Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 82. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. október 19 A város maga ősrégi alapítás. Az egykorú emlékeknek hosszú és maig- lan sem kimeríthető gazdag tárházából : az anyaföld öléből kikerülő néma tanuknak légiója bizonyítja azt, hogy Esztergom már az ó-korban nemcsak lakott hely, hanem erődített vár, illetve város is volt, amely Salva nevet viselt. A római sas uralmának végső nyomai leleteink szerint Krisztus után 380 felé szűnnek meg, hogy ezután beírják e földdarab történelmébe nevüket a hunok, ezek után a góthok, majd az avarok, később pedig a szlávok. A római Salva mindezen népnek menedékül szolgál s fenáll tovább, egészen a honfoglalásig, amikor a világhírű castrumból eltűnnek a pogány áldozati oltárok és ezek helyébe fel- ■ épül az első magyar keresztény szentegyház ! Az akkori idők felfogása szerint Esztergom volt az országban az az egyedüli hely, amely úgy hadászati, mint védelmi szempontból királyi székhelynek és az első magyar király államalapító terveinek legjobban megfelelt, azonban nagyjelentőségű volt közgazdasági szempontokból is, mert az akkor még felfedezetlen levantei forgalom hiányában Esztergom volt kelet és nyugat érintkező pontja egyrészt az itt haladó világut, másrészt a Duna folyam, mint viziut révén. Ha tehát Esztergom mindezen előnyeinek következtében királyi szék- helylyé és országfővárossá vált, minden további kutforrás mellőzésével logikus alapon is következik, hogy mindama kiváltságoknak részese volt, amelyek egy királyi székhelyet és országfővárost boldogítani, naggyá és hatalmassá tenni hivatva voltak 1 Esztergom királyi székhely maradt az Árpádok korában is, aminek bizonyítékaiul történelmi tények szolgálnak. A tatárjárás Esztergomot sem kímélte meg. A síkon elterjedő hatalmas méretű város romhalmazzá vált és csak a vár menekült meg, hogy emlékeztesse a bujdosásból visszatérő IV. Béla királyt arra, hogy Esztergomnak fenn kell maradnia! IV. Béla szent István honalapító nyomdokain haladva Esztergomot nemcsak felkarolta, hanem újból benépesítette és kiváltságaiban is megerősítette úgy, hogy e város Nagy Lajos király idejében ismét a régi fényben ragyogott és e fény nemcsak nem homályosul, hanem gyarapodik Mátyás király alatt, kinek özvegye Esztergomot választja udvartartása székhelyéül, azután Esztergomot 1543-ban uralma alá veszi a török, melynek félholdja közel másfélszáz évig ragyog az ősi vár felett. A töröktől felszabadult és a másfélszázados elnyomatás, továbbá a Rákóczi-szabadságharc alatt mindenéből kifosztott Esztergom felett 1708- ban jelenik meg a jobb jövőt hirdető remény I. Józsefnek kiváltság levele alakjában. Ezen kiváltságlevél elismeri és tanúsítja, hogy Esztergomnak ősi, nagy privilégiumai voltak, s ezeket az okmány megerősíti és a városnak mindazon jogokat biztosítja, amelyekkel a királyi elődök azt megajándékozták. Esztergom 1710-ben újra alakult és lassan, de biztos léptekkel igyekezett a fejlődés útjára, amelyen azonban az 1876. évi XX. törvénycikk megalkotásakor megakadt. Az 1876. évi XX-ik törvénycikk a városi közönségnek az ősi múltra alapított büszkeségét igázta le és a városfentarió polgárságnak önbecs- érzésén ejtett hegedhetetlen sebet! Közel négy évtized óta sajog e seb anélkül, hogy az ősi jogállás visszaszerzésére nézve határozott lépés történt volna. A múlt század kilencvenes éveinek elején azonban azt látjuk, hogy a városi polgárság felébred kényszerű lethargiájából s kimondja a jelszót: Pótolni amit elmulasztottunk és előre törtetni a modern városok által felállított példák nyomán ! Azóta a haladás utján jár Esztergom és immár elért odáig, hogy felemelheti jogos kérelmét a törvény- hozáshoz az ősi jogállás visszaállítása érdekében ! E helyütt szükségesnek találjuk, hogy a város haladását adatokkal bizonyítsuk. Ezen adatok de szükségszerű felsorolásban a következők: Esztergom szabad királyi rendezett tanácsú város helyzete egynémely törvényhatósági városéhoz viszonyítva. Sorszám A város neve a polgári népesség száma a pótadó 0|o-a az intelligens e lem aránya Kiadások költség e 1 őirányzati összege 1 Selmeczbánya . 