Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-23 / 115.szám

Ezer éves történelmünk minden / dicsőségét láttuk egybehalmozva, de nyomorúságunkat látni nem akartuk. Követtük a világ kultúrát lépésrőllépésre, de nemzeti mivoltunkat, magyarságunkat csak ünnepélyes alkalmakkor öltöttük magunkra. Megbűnhődtünk érte. Le vagyunk alázva, sárba tiporva az a nép, mely a nyugati kultúrának védő kapuja volt századokon keresztül. Mi nem vettük önteltségünkben észre, hogy körülöttünk élő apró népek mennyire fejlesztik nemzetiességüket. Vakoknak kellett lennünk, hogy nem láttuk a Sokol és Národna, Obrana nemzeti misszióját ezeréves határainkon belül is. Itt álljunk meg, gondolkozzunk és tanuljunk. A magyar fajnak, mely ezeréven át bősz támadásokkal dacolva megvédte ez ország határait; háládatlan unokái volnánk, ha meg nem kisé relnők őseink szerezte hazánk megtartását. Mi könnyelműen gavallérok voltunk, büszke öntudatunkban nem akartuk észre venni azt az erkölcsi erőt, mely a Národna, Obrana és Sokolban érvényesült, nemcsak az egyesületek szülőhelyén, hanem mélyen bent Magyarországban is. És most tanuljunk a megsemmisülés előtt. Erős nemzeti és kereszténységtől áthatva álljunk a MOVE szolgálatába, neveljük fiainkat is arra, hogy legyenek e hazának hű fiai, lélekben és testben erős harcosai. Az ezeréves Magyarországnak nem szabad történelmi és geográfiai helyzeténél fogva eltűnnie a föld színé ről. Ehhez azonban nem elég a fo gadkozás, hanem erős akarat kell az ez időszerint élők részéről és erős akarattal kell nevelnünk nemzeti irányban utódainkat is. Ne neveljünk kávéházi' penész virágokat, hanem tetterős férfiakat és nemzeti érzésért lelkesülő leányok, anyákat. Nekünk oly fiatalságra van szükségünk, aki tudás és nemes érzésben erős, de ha kell, erős a harcban a küzdelemben is. Nekünk olyan ifjú leányokra van szükségünk, akik fiatal szivük szerelmét is alávetik nemze ties érzésüknek. Nekünk olyan anyák kellenek, akik magyar szellemben nevelik gyermekeiket, akiknek min dennapi imádságuk a haza szent fogalma, akik vérüket adják fiaikért, de büszkén küldik őket a bősz csatába is hazájukért. Ez a sok kívánni való pedig mind meg van a „MOVE^-ben, melynek büszke jeligéje: „Becsülettel a Ha záért". Igen becsülettel, büszke Öntudattal mindent a hazáért 1 Es addig amig az a szent fogalom nem kivan véráldozatot, ne szunnyadjunk, mert kérdés lesz-e ébredésünk. Tegyünk, legyünk erősek, hisz tőlünk függ! A „ MOVE "-ban benne van a helye minden nemzeti öntudatos magyarnak. Az ősz aggastyán, az erős férfi az ifjú, az anya, a szerető' hitves és ifjú leány mind, mind talál foglal kozást Magyarország újraépítésének nagy, nehéz, de nemes munkájában Ezen elhelyezkedő munka nemessége miatt kérjük lelkünk magyarságával olvasóközönségünket, hogy legyen ott ma délután mindenki a vármegyeház nagytermében az alakuló gyűlésen. H Telefon.-Távirat. ii Négy ezer ember letartóztatása. Newyorkból jelentik: Amerikában négy ezer külföldit tartóztattak le, akik a proletárdiktatúra kikiáltása mellett izgattak, Ai angol misszió karhatalmat szerrez Miskolcon. Miskolcról jelentik: A miskolci karhatalom megszervezésére angol misszió érkezett Miskolcra. Az angol kiküldöttek a felsőmagyarországi karhatalmak parancsnokával, majd a polgármesterrel tárgyaltak. Az angol miszszió Miskolcról Salgótarjánba utazik, hogy a karhatalmat ott is megszervezze. Az amerikai munkásság mozgalma ellen. Newyorkból jelentik : Newyorkban folytatják a radikális izgatók ellen megkezdett razziát. Ezernél