Esztergom és Vidéke, 1915

1915-04-04 / 27.szám

nadrág, Vaniss Dezsőnétől 200 ciga­retta, kártyák és 1 nagy üveg szilva befőtt, Schmideg Sándor őrmestertől (a gimnáziumban) 12 liter bor, Jam­brik Anna tanítónőtől 20 citrom, 25 tojás, 2 kilo cukor, Skadra János esperes-plébánostól (Garamkövesd) 24 imakönyv, zsebkendő, ing, alsó­nadrág, citrom, 2 toll vánkos, seb­kötő fásli, törülköző, vánkoshuzatok és 9 liter tej, dr. Molnár Szulpic főgimnáziumi igazgatoiól 22 üveg finom óbor és 10 korona, Kaán Károlynétól 9 kalács, Ehrenfeld N. Katonától (a gimnáziumi kórház ré­szére) 50 drb. tojás, Etter Gyulától (szintén a gimnáziumi kórháznak) 5 kilo méz, Müntzberger nővérektől (ugyancsak a gimnáziumi kórház­nak) 12 doboz biztonsági tü, Schalk­haz Ferencnétől könyvek és Érde­kes Újság, Pleva Ferencnétől 16 üveg óbor, 9 kalács és 50 főtt tojás, Kertész Ödönnétői (Gyiva) 1 doboz sütemény, társasjátékok és 4 kor., Körmendy Mihálynétól 350 cigaretta 7 üveg befőtt, 15 narancs, képesla­pok és olvasókönyvek, özv. Hübschl Sándornétól 300 cigaretta, 6 üveg befótt, 3 kalács, 3 doboz orvosszer es 1 hallócső, Mattyasóvszky Leóné és Mattyasóvszky Ödöntől 3 üveg paradicsom, 2 üveg befőtt, 2 üveg bor, 1 kalács, 50 cigaretta, 16 na­rancs, 1 nagy doboz sütemény, Deutsch Károly és nejétől 10 kor., Bayer Ágostontól 20 kor., Einczin­gerné Adolf Juliskától 20 kor., Re­viczky Gáborné által, a sebesültek javára az oltáregylet által rendezett hangversenyek jövedelméből a fő­gimnáziumi, a főreáliskolai, a szent Anna-zárdabeli és a csapat-kórházak sebesültjei javára 400 korona, mely összegen a sebesültek részére haris­nyákat vásároltam és ki is osztot­tam. Megjegyzem, hogy legutóbbi számadásomban, ezen összegből 200 kor. már elszámoltatott. Fogadják a szives adakozók őszinte köszönete­met. Esztergom, 1915. április hó 3. Perényiné. Betörés. Kumainer Márton mély­úti pincéjét ismeretlen jómadarak feltörték és ott alapos garázdálkodást végeztek. A gazda ugyanis ott tar­totta zsír és szalonna készletét, amit a tettesek megtoldva az ott talált három sonkával — elloptak. A kár elég nagy, ha tekintjük a szalonna magas árát, a sonka értékes voltát és a zsír mennyiségét, mely 60 liter volt. A tolvajok a tetőn át jutottak be a pincébe. A párkányi „Vörös Kereszt" katonakórház számára f. Jh. l-ig a közetkező adományok érkeztek : Pénz­adomány: Bényi templom 20 K, N, N. Kernend, Simonyi Lajos és Drozdy Aladár 10—10 K. Egyéb adományok: Bátorkeszi közs. 23 zsák burgonyát, 40 dr. tojást, baranyavári Ullmann Adolf uradalma 15 1. és Kőhidgyar­mat közs. 15. 1. tejet, mely adomá­nyokért ez uton mond hálás köszö­szönetet a kórház vezetősége. Kéz alatt kínálta a minap egy budapesti munkásasszony a hajóál­lomáson Öt kilós nuiláslisztjét egy esztergom megyei úri asszonynak. Az eladó titokzatosan megsúgta, hogy az ura a Viktória-malomban dolgozik és így szerezte ezt a ritka­ságot kéz alatt. Az öt koronás nul­láslisztet az úrnő örömmel megvá­sárolta — kéz alatt. Másnap kalá­csot készül sütni belőle. A liszt azonban sehogysem akart megkelni. Ekkor azt hitte, hogy a sütőben csak jobban viselkedik. Mikor a sütő elvégezte hivatását, t a tepsiben gipsz­tészta feküdt. Ilyen tehát az a buda­pesti nullás liszt, melyet mainapság kéz alatf árulnak. A városok — a béna katonák­ért. A miniszterelnök intézkedésére az egészország minden nagyobb vá­rosában a jótékony egyesületek közreműködésével olyan műhelyt állítanak föi, ahol a béna katonák új foglalkozásukhoz megfelelően kiké­peztetnek. A sebesült katonák húsvéti ajándékára az Oitáregyesülethez a következő nemeslelkű adományok érkeztek : özv. Frey Ferencné 20 K, Leitgeb Jánosné, Nedeczky Míklósné, Bellovits Gyuláné 10—10 K, Vajda Árminné 5 K, N. N. 5 K, de. Polt Gusztávné 10 üveg bor, Jedlicska Rezső 10 üveg Balaton melléki bor, Magurányi Józsefné 12 csomag játék kártya, öv. Bedros Józsefné 100 drb. cigaretta, Varga Józsefné 5 liter vö­rös bor, 20 drb. tojás 100 