Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 15. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. március 1. és a szóban forgó alap létesítésé­nek megnyerni. A kérdés komolyabb mérlegelé­sét, megvitatását, esetleg kedvező megoldását meg fogja talán hozni a béke, amelyhez az óhajok és vágyak egész halmazának telje­sülését fűzzük. Mikor sikerül a bonyodalmak tömkelegéből szerencsésen kibon­takozni ; mikor fog az ég magas boltozatán a kiengesztelődés és megegyezés szivárványa felra­gyogni : halandó alig képes meg­mondani. igaza van egyik régibb költőnknek. A háborút is azon há­rom dolog közé sorozza, amelyek esélyeit — mint énekli — „Isten... tudja csak Önmaga“. A természettudósok szerint a bálna erősebb, mint az elefánt. Táplálja kebleinket a remény, hogy a buvárhajók bálnái is ha­tározottabb erővel fognak a bor­zalmas küzdelmek győzelmes be­fejezéséhez rendelkezni, mint a szárazföldi seregek elefántjai ! Ezzel a bizalommal tekintve a titáni mérkőzések beláthatlan szín­terére, forró köszönetét mondok a m. t. igazgató úr, a iek. igazgatóság, felügyelő bizottság, valamint a tisztikar becses fáradozásaiért és a legmelegebb érzelmekkel üdvö­zölvén ismételten a m. t. közgyű­lést, a megkezdendő tanácskozáshoz szíves türelmét és érdeklődését kérem. Végezvén az elnök szavait, elha­tározta a közgyűlés, hogy a meg­nyitó egész .terjedelmében vétessek fel a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv vezetésére és hi­telesítésére vonatkozólag tett intézke­dések, után tárgyalás alá vette a közgyűlés a pénztár üzleti tevékeny­ségéről szóló jelentéseket és a 40 kor. osztalékkal együtt jóváhagyta. Majd Nagy István, Tónay Tiva­dar, Knzsány Vince részvényeseket egyhangúlag igazgatósági tagokká választotta. Az új igazgatósági tagok nevében Tónay Tivadar mondott szép szavakkal köszönetét. Bejelentett indítványok nem lévén, mielőtt elnök a gyűlést bezárta, Grósz Ferenc igazgató emelkedett fel és igen melegen tolmácsolta a köz­gyűlés köszönetét az elnök fárado­zásáért. Az elnök viszont a részvé­nyesek szíves megjelenését köszönte meg és az intézetet jóindúlatú támo­gatásukba ajánlotta. HÍREK j f JEDLICSKA PÁL f Kedden délután ismét kialudt a Magyar Sión hegyén egy értékes élet, meghalt Jedlicska Pál prelátus- kanonok, a volt nagyszombati vi­kárius. Nemrégiben súlyos baleset érte őt, amelynek következtében kar­ját törte és súlyosan meghűtöt- te magát. A 73 éves öreg úr gyönge szervezete nem tudott meg­birkózni a váratlan bajokkal és be­állott a halál nagyszámú tisztelőinek őszinte bánatára. Jedlicska Pál született 1844 január 14-én Alsólopassón, Nyitramegyében. Iskoláit Nagyszombatban és Eszter­gomban végezte. 1866. július 25.-én szenteltetett pappá. Előbb a Pozsony- megyei Csesztén, majd Budapest- Tabánban volt káplán. 1870-ben Istvánfalun, 1874-ben Felsődiósdon lett. plébános 1882-ben a szomolányi kerület alesperesévé, 1902-ben esz­tergomi kanonokká neveztetett ki s egyben a nagyszombati érseki hely- nökség vezetésére nyert megbíza­tást. 1903-ban a Keresztelő Szent- Jánosról nevezett váradhegyi cimz. préposttá, 19C8-ban nyitrai főespe­ressé neveztetett ki. 14 évig viselte a nagyszombati érseki helynökség tisztségét, míg aranymiséje után, ame lyet a vikariatus papságának lelkes ünneplése mellett múlt év nyarán Máriazellben tartott, 73 éves korára való hivatkozással lölmentését kérte, amit a hercegprímás el is fogadott. Ez alkalommal a király őt érdemei elismeréséül a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével tüntette ki. Múlt év novembereben költözött Esztergomba, ahol kedden délután kilehelte munkás lelkét. Jedlicska Pál vonzó egyéniségén kívül főleg kiterjedt irodalmi mun­kásságával nyerte meg fellebbvalóinak bizalmát és megbecsülését. Még 1875- ben kinevezte Trefort miniszter őt a Műemlékek Orsz. Bizottságának tág­jává. A Szent István Társulat tudo­mányos- és irodalmi osztálya is tagul választotta, nemkülönben a Kath. írók és Hírlapírók Orsz. Pázmány Egyesülete is, amelynek választmá­nyában foglalt helyet. Jedlicska nem­csak a történetírás terén működött nagy sikerrel, hanem az időszaki sajtóban is, ahol sűrűn szólt hozzá a napi kérdésekhez. Az egyházi iro dalom terén is figyelemreméltó mű­ködést fejtett ki. A történettudományi es egyházi szaklapokban megjelent számos dolgozatán kívül főbb mun­kái ezek : „Néhány szó törvényho­zásunk szellemerői s a hazai katho- likusok közel teendőiről.“ (1874.) Társadalmi testvérharc a modern jog­állam és a kath. egyház közt“ (1879. 2. kiadás 1896.) „Kiskárpáti emlekek“ (2kötet 1882, 1891.) „A kereszténység alapja a valódi haladásnak“ (1885) „Adatok erdődi Pálffy Miklós, a győri hősnek életrajza korához. 1552—1600. (1898.) „Don Bosco élete“ (1904.) Jedlicska prelátus holttestét f. hó 2.-án d. e. 9 órakor a főszékesegy­házban bemutatandó sz. mise után beszentelik, majd Alsólopassóra szál­lítják és ott helyezik örök nyugalomra. ☆ -is Olvasóinkhoz. Helyszűke miatt mai híreink egy részének közlését a következő szamra kellett halaszta- nunk. A vármegye közgyűlése. Ked­den d. e. 10 órakor a varmegye törvényhatósági bizottsága közgyű­lést tartott, amelyen Meszleny Pál főispán elnökölt. Napirend előtt az elnöklő főispán meleg elismerő sza­vak kíséretében nyújtotta át dr. Ma­jor Ödön vm. árvaszéki elnöknek a Ferenc-József rend lovagkeresztjét, Bathy Béla nyug. ebedi jegyzőnek pedig a koronás arany érdemkeresz­tet. A közgyűlés tagjai állva hallgat­ták végig a főispán beszédét és a két kitünteti férfiút lelkes ünnepelte- tésben részesítették. A kitüntetésért előbb dr. Major Ödön mondott kö­szönetét. „Ma, amikor mindenkinek teljes erejével és önzetlenül kell a haza javáért munkálkodnia, — úgy­mond, — csak egyet tartoi< kitünte­tésre érdemesnek, az ellenség előtt kifejtett hősies bátorságot." E kitün- tüntetés, úgy érzi, a fronton levőket rövidíti meg. Mit érdemeljenek azok, ha már ő az itthon végzett munká­ért y magas elismerésben részesült! E kitüntetést csak buzdításul tekinti, hogy a hadban hősi halált haltak családjainak, kiskorú árváinak ügyét minél hathatósabb védelmébe vegye és így a hősök gyermekei valláser­kölcsös, hazafias nevelésben része­sülvén, tanult, szorgalmas, hasznos polgárokká lehessenek. Kéri e mun­kájához a vármegyei tisztikar és a törvényhatóság lelkes támogatását. A szép beszéd után Báthy Béla mon­dott köszönetét a kitüntetésért, kérve a főispánt, hogy hódolatteljes köszö­netének a trón zsámolya előtt .is ki­fejezést adni szíveskedjék. Erőt, ki­tartást, sikert kívánva a vármegye tisztikarának és a törvényhatóság­nak a köz érdekében kifejtett ne­mes munkájához, beszédét a főispán éltetésével fejezte be. Ezután az el­nök dr. Frey Vilmos huszárfőhad- nagyot, a vármegyei árvaszék jelen­levő ülnökét üdvözölte abból az al­kalomból, hogy bár sebesülten, de a legszebb kitüntetésekkel elhalmoz- va, ^szolgálattételre ismét a várme­gyéhez osztatott be. Végül kegye­lettel emlékezett meg a főispán Ma­gos Sándor kir. kúriai bíiróról, aki­nek emlékét jegyzőkönyvben örökí­tette meg a közgyűlés. A tárgysoro­zat pontjai gyors egymásutánban pe­regtek le ezután. A közgyűlés jóvá­hagyta a városi jéggyár létesítését; a városi alkalmazottak háborús se­gélyét, dr. Szilárd Béla vm. tb. és II. főjegyző lemondásával az eszter- gomjarási főszolgabiróságnál meg­üresedett ügyészi megbízotti tiszt­ségre dr. Berényi Zoltán ügyvédet nevezte ki es elhatározta, hogy az ált. kötelező polgári segédszolgálat ügyében Zemplém vm. átiratához hasonló szellemű felterjesztést intéz a kormányhoz. A közgyűlés 3All órakor már véget> ért. Az ipartestület közgyűlése. Esz­tergom sz. kir. városi Ipartestület folyó hó 4-én azaz vasárnap délután 3 órakor, az ipartestület székházának tanácstermében rendes évi közgyű­lést tart. Ha esetleg március 4-én a tagok összeségének legalább fele meg nem jelennék, úgy a közgyűlést az alapszabályok 11. §-d alapján min­den újabbi meghívás s a tagok szá­mára való tekintet nélkül 1917. évi március 11-én délután 3 órakor tart­ják meg az ipartestület tanácster­mében. Esítergom sz kir. város polgármesterétől. 2266/917 pm. sz. Hirdetmény. Értesíti a szab. kir. város polgár- mestere mindazokat, kiktől a leg­utóbbi élelmicikk-rekvirálás alkalmá­val a hatósági kiküldöttek fölösleg­ként jelentkező búzát, rozsot, árpát, vagy kétszerest vettek át, hogy az átvett mennyiség árának megfe­lelő összeget f. évi március hó 1, 2, 3, 4, 5 és 6-ik napjain az Esz- tergommegyei párkányi takarékpénz­tár gabona-osztályában felvehetik. A kifizetés az alabbi csoportok szerint fog történni: Március hó 1. és 2. napjain az A-G-ig terjedő, „ „ 3. és 4. „ a H-L-ig „ „ „ 5. és 6. „ az M-Zs-ig „ betűk valamelyikével kezdődő csa- ladnevűek. A jelentkezés alkalmával fel kell mutatni azon nyugtatványt, melyet a harósagi kiküldöttek a fölösleg át­vételekor írtak. A rekviralás alkalmával igénybe vett egyéb élelmicikkek ára még március hó folyamán szintén kifize­tésre kerül. Erről az érdekelteket annak idején szintén értesíteni fogom. Esztergom, 1917. évi február hó 27-én. Antony Béla po'gármester. xAí*~l ro.Ai/-> «V. Air* ~\Airh «n\ain *,\aíré íré ^Airé *4Airé riAZp riAjZ"* riAZZ* c^Aifé T ft 8 pjí . ft MEGHÍVÓ. g ft fej f»iS A fe| I BÁTORKESZI TAKARÉKPÉNZTÁR jjjj »5 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG m ft XVI. évi rendes közgyűlését fej PÍ ^ :mi 1917. év március hó 19-én (hétfő) d. e. 10 órakor ^ az intézet hivatalos helyiségében tartja meg, melyre a rész- ^ PÍ vényesek ezennel tisztelettel meghivatnak. SS Q i m ff! m TÁRGYSOROZAT: jelentése és a zárszámadás elő­Igazgatóság évi terjesztése. Felügyelő-bizottság jelentése. Nyeremény mikénti felosztása és a felmentvény megadása. Az alapszabályok 55. §. értelmében az igazgató­sághoz netán benyújtott indítványok tárgyalása. Bátorkeszi, 1917 január 15. Renner József igazgató. S. f Kivonat az alapszabályokból. | 49. §. A közgyűlésen csak oly részvényes gyakorolhatja l szavazati jogát kinek részvénye a közgyűlés tartását megelőző f év végéig nevére átíratott s az szelvényeivel együtt a köz­< gyűlés megkezdése előtt s annak tartamára az intézet pénz­< táránál letétetett. öeöt nr«ír öröröKíTíröKíiCíi: 222/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18 20. szám

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom