Esztergom és Vidéke, 1916

1916-02-17 / 13. szám

koronázta meg az egymásból har­monikusan folyó és feledhetetlen emlékeket felidéző képeket, melyeket a főszékesegyház ének és zenekara a képek tárgyához illeszkedő hatá­sos és művészi ének és zenekari előadással kisért. A bevezető költeményeket Bischof Ida, Szervátky László, Zsiga Annus­ka, és Krasznay Irmi szépen és lel­kesen adták elő. Kegyelmes Főpásztor unkát, sajnos, budapesti elfoglaltsága távoltartotta, de a megjelent előkelő közönség élénk ovációkkal jutalmazta meg a rendezők és szereplők hazafias és a legkényesebb igényeket is kielégítő fáradozását. Az előadást febr. 13-án ugyancsak zsúfolt teremben ismé­telték meg és mindenki ama meg­győződéssel távozott, hogy sok idő fog ismét eltelni, amig ily szép és minden részében sikerült művészi eseményben lesz részünk, melyért a nagy közönség nevében is hálás köszönet illeti meg az abban részt­vevőket és a finom izlésű sokat fá­radt rendezőket : Pott Gusztávot, Istvánffy Elemért, Berán Károlyt és dr. Katona Sándort. Tiszteletbeli ügyész. Az eszter­gomi főkáptalan dr. Gróh József ügyvédet, lapunk volt felelős szer­kesztőjét a jogi ügyek terén szer­zett azon szakavatott szolgálatainak elismeréséül, melyeket a háború ide­je alatt a főkáptalan szolgálatában teljesített, tiszteletbeli uradalmi ügyész­szé nevezte ki. ­Kinevezések. Meszleny Pál főis­pán Maros Antal közig, gyakornokot, ki szolgálattételre a központi főszoiga­bírósághoz van beosztva, munkásá­gának méltó elismeréséül tb. szolga­biróvá nevezte ki. — Az igazság­ügyi miniszter kisfaludi Liptkay Ká­roly m. kir. államvasuti főmérnököt a budapesti kir. büntető törvény székhez az elektrotechnikai és gépé­szeti szakra állandó szakértővé ne­vezte ki és nevezett az esküt a tör­vényszék teljes ülésében már le is tette. A uj szakértő, akit városunkhoz többrendbeli kötelék fűz, két évig működött Wittman tanár mellett mint tanársegéd, jelenleg pedig a m. kir. államvasutak budapest központi üz­letvezetőségében a villamos ügyek előadója. Ebbeli minőségében nem­csak a villamos szerelések vezetésé­vel foglalkozik, hanem az első ma­gyar nagy távolságú villamos vasút, a Budapest Vác Gödöllői helyi érde­kű villamos vasút ügyeit is intézi, A magyar Elektrotechnikai Egyesület választmányán kivül, tagja a szere­lési és biztonsági szabályzat kidől gozására kiküldött bizottságnak. Szak­cikkei pedig a Kazán és Gép Újság, az Elektrotechnika és a Vasúti és Hajózási Hetilap cimű szaklapokban jelennek meg. Mint szakértő több izben dolgozott városunkban is, neveze­tesen a Villám telep végleges átvéte­lénél. Utoljára pedig a Brenner féle tűzesetnél. Megyegyűlés. Esztergom várme­gye törvényhatósági bizottsága a vármegyei székház nagytermében folyó hó 24 én délelőtt 10 órakor rendes évnegyedes közgyűlést tart. A megyegyűlés tárgysorozatának ne­vezetesebb pontjai: Pénzügyminisz­teri körrendelet az 1916 évre meg­alakítandó kereseti jövedelmi adó­felszólámlási bizottság megalakítása tárgyában. — Az országgyűlési kép­viselőválasztóknak a szavazókör szék­helyére való szállításáért fizetendő fuvardijakról készített szabályrendelet — Alapítványi ügyek — A köz­ségi és körorvosi állásokban eltöltött szolgálati időnek a vármegyei szol­gálati időbe leendő beszámítása. Hegedűs Gyula lemondása a várme­gyei központi választmányi tagságá­ról — Esztergom vármegye háztar­tási alapjának 1915 évi számadása. — A vármegye alispánja bejelenti, hogy a harctéren levő katonák ka­rácsonyi szeretetadományára gyűjtött 1121 kor. 89 fill, összeget a ren­delkezési alapból 1300 koronára egészítette ki. — A Schlesinger test­vérek bátorkeszi bérlők 1000 kor. adománya a vármegye hadiárváinak segélyezésére. — A magyar város és községfejlesztési r. t. átirata rész­vényvétel tárgyában. — Háromszék vármegye közönségének átirata a háború folyamán az ország terüle­téről elszökött egyének vagyonának elkobozása tárgyában. — Somogy vármegye törvényhatóságának átirata a mezőgazdasági munkára ki adott hadifoglyok élelmezéséért fizetett té­rítési dijaknak hadijótékony célokra való átengedése tárgyában. — Szilágy vármegye törvényhatóságának ha­tározata a háborúban megrokkantak valamint az elesettek hátramaradott­jai segélyezése tárgyában. Űj záróra megállapítás váro­sunkban. A háború következmé­nyeként nagy mértékben jelentkezik országszerte a venerás betegségek elterjedése a katonaság s ennek ré­vén a polgári lakosság körében is. Az állam véderejét károsan érintő, de a családi életet, sőt az egész né­pességet még a jövő nemzedékben is megtámadó eme baj elhárítása a legfontosabb közegészségügyi érdek lévén, ez irányban Unger Hugó ren­dőrkapitány városunkra nézve a ke­vetkezőket rendelte el : A „Korona", „Központi", „Magyar Király" és „Fürdő" vendéglőkben az éjjeli zár­óra éjfélután 2 órakor, a „Három Szerecsen" vendéglőben éjjeli bóra­kor, minden egyéb vendéglőben, korcsmában, pátinkamérésben estj. 9 órakor lesz. Ezen időpontig a zené­lés is meg van engedve. A vendé­gek közvetlen kiszolgálására női sze­mélyzet is alkalmazható, ezeknek, valamint a pénztárosnőknek erkölcsi magaviselete azonban szigorú ren­dőri ellenőrzés tárgyát képezi. Az üzlettulajdonos köteles az alkalma­zott nőszeméiyzet erkölcseire felü­gyelni s tapasztalatairól kifogásol­ható viselkedés esetén a rendőrható­ságnak nyomban jelentést tenni. A rendőrkapitány ezután a házicselédek megrendszabályozásának. ügyében rendelkezik, — melyet lapunk más helyén ismertetünk. — Az új zár­óramegállapitás folyó hó 20.-án lép életbe. Az Esztergom—Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör közgyűlése. Az „Esztergom—Szent­tamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör"-nek vasárnap délután megtar­tott közgyűlése nevezetes esemény­számba megy eme törekvő egyesü­let történetében. Már legutóbbi szá­munkban jeleztük, hogy újból el­nökválasztás előtt áll és az új el­nökjelölt dr. Sebők Imre tanítókép­ző intézeti igazgató lett, kinek neve és agilitása elegendő biztosíték arra nézve, hogy az egyesület a legked­vezőbb kilátásokkal várhassa be a békének mindenki által hőn óhaj* tott idejét, midőn fokozott munka­programm vár a kath. egyesületekre is A közgyűlést Siposs Antal Félix elnök, udvardi plébános nyitotta meg, kit a kör ügyei iránt való élénk érdeklődés és szeretet a közgyűlés idejére elszólított városunkba, hogy istenhozzádot mondjon ama kis ott­honnak, mely sokoldalú elfoglaltsága mellett igaz pihenést és enyhülést oly gyakran szerzett számára. Meg­nyitó beszéde után Gerley Dénes olvasta fel a lefolyt háborús évről szóló titkári jelentést. Majd Szo­leczky János igazgató-tanitó a szám­vizsgáló bizottsági jelentést, Gerley Dániel a pénztári kimutatást, Tuschin­ger József pedig a könyvtári jelen­tést olvasták fel. A jelentések meg­tétele után Siposs elnök maga és a tisztikar nevében bejelentette lemon­dását. Szoleczky János szép beszéd­ben ecsetelte a távozó elnök érde­meit, melyre Siposs meghatva vála­szolt. Korelnökké Török József v. képviselő kiáltatott ki, ki új elnökül dr. Sebők Imrét ajánlotta egyhangú megválasztásra. Ajánlata nagy lelke­sedéssel elfogadtatván, négytagú küldöttség ment az új elnök laká­sára. Dr. Sebők a megválasztatást elfogadta és nemsokára megjelent a kör helyiségében, hol élénk ovációval üdvözölték. Az alapszabályok értelmé­ben a többi tisztségek is betöltetvén, az új elnök elmondotta bemutat 1 ozó beszédét, mely minden jelenlevőt meggyőzött arról, hogy az egyesü­let jó kezekbe tette le jövő sorsát. Dr. Sebők volt megalapítója a budai kath. körnek is, mely egyesület ma már a legelsők között áll hazai kath. egyesületünk sorában. Elnöke gróf Széchenyi Emil, városunk orszgy. képviselője. Az új elnök elmondotta eme kör keletkezésének és fejlődé­sének érdekes történetét, egy ablak­fülkében tori ént megalakítástól egé­szen ama szép emeletes palota fel­építéséig, mely ma Budán méltóan hirdeti a kath. egyesülés diadalát. Nagy rokonszenvvel fogadott szavai után Lipcsey Andor vízivárosi káp­lán, a kör új alelnöke mondott be­szédet a megválasztott tisztikar ne­vében. Az indítványok során dr. Wiplinger Ödön indítványára Siposs Antalt nagy lelkesedéssel diszelnök­ké, Kanter Károlyt, gróf Széchenyi Emilt és dr. Antóny Bélát pedig disztagokká választotta meg a köz­gyűlés, mely az új elnök éltetésével ert véget. A cselédek megrendszabályo­zása. Lapunk más helyén olvasható városunk rendőrkapitányának közér­dekű intézkedése a vendéglők és korcsmák zárórája tárgyában, mely a venerás betegségek elterjedésének egyik meggátlójaként szerepel. Ezen intézkedés azonban csak félmunka volna, ha egyidejűleg szigorú intéz­kedés nem történik a laza erkölcsű házicselédek megrendszabályozását illetőleg. Erre vonatkozólag Unger Hugó rendőrkapitány a következő rendszabályokat lépteti életbe : A há­zicselédek hétköznapokon esti 9 órá­ig, vasár- és ünnepnapokon esti 10 óráig tartózkodhatnak az uccán. Ezen időpontig nyilvános helyen is megjelenhetnek, ha gazdájuktól erre külön irásos engedélyt kapnak. Ez időn túl engedély ki nem adható. Azon női cselédek, Jkik a fentebb emiitett időn túl bárhói, különösen férfitársaságban találtatnak, nyomban előállíttatnak és orvosi vizsgálat alá vétetnek. A rendőrkapitány ez utón felkéri a cselédtartó gazdákat, hogy ezen intézkedések felől cselédeiket oktassák ki és méltányos esetekben ne tagadják meg a szükséges iga­zolványok kiadását. 101 éves ember halála. Borovszky János volt 1848 —49-i honvéd, váro­sunk legöregebb polgára f. hó 14-én d. u. 5 órakor éietének 101. évében hirtelen elhunyt. Az öreg „Borovszky bácsi" élete utolsó napjaiban is még fiatalos kedvvel járkált szerte és ért­hető kíváncsisággal hallgatta a há­borús híreket, melyek megítélésében, évszázados tapasztalataira hivatkoz­va, szakértőnek vallotta magát. A szabadságharcban szerzett élmé­nyei, melyeket készséggel beszélt el minden érdeklődőnek, gyakran szol­gáltak helyi lapjaink tárcaíróinak aktuális anyagul a 48-as idők ese­ményeinek évfordulói alkalmával. Rövid életrajzi ismertetését, midőn 100. életévét betöltötte, hoztuk la­punkban. Halála alkalmából az esz­tergomi önkéntes tűzoltó egyesület külön gyászjelentést adott ki, mely­nek önfeláldozó, lelkes tagja és buz­gó szertárosa volt. Temetése szer­dán délután fel 5 órakor történt a szentgyörgy mezői temető kápolnájá­ból meleg részvét mellett. Elzüllött fiú. Özv. Katula Péter­né esztergomi lakosnő feljelentést tett a rendőrségen egy 12 éves szenttamási fiú ellen, ki a napokban padlásáról egy négy kilós sonkát 40 kor. értékben és egy 3 literes fa­zékban lévő disznózsírt 21 korona értékben ellopott. A fiú e lopott dol­gokat Karvai Kálmán népzenész fe­leségének adta el. A sonkát is, a zsirt is ?—2 koronájával. A vevő azonban a sonka árából csak 50 fillért adott a fiúnak, mivel több pénz nem volt nála. A tolvaj gyer­mek az így szerzett pénzt mozira, cigarettára és cukorra költötte. Ugyan­csak ilyesmire költött el a gyermek ezenkívül még egyszer 10, másszor 3 kor. készpénzt is és addig nem is látták otthon, mig e pénzből tartott. A rendőrség a cinikus fiút letartóz­tatta, mert az erővel a hét folyamán indult menetszázaddal akart meg­szökni a reáváró büntetés elől. Eltűnt pénz. Özv. Német Ferenc­né panaszt tett a rendőrségen, mert szombaton fehér zsebkendője, mely­be 32 kor. volt bekötve, eltűnt. A zsebkendőt a heti vásár alatt az egyik péküzletben felejtette s mire visszajött érte, az már nem volt meg­található. Abban az időben számosan fordultak meg azon üzletben s igy az elveszett pénznek nehéz lesz nyo­mára jutni. Eladó 2 öltöny ruha, egy ta­vaszi kabát és egy ön­kéntes felszerelés jo kar­ban 18—20 éves fiatal ember részére. Ferenc József-ut 20. szám alatt. — NV1LTTÉR Mindazok kik feledhe­tetlen fiunk elhunyta al­kalmából bennünket rész­vétükkel felkerestek és te­metésén résztvenni kegye­sek voltak ez uton mon­dunk érte hálás szívvel köszönetet. Esztergom, 1916 febr. 12. Kerschbaummayer Károly és családja. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom