Esztergom és Vidéke, 1920

1920-10-10 / 194.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., nova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési $ hirdetési dijak stb. küldendők, A bivataioe rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 Ki, télévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. . Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Azért tekintsünk vissza, hogy lássuk a belyes jövet. (N ... o) Most, hogy eljutottunk némileg a rendes viszonyokhoz és ugylátszik a forradalmak ideje is végleg lejárt, tanulságokban gazdag könyv jelent meg gróf Andrássy Gyula kiváló politikusunk tollából, melyben sok titokról lebbenti fel a fátyolt és hűen irja meg azt a nehéz harcot is, melyet Andrássy, Tisza, Apponyi vívtak a szélsőséges irányzatú Károlyi Mihállyal. Hogy a harc nem a kiváló férfiak politikája s igy az ország javára dőlt el, annak az az oka, hogy Károlyi a radikálisok és a szociáldemokratákkal pucsszerűleg vágta el a tárgyalások fonalát, forradalommal erőszakolta ki az ő és társainak uralmát. Gróf Andrássy Gyulát bizonyára nem a tények historikus leirása vezette csupán a könyv megírásánál, hanem a jövőben, akarta az ország politikusait óvni, nehogy politikai hibák következtében az ország mégegyszer közelébe kerüljön ama szirtekhez, melyeken hajótörést szenvedtünk és most a roncsokba kapaszkodva hánykódunk a bizonytalanság hullámos vizein. Hasznos munkát vélünk teljesíteni, amikor rámutatunk a magunk részéről is ama politikai és társadalmi hibákra, amelyek mélyen művelték meg a forradalom talaját és döntötték az országot végzetes helyzetbe. Ilyen politikai hiba volt az akkori uralkodó párttól a hatalomhoz való ragaszkodás minden áron. Hogy a szerencsétlen őszi forradalom' oly gyorsan és oly általánosan hatalmába kerítette az országot, azt belehet tudni azon gyűlöletnek, melyet az akkori osztrák politika teremtett meg Magyarországon, de melyet a pénzen választott többség Bécsben soha őszintén nem tárt fel. A politikai tévedéseknél még súlyosabbak voltak a társadalmi hibák. Soha nem iparkodtunk társadalmi uton is segíteni a szociális bajokon, pedig tizennégyben láthattuk, hogy a nemzetközi szociáldemokrata vezetők kezéből teljesen kicsúszott a munkástömeg és nemzetinek minősítette a világháborút, lelkesen tüntetett mellette. Ez azt bizonyítja, hogy lehetett volna nemzeti és keresztény irányban is vezetni a munkásságot, de akkor nem lett volna szabad Bokányi, Izrael és Weltnereknek prédául dobni a tömeget. De mi nem tanultunk! Amig az élelemért ácsorgó tömegek reszkettek a hideg és a nyomortól, addig a papirbakancs-szállitó és a posztócsalókra nem mertük kimondani a halál és vagyonvesztés büntetését. Nyomorékká tettek és harcképtelenné ezreket, amiért bőven megérdemelték volna a halált. A felmentések körül olyan visszaélések történtek, melyek a legnagyobb mértékben fokozták az elkeseredést. A hadisegélyek kiosztása szintén önkényü volt és ez is szította a tüzet. A hadiszállítók műhelyeiben ezrével dolgoztak a beterelt katonák és milliókat termeltek a cégnek, mig ők maguk koplaltak és családjuknak kukorica kenyér sem került. A katonai élelmezés szintén óriási igazságtalanságokat mutatott. Ha mindezeket összegezzük, akkor kapjuk meg a forradalom igazi mozaikját és amikor ezt látjuk rá kell jönnünk az igazi útra, melyen haladva felépíthetjük rombadőlt hazánkat. Józan szociális irányt kell követnünk és sok szeretetet kell lelkünkben hordanunk. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat közgyűlése. Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári igazgató elnöklete alatt folyó hó 3.-án tartotta meg közgyűlését a takarékpénztár tanácstermében az Esztergomi Keresk. Társulat. A tárgysorozat bekezdése előtt kegyelettel emlékezett meg elnök az elhunyt diszelnökről, Rudolf Mihályról, helyi kereskedelmünk e kiváló nesztoráról, ki hosszú évtizedeken át volt a társulat elnöke, utóbb pedig annak diszelnöke és egy egész emberöltőn át hűséges lelkesedéssel vezette a társulat ügyeit. A közgyűlés mély gyászát és őszinte háláját jegyzőkönyvében örökítette meg. Ezután az elnök sajnálattal konstatálta, hogy a vesztett háború és az ezt követő szomorú események folytán az egész ország kereskedelme válságos helyzetbe került. Határaink elzárva, az ország lüktető pénzforrása, az export és import teljesen szünetel, a nagyipar üzemképtelen, a kereskedelem pedig áruhiány és a nagy drágaság folytán teljesen pang. Ily körülmények között az utolsó időben a társulat is csak beléletében folytathatta azt az alapvető munkát, mely a 10 év előtt életbe lépett új alapszabályokban állapíttatott meg, ezek közül az elnöklő kir. tanácsos előterjesztéséből a következőket emel jük ki: Az elnökség legfőbb törekvése volt, hogy a tervezett kereskedők házának építéséhez szükséges anyagi eszközök megszerzését megindítsa. Bleszl Ferenc elnök ugyanis már korábban, igen jutányos áron a város tulajdonába juttatta a Széchenyi-tér és Deák Ferenc-ucca sarkán levő Obermayerféle házat egyenesen azon célzattal, hogy azt azután a várostól megszerezve és újra épitve, ott egy fedél alá került volna a keresk. társulat, a felsőbb keresk. iskola, a női keresk. tanfolyam, a keresk. tanonciskola, végre a keresk. ifjak egyesülete is. A 10 év előtt megválasztott új elnökség által megindított gyűjtés szép eredményt mutat, mert a kereskedelmi társulat pénztárában e célra ezidő szerint már közel 40.000 kor. tőke áll rendelkezésre és ha ehhez számítjuk a hasznos működéséről közismert Takarékpénztárunk által 75 éves jubileuma alkalmával, ugyancsak az esztergomi felsőbb keresk. iskolára megszavazott 50.000 korona nagylelkű adományt, ugy e kulturális, város és kereskedelem fej lesztő célra már is 90.000 korona készpénz áll rendelkezésre. Ha a szerencsétlen háború és az azt követő gyászos összeomlás közbe nem jön, ugy erre támaszkodva, biztató reménnyel kezdhetnénk azonnal az iskola szervezési munkálataihoz, azonban a jelenlegi nagy drágaság és leküzdhetlen építési nehézségek folytán a hasznos terv megvalósítására most alig lehet gondolni és igy azt a jövőre kell bíznunk, ha csak a kormány az ifjúságnak gyakorlati pályára való nevelési céljából segítségünkre nem jön. Az elnöki előterjesztés folytatólag közli, hogy a Keresk. Társulat védnöksége alatt 1911. évben felállított női keresk. tanfolyam állandóan működik és abban az elmúlt 9 év alatt Összesen 306 növendék nyert képesítést. A praktikus tananyagu, hézagpótló és valóban áldásos hatású intézmény — feltéve, hogy arra legalább is 25 növendék jelentkezik — a jövőben is fentartatni céloztatik. A pénztári számadásokból kitűnik, hogy a társulat vagyona, mely a jelenlegi elnökség megválasztása idején 3000 kor. volt, az elmúlt 9 év alatt 13.000 koronára emelkedett és tekintve, hogy ugyanezen idő alatt a tervezett felsőbb keresk. iskolára magában a keresk. társulat kebelében is gyűjtetett közel 40.000 kor. tőke, a közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy az új vezetőség alatt a társulat rendelkezésére álló vagyon közel 50.000 koronával emelkedett. Sajnálattal konstatálta az elnök, hogy az esztergomi kereskedelmet oly közelről érdeklő kérdések, mint az Esztergom párkánynánai összekötő villamos vasút, a hidvám mentesség és egyéb nagy fontosságú ügyek megoldása a közbejött tragikus események folytán teljesen megakadt. A közgyűlés a jelentést elismeréssel vette tudomásul, a számadásokat jóváhagyta és Bleszl Ferenc elnöknek, Brenner Ferenc pénztárosnak, valamint Reusz Ferenc titkárnak buzgó működésükért köszönetet mond, egyben mindhármuk lemondását sajnálattal vette tudomásul. Ezután megválasztatott az új tisztikar következő névsorral: Bleszl Ferenc diszelnök, Marosi Ferenc elnök, Jedlicska Rezső, Schrank Béla és Philipp Konrád alelnökök, Tatarek József titkár, Kovancsek Jenő pénztáros, Brenner József ellenőr, a többi tisztviselők és 30 választmányi tag. Végül a közgyűlés köszönetet szavazott Marosi Ferenc elnöknek a kereskedők érdekében a kommunizmus alatt kifejtett buzgó és eredményes működéséért és Bleszl Ferenc diszelnök, valamint Marosi Ferenc elnök éltetésével ért véget. Hivatalos rész. g Esztergom vármegye törvényhatósági árvizsgáló bizottságától. 14/192. árv. biz. szám. Hirdetmény az alább felsorolt közfogyasztás tárgyát képező árucikkek tájékoztató árairól, az 1920. év október hó 8.-tól 15.-ig 7 napra terjedő érvénnyel. Húsok szabadforgalomban október 15.-ig. Csirke rántani való I. rendű kg. 70 kor. Ii. 60 kor. sütni való I. rendű 75 kor. II. 65 .kor. Tyúk I. rendű 60 kor. II. 50 kor. Kacsa sovány 70 kor. hizott 90 kor. Lúd sovány 70 kor. hizott 90 kor. Lúdmáj nagy 160 kor. kicsiny 140 kor. Lúdaprólék egészben 50 kor. Lúd- és kacsazsir 150 kor. Nyul (legalább 2 és fél kg.) drb 100 kor. kicsiny (2 és fél kilón alul) 80 kor. Fogoly öreg párja 60, fiatal 80 kor. Ponty 1 kg.-on alul 40 kor. Felül 50 kor. Harcsa 1 kg. alul 60, felül 70 kor. Csuka 1 kg. alul 30 felüt 40 kor. Süllő 1 kg. alul 60, felül 70 kor., Kecsege 1 kgr. alul 60, felül 70, Márna 1 kg. alul 30, felül 40, Kevert apró hal kgr. ja 25 kor. — Tej (le nem fölözött) literje 6 kor., lefölözött 3 kor., Tejfel (1 deci) 2*50 kor., Házi vaj 1 kg. 150, teavaj 160 kor., Tehéntúró I. rendű 1 kg. 24, II. rendű 20 kor., Liptói turó I. rend. 30, II. rend. 60. — Sajtok (hazai) 1 kg. 80, (kövér) 100, juhsajt 80 kor. — Lencse 1 kg. 20, borsó 25, bab (fehér, apró szemű) 10, nagy 12. szines 8, árpakása, finom 18, durva 16, köleskása 14 kor. — Tojás, nagy (friss áru) 1 drb. 4, jércetojás 3 kor. — Sárgarépa zölddel I. rendű (1 köteg) 50 fill., II. rend. 40 fül., zöldje nélkül I. r., (1 köteg) 60 fill., II. rendű 50 fill., petrezselyem zöldjével I. rendű 50 fill., II. rendű 40 fill., zöldje nélkül I. rendű 60 fill., II. rendű 50 fill., zeller I. rendű 1 kg. 3 kor., II. rendű 2 kor. — Kalarábé (levéllel) I. rendű 1 kg. 80 fill., II. rendű 60 fill., levél nélkül I. rendű 1 kor. II. rendű 80 fill., kapor (10 dekás kötet) 40