Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 53. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. július 22. gazdasági akadémia hallgatója volt. Iskolái végeztével a terjedelmes Ko- bek-birtok kezelésének gondjai nehezedtek vállaira. Élénk részt vett a közügyekben is és mint a vármegye törvényhatósági bizottságának tagja a vármegye ügyeinek vitelében számottevő tényező volt minden fontosabb alkalommal. Bátorkeszi község közönsége különös örömmel és lelkesedéssel vehette az örömhírt, hogy eddig is büszkesége, tevékeny polgára és önzetlen jótevője a vármegye élére került. A község fejlődése körüli nagy érdemei különösen a mintaszerű tűzoltóság megszervezésével érték el azt a fokot, amidőn az elismerés már nemcsak lokális kötelezettség, hanem a legszélesebb körben is megnyilatkozni kényszerül. A bátorkeszi tűzoltóság mintaszerű megszervezése adott ugyanis lökést az egész vármegyében ezen szükséges emberbaráti intézmény melegebb felkarolásának és a vármegyei tűzoltó szövetség öntudatos, intenzív munkálkodásának. A vm. tűzoltó szövetség elnöke is ő volt eddig és buzgó munkatársakkal karöltve sikerült ez intézményt az ország legtevékenyebb enemű egyesületévé tennie. Az 1910-i képviselőválasztások alkalmával a Köbölkúti kerület nagy szótöbbséggel választotta meg őt országgyűlési képviselőjének függetlenségi és 48-as programmal. Azóta nemcsak szűkebb pátriája, hanem az egész ország gyakran találkozott nevével a lapok hasábjain és tettrekész, agilis személyével mindenütt, ahol a közérdek megkívánta. Az ország- gyűlés bizottságaiban sűrűn szerepelt, mint pártjának kiküldöttje és egyik legtevékenyebb képviselő-tagja. Mint kitűnő sportautomobilista, e téren nyert értékes tapasztalatait a háború kitörésekor önként ajánlotta fel a haza szolgálatára és hacsak mint képviselő nem szabadságoltatott, katonai szolgálatot ténylegesen teljesített. Az a nagy változás, amelyet a háború politikai téren is előidézett hazánkban, ismét vissza adta B. Ko- bek Kornélt Esztergom vármegyének. Hisszük, hogy agilitása, mely megnyugvást csakis egy-egy jól végzett munka után talál, de akkor sem hosszú időre, — vármegyénk közéletében üdvös gyümölcsöket fog teremni és eltünteti azt a sok akadályt, amiben a vármegye és város szüntelen megbotlik előhaladása közben. H* A főispánt beiktatás sorrendje. Pénteken d. u. 6 órakor Palkovics László h. alispán a vármegye tisztikar és a törvényhatósági bizottság több tagjának részvételével szűkebbkörű értekezletet tartott,, amelyen a kedden megtartandó főispáni beiktatás sorrendjét részletről-részletre tüzetesen megállapította. Eszerint kedden, f. hó 24-én d. e. 9 órakor kezdődik a gyülekezés a vármegyeháza tanácstermében a fél 10 órakor kezdődő szentmisére. 9 óra 25 perckor indulás a város kegyúri plébánia templomába a következő rendben: Elől mennek a megyei hajdúk diszruhában, majd Reviczky Elemér h. főszolgabíró disz- magyarban a vármegye zászlajával. Utánna a főispán, a h. alispán a vármegye tisztikarával és közönségével. Szentmise után d. e. 10 órakor a vármegyeháza közgyűlési termében á h. alispán megnyitja az ünnepi közgyűlést és felkéri a vármegye főjegyzőjét, hogy a főispán kinevezésére vonatkozó kormányleiratot olvassa fel. Ennek tudomásulvétele után a h. alispán a közgyűlés hozzájárulásával kijelöli a főispánt meghívó küldöttség tagjait s az ülést felfüggeszti. A főispán az esztergomi járás fő- szolgabírájának vezetésével megjelenvén