Esztergom és Vidéke, 1916
1916-10-15 / 81. szám
1916. október 15. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Az is érdekes, hogy egész Európában csakis Magyarországon, valamint Török- és Svédországban nincsen még gyújtó-monopólium vagy adó. Valószínű azonban, hogy a mi gyújtókivitelünk Ausztriába megszűnik a megadóztatás miatt. Pedig a mi kivitelünk javai több volt a háború előtt, mint a osztrák gyártmány behozatala. 1913-ban behoztak ugyanis hozzánk 18.850 mmá- zsát, kiszállítottunk Ausztriába 32.877 mmázsányit. A háborúban ugyan némi hagyatlás mutatkozik, mert 1914-ben (a fél háborús esztendőben) 7.554 mázsát hoztak hozzánk Ausztriából, holott mi még majd kétszer annyit, 11.119 mmázsát szállítottunk nekik. Magyarországon 1913. jan. 1.-én húszonhárom gyújtógyár volt üzemben. Az osztrák gyújtóadót a következő úttörő munka készítette elő. Először is az összes gyújtógyárakat az osztrák kormány pártfogása alatt álló Solo és Helios részvénytársaságok támogatták a háborús években. Ennél fogva egész simán sikerült az osztrák monopolizált gyújtójának megadózása. A mi hazai gyujtógyári iparunk még mindig szervezetlen. A gyújtó árát Ausztriában dobozonként hat fillérre maximálták. A két filléres adóra, tehát már elkészült a kedvező áthidalás. Nincs azonban kizárva, hogy Ausztria a gyújtó adót idővel nem fokozza. Annyi bizonyos, hogy a magyar iparvilág és fogyasztó közönség érdeklődéssel várja, hogy ha az osztrák gyújtó megadózatl'.inul beáram- lik hozzánk, akkor milyen ovóintéz- kedést tesz a mi kormányunk — a paritás versenytéren — hazai gyújtó iparunk megvédésére. Figyelő. HÍREK. Minden kornak meg volt a maga istene, a jelené is meg van. Pénznek hívják azt a színes, nyomtatott papír darabot, amely után ész nélkül lelkendezve futnak az emberek. Ez vágyaik netovábbja, ez a mesebeli királyleány, ez a szerelmesek gondolata, az anya drága mindene, ez a halál : a pénz, pénz . . . Szomorúak, akik íelkezűek, vakok, vagy béna, beteg, szerencsétlen áldozatai ez aldatlan háborúnak. Bús életük vesszőfutás a nyomorúság paripáján. Bőven kijut a szenvedésből, de kevés van a pénzből s pénz őfelsége nélkül a szenvedés is duplán számít. De lelki nyomorultak, vagy legalább is szellemi szegények legnagyobbrészt, akikhez úgy szaladt e drága földi kincs. Ez nekik mindenük, de kell is, hogy így legyen, mert ugyan mit nem lehet megkapni — pénzért. Vér, vér. Abból van bőven elég. Elfolyt az üresen maradt magyar faluból. Idegen földek mohó talaja beitta, idegen földek sziklás határa issza — isz- sza. Vér, vér. Ebből volt bőven elég. Fogyott, elfolyt. Sok könny, gyász, szenvedés sír utanna — hiába. Pénz és vér. Ez a kettő jelenti a háborút, a gyászt, az ősz anyai hajat, a gyászoló özvegyet, minden nyomort és szenvedést, amit bele lehet szántani ebbe a nyomorult földi életbe . . . ☆ ☆ A vármegyei őszi közgyűlése csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődött a vármegyeház nagytermében. A megye atyái alig voltak jelen harmincán és így az óriási teremben minden beszéd érthetetlen hangchaosszá foszlott szét. A jelenvoltak kezüket fülükhöz téve hallgatták az elhangzott beszédeket. Az elnöklő Meszleny Pál főispán napirend előtt a nemrég elhunyt dr. Ro- szival István prelátus-kanonokról emlékezett meg, akinek emlékét jegyzőkönyvben is megörökítették. A tárgysorozat egyes pontjai minden vita nélkül mentek keresztül. A