Esztergom és Vidéke, 1923
1923-09-30 / 77.szám
XLV. évfolyam 77. szám. Keresztény magyar nftfl. vasárnap, im «e P te«ber «J Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési 8 hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár: egy hóra 800 korona. Egyes szám ára: hétköznap 100 kor., vasárnap 150 kor Kéziratot nem adunk vissza. A kölcsön. Hosszú vajúdás után végre annyira jutottunk Trianon, jóvoltából, hogy azok, akik kétharmadában osztályrészesei lettek ezeréves hazánk területének, végre elvben hozzájárultak ahhoz, hogy külföldi tőke magas kamat mellett, hosszú lejáratú kölcsönt nyújtson nekünk. Nekünk, ennek az országnak van szüksége külföldi kölcsönre, amelynek elrabolták bányáit, vasúti mozdony és kocsijait, leszerelték gyárait, tönkretették iparát, elvágták életereit. Most tengődhetünk kölcsönből, amely mindennap egy tálból fog enni a magyar paraszt, iparos és intellektuelle! nagy étvággyal, mohósággal ugy, hogy nekünk alig fog jutni a tálból. Szabad rabszolgái leszünk hitelezőinknek. Mikor az a sötét kép elvonul gazdasági szemeink előtt, teljes sivárságában látjuk a nehéz, szegény jövőt, mégis reménynek kell felcsillani, mert van némi kilátásunk rá, hogy nem fogunk teljesen elmerülni Európa rettenetes gazdasági viharában. Tudjuk nagyon jól, hogy szomszédaink engedékenysége nem fakad irántunk táplált rokonszenvből. Mindenki előtt közismert dolog az, hogy szomszédaink merev, minket elzáró magatartása nemcsak nekünk, hanem „Esztergom és Vidéke" tárcája. Anjfím csókja. Felhők felett szállok, ba csókol a párom... Angyalok énekét, üymnusait várom. A fiam, ba csókol büszkén dobban szírem, Ö lesz boldogságunk, reménykedve hiszem. S amikor te csókolsz örök ideálom, E két csóknak mézét csókodban találom. Ám csókod nem igaz: mámorossá kábít, Egyre — avagy — másra, valamire számít. Csak egy csók az igaz — édes anyám csókja, Szivem a szivéhez szent láncokkal fonja. Az anyám ha csókol, megnyílnak az egek, S fáradt karjaiban boldogan pihenek; Mig szivére szorít, csókol, sir és nevet, Nem kábít, nem számít, csak szeret, csak szeret! Hessky Ferenc. HERCZEG FERENC. A legnagyobb élő magyar iró felé dobban az ország szive, hogy hatvanadik születésnapja alkalmából a legtöbbet érő ajándékot nyújtsa: a nekik is mérhetetlen gazdasági kárt okozott. Érzik, tudják, hogy a mi teljes gazdasági csődünk magával rántja őket is és teljesen lehetetlen lesz helyreállitani Európa gazdasági egyensúlyát, amikor annak közepén milliók élnek szegénység, nyomorban. A kisantant gazdagsága festett bábu, melynek belseje fűrészpor és az a töltelék már nagyon kezd látszani Európa, sőt Amerika előtt is. Legjobban érzik azonban önmaguk belső értéktelenségüket, mert nagyon jól tudják, hogy közéjük ékelt, mindenfelé gátló Csonka Magyarország mit jelent kereskedelmi és gazdasági szempontból. Légyen azonban bármiként is, most kénytelen vele a kormány, hogy elfogadja azokat a garanciákat, melyeket eléje szabnak. Az állam meg is fogja tartani azokat. Nem tudjuk ugyan, hogy mik lesznek azok, csak sejtjük. Közöttük lesz bizonyára a pénzügyi ellenőrzés, a szabadkőmives liberalizmus, a nagy amnesztia, betiltása az irredentizmusnak. Ez ugyan beavatkozás a magyar belügybe, de tettek ők már mást is. Egyszerűen betiltását kérték egy lapnak, mert tiszteletlenül irt királyuk felől. No lám, ők annyira király tisztelő nemzet, hogy nemcsak koronás királyukat, hanem annak védtelen feleségét is bestiális módon meggyilkolták. Ám jól van. Mirajtunk, magyar választókon múlik, hogy milyen képviselőket választunk. Amilyenek a szavazók, olyanok a képviselők és olyan a törvény is. Hazajöhetnek az emigránsok is, de előbb feleljenek cselekedeteikért. És talán van társadalmi bojkott is. Az irredentizmust pedig semmiféle törvénnyel megfojtani nem lehet. Arra kényszeríteni a magyar lelket, hogy lemondjon ezeréves hazájáról és szerese ellenségeinkét, teljesen lehetetlen. Hogy a magyar költő ne énekeljen Erdélyről, régi dicsőségről, Magyarország nagyságáról, ezt talán még ők, a nagy győzők (?) sem hiszik el. I Telefon-Távirat. I népszerűség el nem hervadó babérát, amin már nyílnak a halhatatlanság gyöngyei ... Nagy utat tett ő meg és most életének delelőjén, hogy gazdag múltjára visszatekint, még egy olyan dúsát igérő jövő áll, mert csak években idős ; lélekben és testben fiatal és tetterős. Ezt tudjuk és hisszük mindnyájan és tudatában van ő is. Ezért nem akarta, hogy életének e nevezetes határkövénél bárminő ünnepeltetésben is részesítsék. Azt mondott », hogy az ünnepeltetés helyett dolgozni akar. E mondására leborultak előtte lélekben hi vei — az egész ország. És amidőn örömtüzek gyúltak mindenütt, melyeknek lángnyelvei Herczeg Ferenc nevét kígyózzak a körüle üllők lelkébe, a mi kis fáklyánk ráviiágitása csak fényt vethet rá; halvány visszfényeként a belőle kisugárzónak. Életén végignézni nem lehet, nem is akarunk; hiszen messze szeretnénk tudni azt a napot, mely arra végső pontot tesz. Bár ő ama kevesek közé tartozik, akiknek megadatott élve belépni a halhatatlanság templomába, mégis irodalmi szempontból való méltatása csak emelheti. Negyven éves irói mult — tehát kettős jubileum — áll mögötte. Drozdy beszédét megzavarták Amerikában. Newyork. Drozdy Győző előadását, melyet a Central Operában tartott, a kommunisták megzavarták. A rendőrség a rendzavarókat azonnal letartóztatta. A gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amelyben a numerus clausus eltörlését, a földbirtoknovella végrehajtását és az államforma uj megállapítását követelték. A bánáti sváb fiú 35 éve a magyar irodalomé. Rákosi Jenő fedezte fel és az ő lapjától indult a végnélküli útra. Huszonhét éves volt, midőn egy regényével egyszerre felbukkant. Azontúl az új irói generációban a legnagyobb és legértékesebb egyéniség. Munkáit nem pecsétli a genie alkotás bélyege. Fantáziája nem világokon csapongó, szertelen és mesedús, mint Jókaié, de jelenbe látása művészi, nagy mester kezére és lelkére valló irodalma nemében egyedülálló. Születő munkái mindig a kor tükre, mely finom lelki nüanszokat vetit költői ábrázolással az olvasó elé, aki talán a jól elszórakoztató regény végén ismert magára. Két magasra kiemelkedő alkotása, melyet legjobbjainak kell elismernünk: „Ocskay brigadéros" és „Bizánc". Az előbbi műve egy személyiségen, egy kor analízisén keresztül, sajgón a mába is vág. Be sok brigadérosunk, vezérünk volt azóta és van ma is, ki szépen indult kurucos magyarságát a gerinctelen pipogyaság biztos kényelméért eladja idegen fajnak. Ma csak lélekben négyelhetjük föl ezeket. „Bizanc"-ban, mely teljesen idegen vonatkozású, az elpuhult, elfajult görögök sorsaÁllamcsíny készfiit Romániában. Kolozsvár. Romániában nagyarányú államcsínyt lepleztek le, amely Romániában katonai diktatúra szervezését tűzte ki céljául az olasz és spanyol fasizmus mintájára. Az államcsínyt szeptember végére tervezték. Bolgár kommunista forradalom. Wien. A bolgár kommunisták a parasztokkal együtt nyilt lázadásba mentek a mai polgáruralom ellen. Egyes helyeken valóságos csata fejlődött ki a lázadók és a kormánycsapatok között, melyeknek eddig 688 halottja és több mint 2000 sebesültje. A kormány erős kézzel helyreállította a rendet az országban. A kommunisták által félrevezetett parasztok tömegesen teszik le a fegyvert. Nagy bányaszerencsétlenség. Krakkó. Dombrovában borzalmas bányakatasztrófa történt. A Sosnovice melletti Reden-tárnában, amelyben körülbelül 800 munkás dolgozott, bányalégrobbanás következtében tűz ütött ki. Eddig 50 elszenesedett holttestet hoztak a felszínre. Földalatti robbanások meg mindig hallhatók. — val nem-e a mienket veti fel mementónak. Azokat elérte sorsuk. A mienk még kezünkben van és csatasorba állanak már azok, akik a a mai magyar Bizáncot belülről fogjált megtisztítani. És itt meg kell állnunk. Sajátos jelensége mindenkori irodalmunknak, benne a morális politikum akárminő vonatkozásban, de jelen van. Ettől tehát ő sem mentes. És azok, kik őt származása miatt elakarják vitatni tőlünk, ha másból nem, ebből is megláthatják, hogy mire képes a magyar föld asszimiláló ereje. Kétségbe vonhatja e magyarságát valaki, olvasva a „Pogányok", az „Élet kapuja" és ismerve a „Baba-Hu" müveit, nem is szólva rengeteg tárcájáról és sok kisebb izzig vérig magyar erőtől lüktető, hamisítatlan nemzeti vonásokat sugárzó regényeiről. És ő még nem jubilál. Dolgozik 1 Tolla sercenését egy nemzet figyeli l Most, midőn életének hetedik tizedébe lép, egyszerűen, magyarosan csak azt kívánjuk, adjon a gondviselés annyi erőt és lelki kitartást neki, amivel — saját szavai szerint a maga elé tűzött még elvégzendő nagy terveit uj művekben valóra válthassa. Gidófalvy Tibor^ Esztergom vármegye hivatalos lapja.