több embert tartóztattak le. Az igazságügyi hivatal közli, hogy a razzia bevezetése egy része az egész országra elrendelt intézkedésnek, mellyel megakarják hiúsítani az orosz munkások szövetségének ama szándékát, hogy a kormányt megbuktassák. Amerika nem segiti Franciaországot. Washingtonból érkező hirek szerint a szenátus 48 szavazattal 31 ellenében elvetette azt az indítványt, hogy Amerika köteles lesz Franciaországot megsegíteni, ha ElszászLotharingiában öt éven belül a francia uralom veszélybe jutna. A román határvonal A legfelsőbb tanács november 3iki ülésén elhatározta, hogy Romániához új jegyzéket intéz, amelyben azonnali választ követel a Magyarország kiürítése ügyében küldött első jegyzékére. Az új jegyzék kijelenti továbbá, hogy Romániának Erdélynek az első demarkációs vonalon túli részére vonatkozó igényeit nem teljesiti és hogy szövetségközi bizottságot küldenek ki, ametlyel a román megbízottak elintézhetik a Magyarország és Románia között függőben levő valamennyi kérdést. Paderewszky Londonban. Londonból jelentik: Paderewszki a lengyel köztársaság'elnöke Londonban tartózkodik, hogy Lengyelország sorsáról— különöse Kelet Galícia helyzetéről tárgyalásokat folytasson. Szmrecsányi nyilatkozata Nyugatmagyarországról. Szmrecsányi György kormánybiztos egy újságírónak kijelentette, hogy a nyugatmagyarországi megyéknek Ausztriához való csalolásáról ma már senki sem készéi komolyan. Maguk az osztrákok sem kívánják. Kijelentette még, hogy minden dunátuli magyar ember csaknem kivétel nélkül erős, egységes keresztény magyar nemzeti királyságot akar, mely fegyelmezett s kiválóan magyar érzésű hadseregre támaszkodik. Lengyelország államadóssága Az újonnan alakított lengyel állam Bilinszki pénzügyminiszter expozéja szerint külföldön 5.7 milliárd lengye márka adósságot csinált; a belföldi kölcsönök összege 4—5 milliárd között mozog, ugy hogy egy év alatt kerek 10 milliárddal adósodott el a fiatal köztársaság. E nagy összegnek csak nem felét, 4

1

/* milliárd lengyel márkát a hadsereg emésztette fel. A költségvetésben előirányzott deficit 5—6 milliárdra rug. Lengyelországban három valuta van érvényben: a lengyel márka, a korona és a rubel. Bilinszki szerint Lengyelország valutárius szempontból súlyosabb helyzetben van, mint a szomszéd államok. A háború befejeztével az államkiadásokat Billinszki számítása szerint 4 milliárdra lehet ltmérsékelni, ugy hogy akkor a deficit mintegy 2 milliárdra fog apadni. \ J Hivatalos rész. • Esztergom vármigyo állandó választmányától. 129/1919. szám. Tárgy; Esztergom vármegy* állandó választmánya, a vm. közigazgatási árva cs gyámhatósági kiadásokról valamint ezen kiadások fedezésére szükséges bevételekről egybeállított 1920. évi vármegyei háztartási költségvetése tárgyában a következő véleményt adta. Vélemény, Az állandó választmány a vármegye 1920. évi háztartási költségvetését a számvevőségi kirendeltség meghallgatásával 362805 K, azaz Háromszázhatvankettőezernyolcszázöt K kiadással és ugyanannyi bevétellel a törvényhatóságnak elfogadja, ajánlja és éhhez 353554 K, azaz Háromszázötvenháromezerötszázötvennégy K rendes állami javadalmazás kérését javasolja. Indokolás. Á) Szükséglet. A tisztviselők dijnokok, altisztek és szolgák járandóságai cimén mutatkozó emelkedés és csökkenés az időközi előlépések és változások folytán mig a családi pótlékok cimű rovatok a tényleges és a valódi szükségletnek megfelelőleg irányoztattak elő. A dologi kiadások a szükségletnek megfelelőleg irányoztattak elő az anyag árak és munkadijak óriási emelkedésére tekintettel. B) Fedezet. A bevételi rész a tapasztalatoknak megfelelően van előirányozva. Ezen véleményt a vármegye állandó választmánya.a Vármegyei Hivatalos Lapban közhirré és a vármegye irodaigazgatójánál 15 napig közszemlére tenni rendeli, oly hozzáadással, hogy az egyes adózók a költségvetésre észrevételeket tehetnek s azokat a törvényhatóság közgyűlése előtt 5 nappal az állandó választmányhoz beadhatják. Kelt Esztergom vármegye állandó választmányának 1919. évi október hó 22. napján tartott rendes őszi gyűlésében. Dr. Szilárd s. k. vm. főjegyző, h. elnök. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 3231. ai. 106. kgy./1919. szám. Tárgy: A törvényhatósági közutak 1920 évi költségelőirányzatának megállapítása. Véghatározat. A törvényhatósági közutak építkezési kezelési és fentartási kiadásairól másrészt ae érintett kiadások fedezésére szükséges bevételekről az államépiteszeti hivatal és a számvevőség közre működésével a vármegye alispánja által a készített és a közigazgatási bizottság 383/919. 74/ülési kb. sz. határozatával elfogadott 1920. évi költségirányzatot, mely előzetesen 15 napig közszemlére volt kitéve és mely ellen a vármegye alispánjának jelentése szerint felszólamlás nem adatott be, — a vármegye törvényhatósági bizottsága tárgyalván azt az állandó választmány javaslatához képest vál tozatlanul a következőképen állapítja meg 1. Esztergora várraegye törvényhatósági közutainak költségelőirányzata az 1920. évre 121423 K 82 fii, bevétellel szemben 624233 K 60 fii. kiadás miatt 502 09 K 18 fii. hí ánnyal megállapíttatik és a kereskedelem ügyi miniszter ur ez«n előirányzat felterjesztése alkalmával felkéretik, hogy a fedezetlen hiányt, megfelelő államsegély kiutalásával megszüntetni méltóztassék. Minthogy pedig a közúti törvény 23. és 25. §-aiban erintett közmunka váltságárak a jelenlegi árviszonyoknak meg nem felelők azoknak legalább 500 százalékkal való felemelése iránt ujyahcsak feliratot intéz a kormányhatósághoz. 2. A törvényhatósági közutak hosszát a jelenlegi állapotnak megfelelőleg a vonatkozó úthálózati kimutatás és a költségvetéshez csatolt térkép szerint 202:085 km.-ben állapítja meg. Az 1890. évi I. törvénycikk 23. §-a alapján 1920. évre az állami egyenes adó után fizetendő útadó kulcsát 10 százalékban, az utadóminimumot három (3) koronában, az igás minimalisták útadóját hat (6) koronában állapítja meg azon hozzáadással, hogy ugy a kézi napszám, mint az igás napszám szolgáltatására kötelezettek tartozásukat akár természetben róhatják le, akár készpénzzel megválthatják. 4. Az 1890 évi 1. törvénycikk 25. §-ának 1. és 2. bekezdése szerint az állami adót nem fizető, de évente három (3) kézi napszám ledolgozására kötelezettekre a napszám váltság összeget egy napra 1 koronában, három napra három koronában állapítja meg. 5. Gergely András utbiztos részére az 1920. évre is 400 korona jutalmat szavaz meg ezennel a közgyűlés, azért mert a nevezett nemcsak mint utbiztos, hanem azon felül az államépiteszeti hivatalban mint berendelt segéderő is működik minden külön díjazás nélkül. 6. Az államépiteszeti hivatal és az utbiztosok utiátalányának egységára az 1919. évivel egyezően vannak felvéve, azonban kimondja a közgyűlés, hogy azok 1920-ban egyenlők lesznek azokkal, amelyeket a kereskedelemügyi Miniszter úr fog megállapítani 1920-ra az állami közutakra vonatkozólag az államépiteszeti hivatal, illetve az állami útmester részére. 7. Az útkaparók illetményei a 80459/918/3. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendeletnek megfelelőleg állapittatnak meg, erre vonatkozólag közgyűlésünk 118/919. sz. a. egyidejűleg küiön is határoz. Az előirányzatban mutatkozó nagy hiány főoka, a háború előtti és a mostani pénzviszonyok közötti óriási külömbség. Mig ugyanis a bevételi tételek a háború előtti adózási rendszeren alapulnak, melytől megfelelő törvény hiányában ez idő szerint még eltérni nem lehet, addig a kiadási tételeknél számolni kell a mostani szükséglettel és drágasággal. A további ok a kiadási IV. rovat alatt előirányzott két szükséges útépítés. Az első az esztergom-budai útnak Pestvármegyével határos szakasza, mely közvetlenül a Duna mellett haladván, nagyobb vízállás idején víz alá kerül és járhatatlan. Ezen szakasznak árvizszin fölé emelése és alapozása ép oly oly országos érdek mint volt a pestvármegyei szakasznak kiépítése. Ezen munka annál fontosabb és szükségesebb, mert a kérdéses útszakasz egyben hozzájáró közutja a dömösi hajóállomásnak. A másik a köbölkút-bátorkeszi-madari útnak azon szakasza, melynek egyik padkáján Ullmann Adolf gazdasági illetve iparvasutja van elhelyezve. Az ut már ezen vasút megépítése előtt is rossz volt, de ezen állapot azzal és azóta még fokozódott úgy, hogy a közlekedés lehetősége miatt szükséges ezen nagy forgalmú útszakasznak is teljes kiépítése. Mindkét munka évről-évre szükségessebbé válik mert az egész háború alatt az utakat a szükséges fedanyaggal sem lehetett ellátni. Jelen véghatározat a megállapított költségelőirányzattal és összes mellékleteivel együtt a 1890. évi I. t. c. 23. §-ában előirt további eljárás céljából kiadatik a vármegye alispánjának tudomásvétel céljából az esztergomi államépiteszeti hivatalnak és a budapestvidéki pénzügyigazgatóság mellé kirendelt számvevőség esztergomi kirendeltségének, végül mint közérdekű közöltetik a Vármegye Hivatalos Lapjában azzal, hogy ellene bárki a megjelenést követő 8-ik naptól számított 15 napon belül a vármegye alispánjánál beadandó és a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézendő fellebbezéssel élhet. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1919. évi október ho 23. napján tartott rendes őszi közgyűlésében; v Kiadta: Fekete s. k. vm. I. aljegyző, tb. főjegyző. 1/1919. erd. m. sz. Hirdetmény. A budapesti békeelőkészitő irodának 3497/ 1919. számú felhívása alapján az erdélyrései vármegyékből lakhelyét elhagyni kényszerült állami és községi tisztviselőknek Esztergom város területén leendő elhelyezésere szűkebb körű bizottság alakult, mely hazafias feladatává tűzte ki, hogy mindazon menekültek részére, kik magyarságukhoz hűek maradtak és nem voltak hajlandók a magszálló hatalom intéző szervei kezébe a hűségesküt letenni, s ennek folytán megélhetésüktől mqgfosztva, otthonukból kitoloncoltattak, elsősorban lakást és amennyiben lehetséges, megélhetést biztosítson. Fentiek előrebocsájtása után azzal a kérelemmel fordul tehát a bizottság Esztergom város hazafias közönségéhez, hogy megértve a bizottság fontos feladatát, minden igyekezetével megmutaja, hogy az otthonukból kikergetett édes testvéreinkét, szeretettel, megértéssel fogadja és segédkezet nyújt a bizottságnak abban, hogy a magyarságukért oly sok szenvedést és nélkülözést kiáltott, magyar testvéreinket tető alá juttatja. Felkérjük tehát mindazokat, kik üres vagy nélkülözhető lakással rendelkeznek, hogy névjegyzékbe leendő foglalásuk végett a város lakáshivatalánál saját érdekükben is haladéktalanul jelentkezzenek, mert amennyiben jelen.