Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 38. szám

1914. május 10. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 Felülfizetések. A szentbenedek rendi főgimnázium ifjúságától 1914. év május 3-án rendezett, jótékony célt szolgáló előadás alkalmával felül­fizetni kegyesek voltak: dr. Csernoch János hercegprímás 10 K-t; Meszleny Pál 20 K-t; dr. Fehér Gyula, dr. Kiinda Teofií; Schiffer Ferenc 10—10 K-t; Brühl József 8 K-t; dr. Horváth Ferenc, B. Szabó Mihály 5—5 K-t; özv. Zubcsek Mihályné, dr. Rudolf Béla, Zemplényi Gyula 4—4 K-t; Gloger Antónia, Klomann Nándorné, Philipp Konrád 3—3 K-t: dr. Erődi Tihamér, Leitgeb János, dr. Roszival István 2 — 2 K-t; Matus Gyuláné, Nád- ler István, Szmatlik Antal, Ni N. 1 — 1 K-t. Fogadják e nemesszivű adako­zók ez utón is az intézet őszinte kö­szönetét és háláját. A ferenciek templomában a restaurálás előmunkálatai az elmúlt héten annyira előrehaladtak, hogy a kettős állvány már készen áll, A hét folyamán a falak lekotrása és lemo­sása következik A felülvizsgálat alkal­mával az is kitűnt, hogy a templom ablakainak farámái annyira korhad­tak, hogy azoknak kicserélése is szük­ségessé vált. A zárdafőnökség tehát uj és pedig festett üveg-ablakokat szándékozik beszerezni, hogy a temp­lom fűthetése még inkább legyen biz­tosítva. E célból Palka József buda­pesti üvegfestőt bízta meg, ki úgy ízléses munkája, mint aránylag olcsó árai folytán szakmájában előnyösen ismert iparos az országban. Itt emlit- jük meg, hogy kegyes adományaikkal már többen segítették a zárdafőnök­séget nemes törekvésében. Midőn a kegyes adományokért e helyen hálás köszönetét nyilvánítja, egyúttal kéri a nemesszivű közönség további támo­gatását. Alapszabály jóváhagyás. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Tör­ténelmi Társulat“ uj alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. Nyári táncmulatság. A Pár­kányi Róm. Kath. Legényegyesület ma este 7 órakor házépítési költsé­geinek fedezésére a Geyer-féle ven­déglő összes termeiben, tréfás játé­kokkal és leányvásárral egybekötött nyári táncmulatságot rendez. Belépő­díj: személyjegy 1'20 K. Családjegy 2-50 K. Halálozás. Viola Adolf eszter­gomi magánzót szombat reggelre halva találták Bottyán János-ucca 4. sz. alatti lakásán. A magános és visz- szahuzódó életű emberhez reggel be­állított a tejesasszonya és legnagyobb csodálkozására Viola az ajtót nem nyitotta ki előtte, többszöri zörgetés dacára. Benézett az ablakon és ekkor látta, hogy Viola az ágy szélén ül, kissé megdülve. Rosszat sejtett és azonnal jelentette az esetet a ház­mesternek, ki viszont a rendőrséget értesítette a dologról. Csakhamar meg­jelent a helyszínén Csányi József rendőrfogalmazó dr. Áldori Mór ható­sági orvossal és konstatálták, hogy a halálozás szivszélhüdés következ­tében állott be még az éj folyamán, midőn Viola éppen valami gyomor­rontás miatt ágyáról felült. Kedvenc macskája, mig csak az orvos meg nem kezdette a vizsgálatot, folyton a halott mellett ült és dorombolt. Az elhunyt hagyatékában sok antik órát és egyéb régi műtárgyat találtak, me­lyeknek szenvedélyes gyűjtője volt. Cserebogárirtás. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az 1914. évi május hó 6-án 1980 ein. szám alatt kelt rendeletével megen­gedte, «hogy az elemi iskolák V. és VI. osztályának valamint az ismétlő isko­lák tanulói a cserebogár irtásnál fel- használhatók. A munkásbiztositási törvény revíziója és az ipartestületek. Mióta a kereskedelemügyi miniszter a munkásbiztositási törvény revízió­ját megígérte, az ország ipartestüle- tei egymásután foglalkoznak a revízió kérdésével s fejtik ki véleményeiket a megoldásra vonatkozólag. A sátor­aljaújhelyi és a nagybecskereki ipar­testületek az Országos Szövetséghez intéztek felterjesztést, kifejtve abban azt az óhajt, hogy az uj törvény vá­lassza szét a betegsegélyzést és a balesetbiztosítást. A betegsegélyezést adja vissza az ipartestületek munka­körébe. Bár a kezelés e módon va­lami csekéllyel drágább lesz, de vi­szont a segélyezettek tisztességesebb szolgáltatáshoz jutnak és nincsenek zaklatásoknak kitéve. A Magyar Általános Kőszén- bánya Részvénytársulat most tar­totta XXII. évi közgyűlését, melyen egyhangúan tudomásul vették az ig. jelentést és jóváhagyták az évi zárószá­madást, mely szerint az Értékcsökke­nési tartalék-számlának 2,500.000 K- val, az Ipari üzemek külön értékcsök­kenési tartalékának 1,000.000 K-val való gyarapítása után fönnmaradó 5,671.112 K 13 f tiszta nyereségből 800.000 K az Általános tartalékalapra, 40.000 K külön adományul a tiszt­viselők nyugdíjalapjára, 120.000 K a bányatárspénztárak részére, 135,000 K a munkásjóléti tartalékalapnak 1 millió koronára való kiegészítésére, 569,955 K 69 f az igazgatóság és a tisztviselők alapszabályszerű "jutalé­kára s 3,360.000 K a részvénytőke 21 százalékos osztalékára fordittassék, mig a fönnmaradó 596.156 K 44 f további leírásokra használtassák föl, végül a múlt évről áthozott 897.687 K 86 f változatlanul uj számlára ve­zettessék át. A közgyűlés ezután egy­hangúan megadta a fölmentést az igazgatóságnak és a felügyelő-bizott­ságnak és elhatározta, hogy az osz- talek-szelvényt a szokásos helyeken május 1-től kezdődően 42 koronával fogják beváltani. Üzleti tevékenységé­ről is számot adva, jelentette az igaz­gatóság, hogy a vállalat ismét az eddigi progresszióval haladt a fejlő­dés utján. A múlt évi szénszállítás a Borsodi Szénbányák Részvénytársa­sága szállításával együtt 25,911.889 métermázsa volt, mintegy 2.1 millió métermázsával több az előző évinél. Tüzek. Bátorkeszin f. hó 4-én este Gabán Istvánnak háza és istál­lója 1930 korona értékben leégett. A kár nagy része biztosítás révén meg­térül. A tűz oka ismeretlen. — Muzs- lán f. hó 6 án d. e. 10 óra tájban gyulladt ki Cifra Mór és Szilva Ist­ván közös háza, melyről a pusztító elem hamarosan átterjedt Zalaba János és Imre, Balogh István és András, azonkívül Bajza János há­zaira is. A rnuzslai tűzoltóságnak te­lefonhívásra segítségére siettek az esztergomi, párkányi és az ebedi tűzoltók is és közös erővel igyekez­tek a tűz meggátlására. A tűzoltók­nak végül az eső is segítségére jött és késő délutánra véget vetett a nagy veszedelemnek, melynek oka eddig még ismeretlen. Megvan a méhesgyujtogató. Annakidején megírtuk, hogy az esz­tergomi Szent Anna zárda tulajdo­nát képező mintaszerű nagy méhest egyelőre ismeretlen tettes múlt hó 19-én felgyújtotta s hogy a kár mintegy 4000 koronát tesz ki. A tett elkövetésével Labranovics Ger­gely háziszolgát gyanúsították, kit kevéssel azelőtt rajtacsiptek azon, hogy a zárdának a méhes mellett levő pincéjét feltörte s ott leitta ma­gát. A zárda főnöksége ezen eset után nyomban elbocsájtották őt a szol­gálatból, de feljelentést nem tett ellene. Labranovics ezt avval hálálta meg, hogy felgyújtotta a méhest. Többen látták őt a tüzet megelőző­leg azon a tájékon, a tűz kitörése után pedig nyoma veszett. A ren­dőrség köröztette. Labranovics erről nem tudva, a ,fejérmegyei Velencé­ben tartózkodott, honnét a hét ele- jen, azt vélve, hogy gaztettét már el is felejtették, visszajött Eszter­gomba a zárdában maradt ruháiért. Az intézeti elöljáróság a szolga ot- tartózkodásáról azonnal értesítette a rendőrséget, mely a gyujtogatót le­tartóztatta és átadta a kir. ügyész­ségnek. Az adókivető bizottság meg­alakítása. A folyó évi adókivető­bizottság elnökéül Burián János ügy­véd, tagjaiul Schrank Béla, Heisch- mann Ferenc, Grósz Ferenc, pótta­gokul Magyary László, Jedlicska Rezső, Nagy István (Párkány) és Lédergerber Pál (Nyergesujfalu) ne­veztettek ki. A bizottság f. hó 28.-án kezdi meg működését Esztergomban. Göre Gábor biró ur a lepedőn. Ez aztán az igazi magyar mozikép. Göre Gábor biró ur Durbints sógor és Kátsa cigány pesti kalandozásai. Az első eresztés. Gárdonyinak bohó- zatos és könnyekig kacagtató művét csütörtökön, május 14-én, május 16. és 17.-én pedig a jelen idő remek­szép detektív-drámáját, a titokzatos kastélyt fogja a „Fürdő“-mozgókép színház bemutatni. Tűz Kesztölcön. F. hó 1-én délben Kesztölcön kigyulladt özv. Szlovák Józsefnénak egy kazal rozsa és buzaszalmája 200 kor., Grnars Mátyásnak két kocsira való rozs­szalmája 30 kor. és özv. Slovák Fe- rencnének egy kazal rozsszalmája 180 kor. értékben. A tüzet Kara Viktor ottani lakosnak 6 éves Sztáza és 2 éves Erzsi nevű leányai okoz­ták kik a kazlak tövében gyufával játszottak. A gondatlanság ez eset­ben nem a szülőket terheli, mivel ezek igazolták, hogy a gyufát foly­ton elzárva tartják a gyermekek elöl. Úgylátszik, a gyermekek az uccán talált gyújtóval okozták a kárt. A legnagyobb kárt szenvedett Szlovák Józsefné kára biztosítás révén meg­térül. Belefult a szappanos vízbe. F. hó 7-én este 7 óra tájban Quintz Ferenc csolnoki lakos átment a vele egy udvarban lakó sógorához, Kiin­ger Józsefhez pipagyujtásra, hol mint ilyenkor szokás, néhány percig elbeszélgetett. Ugyanezen idő alatt felesége a padláson ruhákat terege­tett, mivel aznap éppen nagymosás volt a háznál. Eközben Quintznek 18 hónapos Ferenc nevű fiacskája a konyhábán tartózkodott. Az asz- szony rövid idő múlva lejött a pad­lásról és amint a konyhába lépett, észrevette, hogy a kis gyermek a mosáshoz használt és szappanos vi­zet tartalmazó fazékba fejjel lefelé belebukott. Azonnal kihúzta őt és a sikoltására visszajött férjével együtt élesztgetni kezdte, de minden hiába­való volt, mert a gyermek megful­ladt. A fazékban mintegy 6 liter viz volt s igy igazán rejtélyes, miként fúlhatott bele a nehéz kis gyermek. Az atya azonnal jelentette az esetet az elöljáróságon. A vizsgálat meg­indult, Újabb ajándékok a múzeum­nak. Folyó év ápril. 