Esztergom és Vidéke, 1915
1915-08-26 / 67.szám
Női kereskedelmi szaktanfolyam. A felvétel szeptember 5-ig tart, az előjegyzettek elsőbbségben részesülnek. A tanév szeptember 9én kezdődik s ugyanazon napon d* u. 3 órakor lesz a javitóvizsgálat. — Vidéki leányok a helybeli érseki nőnevelőihtézetben nyerhetnek elhelyezést évi 460 K.-ért. Iskolai beiratások. A városi elemi iskolákban a beiratások szeptember 4 és 5-én délelőtt 6 és 7-én d. u. eszközöltetnek. 8-án reggel 8 órakor Veni Sancte és 9-én már rendes tanitás. A Deák Ferenc, Kossuth Lajos utcai fiúiskolák valamint a leányiskolában délutánonként lesz tanitás, amig a gimnázium és a reáliskolával el lesznek foglalva. Az iskolaszék hétfőn tartott ülésén Riedl Jolánt bizta meg helyettesítéssel. - Az alkalom tolvajt szül. Egy uriháznál a házasszonya az ablakhoz közelálló asztalkára tett le egy ékszerdobozt, a mely onnét eltűnt. Természetesen panaszt tett a rendőrségen és szerencséjére a szemfüles detektívek fel is hajszolták az ékszerdobozt, valamint annak eltulajdonitóját is. Egy fiatal, de ugylátszik annál rafináltabb leány emelte el az ékszert és a tábor melletti szőlőben elásta, hanem a faggatásra azután bevallotta bűnét. Asszonyháboru. Bajoton sehogy sem tudott megférni Dinnyés Istvánné, Dinnyés Károlynéval, A perpatvar napirenden volt köztük mig végre azután összeverekedtek. És ugyan mi lehetett volna más á fegyver, mint a körmök ? Ádáz dühhel esett egymásnak a két asszony és amint Károlyné végig szánkáztatta Istvánné arcán élesrefent körmeit, az egyik ujja betévedt annak szajábau. Mire kitudta a fogak közül szabadítani az ujját, már csak bőrcafaton lógott. Persze most a bíróság tesz köztük igazat. Az egyik testisértésért perel, a másik pedig azért, mert mig foga között tartotta az oda betolakodó ujjat — nem lármázhatott, tehát személyes szabadság megsértés a jogcim. Kolera. Ez a veszélyes nyavala minden védekezés dacára is csak fel-felüti fejét. Mint hivatalosan jelentik Nyergesujfalun két esetben fordult elő, sőt az egyik halálos is volt és Süttőn egy eset fordult elő. Ismét rendelet. A miniszteri rendeletek egyike elrendeli a tűzifa készlet bejelentését. Bejelentendő a rendelet szerint mind az a tüzifakészlet, mely raktáron van még akkor is, ha az már elvolna adva, de még el nem szállíttatott. Nagy az elkeseredés. Egész hangosan adnak már az emberek kifejezést elkeseredésüknek amiért nem juthatnak liszthez. Egyesek/akik tehették lementek Budapestre néhány klg. lisztért, de ezt a szegény munkás ember persze nem teheti meg, pedig kenyér nélkül nem dolgozhatik. Mint halljuk a szövetkezeti boltban már van liszt és igy azok akik ott jegyeztek lisztet megvannak védve a kenyérhiánytól. Nem jó volna a szövetkezet vezetőségét megbízni a város élelmezési tisztséggel ? % Kicserélik a felmentett állami alkalmazottakat. A KülügyHadügy jelenti: A Polgári életben alkalmazásban levő legénységi egyéneket, akik a hadiszolgálatra nem találtattak teljesen alkalmasnak, de az ország belsejében katonai irodákban vagy másutt szolgálnak, ki fogják cserélni olyan állami alkalmazottakkal, kik eddig mint nélkülözhetetlenek fel voltak mentve. Ezt az intézkedést, mely a posta- és táviró tisztviselőkre nem terjed ki, már legközelebb foganatosítják. A. rokkant kérdés megoldása. Összes irányadó ipar és kereskedelmi egyesületeink és gazdasági testületeink közös fölterjesztést intéztek gróf Tisza István miniszterelnökhöz. Első sorban azt javasolták, hogy rokkant katonáinkról Ausztriával közösen, a kvóta szerint gondoskodjak az állam. Állami föladat lesz a gyógykezelés, a művégtagok kiutalása. A járadék nyújtása ne katonai rang szerint illése a rokkantat, hanem eddigi keresete alapján és a rokkantság foka arányában. A munkaközvetítés szintén az állam föladata. Első sorban a munkaadó körében kell propagandát indítani. A gazdasági érdekképviseletek karolják föl az önállóságukat elvesztett rokkantukat. A kis kereskedőket adó- és hitelügyi könnyítéssel