Esztergom és Vidéke, 1923

1923-04-26 / 32.szám

XLV. évfolyam 32 szám. aOrOSZtÓDy DOdgyST SSjtÖ. Csütörtök, 1923. április 26. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 1200 K, félévre . 600 K. negyedévre 300 K, egy hóra. 100 K. Egyes szám éra: hétköznap 10 korona, vasárnap 15 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Földműveseink. Egyizben hirt adtunk róla, hogy Dorog község díszpolgára, Schmidt Sándor bányafótanácsos, bányaigazgató gazdaértekezletet tartott, amelyen nemcsak tág betekintést engedett a dorogi gazdáknak a reájuk váró jövőbe. Ilyen értekezletet kellene itt is tartani, mert ha az esztergomi földműveseket egyelőre nem is fenyegeti a földnek kisajátítása bányacélokra, fenyegeti azonban egy más veszedelem. Köztudomású dolog, hogy alig van 30—35 holdas gazdánk. Szántóföldje általában oly kevés van az esztergomi földművesnek, hogy nem birja kenyér és vetőmagszükségletét fedezni. A szántóföldnek megmunkálását épen annak csekély volta miatt még megbírja, de nem igy a szőlőét. A háború előtt tömegesen jöttek tulsófélről szőlőmunkások. Ezek most a szerencsétlen határ miatt elmaradtak. Eszter^mbóljiaj^^ és több munk

ás megy a környékbe

li bánya^a_d^gozni nemcsak azért, mert oti élelmiszert kap, hanem azért is, mert a~bányT~áT|||idóan_^^ bif adni a dolgozni akarónak. Igy fogy l^jísztergomjj^^ káló ^em

beranyag is és igy pusztu

lnak el szőleink. A magas napszám, a rendkívül drága kékkő, a szénkéneg megfizethetlensége mind, mind egy-egy rugói az esztergomi földművesek tönkremenésének. Most még földműveseink egy része birja pénzzel fentartani magát, de nincs messze az idő, hogy pénzintézeti hitellel fog kellenie dolgoznia és akkor vége van. Belátható időn belül nem lesz olcsó a pénz ellenben a termény ára nagyon könnyen leszállhat mostani szédítő magasságából. Az is bizonyos, hogy az államnak hosszú időn belül nem fog módjában állani a közterhek leszállítása. Gondolkozzanak tehát az arra hivatottak, hogy állattartó, szőlőtulajdonos földmiveséinktől hárítsák el legalább egy időre a tönkremenés veszedelmét. Addig gondoskodjanak erről a néposztályról, amig van valamije, mert a teljesen nincstelenen már nagyon nehéz segíteni. N . . . 6. Polgármesterünk ünneplése. Városunk közszeretetben álló polgármesterét névnapja alkalmából vasárnap délelőtt a városi tisztikar nevében dr. Brenner Antal üdvözölte s a tisztviselők osztatlan tiszteletét, fiúi ragaszkodását ismételten tolmácsolta. Ugyanez alkalommal a főiskolai hallgatóság nevében Ölveczky Imre köszöntötte a polgármestert, mint az ifjúság egyik hajdani vezérét, emlékeztetvén őt boldogabb ifjú éveire. Ugy az üdvözlés, mint a polgármester válasza meleg, bensőséges volt. Ugyancsak vasárnap este régi szokásához hiven, a polgárság minden rétegét magában egyesitő Polgári Egyesület ünnepelte a város első polgárát s annak > személyesítőjét dr. Antóny Béla polgármestert. Előzőleg a Turista Dalárda laka sán lampionos szerenáddal lepte meg, mint a MTE Esztergomi Osztályának közszeretben álló elnökét. Az egyesület nevében Farkas Elek diszelnök üdvözölte meleg szavakban a polgármestert. Majd a Magyar Király nagytermében, mely ez alkalommal teljesen megtelt, fehér asztalnál folytatódott az a benső, családias ünnep, amely az ott elhangzott kijelentések miatt soká emlékezetében lesz a megjelenteknek. Első izben Draxler Alajos a Polgári Egyesület nevében köszöntötte az ünnepeltet, majd a Turista Dalárda nevében Varsányi Ignác, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank titkára, a dalárda elnöke üdvözölte a polgármestert: virágot hozván a szabad természet öléről, onnan, ahol nincs bánat, nincs csüggedés, ahol dalt csal ajkunkra a tavaszban pompázó kikelet. Igaz szeretettel elmondott szavai láthatóan jól estek úgy az ünnepeltnek, mint az ünneplő közönségnek. A vármegye nevében dr. Frey Vilmos vm. főjegyző fejezte ki jókivánatait, mely a mienkkel egyazonos: hogy polgármestersége idején érje meg a haza felszabadulását és a csonka vármegye régi határainak viszszaállitását. Az iparos társadalom nevében Sztahovits Jenő ipartestületi elnök köszöntötte fel az ünnepeltet, szavai mély hatást tettek, mert beigazolását adta annak az ezer sebből vérző polgárság bizodalmának az ő jó vezére irányában, amely szenved, tűr a sok baj között s csak abban bizik, hogy vezetői helyes úton kormányozzák A földmives osztály nevében Tátus János városi képviselő üdvözölte a polgármestert, mint olyant, akit a földmives nép is megszeretett. A polgármester válasza azonban szivekig megható, jóslatszerű, megrázó volt. őszintén megmondta, hogy a magyarság egyedeinek minden körülmények között egymást kell megbecsülniük, mert még nem mult el a keserű pohár, még erősebb megpróbáltatások is következhetnek reánk s jaj annak a nemzetnek, amely a veszély pillanatában észre nem tér és komoly magábaszállás helyet az eléggé el nem ítélhető mulatságokban merül el akkor, amidőn az ellenség a szomszédban lesi a pillanatot, amelyben megsemmisítheti ezt a százfelé húzó népet, összetartás, egymás megbecsülése egyfelől, másrészt feltétlen bizalom azokban a vezetőkben, akiket maga a polgárság választ vezetőiül*, — lemondás minden yigalomról, mely nem illő a haláltusáját vívó nemzet mai nagyon komor éveihez — ez legyen vezér elvünk ma és akkor is, ha a még keserűbb pohár felénk nyujtatik. Nem az a fontos, hogy hogy hívják a vezért, hanem az, hogy a veszély perceiben helyét megálló igaz magyar lélek lakjék abban, akit a polgárság bizalma felemel. Szeretnénk ezt a beszédet a polgárság minden egyes tagjával közölni, hogy meggondolja most már mindenki, akar-e komolyan dolgozni ott ahova a sors az embereket állította, akar-e tűrni és szenvedni a jövő generatióért, a boldpg nagy Magyarországért, avagy hitvány önérdek pillanatnyi kielégítésével, türelmetlenséggel siettetni akarja-e a nemzet nagy temetését l És még akkor is, ha a tömeg öngyilkosságba akarna rohanni: nem félünk, mert lesznek kiválasztott tehetségek, elszánt akaratú férfiak, akik „quo vadist" kiáltanak a gyengék felé, akik megmentik önmagának e nemzetet. Ezen férfiak, bölcs vezérek egyike a mi szeretett polgármesterünk. Felköszöntőt mondottak még Jakobek Jenő és dr. Weisz Sándor. Az estélyen a Turista Dalárda több szép magyar dalt adott elő. Mi már hozzászoktunk a dalárda precíz előadásához, azonban ez alkalommal valóban felülmulta önmagát. Az a fegyelmezettség és tökéletes öszhang, melyet ekkor produkált, általános csodálkozást váltott ki a jelenlevőktől. Bőven kijutott az elismerésből, különösen agilis fiatal karnagyának, Haj nali Kálmánnak. Büszkék lehetünk a dalárdára s bizunk benne, hogy még sok sikert és dicsőséget fognak szerezni nemcsak maguknak, de városunknak is. Kik pályáztak a városi állásokra? A városnál betöltendő tisztviselői állásokra a pályázat f. hó IS-án járt le. A következő pályázatok érkeztek be: Pénzügyi tanácsnoki állásra: dr. Etter Jenő, László István és dr. Sántha József. Főjegyzői állásra: dr. Brenner Antal. Tanácsjegyzői állásra: Bencze Győző, dr. Etter Jenő, dr. Gáspár István és dr. Sántha József. Erdőmesteri állásra: Hajdú Gyula, és Holdampf Gyula. Két számvevői állásra: Magyar Endre, Matló László, Némethy Gyula, Némethy László és Prommer Ferenc. Három alszámvevöi állasra: Csongrádi Dezső, Horváth Zoltán, Lőrinczy Kálmán, Magyar Endre, Matló László, Némethy Gyula, Prommer Ferenc és Török Sándor. Pénztári ellenőri állásra: Csongrádi Dezső, Horváth Zoltánná, Lőrinczy Kálmán, Matló László, Prommer Ferenc és Török Sándor. Irattárost állásra: Kemény Miklós és Merényi Gyula. Kiadói állásra: Horváth Zoltán, Némethy Gyula, Tóth László és Zalába József. Három számtiszti állásra •: Barcza Jenő, Horváth Zoltán, Horváth Zoltánné, Lőrinczy Kálmán, Matló László, Oláh János, Prommer Ferenc, Szemző Vilmos, Sztahovits Jenő, Török Sándor és Zalába József. Három végrehajtói állásra: Feigl Mihály, Horváth Zoltán, Kapus Mihály, Környei László, Sztahovits Jenő. írnoki állásra:' Horváth Zoltánná, Kántor Félix, Kemény Miklós, Környei László, Sztahovits Jenő és Tóth László. Hegymesteri állásra: Ács István, Mitter Ferenc és ifj. Trexler Antal. Szülésznői állásra: Bogyi Jánosné és Molnár lstvánné. 2180—1023. szám. * Tárgy: A gőzcsép léshez szükséges szén biztosítása. Rendelet. Az I. fokú és helyi hatóságoknak. A szénügyek kormánybiztosa hírlapok utján felhívta a gazdaközönséget, hogy a gőzcsépléshez szükséges szénigénylését legkésőbb 1923. évi április hó 30-ig jelentse be az Országos szénbizottságnál (Budapest, VII. Erzsébet-körut 43. szám). Szenet csakis gőzcséplőgép tulajdonos kaphat akár saját birtokán csépel, akár pedig bércséplést véges. A kiutalás iránti bélyegmentes kérelemhez hatósági igazolvány csatolandó, melyben tekintet nélkül arra, hogy az előző évben részesült-e már a kérelmező szénkiutalásban vagy sem, hitelt érdemlően igazolandók a következők: 1. Ki a gőzcséplőgép tulajdonos, mely községben csépel és mi a vasúti állomása, 2. hány hold saját gabonaterményt fog elcsépelni, 3. ha bércséplést végez, kik részére és kinek hány hold gabonatermést fog elcsépelni, 4. a cséplőgép széntüzelésre és nem fa vagy szalmatüzelesre van berendezve. Elkésve érkezett, vagy a megkívánt adft-