15.185 75 69.2 362.082 2 Komárom . . . 22.337 76 81.7 410.696 3 Baja ................... 2 1.032 77 63.3 433.573 4 Pancsova . . . 20.808 92 69.1 390.027 5 Marosvásárhely . 25.517 68 69.9 945.201 6 Esztergom*) 17.881 80 78.4 740.334 *) Az előirányzat az 1908. évi állapot szerint. (A pótadó 0 0 1908. előtti három évi átlag alapján.) Esztergom szab. kir. r. t. város összes népessége az 1910-ik évi nép- számlálás adatai szerint 17.881 lélek volt s jelen'eg a 18000-et meghaladja. Ha a táblázatbeli városok évi költségelőirányzatait tekintjük, úgy az összehasonlításból az tűnik ki, hogy Esztergom az ő rendezett tanácsú jellegével sokkal drágábban adminisztrál, mint azok, aminek minden kétséget kizáró oka egyedül az a jogállapot, amelyben az 1886: XXII. t.-c. rendelkezései szerint seny- ved. Volt idő mikor Esztergomról azt feltételezték, hogy fejlődésre képtelen. Erre számos ok volt. Így például Esztergomnak nem volt vasútja és a világvasut — a Budapest—mar- cheggi vonal, félórányira esett. Az is tény, hogy Esztergomnak felső Magyarországgal való szárazföldi összeköttetését állandó Dunahid nem biztosította. Mindezen bajok immár elmúltak. 1896-ban felépült az állami Dunahid; ezt megelőzőleg kiépült a Budapest —esztergomi és az Esztergom—fü- zitői vasút s ezek mellett a csavargőzös átkelési vállalat más irányt választva, a. Hontvármegyében levő Kovácspatak M. Á. V. állomás és Esztergom között közvetít állandó személyforgal mat. A Budapest—esztergomi helyi érdekű vasút vonalán Budapest és Esztergom között naponta tizennégy vonat bonyolítja le a személyforgalmat; az Esztergom—füzitői (komáromi irány) vonalon napjába?i számos személyvonat közlekedik. (Bef. köv ) *) Figyelmeztetjük a felirat szerzőjét, hogy ez az állítás nem felel meg a történeti igazságnak, tehát könnyen származhatik belőle szégyen a városra. Karácsonyi János már több mint negyedszázadja megdönthetetlenül kimutatta az úgynevezett Sil vester-bulla koholt voltát s vele az apostoli címnek jóval későbbi eredetét. Nagyon ajánlatos lesz ennélfogva a nyilvánvaló tévedést kikorrigálni. Szerk. A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János hercegprímás szombaton délben automobilján Budapestre utazott, hol a Ferenc József jubileumi templom építő bizottságának ülésén vett részt. A hercegprímás még aznap este vissza is érkezett városunkba. A tanítóképző ideiglenes igazgatója. Guzsvenitz Vilmos c kanonoknak, a tanítóképző igazgatójának váratlan elhunyta folytán dr. Csernoch János hercegprímás az esztergomi tanítóképző igazgatói teendőinek ideiglenes ellá'ásával Kiinda Károly tanítóképző intézeti tanárt bízta meg. A hercegprímás adománya. Dr. Csernoch János hercegprímás az „Esztergomi Sétahelyszépitő Egyesületinek 200 koronát adományozott. A „népek csatájának“ százados évfordulója volt szombaton, annak emléke, hogy az egyesült hatalmak nagy Napóleont a lipcsei hatalmas ütközetben tönkretették. Ezt az évfordulót Esztergomban is megünnepelte a katonaság. Pénteken este lampionos menettel zenés takarodót rendeztek, szombaton délelőtt pedig ünnepi istenitiszteleten vettek részt Napoleon legyőzőinek késő utódai. Halálozás. A győri kereskedelmi és iparkamara gyászjelentésben tudatja lapunkkal, hogy közszeretetben állott elnöke, csanaki Jerfy Antal, kir. tanácsos f. hó 14.-én este 8 órakor meghalt. Temetése f. hó 16. án volt Győrött nagy részvét mellett. Tiszti szemle. Az Esztergom — Hont- és Bars vármegyék területén állandó tartózkodással biró hadseregbeli tartalékos tisztek, zászlósok, hadapródok és hadapródjelölt őrmesterek az idei tiszti szemlére az esztergomi hadkiegészítő kerületi parancsnokságnál tartoznak megjelenni és pedig a tartalékos tisztek f. évi november 4-én, a tartalékos tisztjelöltek november 6.-án, d. e. 9 órakor. A tartalékos hadapródjelölt őrmesterek polgári ruhában, a többiek pedig téiidiszben, szolgálati jelvénynyel jelentkezzenek. Bemutatandó a politikai hatóság által hitelesített személyi-tudósiivány, a kinevezési okmány, illetve katona igazolványi könyv és az esetleg birtokában levő ajánlati lap. Dömösi mtívésztelep van most napirenden. Megyénk az a legfes- tőibb községe, az első Árpádházi királyok kedvelt tartózkodó helye, a remek visegrádi panorámával az ország egyik legszebb hegyvidékét egyesíti. A Dobogókő ma már a fővárosi közönség kedvelt kiránduló helye. Kiváló festőink között Dömö- sön tanyázott a magasra szárnyaló Feszty Árpád, művésznő feleségével, Jókai Rózával, Jókai Mór egyetlen leányával. Itt dolgozott a külföldi kiállításokon is kitüntetett PohlHugó, továbbá az élénk szellemű Basch, az ügyes Faragó. Sőt itt rakott fészket magának Krutay Ferenc festő, aki nejével, Rader Irmával, a ki a fővárosban jó hírnevű zongora- és énektanárnő. Zemplényi Tivadar, a kiváló mester, már kiszemelte társaival azt a legkedvezőbb fekvésű telket, a hová az uj müvésztelep illik. Ez lesz a negyedik müvésztelep hazánkban. Hiszen köztudomású, hogy tömérdek, tehetséges művészünk az élet mindennapi küzdelmeiben hanyatlik el. Vergődő képzőművészeink istápolására keletkezett tehát először a nagybányai, azután a szolnoki és nemrég a kecskeméti müvésztelep. A szinmagyar vidék eredetisége, a puszták változatos hangulata, a Kún- ság szépsége valóban uj és hazai motívumokkal gazdagítja művészetünket és művészeink tárcáit. Mindegyik művésztelepnek külön jelleme van. Hogy milyen áldásos hatást gyakorolhat egy ilyen jól szervezett kolónia, azt a legújabbik, a kecskeméti müvésztelep bizonyítja. Az újjáépülő Kecskemét épitőmüvészeti, szobrászati díszes alkotásai, a homlokzati vagy mennyezeti festések, mind a saját müvésztelepük művészeitől erednek, a kik szebbé teremtik az Alföld hires városát. A dömösi müvészgyarmat még közelebb lesz Budapesthez és igy felvirágzásához a legszebb remények fűződnek. Megbízás. A m. kir. földmivelés- ügyi miniszter Neogrády Kálmán kir. erdőfelügyelő elhalálozása folytán a budapesti kir. erdőfelügyelőség ideiglenes vezetésével az egyidejűleg oda áthelyezett Eránosz Antal János kir. erdőfelügyelőt bízta meg s erről Esztergom vármegye közigazgatási bizottságának is értesitést küldött. Adományok. Az Esztergom Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Körben felállítandó uj billiárd asztal beszerzésére újabban Csárszky István dr. 5 K, Machovits István dr. 4 K, Fehér Gyula dr. 3 K, Pauer Károly 3 K, Graeffel János 2 K, Venczell Antal 2 K, Bogisich Mihály 2 K, Horváth Ferenc dr. 2 K. Dra- hos János dr. 1 K, Breyer István dr. 1 K, Polusin Mátyás 1 K, N. N, 1 K, N. N. 1 koronát voltak kegyesek adni, kiknek ehelyütt köszöni meg a nagylelkű adományaikat a kör vezetősége. Koleragyanus beteg Lábatlanon. Konicek János lábatlani gyári munkás szombaton reggelre koleragyanus tünetek között megbetegedett. Azonnal táviratilag értesítették erről a kői ponti főszolgabiróságot, honnét dr. Reviczky Gábor szolgabiró és dr. Huszár Gyula járásorvos mentek ki a helyszínére és megtették a szükséges óvintézkedéseket, az észleltekről pedig jelentést tettek a belügyminiszternek. Betörés a szérűkön. Szombat reggel ismeretlen tettes ellopta Sovány János esztergomi lakos ásóját és annak segélyével feltörte Brutsy János szeszgyárosnak az esztergomi szérűkön levő pajtáját. Innen 2 zsák rozsot vitt el. Ä rendőrség az egyik zsákot meg is találta az egyik közeli kazal alatt, hová azt a tolvaj elrejtette, a másik után pedig nyomoz. A párkányi uj hitelszövetkezet. Ifj. Schiller Lipót, Német Pál, Starkbauer Robert és Sturm Károly igazgatóság alatt a szomszédos Párkányban uj hitelszövetkezet alakult a
