Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 16. szám

1913. február 23. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 emlékek porba hullanának, ott fog közöttük állani az időt vihart álló oszlop, a nemzet filléreiből faragott Dobozi emlék, mint a pilismaród Dobozi kultusz megtestesült igazsága a hősnek és hitvesének, valamint az egész nemzetnek örök dicsőségére. * * * Priscus Dobozi halála színhelyé­nek Pusztamaróira történt megálla­pítását Bagyary Simon és Sörös Pongrácz bencés tanár urak vélemé­nyével végleg és kétségtelenül befe­jezettnek jelenti ki és azt mondja, nincs más hátra, minthogy a pilis­marónak ábrándulnak ki hamisnak bizonyult történeti dicsősségükből és a Dobozi emlékre gyűjtött pénzt for­dítsák más hazafias kegyeled célra, vagy a mi dicséretesebb volna — állítsák fel az emléket Pusztamaróton Megnyugtathatom Priscus urat. Ha a pilismarónak kétségtelen be­igazolva látnák hagyományuk hamis­ságát, volna akarat erejük a lemon­dás áldozatára ; de azok után, hogy a Bagyary által közölt adatokon kí­vül Sörös Pongrácz jelentésében mely elvégre egyéni véleményét tar­talmazza, újabb bizonyítékok Puszta­marót mellett fel nem hozattak, a pilismarótiak csak megerősítve látják hagyományuk igazságát, annál is inkább, mert a régebbi történetírók ugyancsak nevezett tanár urak által Pusztamarót mellett felhozott adatok és források alapján Pilismarót hagyo­mányát igaznak ismerték el. Közleményemben ennek okaival körülményesen foglalkoztam. Dobozy halálának színhelye — tudom — ezek után is még nyitott ajtó lesz a történelmi tudósokra néz­ve, de Pilismarót közönségét hagyo­mányaiban ez meg nem zavarja töb­bé. És amint megállapított történelmi tényeken, a pilismaród Dobozi kul­tusz igazságán Pusztamarót egyes régebbi harcosai eddig nem változ­tathattak úgy ezután a legújabb har­cosok tiszteletreméltó igyekezete sem fog változtatni azon. Priscus urnák ajánlatása tehát a pilismarótiak azt felelik, hogy kegye- letes dolgot fognak művelni azok, kik elfogadják Pusztamaróit Dobozy halála helyének, ha Dobozynak Pusz­tamaróton emléket emelnek, úgy sem volt ott emlékezete sohasem ; de a pilismarótiak és azok, kik Pilisma­róit ismerik el a hős halála helyéül a pilismaróti Dobozi emlékre gyűj­tött pénzen Dobozynak és hű fele­ségének Pilismaróton fognak emléket állítani, a hol emlékezete eddig is volt. Dobozy és neje dicsőségén ez nem változtat. Emlékük felavatásán Pilismaróton és ha lesz Pusztamaróton is, remé­lem mind a két táborral találkozunk. Válasz Hegedűs Gyula úr vitairására. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a pilismaróti Dobozy emlék-bizottság elnökének kissé terjedelmes emlékiratára magától a legilletékesebb féltől, a Történelmi Társulat döntésre felkért szakértőjé­től : Sörös Pongrác úrtól hozhatunk nyomban megfelelő választ. Köszö­nettel tartozunk Sörös urnák, hogy minden felkérésünk nélkül figyel­mére méltatta a pilismarótiak vita­iratát és röviden, személyeskedés nélkül, igazi tüdőshez illő tárgyilagos­sággal mutat rá az önigazolás gyen­géire. Fönntartva még Priscus mun­katársunknak is az esetleges hozzá­szólás jogát, itt adjuk Sörös ur fe­leletét : „Nehogy a hallgatásból azt le­hessen következtetni, hogy bele­nyugszom azon hosszadalmas fejte­getésbe, mely a pilismaróti Dobozy- emlékbizottság részéről a Történelmi Társulat elé került, majd e lapok hasábjain a nyilvánosság elé jutott; nehogy ennek hatása alatt valaki azt higgye, hogy én valami egyéni véleményt és nem valami tudomá­nyosan megalapozott állítást terjesz-1 tettem a Történelmi Társulat ele ; s nehogy hitelre találjon az a felfogás, hogy megállapításomat a Történelmi Társulat csak az én ilyen-olyan vé­leményemnek tartja, a mit különben a Történelmi Társulat Írásából nem lehet kiolvasni, szükségesnek tartom a hozzászólást, nyilatkozást. A kérdéses helyrajzi megállapi- tást az összes eredeti források szám bavételével végeztem. Ezeket lap­szám szerint idézni fölösleges volt, hiszen a szakemberek előtt részlete­kig ismeretesek, mint azon sem tá­rnád kétségük, hol vannak, kinek a könyvében jelentek meg azon urbá­riumok, melyekre hivatkozom. Ezt a megállapítást különben először nem a Töténelmi Társulat felszó­lítására végeztem, és már Bagyary dolgozata előtt megvan Brodaricsrói irt munkámban. Tehát elvégeztem tisztán magamnak tudományos cél­ból. Az egész kérdés ezen fordul meg: az esztergomi érseknek más Marótját, mint a mai Pusztamarótól semmiféle írás, urbárium nem em­líti ; nincs az érsekségnek oly birtok- összeirása, mely Pilismarót birtokról tudna. Ha tehát az esemény az esztergomi érsek Marótjánál történt, akkor nem lévén ennek más Marótja, mint a mai Pusztamarót, Dobozy és felesége csak itt veszthették éle­tüket. Ezzel szemben a kései helyi ha­gyomány, illetve némely török dol­goknak a kérdéses eseménnyel meg sem okolt, de meg sem okolható összefüggésbe hozása és laikus okos­kodás épen nem jöhet számba. Sörös Pongrác.“ 1 1 B B 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 }. értelmében az benyújtott indítvá­MEGHÍVÓ. A Bátorkeszi Takarékpénztár R.-Társ. Xll. évi rendes közgyűlését 1913. évi március 11-én (kedden) d. e. 9 órakor az intézet hivatalos helyiségé­ben tartja meg, melyre a részvényesek ezen­nel tisztelettel meghivatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. Az igazgatóság évi jelentése és a zárszá­madás eiőterjesztese. 2. Felügyelő-bizottság jelentése. 3. Nyeremény mikénti felosztása és • a fel­mentvény megadása. 4. Az alapszabályok 55 igazgatósághoz netán nyok tárgyalása. Bátorkeszi, 1913. február 10. B. Kobek Kornél s k elnök. 49. §. A közgyűlésen csak oly részvényes gyako­rolhatja szavazati jogát, kinek részvényé a közgyűlés tartását megelőző év végéig nevére átíratott, s az szel­vényeivel együtt a közgyűlés megkezdése előtt s an­nak tartamára az intézet pénztáránál letétetett. Javaslat a tiszta nyeremény mikénti felosztására vonatkozólag: Adassék a részvényosztl ékra részvényenkint 6 50 K . . . 6500.— K Csatoltassék a tartalékalaphoz . 1200 — „ „ a külön tart. alaphoz 434'— „ „ a nyugdíjalaphoz . 470'— „ Fordíttassék jótékonycélra . . . 124'46 „ Összesen 8728 46 K Bátorkesz, 1913. február 10. Az Igazgatóság. mi Mérleg és vagyon kimutatás 1912. december 31-én. !»*! Jj 3. Vagyon Koronaérték > E C N 5 Q. Teher Koronaérték a­kor. fii •o úS u­kor. fii. 85 Pénztári maradvány 1912. évi 1 Részvénvtőke számlán . . 100000 december 31-én .... 17023 — 20 Tarta ékalap „ . . 11800 — 86 Váltó számlán ................... 5 54255 39 71 Külön „ „ 12612'—K 84 Jelzálog számlán .... 57510 75 Részvényátirási „ 54'— „ 12666 — 79 Előre fizetett visszleszámito­22 Nyugdíjalap számlán . . . 3530 — lási kamat számlán . . . 232 28 80 Betét számlán . 493073'88 K 82 70 81 Folyószámla „ ... Ingatlan „ ... Berendezések „ ... 31347 2006 0 1844 33 Tőkésített kamat 961 7'53 „ 502691 42 33 73 87 Visszleszámitolási számlán Előre bevett vál ókamat „ 31951 8794 01 72 „ „ jelzálogkamat „ 268 15 59 Hátralékos kamatadó „ 1028 04 88 Fel nem vett osztalék „ 552 — 32 Dr. Hazay István alapítványa 204 — 18 Nyeremény egyenleg . . . 8728 46 682213 08 682213 08 Bátorkeszi, 1912. december 31-én. A könyvelésért: Kukányi Ferenc s. k. Renner József s. k. ügyvezető igazgató. igazgató. Ezen mérlegszámla a fő és mellékkönyvekkel összehasonlíttatván, azokkal megegyezőnek és helyesnek találtatott, valamint az értékek leltározva a fent kimutatott összeggel meglevőknek találtattak. Bátorkeszi, 1912. december 31-én. Udvardy Gyula s. k. felügyelő bizottsági tag. Morva Dénes s. k. felügyelő-bizottsági elnök. Renner Miksa s. k. felügyelő-bizottsági tag. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom