Esztergom és Vidéke, 1923

1923-07-29 / 59.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős i LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 3000 K, félévre . 1500 K. negyedévre 750 K, egy hóra. 250 K. Egyes szám éra: hétköznap 30 korona, vasárnap 40 kor Kéziratot nem adunk vissza. A faidokié korona. A zürichi táviró tegnap azt a lesújtó hirt röpitette e szomorú hazába, hogy egy magyar százkoronás bankjegy immár csak 3 békefillért ér. Lesújt pedig ez a szomorú hir — mint derült égről a villám — akkor, midőn a magyar rónák aranykalászos Devizaközpontja olyan termést jelent, mint amilyen már harminc év óta nem volt, midőn a kereskedelmi miniszter expozéja a magyar ipar szédületes fejlődéséről számol be, midőn a magyar kormány becsületes szándékkal békés gazdasági közeledést készit elő a békétlen szomszédokkal, midőn szóval kivül-belül a hétköznapinál sötétebb felhők nem tornyosulnak a magyarság egén. Mi szomorú szemlélői és még szomorúbb mártírjai a magyar korona katasztrofális sorsának nem tudjuk józan ésszel és becsületes lelkiismerettel megérteni, micsoda pokoli machináció tör a mi koronánk életére. Hol van az a földalatti titkos erő, mely minden jószándék ellenére elgáncsolni igyekszik az Antheusként feltámadni készülő magyarságot? De hogy vannak ilyen rejtett erők és hogy az ország orvosaiban kellene annyi hozzáértésnek és bátorságnak lennie, hogy ezeknek az erőknek titkos forrásait felkutassa és kíméletlen kézzel elfojtsa, az egyszer szent bizonyos. Mert nem tűrhető, hogy az ország lakosságának úgyszólván fele, mely agya és két keze munkája után keresi kenyerét, óráról-órára ki legyen téve a megélhetés borzasztó bizonytalanságának. El kell már egyszerérni azt az állapotot, hogy ebben az országban minden dolgozó ember — tekintet nélkül a korona zürichi jegyzésére és az ettől függő áralakulásokra — végre annyit tudjon keresni, hogy abból családjával együtt megélhessen. A dolgozó rétegeknek teljesen mellékes, mit csinál a spekuláció a koronával. Addig, amig . az országban élelmiszer-feleslegről lehet beszélni, addig itt a dolgozó embernek és családjának sem szabad éheznie. Nem az a baj, hogy exportálnak innen, hanem az a baj hogy minden gazdasági értékünkkel fejetlen kapkodás folyik. Hol kinyitják, hol becsukják az ország határait, mint az ügyetlenkezü malomjátékos és ebben a zavarosban azután zsíros falatokat foghatnak ki a zavarosban halászok. És ennek a halászásnak levét issza meg a kiszipolyozott magyar fogyasztóközönség és ennek adja meg az árát a rendszerint becsapott termelő is. A vérszopó piócáknak, a ragadozó hiénáknak e két osztály közé furakodott sisere-hadát kell kemény kézzel nyakon fogni, hívják azt akár bankokráciának, liberális gazdaság-politikának, szabadkereskedelemnek, vagy akármilyen más cifra nyavalyának. Enni, lakni és ruházkodni akarunk. Semmi mást nem kérünk ma munkánkért. De ezt azután követeljük, mert ez a legelemib emberi követelés. r. t. Esztergom—Komárom vármegye. (?) Legutóbbi számunkban foglalkoz tunk Komárom vármegye erős tempójú ellenakciójával. A napokban ujabb érdekes ötlettel álltak elő az összeolvasztás ellen érthetetlenül nagy, buzgalmat kifejtő korifeusok. Eszerint inkább Győr megyébe óhajtanának gravitálni, mert Győr alkalmasabb megyei székhely lenne mint Esztergom. Nem tudjuk hogy a Győriek milyen állásponton vannak, mennyire örvendenek e megtisztelő kívánságnak, de bizonyosak vagyunk abban, hogy ők szintén készek magukat alávetni a kormánykörökből kiindult tervnek, melyszerint Győr és Mosón csonkavármegyék olvasztatnak egybe. A Mosoniak is ugyanazon, már a Komáromiak által megkísérelt eszközökkel akartak hatni az összeolvasztás ellen. Küldöttségüknek Bethlen István gróf miniszterelnök ugyanazt mondotta, mint pár nappal előttük a Komáromiaknak. Ha ezeket a mozgalmakat nézzük, lehetetlen, hogy egy kevés keserűség ne szállna meg. Olyan felesleges az ország nyomorúságáról újra és újra tirádákat zengeni, mikor mindannyiunkat is nyom és minden beszédnél jobban érezzük azt minden vonalon a valóságban. És csodálatos, még akadnak egyes kis érdekcsoportok, minők Komáromban és a Mosoniaknál, akik a maguk kis személyes érdekeiktől indíttatva csak akadályokat gördítenek a belső konszolidáció és az ország szervi közigazgatásának talpra állása, meggyógyulasa elé ilyen mozgalmaikkal. Élénk világot vet ez a régi megsekélyesedett felfogású vár megyékre, a minden reformtól meg borzadó magyar megyei hatalmasságokra. Hogyan fogja keresztül vinni" a kormány a többi közigazgatási reformot, a régi nehézkés megyei adminisztráció újjászervezését, ha majd hasonló Pató Pálos mozgalmak kelnek azok ellen is? Hiszen ha tradíciónkat nem áldozzuk fel részben és nem alkalmaztatjuk az uj 'idők és a kényszerszülte ideiglenes helyzetbe, egy muzeonális, életképtelen ország maradnánk. Mi teljes bizalommal viseltetünk a kormány ez ellen harcoló és az országot talpra állítani igyekvő terveivel szemben, s hangsúlyozzuk, hogy amidőn mellette vagyunk az összeolvasztásnak, belőllünk nem az érdek beszél, hanem átgondolása annak, hogy ez, az adott helyzetben a legcélravezetőbb amit tenni lehet. Esztergom nem nyer ezáltal sem ujabb kiváltságokat sem lokálisabb jelentőségű hasznot. Vissza kell térnünk agfőakadályra, a megyei központ — Esztergom — sokat hangoztatott alkalmatlanságára. Elismerjük, földrajzi fekvése szerint nem a legkedvezőbb a távolabbiak-s nak. mert vasúton való megközelítése ma bonyodalmas egy kissé, de mihelyt az összekapcsolási terv valóra válik, ez az első legfontosabb teendő —- a vasutkérdés — is tető alá kerül és a lehető leggyorsabban és legkedvezőbben el fog intéztetni. Sok mun-J kába nem kerül. Egyébként Komáromnak innen intézendő ügyei nem lesznek olyan túlgyakori ideutazásai kapcsolatosak. Viszont figyelembe kell venni azt is, hogy Esztergomnak a fővároshoz viszonyított fekvése, közelsége, kizár minden más kombinációt. És mindenek között ez a legfontosabb. Mielőtt lesiklanánk a tárgyról, foglalkoznunk kell Komárom vármegye félhivatalos liberális sajtóorgánumának legutóbbi cikkével, mely az összekapcsolási tervvel foglalkozik a már ismert methodussal. Igazat ad alfátólomegáig ugy a miniszterelnöknek, mint a belügyminiszternek, és készséggel deferál felhozott érvei előtt. Azonban nekik tekintélyes argumentumaik vannak a maguk igazuk bizonyítására. És a cikkíró minél többet hang súlyozza, hogy belőle nem a lokálpatrióta beszél, annál bizonyosabbak vagyunk felhozott érveléseiből, hogy lokálpatrióta. Szinte nem az a fontos, hogy az uj székhelynek (Esztergom) jó alispáni hivatala legyen, hanem az, ahol minden megvan amire a megyei közéletnek szüksége van.(?) Majdnem szükségtelen itt megjegyeznünk, milyen tájékozatlan. Ha Esztergomnál alkalmasabb megye" székhelyet talál ami ebbeli kívánalmaiknak jobban megfelel, ugy készek volnánk abba iá belemenni, hogy Tata-Tóváros legyen az uj székhely. Ugy véli továbbá a cikkíró, hogy Csonka-Komárom nem kapcsolható be relatív megtakarítások cimén menetrendváltoztatásokkal Esztergom vérkeringésébe és a pangó megyei közélet centralizálása helyett decentralizálva lenne. Végül kijelenti, hogy az egész összevonási kérdés székhelykérdés, illetve azzá fog összezsugorodni. Nyilvánvaló tehát, hogy az itt felvetődő egyetlen számottevő általánosabb hátrány, az utolsó és első szalmaszál amibe kapaszkodni lehet, s amivel egyéb érdekeket is lehet takarni, a székhelykérdés. Foglalkoztunk vele fentebb, s világosan kimutattuk, hogy amennyire elenyésző hátrány Esztergom fekvésének viszonya Komárom vármegyéhez, annyira előnyös, sőt előnyösebb a fővároséhoz. Ez szerintünk a legfontosabb. Esztergom—Komárom megyék össze kapcsol ásán ak részletk érdeseivel a közeljövőben még foglalkozni fogunk. (os. t. or.) mm mí Telefon - Távirat. Olaszországban hatszorosan túljegyezték az osztrák kölcsönt. Róma. Az osztrák kölcsönnek Olaszországban való kibocsájtásánál az előirt részletet 200 millió lírával körülbelül hatszorosan túljegyezték. Angolok támogatják a magyar kölcsönt. London. Curzon lord kijelentette á felsőházban, hogy az angol kormány a magyar kölcsön kérdését a jóvátételi bizottságnál támogatja. Reméli, hogy a kisantantnak az a meggyőződése, hogy saját gazdasági érdekükben áll, hogy Magyarország külföldi kölcsönével szemben nem fejtenek ki ellenállást. Horthy Miklós üdvözölte Kemal Budapest. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója a lausannei béke aláírása alkalmából meleghangú táviratot intézett Musztafa Kemal pasához. Eltemették az utolsó Kossuthot, Budapest. Csütörtökön délelőtt temették el nagy pompával az Olaszországból hazahozott Kossuth Lajos Tivadart, Kossuth család utolsó sarját a kerepesi-úti temetőben lévő Kossuth mauzóleumba. Belgák túlkapásai a megszállt német területen. Berlin. Nagyobbszámú neussi állampolgár, javarészt állami és városi tisztviselő a belga parancsokságtól azt a parancsot kapta, hogy mint túsz bizonyos napokon éjjelente vagy nappal a francia igazgatás alatt álló