apró üzletekben kellene elhelyezni. Az iparosokat jórészt háziipari tovább képesitéssei lehetne jobb sorsba emelni. Végül a kis gazdáknál az üzemfejlesztést, a kis bérletet, a munkásházak építését, telepítések és földbérlő szövetkezetek létesítésével kellene jutalmaznunk. Ujabb népfölkelői bemutatószemle. Jól mondja a nóta, hogy: „ . .. mindnyájunknak el kell menni", ha a haza veszedelemben van. Olyan harcban állunk, amilyen még nem volt soha, tehát rendkívüli segélyt is kell nyújtanunk önmagunknak. Meg is tesszük és szeptember 1-én és 2-án sor alá állanak az esztergomi 43—50 éves férfiak, hogy szolgálatot tegyenek a hazának, Uj hadi érdemkereszt. A király Polgári hadi érdemkereszt néven uj díszjelvényt alapított a háborúval kapcsolatban szerzett polgári érdemek jutalmazására. Segítik a dijnokokat. A magyarországi dijnokok országos egyesületének agitációja folytán az országos hadsegéiyző bizottság segítségben kívánja részesíteni a városi és megyei dijnokokat is. Ezen célból a napokban felhívja a vármegye alispánját és a városok polgármestereit, hogy a dijnokokról szóló kimutatást terjesszék be az országos bizottsághoz. Az első nótárius kisaszony. A háborúnak tulajdonithatják a feministák a női hivatásnak ezt a legújabb térhódítását. A biharmegyei tenkei járás egyik községében, Kisházán, a főszolgabíró a megüresedett segédjegyzői állást Szabó Margittal töltötte be. Szabó Margit kereskedelmi iskolát végzett és eddig nagyszerűen teljesítette kötelességét a jegyzői teendők végzésében. Az alispán már ki is utalta neki a megfelelő fizetést. Iparosok és kereskedők szabadságolása. Az osztrák közgazdasági érdekképviseletek legutóbbi ülésén az a rendkivül figyelemreméltó javaslat merült fel, hogy az önálló kereskedők és iparosok, épp ugy, mint a földbirtokosok, illetve mezőgazdasági üzemek tulajdonosai, bizonyos időre szabadságoltassanak halaszthatatlan ügyeik rendezése céljából. A szabadság csak olyanoknak adatnék meg, akik már hoszabb idő óta teljesítenek hadiszolgálatot és akiknél hivatalos szervek igazolnák, hogy a halaszthatatlan szükség esete kétségkívül fennforog. Irodatisztjelöltek és számvevőjelölték felvétele a cs. és kir. külügyminisztériumba. A cs. és kir. külügyminisztériumban 3—4 irodatisztjelölt és 3 szám vevőjelölt állást töltenek be. Azon rangban ifjabb hivatásos és nyugdíjas hadnagyokat, zászlósokat es hadapródokat, akik a harctéren való megsebesülésük, avagy a hadi fáradalmak okozta betegségük következtében további tényleges katonai szolgálatban nem maradhatnak, figyelembe veszik ezen állások betöltése alkalmával. A követelmények ezek: hajlandóság és kedv a polgári állami hivataloskodásra, teljesen jó látás és hallás, mindkét kar és kéz teljes használhatósága, továbbá az általános műveltségnek az irodai szolgálathoz megkívántatott mértéke, a német nyelv nek, magyar állampolgároknál ezen kivül a magyar nyelvnek is szóban és írásban való tökéletes tudás, végül a francia nyelvben külön vizsga kiállásával tanúsítandó megfelelő jártasság. Nők a katonai irodákban. A hadügyminisztérium rendeletet küldött a katonai hatósághoz, hogy a katonai irodákban alkalmazott segédszolgálatos tisztek és altisztek helyét a lehetőség szerint nőkkel töltsék be, megfelelő napidíjjal. Az állások betöltésénél katonatisztek és altisztek özvegyeit és árváit kell elsősorban figyelembe venni. Megszűnik a rizsspekuláció. A kormány, miután megállapította a bab, borsó, lencse maximális árait, legközelebb a rizs maximális árát állapítja meg. A spekuláció, amely a rizsáruk visszatartásával nagy sikerrel operált, rejtett áruit kénytelen lesz a piacra dobni. Emelik a tankönyv árát. A budapesti könyvkereskedők a napokban a körlevelet kaptak a tankönyvkiadóktól. Ebben felszólították őket, hogy küldjék vissza a náluk bizományban elhelyezett népiskolai tankönyveket. Ennek a kívánságnak az a magyarázata, hogy a könyvkiadók megállapodtak abban, hogy a nép iskolai könyvak árát fölemelik. És megdrágítják nemcsak azokat a könyveket, melyek most kerülnek ki a sajtó alól, hanem azokat is, melyek már régen ott hevernek a könyvárusoknál s melyekről nem állithatják, hogy a háború miatt drágább a papírjuk és a nyomásuk. Ugy halljuk, hogy a népiskolai tankönyveken kivül szeptemberig az összes más iskolák tankönyveinek árát felcsigázzák. Ha a drágaság most már életszükséglet lett, a könyvkiadók sem akarnak szembenuszni az árral. A tandijak szabályozása. A közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben az állami és államilag segélyezett felső- nép- és polgári iskolákban szedendő dijakat szabályozta.. Eddig ugyanis minden iskola más-más cimen különféle öszszegü dijakat szedett az iskola nővendékeitől a beiratás alkalmával. A miniszter rendeletével a fölvételi dijaknak a tanítói és ifjúsági könyvtárakra való fölhasználását és irószerátalány cimén az igazgató részére 20 koronának, minden tanitó részére 10 koronának a kiutalását megszüntetet. A növendékektől szedendő dijakat a következőkben állapította meg : Tandíj az eddigi összeg. Fölvételi dij 3 korona. Értesítő dij 1 korona. Ifjúsági és könyvtári dij 1 korona. Kirándulási dij 1 korona. A rendelet szigorú betartásáért a miniszter az iskolák igazgatóit teszi felelőssé. A háború izgalma, mint igazolási ok. A budapesti kir ítélőtábla P. II. 2507/1915. szám alatt érdekes határozatot hozott. Egy ügyvéd elfeledte egyik perében az elleniratot beadni s ezért felét elmarasztalták. Erre igazolási kérelmet adott be s azzal a megokolással kérte, hogy az ítéletet helyezzék hatályon kivül, mert elleniratát a háború legizgalmasabb eseményei közben kellett volna beadnia s annyira az idegei hatása alatt állott, hogy erről a kötelességéről megfeledkezett. A törvényszék elutasította kérelmét, de a tábla helyt adott ennek s kimondotta hogy érthető és menthető, ha valaki annyira a háború izgalmainak hatása alá kerül, hogy egy határidőről megfeledkezik. A mulasztást véletlennek mondta ki s az Ítéletet hatályon kivül helyezte. Ipari üzemek gabonaszerzése. A kormány e héten rendeletet adott ki a gabonával foglalkozó ipari üzemek részére. Ebben a rendeletben az illető üzemekre vonatkozóan egyenként megszabja, hogy mennyi gabonát vásárolhatnak be a maguk számára. Mi a rendeletből csupán azt a részt közöljük, amely ^ nálunk létező üzemeinkre szól. Eszerint: sütők, pékek, cukrászok, szállodák, vendéglők ipartelepek törvényhatóságának területén annyi gabonát vásárolhatnak, amennyi az 1913-14. gazdasági évben felhasznált lisztszükségletük előállítására szükséges volt, vagy amennyi az üzem viszonyainak megfelel. Ipari vállalatok szintén közvetlenül szerezhetnek be gabonát és lisztet. A hadifoglyok tovább is megmaradnak a gazdaságokban. Sokan azt hitték, hogy a hadvezetőség csak az aratási, cséplési, szóval, a gabona betakarításának munkájára hagyja meg a gazdaságokba a hadifoglyokat. Most arról értesültünk, hogy a hadifoglyok mindaddig meghagyatnak a mezőgazdaságokban, ameddig csak a munkaerő hiányának pótlására igényelik őket. Nemcsak külső gazdasági munkát végeztetnek velük, hanem belső gazdasági s háztartási munkát is. Sok gazdaságban már beállították őket a tehénistállókba is, ahol gondozzák az állatokat fejik a teheneket. Ehhez azonban nem értenek és több kárral jár a munkájuk, mint amennyi hasznot eredményez. Nem jól fejik a teheneket s ennek következtében a tehenek tejelőképessége hanyatlik. Vannak esetek, hogy nemcsak egy harmaddal, de felével kevesebb tejet ad az állat, szóval elromlik. Az oroszok sokkal szivesebben foglalkoznak lovakkal, mint a szarvasmarhákkal. A tehénnel még csak elbibelődnek, de az ökörrel egyáltalán nem vesződnek. A legtöbb gazdaságban még télre is megtartják a hadifoglyokat, amikor úgyszólván mindehxmunka szünetel. Majd csak találkozik valami tennivaló télen is, mert egy jól gondozott gazdaságban télen is akad munka. Zongora Bőzendorfer gyártmány, kitűnő jó karban jutányos áron eladó. Stein Testvéreknél Bátorkeszin.