16-tól 30-ig a következő ajándéktárgyak érkeztek be: Dr. Áldori Mór tanácsorvostól: egy darab komáromi szükségbankó (1849. jul. 18.), Albrecht Ferencz fényképésztől: Dr. Csernoch János hercegprímás nagy fénynyomatú képe ; Adolf Ede földbirtokostól (Táth) Corpus juris 1—II. k., Ü- és Ujbib- lia képekkel, I—II. köt. 1705., Klein Ede földbirtokostól (Piszke) egy 300 éves lakat; Szekeres Gábortól: XIII. Leo pápa, gróf Forgách Ágoston és draskóczi Farkas Károly címerei, Mach Mariskától: néh. Kaán János­tól 1860-ban festett női arckép és régi papírpénzek, Barthelt Marcellin főnöknőtől: egy alabastrom kegyké- pecske, Holop Istvántól: egy öreg imakönyv és .metszőolló, Czibor Ist­vántól: őstulok-fogak (lelet), ifj. Se- bák Istvántól: egy régi bronz butor- disz, Zsilka Bélától : megkövesedett fadarab. — Régi pénzeket adták : Viola Ferenc, Mórász Béla, Petrovics József, Kemény Béla, Kubovics Já­nos, Szabados János, Nyáry Imre, Basics Béla, Morvay Ferenc, Fehér István és Tóth József. A történelmi muzeum ma ren­dezés miatt zárva van. Vizsgálatok a választójog elnyerhetése céljából. Azon Esz­tergomban lakó magyar állampolgá­rok, akik a 24. életévüket betöltöt­ték és a választói jogosultságra igényt tarthatnak, írni és olvasni tudnak, de ezt megfelelő iskolai bi­zonyítvánnyal tanúsítani nem képe­sek, írni és olvasni tudásuk megvizs­gálása végett f. hó 18-ig a polgár- mesteri hivatalban jelentkezzenek. A vizsgálatok az arra hivatott bizottság előtt f. hó 18., 19., és 20 napjain d. e. 8 órától 12-ig és délután 2 órától 6 óráig fognak tartatni a vá­rosház közgyűlési termében. A pár­kányi főszolgabiróság területén ugyanezen célból a vizsgálatok f. hó 15. és 16-án lesznek a főszolgabiró­ság hivatalos helyiségében. Hat rendbeli bűncselekmény elkövetése miatt indított nyomozást a komáromi kir. ügyészség a hír­hedt Szabó Pista ellen, kit mint múlt számunkban megírtuk, már elszállí­tottak Komáromba, a vizsgálati fog­ságba. Búcsúzóul mégegyszer beverte Csányi rendőrfogalmazó ablakait és kikapálta Csenke Anna piaci eláru- sitónő kertjéből a salátát. Az ügyész­ség most bekérte a rendőrségtől Szabó Pista eddigi összes kihágásai­ról szóló iratokat és a nyomozás fo­ganatosításával Peterdy Kálmán rend­őrkapitányt bízta meg. Kirándulók városunkban. Má­jus hónap elkövetkeztével egyre másra jelennek meg városunk uc- cáin a kiránduló csoportok. Csütör­tökön a budapesti központi szemi­nárium 150 növendéke rándult ki városunkba a nevezetességek meg­szemlélésére az elöljáróság vezetésé­vel. A kiránduló theologusok a her­cegprímásnál is tisztelegtek, délután pedig Kovácspatakra vonultak. — Pénteken a budapesti Erzsébet nő­nevelő intézet növendékei tették élénkké városunkat, kiket a helybeli Gyorsíró Egyesület hölgytagjai ka­lauzoltak. Goromba koldus. Dorogról je­lentik, Tóth Antal 64 éves nőtlen kesztölci lakos kedden Dorogon ház- ról-házra járt koldulni s ahol pénzt nem kapott, nyilván ittas állapotban, szidalmakkal és káromkodással illette a házbelieket. A csendőrség kérdőre vonta őt s mivel kolduláshoz nem volt hatósági engedélye sem, feljelen­tette őt a főszolgabiróságnál. Szabad-e festeni a kolbászt? A rendőrhatóságok több városban ítéltek el henteseket, akik festett kolbászokat, szafaládékat és virsli­ket hoztak íorgalomba. A hentesek azzal védekeztek, hogy ők azt jóhi­szeműen tették, mert a m. kir. anyag- vizsgáló intézet hivatalos bizonyít­ványt állított ki, hogy a festék az

Next

/
Oldalképek
Tartalom