Esztergom és Vidéke, 1920

1920-11-14 / 208.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR jANOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., nova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztőié: Főmunkatárs: FEKETE REZSÓ. VITAL ISTVÁN. Hf] . Laptulajdonos és a szerkesztésért feieiős : ^ LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Mindent a jogrendért! Minden magyar ember megdöbbenve áll a legutóbbi események hatása alatt. Kétségtelen, hogy a nemzetgyűlés impozáos megnyilatkozása, a kormányelnök erélyes nyilatkozata és ami fő, kemény intézkedése általános megnyugvást kelt mindenkiben, aki a jogrendnek hive, aki magyar és aki szereti ezt a megnyomorított országot. Egy szegény, kötelességét teljesítő rendőrnek kellett Budapest aszfaltján elvéreznie, hogy rendet teremtsünk végre ebben a züllésnek indult országban. Egy nyomdai munkás segélykiáltásának kellett végig zúgnia a Bakonnyá süjyedt Budapest uccáin, hogy végre az egész közvélemény erélyesen követelje a közrendet, az élet és vagyonbiztonságot. És most már van reményünk hozzá, hogy lesz rend, megtisztul az ország azoktól az elemektől, amelyek kompromittálták hazánkat és legféltettebb kincsünket: a nemzeti hadsereget. Nem szabad tűrnünk, hogy felelőtlen elemek garázdálkodhassanak és szégyent hozzanak az egyenruha tisztaságára, meggyalázzák a tiszti becsületet, lerontsák a tekintélyt és újból megbontsák azt a fegyelmet, amelynek megszűnése közvetlen okozója volt hazánk romlásainak. Nem tartozunk azok közé, akiket pusztán a külföld véleménye miatt tart fogva a félelem. Ámbár a külföld rossz véleménye leromlott gazdasági helyzetünket még rosszabbá teszi, de az anyagi erőknél fontosabb előttünk saját becsületünk önmagunk előtt. Nem az idegenek, hanem elsősorban önmagunknak kell éreznünk becsületességünket és ezért kell az egész magyar társadalomnak sikra szállania a rendért, nehogy lelkiismereti furdalásaink lehessenek a teljes anarchia bekövetkezéseért. Meg kell mozdulnia az egész országnak, de különösen az intelligens társadalomnak, mert ezen esett a legnagyobb sérelem. A falu az ő józan gondolkozásában nem állott be a proletárdiktatúra szomorú napjaiban a terrorcsapatokba és távol tartja magát most is az egyéni akcióknak elkeresztelt gaztettektől. Szívből üdvözöljük az erélyes magyar kormányt, de ez még nem elég. Ne várjunk mindent az ezer nehézséggel küzködő kormánytól, hanem mindnyájan járjunk a rendét teremtő hatóságok kezére, támogassuk minden erőnkkel nemzeti hadseregünket és az azzal karöltve haladó rendfenntartó szerveket. Ne engedjük forradalmasítani újból épen a forradalmak által rombadőlt hazánkat és ne adjunk tápot azoknak az elemeknek, akik magyar emigránsoknak adják ki magukat. Nekünk akik kultúránk fejlődésére hivatkozunk, nem szabad azt bizonyítanunk tetteinkkel, hogy Európának sikerült Magyarországból Balkánt csinálnia. Legyünk szenvedéseinkban méltóak nemzeti tradícióinkhoz, de legyünk végre megértő hazafiak is és ha kell olyan kemények, amilyenek voltak őseink az országot fenyegető rendbontókkal szemben. Nem használt a jó szó, jöjjön a legkiméleüenebb statárium a rendbontókkal szemben. Némó. MMiiwniM——MI .un • nin.ii—mi iiim—nn^. m Hivatalos rész. m Esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság. 6299 ált. 1920. szám. Hirdetmény. Másolat: Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-c. 3. §-a alapján a m. kir. belügy és földmivelésügyi miniszter urakkal egyetértőleg megengedem, hogy vasárnapokon és Szt. István napján d. e. tO óráig az ország egész területén hus, husnemü, hústermék és melléktermék akár friss, akár feldolgozott állapotban, továbbá élő, leölt baromfi és vad, valamint élő és jegelt hal árusítható és házhoz szállítható legyen. Éhhez képest a nevezett miniszrer urakkal egyetértőleg a hivatali elődöm 1903. évi július hó 13.-án 28559. szám alatt kiadott rendeletében foglalt és a hivatali elődöm 1918. évi március hó 2.-án 10547. szám alatt kelt rendeletével módositatott II. 4 a. pontjának módosításával annak szövegét következőképpen állapítom meg: napi élelmezési körébe tartozó minden cikk, úgymint zöldségfélék, só liszt, cukor, kávé, fűszer, bor, tea, rum. csemegék, főzelékek, hus, husnemü, hústermék és mellék termék akár friss, akár feldolgozott állapotban, továbbá élő, leölt baromfi, és vad, valamint élő és jegelt hal elárusitása és házhoz szállítása, nemkülönben a szatócsüzletekben is az elárusitás és házhoz szállítása. Ehhez kapcsolatban ujjólag felhivom a kereskedőket az 5 órai zárórának pontos betartására, melyek szerint a nyilt árusító üzletek csak szombati napon maradhatnak nyitva esti 7 óráig, mig az élelmezési egyedárusitás, fűtőanyag gyógyszer és fodrász üzletek zárórája esti 8 óra. Esztergom, 1920. november hó 9.-én. Polner s. k. rendőrkapitány. Esztergom vármegye alispánjátéi. 3261/1920. szám. . Pályázati hirdetmény. Esztergom vármegye esztergomi járásához tartozó Tát községben ujonan szervazett se gédjegyzői állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalma a következő: Készpénz fizetés évi: 1400 korona, állami, háborús és drágasági segély. A tisztviselőknek járó állami természetbeni ellátás. Felhivom mindazokat, kik ezt az állást el nyerni óhajtják, hogy az 1883. t.-c. 6. §-a, illetve 1900 XX. t.-c. 3. §-ában előirt minő sitést és az eddigi alkalmaztatást igazoló okmányokkal kellően felszerelt pályázati kérvényeket hozzám 1920. évi november hó 30-ig annyival is inkább nyújtsák be, mert a később érkezőket figyelembe venni nem fogom. A választás határidejét később fogom kitűzni. Esztergora, 1920. évi nov. hó 4.-én. Prikkel s. k. szolgabíró. Esztergom~vflm^gye~ törvényhatósági bizottságától. 4098 ai. 495 kgy. 1920. szám. Tárgy : Az esztergom-budai, törv. közutnak iparvágány kereszteződéssel való igénybevétele. Véghatározat. A Neuschlosz-Lichtig repülőgépgyár és faipar r.-t. budapesti cég kérelmére Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése ezennel megengedi, hogy nevezett R. T. kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 40339/1920. 13. sz. rendeletével a Dunapartjától a Pilismaróti erdőségekbe engedélyezett iparvasutjával az esztergom-budai törvényhatósági közutat annak 129 km. pontjánál az általa; bemutatott tervek szerint a következő kikötések megtartásával keresztezhesse: 1. a kereszteződés a'közút pályaszintjében történjék és annak helyén a közút teljes szélességében vezető sinek alkalmazandók, a sinköz és a sínekhez csatlakozó közutrész az ut teljes szélességében a két síntől számított 1 (egy) méter minimális hosszban a közútra merőleges elhatárolással fél kocka kővel burkolandó. 2. az iparvágány alá a közút jobb oldali árkában 0.60 m. nyílású nyilvizáteresztendő készítendő. 3. Ha a közút vagy tartozékainak jövőbeni esetleges átalakítása folytán a kereszteződés átalakítása, vagy áthelyezése válnék szükségessé, engedélyes tartozik a szükséges átalakítást vagy áthelyezést saját költségén teljesíteni. Jelen véghatározat kiadatik a NeuschloszLichtig cégnek, a vármegye alispánjának, az államépitészeti hivatalnak, az esztergomi járás főszolgabírójának, Pilismarót községnek végül mint közérdekű közöltetik & vm. hivatos lapjában azzal, hogy ellene bárki a megjelenést követő 8-ik naptól számított 15 napon belül a varmegye alispánjánál beadandó és a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz intézendő felebbezéssel élhet. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1920. október hő 16. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Oravecz s. k. kir. műszaki tanácsos. Esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság. A m. kir. minisztérium 9.571/1020. M. E. rendelete a gyülekezési és az egyesületi jog korlátozásáról. Mindennemű (politikai vagy más jellegű) népgyűlés, egyesületi alakuló gyűlés, a láttamozott alapszabályokkal biró egyesületek közgyűlései és taggyűlései és végül felvonulások, körmének stb. tartása további intézkedésig tilos. Aki a tilalom eilenére gyűlést (gyülekezést) összehív, rendez, rendezésénél vagy megtartásánál közreműködik vagy, aki Üyen gyű lésben (gyülekezésben) tilalom ellenére részt vesz, amennyiben cselekménye sulyosabl büntető rendelkezés alá nem esik kihágás követ el, amely kihágás 6 hónapig terjedi elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénz büntetéssel büntetendő. Esztergom, 1920. november hó 13.-án. Államrendőrkapitányság. |j Telefon. - Táv

irat. j| A németek kiválnak a prágai képviselőházból. Prága. A német polgári képviselők nagyrésze azt követeli, hogy a prágai kamarából minden német képviselő vonuljon ki és valamely néjnet-cseh városban német ellenparlamentet alakítson. Minthogy azonban a német szociáldemokrata képviselők a tegnapi jelenetekben nem Vettek részt, a tervnek kevés kilátása van megvalósulásra. Valószínű azonban, hogy a német polgári képviselők addig obstruálnak, amig majd a legközelebbi ülésekről kizárják valamennyiüket. Zendülés a kronstadti kikötőben. Helsingsfors. A legtöbb ideérkezett orosz lap közli, hogy Kronstadtban a Gromoboj nevü hajón zendülés tört ki. A legénység valamennyi bolsevista tisztet meggyilkolta és a hajót a kikötőben elsülyesztette. Bulgária felvételét kérte a népszövetségbe. Genf. A bolgár miniszterelnök a népszövetség főtitkárságát megkereste aziránt, hogy Bulgáriát a népszövetségbe vegyék fel. Az orosz szovjet a zsidók ellen. Amszterdam. A Daily Telegraph jelenti, hogy a moszkvai szovjet-kormány a zsidóság támogatására alakult amerikai egyesület tagjait letartóztatta. A cinkofai kékszakált Afrikában felkoncolták Szeged. Egy szegedi családnak azt irta a francia idegen légióban szolgáló tagja, hogy Kiss Bélát, a gyilkos cinkotai bádogast, aki hét nőt ölt meg és rejtegetett évekig lecinkelt bádoghordókban, október 21-én Északamerikába Aileuchban a benszülöttek felkoncolták. Kiss az idegen légióban szolgált. A levél irója szerint Kiss elmondta, hogy miért követte el a rettenetes gyilkosságokat, de erről a levél nem tartalmaz semmit.