Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 21. szám

4 ÉSZT ilGOM és VIDÉKE. 1914. március 12. nem többször előforduló farsangi pótlék, vagy járulék, hol az egyik, hol a másik kompánia iniciativája révén. A toronyablakbó! kipottyant ci­gány módjára, aki mindazonáltal lent a homokbuckára esve, talpra ugrott s a vele ingerkedő pallérra vissza­kiáltott, hogy: „ezt csináld utánam hékás !“ — Én is azt mondom : Hej fiatalság ! fanyar fiatalság ! Mulass, mikor annak ideje van; de igazán és egész szívvel, miként valaha mi, öregek mulattunk ! á turisták közgyűlése. A „Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya“ vasárnap délu­tán 5 órakor tartotta III. rendes évi közgyűlését a „Magyar Király“ szál­loda nagytermében a tagok élénk részvételével. A közgyűlést Farkas Elek elnök nyitotta meg szép és tartalmas be­széddel, melyben a turisztika jelen­tősegét célját hangoztatta, majd az egyesület egyik szép eszméjének a vaskapui kilátós menház megépíté­sének jelenlegi állapotát vázolta, mely szerint eddig 92 drb. kötvényt jegyeztek 1840 korona értékben. Az osztálynak adományokból és a mu­latságok jövedelméből befolyt 1571 korona 68 fillér, a kilátóra tehát összesen egy begy ült 3411 kor. 68 fillér. Sajnálkozását fejezte ki, hogy a kilátó alapjára a törlesztéses köi- csönjegyzések nem folynak elegendő és kívánatos számmal, pedig a szép tervet még az idén szeretnék megva­lósítani. A tetszéssel fogadott beszéd után Fényes Henrik, az egyesület ügy­buzgó titkára adta elő a lefolyt év­ről szóló jelentését, mely szerint az egyesületnek 220 tagja van és pedig 6 tiszteletbeli, 4 alapitó, 167 hely­beli, és 53 vidéki tagja. Az egye­sület tagjai a környékre tett egy és félnapos kirándulásokon kívül három nagyobb túrán is vettek részt, me­lyek közül különösen a bécsi út és az osztrák rokonegyesületek szívé­lyes vendégszeretete lesz sokáig fe­lejthetetlen az osztály tagjai előtt. Philipp Konrád a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő nagy tetszés mellett, mely a buzgó és a takarékosság kiváló erényét mindig szem előtt tartó, lelkes pénz­tárosnak, özv. Herczegh G. Lajos- nénak is sok elismerést jelentett. Az osztály vagyona 1508 kor. 30 fillér. A múlt évi bevétel volt 1314 korona 61 fillér, a kiadás pedig 1305 korona 73 fillér. Ezután a választásokat ejtet­ték meg Brutsy János korelnöklete mellett, melynek eredménye a követ­kező lett: Elnök : Farkas Elek. Ügy­vivő alelnök : Brilli Gyula. Titkár : Fényes Henrik. Pénztáros: özv. Fier­ce gh G. Lajosné. Ellenőr: Oltósy Rezső. Háznagy: Laiszky Kázmér. Könyvtáros : Bárdos Sándor. Ügyész: Dr. Zwillinger Ferencz. Választmányi tagok lettek : Brutsy János, ifj. Buch­ner Antal, Dvihally Géza, Einczinger Ferenc, Eitner Elemér Ákos, Gaál László, Heischmann Ferenc, Iványi Lajos, Kerschbaummayer Károly, Kott- ler László, Mátéffy Viktor, Meng Géza, Nagy Pál, Parcsami Henrik, Philipp Konrád, Sinka Ferenc Pál, Táky Gyula, Vitái István. Póttagok: Kerschbaummayer Viktor, Székely Henrik, Skrivanek Gyula. A választás megtörténte után a korelnök köszönetét mondott az uj tisztikarnak az elmúlt évben való buzgó működésért, különösen pedig az elnöknek a tisztség újból való elfogadásáért. Varsányi Ignác Brutsy János korelnökre, az egyesület egyik leg- agilisabb tagjára, de küiönösen mint a Turista Dalárda áldozatkész elnö­kére mondott felköszöntőt az osztály neveben. A dalárda méltó büszke­sége az osztálynak s tagjainak a próbákon való pontos, kitartó meg­jelenése nagyrészben Brutsy farad­hatatlan agitáciojának eredménye, melyet kell, hogy elismerés jutalmaz­zon. A sikerült beszéd után a jövő évi költségvetést állapította meg a közgyűlés. Majd Brutsy János indítvá­nyára kimondották, hogy a kilátós menház törlesztéses kölcsöneit 1915- től kezdve kezdi meg visszafizetni az egyesület. Farkas elnök indítványát is, mely annak közgyűlési kimondását kérte, hogy a kilátó építése még a folyó ev tavaszán kezdődjék meg, szintén nagy lelkesedéssel tette magáévá a közgyűlés. Közgyűlés alkalmából táviratban üdvözölték az egyesületet: Thirring Gusztáv dr., az Orsz. Magyar Tu­rista Egyesület elnöke, Kauzál István, „Orsz. Magyar Turista Egyesület" a Turisták Dalköre, a „Szögesek“ csoportja és a Pénteki asztaltársaság. A közgyűlést este 8 órakor kez­dődött társasvacsora követte, melyen szintén számos felköszöntő hangzott el. A jelenlevők mintegy éjfelig ma radtak együtt zavartalan jókedvben. HÍREK. Március 15-ének megünneplése. Délelőtt a város kegyúri temp­lomában 9 órakor ünnepi istentisz­telet tartatik. A város tisztikara és a képvi­selőtestület tagjai a városház nagy­termében Vi 9 órakor gyülekeznek, s innen a város zászlajának elővi- tele mellett vonulnak a szentegy­házba. Délután a honvédtemetőben nyugvó szabadsághőseink sírhelyét hazafias ünnepség keretében koszo- rúzza meg a polgárság. Evégből dél­után 2 órakor a Széchenyi-téren lesz a gyülekezés. A tanintézetek ifjúsága saját zászlaik alatt, a polgárság pedig a város zászlajának elővitele meilett pontban fél három órakor indul az ünnepség színhelyére, hol az ünne­pély a következő sorrend szerint tartatik meg: 1. Himnusz. 2. Alkalmi beszéd. Mondja: Ma­gos Lajos főgimn. VIII. oszt. tanuló. 3. Március jövel! . . . Ábrányi Emiltől. Szavalja: Gábriel István IV. éves tanítójelölt. 4. Nemzeti színek. Kárrász K-tól. Énekli a tanitókepző-intézet ifjúsági énekkara. 5. A hazaszeretetről. Szabolcska Mihálytól. Szavalja : Kövesi István fő­reáliskolai VII. o. t. 6. Ünnepi beszéd. Mondja : dr. Réthei Prikkel Marián főgimn. bencés­tanár. 7. „Nyugosznak ők a kösfiak...“ Férfi négyes Táky Gyulától. Énekli az „Esztergomi Turista Dalárda“. 8. Ima. Mondja: Perger Lajos esztergom-szentgyörgymezői esperes­plébános. 9. Szózat. A polgármester felkérte a háztu­lajdonosokat, hogy az ünnep napján házaikat lobogózzák fel. Kedvezőtlen időjárás (eső, sár) esetén az ünnepség a Széchenyi-té­ren, esetleg a városház tanácstermé­ben fog lefolyni. Este fél 8 órakor az „Esztergomi Polgári Egyesület“ az agg honvédek megvendégelésével diszlakomát ren­dez a „Magyar Király“ nagytermé­ben, melyen az ünnepi felköszöntőt a Kossuth-serleggel kezében Rolkó Béla főszékesegyházi karkáplán, az „Esztergom“ szerkesztője tartja. 1848. márc. 15-ike dicső emléké­nek kegyeletes felújítása és méltó megünneplése a nemzet szent ha­gyományai közé tartozik és lelkes felbuzdulással vesz benne részt min­den hazafi. E dicső emléknap idei évfordu­lója alkalmából is felkérte a város tanácsa Észtergom szab. kir. város hazafias közönségét, képviselőtestü­letét, tisztikarát egyesületeit, testü­letéit és minden egyes polgárát, hogy az 1914. évi március hó 15-én, va­sárnap tartandó hazafias ünnepsége­ken a régi, hagyományos lelkesedés­sel vegyenek részt. A vasárnapi ünnepségek külön­ben a következő programra szerint folynak le : Királyi kitüntetés. A magyar kereskedő világ egyik kiváló tagját, Mauthner Ödön magnagykereskedőt és törvényes utódait Őfelsége, a ma­gyar királyi földművelési miniszter ur előterjesztésére díjmentesen a magyar nemességgel, Jánoshegyi előnévvel tüntette ki. Ezen kitüntetés általános rokonérzéssel találkozik, mert Mauth­ner Ödönnek a hazai magtermelés, magkereskedelem és kertészet terén elért sikereit jutalmazza. Megbízható­ságáról ismert cégének, amely az idén ünnepli 40 éves évfordulóját, sikerült a külföldön is kivételes eredményeket elérni. Nagy segítsége van az öreg, de még mindig fiatal Mauthner-nek két fiában, Mauthner Alfréd és Mauth­ner Pál-ban, akik szintén páratlan szorgalommal és nagy szaktudással viszik tovább előre e világhírű céget, előnyére és díszére a magyar keres­kedelemnek. Gyermekvédelmi hangverseny. Budapestről jelentik: A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve javára igen sikerült hangver­seny volt vasárnap délután fél 6 órakor a Budai Katholikus Kör dísz­termében, melyet nagy és előkelő közönség töltött meg. Különösen nagy számban jelentek meg a fővá­rosi lelkészkedő papság tagjai. A hangversenynek igen gazdag és igen változatos műsora volt. Lehetetlen meg nem emlékezni néhány pöttöm­nyi szereplőről, akik egészen maguk­kal ragadták a közönséget és akik között egy tiz éven alóli zeneszer­zőnő is volt. Az ünnepély komoly részét Molnár László nyitotta meg, aki bejelentette, hogy dr. Rajner La­jos f. püspök, ált. erseki helynök be­tegsége miatt nem jelenhetett meg. Helyette Keményfy K. Dániel szent­széki tanácsos, esztergom vízivárosi plébános ismertette a kath gyermekvé­delem célját és eszközeit. Különös me­legséggel mutatott rá a nők seregére a gyermekvédelem terén. Az előadó­nak Jakab Emmike, egy bájos kis leányka mondott köszönetét az élve­zetes előadásért. Egy asztaltársaság családias ünnepe. A fesztelen kedélyesség oly ritka virág már Esztergomban, ebben a pótadókkal sújtott, szomorú város­kában, hogy valósággal örülni kell mindegyikünknek, ha találunk egy ilyen virágra, melyet emlékezésül a boldogabb időkre, a rideg betűk közé préselhetünk. A szüntelen terhek, adóhátralékok, intők, számlák, rossz hírek eme világában bizony kevesen tudják városunkban, hogy a „Ma­gyar Király“ vendéglő egyik ba­rátságos aranytapétás szobájában időről-időre egy bohémlelkű embe­rekből összeválogatott kacagó társa­ság jön össze, mely a „Tükörtojás Asztaltársaság“ nevet viseli. Elnöke, ki is lehetne más? — Borús Adolf, az ősz főszékesegyházi karénekes, ki kedélyét tekintve, nevének épen az ellenkezője. Nos hát ez az asztal- társaság kedden nagy ünnepre vir­radt. A hangosszavú, napsugaras ke­délyű, szüntelen mosolygó Borús bácsi ünnepelte 62-ik születésnapját, nagyszámú tisztelőitől, barátaitól s egykori tanítványaitól körülvéve. A „Turista Dálárda“, mely ugyanazon épületben épen próbáját tartotta, megneszelvén a nagy eseményt, sze­renáddal tisztelte meg a dalnak és a régi esztergomi dalárdának eme osz­lopát, ki meghatottan ölelte keblére a gratuláló énekeseket. A ritka kedé- lyességű ünnepet örömmel jegyezzük fel annál is inkább, mert megcáfolja azon szomorú véleményünket, hogy Esztergomnan már száműzve van a tiszta öröm és jókedv s hogy már mosolyogni sem mernek ebben a veszekedő, mogorva tanácsú, pót­adós, felülfizetéses városban . . . Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete hol­nap, f. hó 13-án ismét közgyűlést tart, melyre a hidvám eltörlése, a múlt heti közgyűlésről elmaradt tár­gyak, a jövő hónapban megejtendő városi tisztujitás előkészítése és rész­ben a múlt közgyűlés főtárgyai vannak újólag napirendre tűzve. Reméljük, hogy e közgyűlés minden nagyobb zavar nélkül, teljes nyugalomban és a város javára fog lefolyni, hiszen zivatarra napsugár szokott következni. „A Központi kávéházban Döme Béla muzsikál . . .“ így lehetne megváltoztatni Dankó Pista szép nó­táját, mely egy fővárosi kávéházat a népszerűség piedesztáljára emelt. A Központi kávéház elegáns, díszes terme is estéről-estére megtelik elő­kelő közönséggel, mely előszere­

Next

/
Oldalképek
Tartalom