Esztergom és Vidéke, 1921
1921 / 40. szám
Vasárnap, 1921. április 10. XLM. évfolyam 40. szám. Keresztény magyar sajtó. nf 1 ‘Mfc—■ mi ■ ■ i ■■ '' — Esztergom vármegye hivatalos lapja Szerkesztőség, és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. I.aptaiajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Felhívás Esztergom szab. kir. város keresztény társadalmához. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya azon súlyos megpróbáltatások után, melyek a magyar társadalom közérzetét és köztudatát az erősen megingatott és veszendőbe indult keresztény és nemzeti eszméhez fordították vissza, elhatározta, hogy ezt a magyar nemzeti létünk megmentése szempontjából oly sze- rencsés fordulatot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére emelendő szoborral örökíti meg s ezt a szobrot Esztergom szab. kir. város területének legszebb, legkimagaslóbb pontján, a Vaskapni Kilátó szomszédságában állítja fel. A város közönsége azonnal átérezte és megértette ezen elhatározás magasztosságát és felhívás, buzdítás nélkül is sietett szép tervünk kivitelének a támogatására. A képviselőtestület készséggel engedte át a Mária- szobor számára kiszemelt területet s hihetőleg még április hónapban elkészül a szobor alapzata, elrendezzük a terepet, bekerítjük a vallásos és nemzeti kegyeletünk e szent helyét, hogy a május elejére várt diszes szobrot hozzá méltó, szép keretbe állíthassuk. A Mária-szobor egyházi, ünnepélyes megáldása előtt biztosítanunk kell még annak állandó fentartását is megfelelő összegű alapítvány letételével. Felkérjük azért a város keresztény társadalmát és különösen egyesületünk tagjait, csatlakozzanak kivétel nélkül jószivü adományaikkal ezen hazafias érzésünk és kiolthatatlan Mária-tiszteletünk megtestesítéséhez. Az elnök és a titkár aláírásával kibocsátott gyüj tőiveink az osztály pecsétjével is ellátva e lap kiadó- hivatalában, az Esztergomi Iparbankban, a vármegyei kir. tanfelügyelőségénél, Rottár Alfonz drogériájában, Szentgyörgymezőn Oltósy Rezső botgyáros irodájában és a Vaskapni Kilátó őrénél is feltalálhatók. Ne essünk kétségbe magyar hazánk jövő sorsán, amig ki nem apadnak belőlünk őseink szép erényei s ezek között a magyarok Nagyasszonya, Szűz Mária iránt táplált hódoló tiszteletünk 1 összeforrott jó érzéseink, bátorságunk, tettrekészségünk és kitartásunk sokra képesítenek bennünket, de még többre az a rendíthetetlen bizalom, hogy van egy szeplőtelen pártfogónk, Pátronánk, aki minden viszontagságok között velünk marad 1 Esztergom, 1921. április 10. Padányi Andor a MTE. Esztergomi Osztályának elnök*. Kommunista-per. Csütörtökön már reggel 8 órakor | kezdődött meg Győri János és társai bűnügyének tárgyalása. Első volt Lovisek Ferencné, Kara János és Baják János ellen hozott ítélet által elkövetett zsarolás vétségéért, mert Lovisek Ferencné korcsmájában u. i. Baják és Kara bort ittak, amiért Loviseknét 2000 kor. pénzbírság, Baják és Karát egyenkint 2u0 kor. birság és rövi- debb időre terjedő elzárásra ítélt Győri János elnöklete alatt működő forradalmi törvényszék. Lovisekné pénzbüntetését azonban elengedte a forradalmi törvényszék Győri közbenjárására. A befizetett pénzbírságok hovafor- ditásáról Győri az elnök kérdésére azt vallotta, hogy a bírságokat Vanis tablabiró nyugtázta és valószínű, hogy a tanácsköztársaság pénztárába fizettettek be. Miután az elnök felolvasta a forradalmi törvényszéknek Lovisekné, Baják és Karára vonatkozó jegyzőkönyveket és a vádlottak beismerték az elkövetett bűncselekményt, a tárgyalás más ügyben folytatódott. Tauber Miksa ügye került tárgyalás alá. Tauber mivel egy 200 koronást fizetésként nem akart elfogadni, a forradalmi törvényszék 1000 kor. pénzbüntetésre 1 havi elzárásra Ítélte. Tauber azonban halasztást kapott. Horváth Mihály molnárt okiratha- misitás miatt (?) 3 havi börtönre Ítélte a forradalmi törvényszék, de csak 15 napot töltött ki, mivel betegsége miatt kórházba kellett szállítani. Özv. Sebők Mártonnét mivel 1 drb 25 koronást elfogadni vonakodott 1000 kor. pénzbírságra Ítélte. Épen igy Fischof Máriát is, de kegyelemből haladékot kaptak a fizetésre. Győri bűnösnek érzi magát, de kijelenti, hogy azok is bűnösök, akik a feljelentéseket tették meg. Miklósit ismét cserben hagyta emlékező tehetsége és csak részben emlékszik ezekre a dolgokra s azt kérdezi a tanuktól, hogy vajon látták-e őt az ítélethozatalnál. Szabó Ferencnét szeszesitalnak kiszolgáltatásáért szintén 500 kor. pénzbírságra ítélte a forradalmi törvényszék, de egy évi haladékot kapott a fizetésre. Az elnök felolvassa az Ítéletet, amelyen Miklósi aláírása is ott van, de Miklósi már nem emlékszik az ügyre. A tanukat megeskettetik. A