cigaretta, özv. Reviczky Gáborné 10 üveg befőtt és 100 szivar. Pummerschein Lujza tanítónő egy csomag tépés. Vavricska Rezsőné 4 drb. fonott ka­lács és 100 drb. cigaretta. Hálás kö­szönettel nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. Külföldre szerződni tilos. A belügyminiszter leiratban arról érte­sítette a vármegyéket, hogy a hazai munkásoknak külföldre való elszer­zodését szigorúan megtiltja és felhívja erre a hatóságok figyelmét, hogy kö­vessenek el minden lehetőt, hogy a rendeletnek érvényt szerezzenek. Cukor inség. Nincs cukor, ez a hír kelt szárnyra az országban, pedig van cukor sokkal több, mint liszt, pedig liszt is van elég akár újévig. Cukor pedig azért nincs, mert a cukorkartel spekulál, hogyan le­hetne a cukor árát emelni. A cukor ugyanis kontinengentálva van, a havi kontinengens azonban előbb fogyott el, mint rendes körülmények közt, mert az emberek hus helyett most kávét és tésztást fogyasztanak, tehát több cukor fogy a rendesnél. A márciusi cukor kontingens elfo­gyott, de az áprilisi kontingenst nem akarták szabaddá tenni, pedig igy azonnal megszűnt volna a cukor­hiány. Az osztrák es magyar kor­mány a cukor kiviteli tilalom elren­delését helyezte kilátásba, ha ezen az állapoton nem segit a cukor kar­tell. Ez használt. Most lesz elég cu­kor. Az ára süvegcukor 87 kor., a kocka cukorért pedig 90"50 K 100 kilogrammonkint. Ez az ár még elég tűrhető. Rendelet a műveletlenül ha­gyott [haszonbérleti ingatlanok­ról. A miniszterelnök ma rendeletet bocsátott ki a haszonbérlőtől müve­lés nélkül hagyott mezőgazdasági in­gatlanok tárgyában. A rendelet ér­telmében, ha a bérlő valamely okból nem gondoskodik a haszonbérleti in­gatlan megműveléséről, a tulajdonos­nak jogában áll — a haszonbérleti viszonynak egyébként érintetlenül ha­gyásával — az ingatlant birtokába visszavenni, s ha szüksége van rá, használatba veheti a megműveléshez, a bérleményhez tartozó épületeket és gazdasági felszerelést. Az elérendő haszon a bérbeadóé és a bérlő csak a haszonbér elengedését, s a termé­nyek előállítása végett befektetett esetleges költségeinek megtérítését követelheti, azonban csak a nyert tiszta jövedelem erejéig. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy a Balkáni haderők császári és királyi főparancsnoksága megtiltotta a hadsereg ,körzet egész területére, tehát, Bosznia, Hercegovina és Dalmá­czia területére kiterjedőleg is, a rokon, illetve ismerős katonai személyek meglátogatását. Ha a katonai szemé­lyek hozzátartozói el is jutnak az említett országok határáig, onnan visszatérni lesznek kénytelenek. A jelzett célból tehát a rendőrhatóság a megjelölt országok területére szóló vasúti utazázi igazolványokat nem állít ki. Szabó Pista. Sokan megütköz­tek rajta, hogy a jómadár hazaké rült. Utána jártunk a dolognak és megtudtuk, hogy hadügyminiszteri engedéllyel szakíthatta meg bünte­tését harctérre való vonulása miatt. Itthon tartózkodása alatt a legkifo­gástalanabb viselkedésre lett utasítva. Leszerelés után azonban a reámért büntetést feltétlenül ki kell állania. Elragadták a lovak. Páva István esztergomi földmíves a Lőwin­ger-féle fakereskedésből csütörtökön fát szállított miközben lovai meg­bokrosodtak és mert nem bírta megfé­kezni, leugrott a kocsiról, de oly szerencsétlenül, hogy a kerekek alá került. Súlyos belső sérüléseket szen­vedve még aznap meghalt. Gazdák figyelmébe. Az oly gazdák, akiktől a katonai kincstár megvett, vagy átvett lovakat esetleg sebesülten visszakapták, kötelesek a rendőrségnél azt bejelenteni, ahol is utasítást kapnak az ápolásra vonat­kozólag. A hatóság 60 napig megfi­gyelteti az ily lovakat fertőző bajok miatt. Lóosztályozás. A ló avató bizott­ság e hó 14-én Borjúmezőn lóosztá­lyozást tart, ahova is büntetés terhe alatt köteles minden lótartó lovát elvezetni. Mikor köthetik meg a békét? Budapestről előkelő kézből kaptuk az alábbi sorokat: Oroszország már a harctérre küldte minden katonailag kiképzett emberét; odahaza csak a ki nem képzett tartalék van. Olyan sereg, mely semmifele katonai ki­képzésben nem részesült, nem vihető az ellenség ellen. Ha Oroszország­nak ez a ki nem képzett tartaléka oly nagyszámú is volna, hogy a szükséges belső szolgálatokon felül százezrek maradnának fenn külső szolgálatra, mégsem lehetne ezekből aktív csapatokat alakítani, mert hiányzik számukra a szükséges fegy­verzet, fölszerelés; főképpen pedig hiányzanak a tisztek. Százezrekre menő, csak, másod és harmadsor­ban alkalmas tréning nélkülL kikép­zetlen öreg ember; — vezetők nél­kül ! — ez Oroszországnak még ott­hon álló utolsó tartaléka. Nincs olyan hadvezér, aki ilyen tömeggel merné megterhelni reguláris hadse­regét. Ha Oroszország ezt. a tarta­lékját csak valamelyest ki akarja képezni, evvel körülbelül április 5 ére készülhet el és akkor ezek az em­berek április 15*én kerülhetnek a harctérre. Ez lenne az az időpont, amikor Oroszország utolsó fegyver­bíró embere is a frontba fog állani. Ebben az időben már megszűntek Orosz Lengyelországban az olvadá­sok és katonai operációkat megint teljes erejükben meg iehet kezdeni. Ekkorra várható a tulajdonképeni nagy, döntő ütközet; ennek a hábo­rúnak a legnagyobb ütközete. Ez lesz az utolsó ütközet, hogyha ránk kedvezően dől el, Oroszországnak ugyanis ebben az esetben nincs több tartalékja, melyet fegyverbe szólíthasson. Az eddigi tapasztalatok alapján a nagy, döntő csata tartal­mát négy hétre lehet tenni; április 15-től számított négy hét: — ez május közepe ! Ekkorra dőlne el az utolsó nagy csata. Ez azonban nem jelentené a háború befejezését. Ha ezt a nagy csatát végérvényesen megnyertük, az oroszok számára nem marad más, mint a fegyverszü­net. Ha ugyanerre az időre a nyu­gati harctéren is lezajlanék a döntő csata és ott is fegyverszünet állna elő, akkor a fegyverszünetből hosszú, hónapokig tartó tárgyalások után megszülethetnék a béke. A béke szerződések aláírása és az ezekben vállalt kötelezettségek teljesítése után kezdődnek meg a demobilizáció. Ezt az eszmemenetet követve, a tulaj­donképeni háború május—június végére érne véget. Katonáink azon­ban csak hónapokkal azután térhet­nének haza. A hatodik moratóriumi ren­delet. A hivatalos lap muitkori száma közli a hatodik moratóriumi rende­letet, amely szerint a magánjogi kö­telezettség teljesítésére januárban kia­dott ötödik moratóriumi rendelettel engedélyezett halasztás 1915. július hó 31-ig bezárólag meghosszabbita­tik. Uj rendelkezései között sorolja fel a rendelet a következőket: A ha­lasztás alá eső váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen és csek­ken alapuló tartozások törlesztése a következő 1.—10. pontok szabályai irányadók : E tartozások után a ha­lasztás ideje alatt — a negyedik és ötödik moratóriumi rendeletben meg­szabott részletfizetéseken felül — a következő részleteket kell fizetni: Az 1914. évi okt. hó 1. napja előtt le­járt vagy a látra szóló papírok után további K)%-ot, az 1915. május ha­vában. 1914. év okt. és nov. havá­ban lejárt papírok után további 10°/o­ot az* 1915. évi június havában. Az 1914. dec. és az 1915. jan. havában lejárt papírok után további lü%-ot az 1915. év július havában. Az 1915. év febr. és márc. havában le­járt papírok után 10% ot az 1915. év május havában. Az 1915. év apr. és május havában lejáró papí­rok után 10°/o ot az 1915. évi jul. havában. A 10%-os részleteket minden esetben a tartozás eredeti összege után kell számítani. A rész­leteket az illető hónapnak azon a napján kell megfizetni, amely szá­mánál fogva a lejárat napjának meg­felel, és ha ez a nap a hónapban hiányzik, a hónap utolsó napján. Az „Esztergom és Vidéke" kézbesítése körül gyakran hangza­nak fel panaszok. Kiadóhivatalunk csak az esetben tudja ezeket orvo­solni, ha akár telefonon, akár leve­lező lapon azt minden egyes esetben bejelentik t. előfizetőink, amire tisz­telettel felkérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom