igazgatósági ülést. Megnyitó beszéd után dr. Huszár Aladár főispán hosszabb és az ünnepeltet jellemző beszéd kíséretében átnyújtotta a kinevezési okmányt, amit Bleszl Ferenc köszönő beszéd kíséretében vett &*. Az ünnepélyes igazgatósági ülésből kifolyólag sürgönyileg üdvözölték Bud pénzügyminisztert. Új orvos. Rothnagel József, Rothnagel Ferenc ny. gazdasági tanácsos fiát, tegnap, szombaton avatták orvosdoktorrá. Konferenciai beszédek. A vízivárosi zárdatemplomba hirdetett konferenciai beszédek a közbejött akadályok miatt elmaradtak. Az ujabb időpontot később közölni fogjuk. Gyászhír. Burány Kálmán postás f. hó 13 án 30 éves korában csendesen elhunyt. Temetése ma, vasárnap délután d. u. 3 órakor lesz a belvárosi temetőkápolnából. — Walasik János asztalosmester, életének 74. évében f. hó 13 án Dorogon hirtelen elhunyt. Temetése ma, d. u. 3 órakor lesz a dorogi temető ravatalozó helyiségéből. Jókai-Ünnepély a főgimnáziumban. Az esztergomi bencés főgimnázium Czuczor-önképzőköre f. hó 18-án, szerdán d. u. 5 órakor a főgimnázium dísztermében tartja a nagy írónak, Jókai Mórnak emlékünnepélyét, születésének századik évfordulóján, melyre a m. t. szülőket és a nagyérdemű közönséget ezú'on mély tisztelettel meghívja. Műsor. 1. Jókai Mór: A lengyelek fehérasszonya. Szavalja Halmos Gyula VIIJ. o. t. 2. Jókai-Várföldi: Királyhimnusz. Énekli az önképzőkör énekkara. 3. Jókai. Értekezés. Felolvassa OláhTóth Antal VIII. o. n. p. 4. G. Richter : Költészet és próza. Játszák Eitler Géza, Pintér Péter, Szómor Barnabás, Belcsák László és Pintér László VIII. o. t. 5. Jókai: Régi dal régi dicsőségről. Szavalja Keszthelyi Miklós VII. o. t. 6. Wagner; Tannhäuser operából, Fantázia. Hegedűn játsza Paczolay Imre III. o. t., zongorán kiséri Simoncsics Miklós VIII. o. t. 7. Jókai Mór, novella felolvasás. 8. Éndrődi-Szentgály : Kikel még a földből . . . énekli az önképzőkör énekkara. 9. Pósa Lajos : Jókai Mór, szavalja Weisz Ferenc V. o. np. 10. Ünnepi beszéd, mondja Sarang Péter, az önképzőkör vezetőtanára. 11. Desormos: Románc, játszák az előbbiek. Belépődíj nincs, de a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletéből szives adományokat Jókai síremlékére köszönettel fogadnak. Szőlészeti felügyelő. A vesz prémi szőlészeti és borászati felügye lői kerület, ahová az egyesített Komárom és Esztergom vármegyék és az állami szőllőtelepek is tartoznak, vezetésével Galamb István szőlészeti és borászati felügyelőt bízta meg a m. kir. földmívelésügyi miniszter. Rongyos estély a Kaszinóban. Az eredeti tervtől eltérően a Széchenyi Kaszinó farsangzáró estélyen, február 21-én, nem lesz műkedvelői előadás, mert egy ily estély költségei, tekintettel azón zárt körre, amelyben a Kaszinó estélyét rendezi, nem térülhetne meg. így a rendezőség elhatá rozta, hogy kizárólag táncestélyt rendez. De ezt a táncestélyt nem szabad összetéveszteni pld. a Hajós bállal — nem, sőt éppen ellenkezőleg — a mulatság neve „Rongyos Estély" megadja a táncvigalom karakterét. A meghívók szerint tilos estélyi ruhában a terembe lépni I A rendezőség úgy képzeli el a doigot, hogy akinek nincs valamelyes más ötlete, felveszi a legrégibb nyári ruháját, feltesz egy fekete álarcot és így jelenik meg, aki pedig kopottságnak és rongyosságnak valamelyes ötletes kifejezését tudja adni, a legolcsóbb, esetleg papírból készült . jelmezben jelenik meg szintén álarccal. Holmi selyem, vagy más drága jelmez épp úgy bojkott alá esik, mint az estélyi ruha. A jelmez, vagy nyári háziruha a mulaiság egész tartamára kötelező, éjfél után 1 órakor álarc nélkül folyik tovább a mulatság. Az eredeti ötletek egész 'sorozata oldható meg néhány száz koronával és biztos, hogy a Kaszinó tagjai kifogják használni ezt a jó alkalmat, amikor az a ruha lesz legeredetibb és legjobb, amelyik a legkevesebbe kerül. A te rem díszítése szintén rougyos lesz, ne várjon tehát senki pálma-ligeteket. Belépődíj nincs. A rendezőség fentartja magának a jogot, hogy minden álarcost leigazoltat és így csak a meghívó felmutatásával lehet a terembe belépni. Az estély iránt óriási az érdeklődés, a különös díszítés, ruha és jelmez, álarc, szerpetin, confetti bizonyára hozzá fog járulni a farsang régi jó hangulatához. Aki fesztelenül és jól akar mulatni, az ott lesz a Rongyos Bálon! Szülői értekezlet. A Deák Ferenc utC'ii elemi, iskola f. hó 19 én — csütörtökön — délután 4 órakor a város székházának tanácstermében a folyó tanév második szülői értekezletét tartja, melyen „Az iskola és szülőház közötti kapcsolat erősítésé"ről dr. Lepo'd Antal prelátus kanonok, „Az iskolagyermek jellemfejlesztésé"ről Bárdos József ipariskolai igazgató és „A gyermekkor gümőkóros megbetegedéséiről dr. Horec2ky Géza orvos fog előadást tartani. Az előadásoson kívül lesznek még énekszámok, párbeszéd és szavalatok. Aki gyermekét szereti s annak jóirányú nevelését szivén hordja, az ezen értekezletről hiányozni nem fog. Emlékezés. Drahos István földmívelő társadalmunk egyik legértékesebb tagját pénteken délután helyezték igen nagy részvét mellett azon édes anyaföldbe, melyet a megboldogult forró szeretettel megbecsült. Minden ízében esztergomi volt. Gondolatvilágát a gyümölcsészet és a szőlőgazdasig foglalta el, mindig szebbet, "jobbat, többet kivant termelni/ Elitélte a maradiságot és óvatos-higgadtsággal ölelte az új vívmányokat. Senki sem foglalkozott a'földmivelők közül annyit és oly érdemlegesen az oltványszőiők termelésével, mint ő. Finoman látó szeme, rendkívüli ügyes keze után alig maradt el oltvány. Mindenki vele akart oltatni. Nagy szorgalmával párosult bessületességgel igyekezett is a bizalomnak eleget tenni. Gyakorlati tanácsát készpénznek tekintették. Az elméleti tudást értékelte, szívesen olvasott szakkönyveket, hallgatta az előadásokat. Ha minden földmívelő annyi készséggel lépne szőlőjébe, mint Drahos tette, úgy kevesebb volna a hegyi parlag \talaj és tömérdek nemes gyümölcs jelenne meg a piacunkon. Akik hajlandók a haladásra, azok futásban kitartó szorgalomban kövessék Drahos István példáját, ki nyugodjék békében. Az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat lelkes pártfogói között méltán foglal helyet Csanády László bányatanácsos, a tokodi kőszénbánya igazgatója, akinek ajánlatára 50 aranykoronával a Magyar Általános Kőszénbanya Társulat, most meg 850.000 koronával ő maga is immár másodízben alapítótagul jelentkezett. A tagok e megtisztelő bizalmát és bőkezűségét a társulat az „Esztergom Évlapjai" most meginduló folyóirata első számának változatosságával és terjedelmével fogja honorálni, amely a rendes tagsági illetmény kereteit messze felülmúlja. A jubiláris kettős szám már nyomás alatt van és a jövő hónapban tartandó közgyűléssel kapcsolatban fog szétküldetni. Ezt az ünnepi számot a még most belépő tagok is illetményül kapják meg. Megjelenése után a bolti ára 3 aranykorona lesz. Színielőadás. Esztergom-Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör e hó 15-én este 8 órai kezdettel közkívánatra saját helyiségében megismétli a „Piros Alma" című 3 felvonásos népszínművet. Belépődíj: üllőhely 10.000 K, állóhely 5000 K vigálmiadóval együtt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Gyümölcsgazdaságunk ügyében és a sikeresebb termelés érdekében kérem mindazokat, kik lelkesednek, szíveskedjenek ma — február 15-én — d. u. 3 órára a Deák F.utcai iskolába barátságos értekezletre elfáradni. Szölgyémy Gyula. A főreáliskola Jókai-ünnepélye. Jókai Mór születése százados évfordulója előestéjén, kedden, f. hó 17-én este 7 órakor az esztergomi államilag segélyezett községi Szent Imreföreáliskola a Széchenyi Kaszinó nagytermében emlékünnepélyt rendez. A belépőjegy ara: az I.—X. sorig 25.000 K, a XI. sortól 20.000 K. Főiskolai hallgatók részére belépőjegy (állóhely) 10.000 K. A református egyház tagjainak f. hó 7 iki farsangi estélye, mint minden évben, ezidén is jól sikerült úgy erkölcsileg, amit a városunk társadalmának színe-javát érdeklő volta s a nagyszámú megjelentek általános jó hangulata bizonyít leginkább, mint anyagilag, mert szépen jövedelmezett az egyház harang-alapjára, amit jórészt a felülfizetéseknek kö-