kir. ügyész újabb ügyekben terjeszt be vádat Győri és társai ellen, akik Cserép Istvánt, amiért május elsei ünnepélyre zöld gályát nem volt hajlandó fuvarozni, egy havi elzárás és 100 kor. pénzbírságra Ítélték el. Győri beismeri az ítélet valódiságát, de odamódositja, hogy nem a zöld galy fuvarozásának megtagadásáért, hanem mert szemetet nem akart fuvarozni az ő felszólítására. Treiter Imre, mivel kilakoltatási rendelet ellen vétett, 4 napi elzárás és 500 kor. pénzbírságra Ítélték. Rózsa Mihályt falopásért 1 havi elzárás és 3000 kor. pénzbírsággal sújtották, amit le is fizetett. Harancsik korcsmárost szeszesital kimérésért 1000 kor., Sümegi Jánost pedig aki a bort megitta 2000 kor. pénzbírságra ítéltek. Ezek a súlyos ítéletek a szesztilalom megszegése miatt arra indították a törvényszéki elnököt, hogy megkérdezze Győrit vájjon ő be tartotta-e a szesztilalmat ? Győri őszintén bevalja, hogy bizony titokban ő is ivott. Ügy Győri, mint Miklósi beismerik bűnösségüket ezen ügyekben. Szabó Imrénét, mivel a csehekkel és fehérekkel kapcsolatban bizonyos kijelentéseket tett, rémhír terjesztés címén 8 napi elzárásra és 4000 kor. pénzbírságra Ítélték. A pénzt Győri vette át, a 8 napot azonban elengedte. Barabás Fülöpöt, mivel 25 koronást nem fogadta el, 6 havi börtönre és 2000 kor. pénzbüntetéssel sújtottak, de tekintve, hogy rokkant, szabadlábra helyezték. Grünfeld Miksát azzal vádolva, hogy rálőtt a vörösökre, napokon át meghurcolták, végül azért helyezték szabadlábra, mivel fontos közérdekű munkát végez. Az elnök felolvassa a forr. törv. idevágó aktáit, melyek Perler, Győri és Miklósi által vannak aláírva. Perler Margó Mihályt azért, hogy állítólag a csehekkel paktált letartóztatta és mivel megbetegedett a kórházba szállítva ott is fogolynak nyilvánította. Baress József nyergesujfalusi hentest mivel nem bízott a fehérpénz tartóságában, feljelentés következtében letartóztatták és csak felesége által felajánlott 10.000 kor. biztosíték ellenében helyezték szabadlábra. Perler Ferenc dr. vádbiztos nem érzi magát bűnösnek, mert úgymond ő csak az „injuria“ elkerülése végett cselekedett. Miután az elnök felolvassa a f. törvényszék Baressra vonatkozó periratot, a kihallgatott tanuktól kiveszi az esküt. A kir. ügyész újabb vádat emel Gerlei Gábor és a forradalmi törvényszék tagjai ellen mivel Till József esztergomi lakost a f. törvényszék II. közlemény. elé való állítással fenyegetve arra kényszeritették, hogy egy adásvevési szerződést Írjon alá. Till azt állítja, hogy a két vörös katona, aki őt bekísérte, Bártfai utasítására cselekedett, amit azonban Bártfai tagad. Azt állítja Till, hogy mikor Perler vádbiztos őt elakarta engedni, Bártfai ezt ellenezte. Szembesítés alkalmával Till fenntartotta vallomását. Itt a dr. Török László több kérdést intéz a tanúhoz, mig végre az elnök megtagadja a kérdések feltevését. A védő ellenzi a tanú megeskettetést, de a törvényszék elrendeli azt. Elnök a tárgyalást 5 percre felfüggeszti. A szünet után Till Józsefnét hallgatják ki, aki mindenben megerősíti férje vallomását, mire az elnök felolvassa a lefoglalt iratokat, amelyek bizonysága szerint Tillt 1000 korona pénzbírságra Ítélték és amennyiben nem Írná alá 3 nap alatt Gerléinek a szerződést, azzal fenyegették meg, hogy forradalmi törvényszék elé állítják. Dr. Török indítványt tesz, hogy vegyék ki Gerlei-Till-féle pert a gyorsított eljárás alul, de mert Gerlei maga is vörösőr volt és fegyveres erőt használtak Till lellen, az elnök az indítványt nem fogadja el. Szenczy László bátorkeszi lakos és Bartal Péterné letartóztatása ügyében történt még kihallgatás. Az utóbbit 11 napig tartották lecsukva. Bartalné terhelő vallomást tesz Bártfai ellen. Hallus József és Zsák József perbe- tei lakosok letartóztatása tárgyában emel panaszt a kir. ügyész Győri, Miklósi és Perler ellen. Mind a hárman beismerik a bűncselekményt. Elnök elrendeli Győri, Miklósi és Bancsó elmebeli megfigyelését és a tárgyalást elhalasztja délután 3 órára. A délutáni tárgyalás folyamán a kir. ügyész Győri és társai ellen Juhász Pálné ellen elkövetett személyes szabadság büntette miatt emelt vádat. Juhásznét, mivel egy kilakoltatási rendeletnek nem tett eleget, letartóztatták és csak mikor Győri által kért 400 koronát befizette engedték szabadon. Juhászné meglehetős zavarban volt, de később egész határozottan állította, hogy nem ügyvédje, dr. Weisz Sándor tanácsára, ajánlotta fel önként a kívánt 400 koronát, hanem Győri ajánlatára. Ezen vallomást dr. Weisz ügyvéd is megerősítette. Ezután a kir. ügyész személyes szabadság megsértése címén vádat emel Fűzi Károly ellen, mint aki Vichor József párkányi lakost letarÁra 2 korona.