a közgyűlési teremben, a h. alispán az ülést újból megnyitja és a főispánt üdvözlő beszéddel fogadja, majd felkéri, hogy a törvényben előírt esküt a közgyűlés színe előtt tegye le. Eskütétel után a főispán elmondja programmbeszédét. Most ősi szokás szerint a két főszolgabíró és a két szolgabíró a főispánt székével együtt felemeli. A vármegye főjegyzője ezután a vármegye tisztikara nevében, dr. Walter Gyula c. püspök a vármegye közönsége nevében, dr. Antóny Béla polgármester pedig a város közönsége nevében mondanak üdvözlő beszédeket. A főispán most, — ha lesznek, — kinevezi a tiszteletbeli tisztviselőket, a hitelesítő közgyűlés határnapjának kitűzésével pedig az ülést bezárja. A beiktató közgyűlés véget érvén, a főispán a várm. árvaszéki elnök szobájában a közgyűlés napján kiosztandó sorrend szerint fogadja a küldöttségeket, amelyek sorát a rk. papság és a katonaság nyitja meg. A közgyűlésen résztvevők a főispánon és a vármegye zászlaját vivő Reviczky h. főszolgabírón kívül valamennyien polgári szalonruhában jelennek meg. «• ☆ A uj veszprémi püspök üdvözlése. Esztergom sz. kir város közönsége, tanácsa és tisztikara meleghangú levélben üdvözölte dr. Rótt Nándor volt esztergomi prelá'.us-ka- nonokot abból az alkalomból, hogy őt a király a veszprémi megyés püspöki székre legkegyelmesebben kinevezte. Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselő testületé f. hó 20.-án, pénteken délután 4 órakor közgyűlést tartott. A tárgysorozat előtt a városi erdők felügyeletével megbízott Körmendy Karoly kir. fő erdőmérnök bejelentette a képviselő- testületnek, hogy Tátus Ferenc erdőőr gondos felügyelete mellett a vá gási munkálatok sikkerrel értek véget és összesen 6460 ürméter tűzifa termeltetett, tehát jóval több, mint az előző években. A közgyűlés ezért Tátust 200 kor. jutalomban részesítette. A „Pro Trassylvania“ mozgalom céljaira 200 K-t. szavazott meg a közgyűlés, majd tudomásulvette, hogy a kereskedelmi miniszter a város kövezetvámszedési jogát 1922 dec. 31.-ig meghosszabította. Köszönetét mondott a közgyűlés Brühl József prel.-kanonok 6000 és Szvoboda Antonia úrnő 1000 kor. városi adományaiért. Hosszabb vita volt az „Esztergom-szászvári kőszénbánya rt.fc átirata felett, amelyben a rt. a város határában eszközlendő kőszénkutatási jognak a háború befejezté- től számított két évre való meghosz- szabítását kérte. Dr. Gróh József, dr. Prokopp Gyula és dr. Antóny Béla hozzászólásai után a közgyűlés az ügyet egyelőre levette napirendről. A körcsatorna végére szerelendő árvédelmi átemelőszivattyü ügyében a közgyűlés tekintettel arra, hogy a mai nehéz időkben lehetetlen a városnak a szükséges nagy fedezetet előteremtenie, úgy határozott, hogy annak érdemleges tárgyalása a háború utáni j■ >bb időkre halasztassék el. Az 1915 évi háztartási és egyéb zárószámadások jóváhagyatván, a főreáliskola tanszemélyzetének biztosítására a közgyűlés elhatározta, hogy az eddigi kisegítő tanerők a jövő évre ismételten felkérendők. Egyben Krom- paszky Károlyt a főreáliskola rendes tanárává, Asbóth Károlyt pedig ideiglenes rendes tanárrá választotta meg a képviselőtestület. Egyéb kis- sebb jelentőségű ügyek letárgyalása után a közgyűlés fél 6 óra tájban ért véget. Búcsú. Sz. Anna napját kiváló buzgalommal szokták városunk lakói megünnepelni, amidőn 8 napi ájta- tosság keretében fejezik ki tiszteletüket a Sz. Anna-templomban annak védőszentje iránt. Ez oktáva a búcsút megelőző napon azaz f. hó 25-én szerdán d. u. 6 órakor litániával kezdődik. Magán az ünnepen vagyis csütörtökön reggel 6 órakor sz. beszéd, utána énekes sz. mise lesz; ezenkívül d. e. 11 óráig minden órában hallgathatnak a hívek sz. misét. A litániák naponként d. u. 6 órakor kezdődnek. Programmbeszéd. Luczenbacher Pál, a köbölkúti körűiét képviselő- jelöltje ma mondja el Köbölkúton programmbeszédét, amelyen Kobek Kornél főispán, valamint több függetlenségi képviselő is résztvesz. Temetés. Pénteken délelőtt impozáns részvét mellett helyezték örök nyugalomra Renner Gézát, a „Ren- nerit“-palagyár cég beltagját, a vármegyei törvényhatósági bizottság tagját a párkányi izr. temetőben. A koporsónál Spiegel Ármin főrabi hatásos beszéde után Bakonyi Pál fővárosi ujságíró|a szabadkőműves-páholy, dr Áldori Viktor pedig az elhunyt jóbarátjainak búcsúüdvözletét tolmácsolta. A párkányi tűzoltóság testületileg gyászfátyolos zászlója alatt vett részt egykori parancsnokának temetésén. Palkovics h. alispánnal élén Esztergom, Párkány és a járás intelligenciájának legnagyobb részét ott láttuk a népszerű férfiú utolsó útjánal, akik részvéttel osztoztak a lesújtott család gyászában. Színház. A múlt hét műsorának kiemelkedő darabja a szerdán és csütörtökön szinrehozott Csárdáskirályné. A legjobb operettek egyike, amelyet valaha láthattunk. A fő női szerepben Budai Ilonka remekelt gyönyörű hangjával es finom játékával, míg a férfiak közül Pataki, a társulat legsokoldalúbb tehetségű tagja a két estén legszebb diadalát aratta. Az előadás ma este megismétlődik. Hétfőn a Ciklámen színjáték. Kedden a Szép asszony színjáték van a műsoron. Az ijedtség áldozata. Wollny Bronie breslaui szül. nevelőnő f. hó 19.-én éjjel 1 órakor a párkányná- nai állomáson első emeleti szobája ajtaján támadt dörömböléstől annyira megijedt, hogy az ablakon át menekülni próbálván, a kövezetre esett és mindkét lábát bokában eltörte. A Kolos kórházban ápolják. A vizsgálat megindult. FÜRDOVENDÉGLŐ bérbe adó 191*8 január 1.-től. Bővebbet a tulajdonosnál. Cím a kiadóhivatalban. Jutányosán eladó. Egy tizedes mérleg, 500 kilós; 1 acél sodronykötél; 1 viztartány 10 hektós; 3 abrak kagyló, domború szénasaraglyával vashói; 1 szikvízgép ; 300 szódásüveg; 1 szörpkimérő jégszekrény csapokkal; 5. méter gummicső borfejtéshez; 1 vasrámas ablak vasspalétával; 3 klozettbetét vasból; 1 masziv kihúzóasztal 18—20 személyre.. Bővebbet Esztergomban, Kossuth Lajos utca 13, a házmesternél. SSSSQSSSSSSSS 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 Tánctanítási értesítés! Esztergom és vidéke nagyérdemű közönségének szíves tudomására adom, hogy 1917. augusztus 6.-án a Kath. Legényegylet nagytermében TÁNCKURZUST nyitok. — Ritmikus, plasztikus és harmonikus gyakorlatok! Az összes modern táncok alapos, lelkiismeretes tanítása 1 — Különórák ! — Deák- és felnőtt-kurzusok ! — Előjegyzéseket a Kath Legényegylet gondnoka fogad el. — Beiratkozásokat személyesen augusztus hó 6.-án egész nap a teremben. Tanítás kezdete augusztus 6.-án Szíves pártfogást kér Kreutz Gyula, Ö cs. és kir. Fensége Erzsébet főhercegnő volt tánctanítója, az esztergomi bencés-főgimnázium, a vízivárosi felső leánynevelő és több fővárosi leányiskola tánctanára. Fővárosi tanintézet Vili., Baross-utca 59. £ 4« 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 if f f Tf f f f f f f f f f f f f f f f f f f f 588/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—?o. szám.