bá- torkesz- köbölkúti törvényhatósági közút kérdésénél Takács Gyula tette szóvá annak tarthatatlan állapotát és megkérdezte a törvényhatóságot, hogy annak helyreállítása címén mily összeg van beállítva a költség- vetésbe. Az alispán az interpellációra a kéznél levő iratok alapjan nem tudott válaszolni, azonban épen ezen kérdés tárgyalása közben lépett a terembe Némethy József kir. műszaki tanácsos, aki azután megnyugtatta a közgyűlést arról, hogy a közút- nak jogosan követelt helyreállítása legelső munkája lesz azon útjavítási akciónak, amelyre az állam is 80 ezer koronát utalt ki. Ezen összeg azonban korántsem elég a vármegye rossz útjainak helyrehozatalára. Takács ezenkívül az utak homorú voltát is felemlítette. Az útkaparók kis árkokkal vezetik le az útközepén összegyűlt vizet és sarat. A kis árkok jóidőben is ottmaradnak és főokai útjaink zökkenősségének, gyors elromlásának. A műszaki tanácsos beismeri, hogy az utak rosszasága egyrészt az útkaparók hanyagsága miatt áll fenn, akiktől azonban 36 kor. éhbérért jobb teljesítményt nem lehet kívánni és ezen időkben örülni kell, hogy egyáltalán vállalkozik valaki ilyen munkára. A bátorkeszi Ullmann féle * mezőgazdasági vasút kérdésénél is több felszólalás hangzott el. A műszaki tanácsos indítványával szemben Berényi József és Brutsy János a statusquot legalább a háború végéig kérik fenntartatni, mivel ezt fontos közgazdasági érdekek követelik. Indítványukat dr. Hu- lényi Győző vm. főügyész is támogatta, igy a közgyűlés ily értelemben döntött. A közgyűlés végén Bleszl Ferenc kir. tanácsos üdvözölte dr. Perényi Kálmán alispánt másnapi névünnepe alkalmából a jelenvoltak őszinte ovációja közben. Halálozás. A vármegye szék házán. a takarékpénztáron és az esztergomi Kaszinó erkélyén gyászlobogók hirdették, hogy Adolf Ede táti földbirtokos, vármegyénk egyik köztiszteletben állott tagja elhunyt. Haláláról a következő gyászjelentést küldötték lapunknak : Alulírottak a maguk és rokonságuk nevében, mélységes fájdalommal eltelve tudatják, hogy a felejthetetlen jó férj, édesatya, testvér, nagyapa, após és rokon Adolf Ede Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának és az Esztergomi Takarék- pénztár R.-t. igazgatóságának tagja 1916. október hó 11-én esti 6lA órakor életének 60-ik, boldog házasságának 30-ik évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének felvétele után lelkét Teremtőjének visszaadta. Felelejthetetlen halottunk hült teteme Táton, 1916. október 13-án délután 2 órakor fog a gyászháznál a rom. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a táti róm. kath. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig ugyanaznap délelőtt 10 órakor lesz az itteni községi templomban a Mindenhatónak bemutatva. Tát, 1916. okróber 12-én. „Legyen meg Uram, a te akaratod !...“ Adolf Ede halálát nagyszámú rokonság gyászolja, köztük Einczinger Ferenc takarékpénztári tisztviselő, lapunk jeles munkatársa, aki az elhunytban apósát veszítette el. A Párkányban állomásozó 28- osok adománya. A cs. és kir. 26. gy. ezred Párkányban állomásozó tisztikara és legénysége Briebrecher alezredes útján 100 koronát küldött a város rendőrkapitányához az erdélyi menekültek javára, amelyért Unger Hugó rendőrkapitány meleghangú levélben mondott köszönetét a jószívű huszonhatosoknak. Megyebizottsági tagválasztás. A város I. kerületében dr. Helcz Antal elhalálozása folytán megüresedett megyebizottsági taghely, mint értesülünk, rövidesen be fog töltetni. A választás november 15.-én lesz. A polgárság nagy része, úgy halljuk, dr. Molnár Szulpic főgimn. igazgatót fogja jelelni, akinek a megválasztása minden jel szerint egyhangú lesz. A szőlősgazdák szénkénegszük- séglete. Az őszi szőlőmunkák során nagy szükségük van a gazdáknak szénkénegre, melyből sajnos, nincs annyi készletünk, mint amennyire a szőlősgazdák igényt tarthatnának. A földm. minisztérium e napokban oszt szét négy vaggon szénkéneget. Ennél többet a minisztérium ezidén nem is tud adni a gazdáknak. De már gondoskodás történt, hogy tavasszal, amikor a szőlőmunkálatoknál ismét szükség lesz rá, megfelelő mennyiségű szénkéneget kapjanak a bortermelők. Adóügyi jegyzőválasztás. Bátorkeszin f. hó 11.-én ejtették meg az adóügyi jegyzőválasztást, amely alkalommal egyhangú lelkesedéssel Gémesi Aurél eddigi helyettes adóügyi jegyzőt választották meg az állásra. Kazaltűz a bényi határban. F. hó 4.-én fél 12 óra tájban a Schlesinger testvérek bényi uradalmában Szőke Mihály bényi lakos vigyázatlansága folytán kigyulladt egy 3564 kor. értékű szalmakazal és másnap délig teljesen leégett. Vízhiány miatt az oltás lehetetlen volt. Szőkét feljelentették a párkányi kir. járásbíróságon. Az erdélyi menekültek támogatása. Az Esztergomban levő erdélyi menekültek betéti könyvei a Pé nz- intézeti Központ megbizásábólkészség- gel nyújt 41/2°/«-os előleget az Esztergomi Takarékpénztár. Akik ily támogatásra szorulnak, forduljanak bi- zalommalazutóbbnevezett intézethez. Csolnokon tűz volt f. hó 11-én délután fél 2 óra tájban, amely alkalommal Putz Antal, Fluger és Ridling-féle házak tetőzete égett le. A kár jelentékeny. A tűz keletkezésének oka ismeretlen, A vizsgálatfolyik. Gyászhir. Az esztergomi fogolytábor tisztikar legszimpatikusabb tagja, Reich Ernő főhadnagy a kolozsvári takarék és bankváltó osztályvezető cégjegyzője, m. vasárnap szívszélhüdésben hirtelen meghalt. A megboldogult hült tetemét kedden helyezték ideiglenes nyugalomra ev. ref. szertartás szerint a belvárosi temetőben nagy katonai pompával. A tisztikara nevében Kolvencz főhadnagy magas szárnyalást! beszédben búcsúztatta el a jó bajtársat. A tábor tisztikara az ezredessel élén, a 26-os tisztikar és fogoly tisztek kisérték az örök humorú, de most már csendes főhadnagy koszorúkkal borított holttestét a sírig. A megboldogult mélyen sújtott fiatal özvegyét vigasztalja az Ég. Az űj III. oszt. kereseti adó kivetése. Az általános adókivetés óta keletkezett III. oszt. kereseti adó alá tartazó üzletágakra vonatkozó adókivetési tárgyalások szombaton kezdődtek meg a városház nagytermében és f. hó 20-ig tartanak. A megyei községiek 14-től 19.-éig, az esztergomiak 20.-án tárgyaltainak. Tűzeset Farnadon. Folyó hó elején Farnadon kigyulladt Balázs István (evangélikus) farnadi lakos általánosságban biztosított szalmakazla és ettől takarmánya, csűrje, kukoricája és több gazdasági eszköze elhamvadt. A tűz átterjedt a szomszédba is, hol Bongya Istvánné, szül. Fehér Erzsébet csűrje és jószágai is elhamvadtak összesen 1813 kor. értékben. A tűzeset valószínűleg gyermekek vigyázatlansága folytán származott, akik Balázs kigyulladt kazla alatt szoktak játszadozni; Kertészi állást keres november 1-ére. A kertészet minden ágában jártas és több évi jó bizonyítvánnyal rendelkezik. Címe : Sa- fárik Antal. Piszke Esztergom megye.
