Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 54. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. július 26. Feltárni azt az odaadást és bizalmat, amelyet az az élénk tudat fakaszt és ápol bensőnkben, hogy Méltóságod egyik hivatott képviselője azoknak az eszméknek, amelyek a nagas kormány működését irányítják ; azoknak az alkotásoknak, amelyek vívmányai a haza gyors és virágzó haladásának biztos megalapozására céloznak. A sűrű, komor felhők, amelyek Európa egét borítják és elvonulni nem akarnak, a jövő alakulásainak módozatait világosan áttekinteni, az eshetőségek körvonalait határozottan megállapítani nem engedik. A várva várt béke verőfényes napjának derűje fogja majd t'ellebbenteni az áthatolhat- lan fátyolt, amely a bekövetkező események és helyzetek képét körülburkolja. Nem kételkedhetünk azonban, hogy dicső seregeink azon vitézsége és hősiessége folytán, amely a világot csodálkozásra ragadta, bámulatba ejtette: könnyű lesz a békeokmány szakaszainak tömkelegében megtalálni a biztosítékokat, amelyekből teljes megnyugvást meríthetünk a haza határainak érintetlen változatlansága ; területi épségének sértetlen fennmaradása iránt. Alapos reményeket táplálhatunk a feltételekre nézve is, amelyek a kultúra erőteljes fejlődésének, a közgazdaság rohamos fellendülésének, az anyagi izmosodás felvir- radásának elengedhetlen tényezői. A kínos vándorlás után, amely immár három éven keresztül a legnagyobb veszélyek forrongó tűzhányói felett, a halálos mérkőzések gyilkos aknamezőin át és a gyötrő szenvedések félelmes sivatagának égő homokjában vezetett: fel kell az egykori felhőoszlopnak emelkednie, hogy a nyugalom és rend, a megelégedés és jólét ligetei felé irányítsa a lépteket. Ékesen szóló előhírnökei e remélhető fordulatnak a magas kormány ismeretes tervei és mélyre tekintő szándékai. Latba veti minden bölcseségét és hatalmát, tekintélyét és erélyét, hogy a programmjába iktatott nagy fontosságú törvények és szociális intézmények megalkotása által letegye azokat az alapokat, amelyeken a nemzet politikai és erkölcsi, szellemi és érzelmi megújhodásának kincses palotája emelhető. Az’ az erősség, amelynek sziklafalait az Isten-félelem és királytisztelet mellett a nemes gondolkozás és törhetlen jellem, az őszinte együttérzés és megbonthat- lan összetartás gránitkockái alkotják. Amelybe soha be nem hatolhatnak a nemzet legrégibb, legveszedelmesebb ellenségei: az egyenetlenség, a pártviszály és szétvonás átkos szellemei. Ahol sohasem feledik, hogy a haza javáért, nagyságáért és dicsőségéért nemcsak lelkesedni, hanem izzadni és veritékezni, vagyont és életet is áldozni kötelesség ! A sors kegyeltjének vallhatja magát Méltóságod, hogy a nemzet és haza boldogítására irányuló e nagy munkának tényezőjévé, osztályosává lön hivatva. Szerencséseknek valljuk azonban magunkat mi is. Erősen hisszük, bizalommal reméljük, hogy ha az országos és megyei, városi és községi ügyek; vallási és politikai, kulturális és közgazdasági, társadalmi és közjóléti érdekek hathatós felkarolása, buzgó előmozdítása körül üdvös irányításra, lelkes tevékenységre, sikeres támogatásra lesz szükség : Méltóságod szellemének átható fényére, érdeklődésének termékenyítő hevére, példájának vonzó erejére biztosan számíthatunk. Kérjük is, hogy mint az égbolt ragyogó dísze, a szivárvány a színek összes árnyalatait egyesíti magában: akként zárja Méltóságod nemes szívébe e megye minden gyermekét, minden ügyét, minden érdekét. Mi viszont azzal a hő fohásszal emeljük tekintetünket az egek hatalmas Urához, jóságos Istenéhez, hogy sokáig tartsa, gazdagon áldja Méltóságodat. A mély átérzéssel előadott beszédet dr. Antóny Béla polgármester nemkevésbé tartalmas üdvözlete követte, ki beszéde végeztével közhelyeslés mellett indítványozta, hogy ezen ünnepélyes beiktatás alkalmából az Esterházy-kormányt táviratban üdvözölje a törvényhatóság. B. Kobek Kornél főispán most törvényadta jogánál fogva ünnepélyesen kinevezte a vármegye tb. tiszti főügyészeivé Katinszky Lipót, dr. Frühauf Béla, dr. Wiplinger Ödön és dr. Gróh József ügyvédeket tb. ügyésszé dr. Tárnái Bélát, tb. főorvossá dr. Rőrich Bélát, tb. járásorvosokká : dr. Szilágyi Bertalant és dr. Glasser Zsigmondot, a hitelesítő közgyűlés határnapját pedig f. hó 26.-ra tűzte ki. Ezzel a beiktató közgyűlés véget ért és megkezdődött a diszküldöttségek fogadása. A háborús nyomdai viszonyok megakadályoznak abban, hogy valamennyi küldöttség szónokának értékes beszédét legalább tartalmilag közölhessük. Ezért csak néhány jellemzőbbnek felemlítésére szorítkozunk. A küldöttségek sorát a főkáptalan és a vármegyei róm. kath. papság nyitotta meg dr. Rajncr Lajos püspök, ált. érseki helynök vezetésével. Majd Pfiszter ezredessel élén a katonai tisztikar küldöttsége következett. A vármegye tisztikara, segéd- és kezelőszemélyzetét Palkovics László h. alispán, a városét dr. Antóny Béla polgármester vezette. Teljes számban vett részt a tisztelgésben a vármegye jegyzői kara, melynek nevében Gősy György, mint a vm. jegyzőegyesület alelnöke, a következő szavakkal üdvözölte a főispánt : Méltóságos Főispán Úr ! A vármegye községi- és körjegyzői, aljegyzői és segédjegyzői kara örömmel és testületileg vesz részt a tisztelgő küldettségek hosz- szú sorában, mert érzi, hogy ezúttal a királyi kegy ’megnyilvánulása oly férfiú felé fordult, kit a köztudat e vármegye főispáni méltóságának betöltésére minden tekintetben legalkalmasabbnak ismer. Épen csekélységemnek volt alkalma bele tekinteni Méltóságod őszinte gondolatvilágába ; nemesen előkelő, a mellett igazán demokratikus érzületét a legjobban tanúsíthatom. A Méltóságod által képviselt kormány jogegyenlőséget és jogkiterjesztést Ígérő intenciói meg épen az ország jegyzői karára hatnak a legörvendetesebben. Ilyen kedvező auspiciumok kö- <zött nekünk, a közigazgatás páriáinak, kik a már harmadik éve dúló világháború okozta teendőkkel agyonsanyargatva, a segéderőktől megfosztva, a felelősségből mindent viselünk, de a jogokból annál kevesebbet élvezünk, egy kis fénysugarat látok a távol homályból előcsillani. Ismeretes Méltóságod előtt azon fonák helyzet, melybe a 31 évvel előbb megalkotott községi törvény a jegyzőt állította és hogy annak dacára ez a tisztán magyar talajból kinőtt intézmény oda fejlődött, a hol ma van, talán szerénytelenség nélkül állíthatjuk saját érdemünknek ! De lehet-e a köz érdekeire hathathatós tevékenységet kifejteni ott, ahol a legjobb, legtisztább szándéknak is útját állja a korlátolt falusi rövidlátás ! ? Másik fősérelme ezen testületnek a teljes bizonytalanság a fegyelmi jog terén — a szolgálati szabályzat hiánya. A megélhetés elviselhetővé tételére ugy-ahogy csak tettek egy-egy rövid lépést az előző kormányok, igy legutóbb megszüntették azon kiáltó igazságtalanságot, mely — szemben a többi köztisztviselői kategóriákkal — a jegyzőt kizárta a családi pótlék kedvezményéből, de ezen kérdésekhez nyúlni egyik se mert. Ma, mikor a nemzetiségi kérdés megoldása az egész magyar közigazgatás, de főleg a községi adminístració gyökeres átalakítását teszi parancsoló szükséggé, a községi törvény módosítása elől tovább kitérni szerény nézetünk sze rint nem lehet s történjék az akár az autonómia intézményes kiterjesztése, akár a közigazgatás államosítása által, arra bátorkodunk kérni ezen ünnepélyes pillanatban is Méltóságodat, hogy sérelmeink orvoslására hathatós befolyásával közreműködni kegyeskedjék ! A parlamenti helyzetet ma olyannak látjuk, hogy e kérdések megoldhatók. Mert egyrészről a magas kormány demokratikus törekvései, másrészről az ország nagy érdekeit megértő ellenzék, mely kormányon ■ léte alatt nem egy tanujelét adta az elhanyagolt községi közigazgatás iránti érzékének, e kérdésben közmegnyugvásra találkoznának 1 Újólag alázattal kérjük Méltóságodat, ügyünk szeretetteljes felkarolására s kérjük az Egek Urát, adjon erőt Méltóságodnak ezen ősi vármegye kormányzásához s tartsa meg egészségben a király, haza, vármegyénk díszére, úri kedves családja örömére 1 A főispán szívélyes válasza után a református és az izraelita hitközségek képviselete dr. Berényi Zsig- mond vezetésével jelent meg, miután a gör. keleti egyház üdvözletét Csupits Emil lelkész már előbb kifejezte. A kir. járásbíróságok és ügyvédek nevében Vaniss Dezső kir. járásbíró, a pénzügyigazgatóság, adóhivatal és számvevőség nevében Both János p. ü. tanácsos, az állatni tisztviselők nevében dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, a vasút és posta nevében Vécsey Emil állomásfőnök intéztek üdvözlő szavakat a főispánhoz. Majd a tanügyi küldöttségek kö vetkeztek. A főgimnázium tanári karát dr. Molnár Szulpic igazgató, a tanító- és óvónőképző tanárait Számord Ignác egyhm. s. főtanfelügyelő, a vm. elemi iskolák tantestületét dr. Pacséri Károly kir. tanácsos tanfelügyelő vezette. Felejthetetlen volt Bátorkeszi község, az uj főispán szülőfalujának küldöttsége, Morva Dénes jegyzővel élén. Az üdvözlő keresetlen szavai, amelyekben községe örömét és szeretetét tolmácsolta, könnyekre fakasztották mind a főispánt, mind a küldöttség tagjait. Míg az előző üdvözlésekre Kobek főispán a legnagyobb könnyedséggel tudott válaszolni, itt elakadt szava s csak néma kézszorításokkal köszönte meg az üdvözlést nagy meghatottságában. Az ipartestület és kerületi munkásbiztosító pénztár szónoka Magyary László utalt arra, hogy a város iparosai ugyanazon politikai elvet követik, mint amelyet a főispán képvisel. Az orvosok, gyógyszerészek nevében dr. Huszár Gyula szólott. Itt válaszában az orvosoknak a háború alatt teljesített önfeláldozó munkáját lelkes szavakkal méltatta a főispán. A helyi sajtó üdvözletét Rolkó Béla, az „Esztergom“ szerkesztője tolmácsolta; a gazdasági egyesület, gazdatisztek és gazdák hatalmas küldöttségeét pedig Erőss Rezső fő- kápt. jószágkormányzó, aki utalva a főispán édesatyjának a vármegyében kifejtett nagy gazdászati érdemeire, azon reményét fejezte ki, hogy a főispán a vármegye gazdasági ügyeit atyja szellemében fogja felkarolni és odaadóan támogatni. A pénzintézetek és a kereskedelmi társulat Bleszl Ferenc kir. tanácsos vezetésével tisztelgett. Itt a főispán utalt a maga 10 évi bátorkeszi bank- direktorságára és a küldöttséget meleg támogatásáról biztosította. A bányatársulatok és megyei iparvállalatok nevében Schmidt Sándor dorogi bányaigazgató mondott megszív- lelésre méltó szavakat üdvözletében, melyek a főispánban lelkes megértőre találtak. A jótékony és társadalmi egyesületek szónokának, Mattyasovszky Lajos lovagnak, ki a legnépesebb küldöttség vezetője volt, a főispán kijelentette, hogy valamennyi esztergomi jótékony és társadalmi egyesületnek tagja kíván lenni és kérte az egyes körök képviselőit, hogy legközelebbi tagfelvételük .alkalmával emlékezzenek meg róla.. Végül a vármegyei tűzoltószövetség tisztelgett Luczenbacher Pál vezetésével és ezzel az installáció sokáig emlékezetes aktusa bezárult. H. A hercegprímás üdvözlete az uj főispánhoz. Kobek Kornél főispán a beiktatás napján egész halom táviratot és üdvözlő iratot kapott. Közülük kétségkívül legértékesebb a hercegprímás üdvözlete, mely a következőkép hangzik: „Méltóságos Főispán Úr! Örömmel üdvözlöm Méltóságodat abból az alkalomból, hogy Ő cs. és apostoli kir. Felsége legkegyelmesebb kinevezése folytán az ősi Esztergomvármegye főispáni székét elfoglalja. A magyar nemzet legborzalmasabb megpróbáltatása idején lép Méltóságod a vármegye élére, amidőn minden fizikai és erkölcsi erő megfeszítésére van szükség, hogy a hazat megmentsük. Bizton reményiem azért, hogy Méltóságod díszes állásában a nemzetfenntartó erők egyesítésére törekszik és buzgón ápolja a vármegye ősi hagyományai által megszentelt összhangot a polgári és az egyházi hatalom között. Ebben a reményben a jó Isten bőséges áldását kívánom főispáni működésére, mely mindnyájunk közös óhaja szerint a győzelem és az áldásos béke várva-várt napjait is megérje. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Bajcs, 1917. július 23. Csernoch János s. k., bíbornok-hercegprímás, esztergomi érsek.“ Napi híreink nagy részét nyomda- technikai okokból csak a jövő számunkban hozhatjuk. 597/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—20. szám.
