Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 92. szám

1913. november 23. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 roly és Tencer József annavölgyi bányászokkal, akik dühös csatakiál­tással nekitámadtak Czucznak és ha­talmas husángokkal számlálatlanul alaposan helybenhagyták, sőt az egyik egy tégladarabbal fejbe is dobta őt. Fején és vállán súlyos sérüléseket szenvedett a vidám táncmulatságból kikerült géplakatos. Czucz Frigyes most a két támadóját súlyos testi sértés vétsége miatt feljelentette a biróságnál. A gazdasági egyesület támo­gatása. Az esztergomvármegyei gazdasági egyesületnek telepén több ezerre menő nemes gyümölcsfa var eladásra. Ezen gyümölcsfák ára, te­kintettel arra, hogy az egyesület nem nyerészkedés céljából alakult és másrészt, mert a telep a bérlet meg­szűnése folytán a közel jövőben fel­oszlik, a legminimálisabban van meg­állapítva. Az alispán felhívta az elöl­járóságokat, hogy intézkedjenek, mi­szerint úgy a községek, mint a kö­zönség szükségleteiket az egyesület utján fedezzék. Gyógyithatok-e a tüdőbajok ? Ezen fontos kérdéssel foglalkozik egy népszerű füzetben Dr. med. G. Gutmann, a Finsen-gyógyintézet fő­orvosa. Egész uj módszer és ut tá­rul itt élénkbe e veszélyes betegsé­gek leküzdéséhez. Hogy minden tüdő-, torok- és gége-betegnek al­kalma legyen e tanulmányos füzetet ábrákkal megszerezni, kívánatra tel­jesen ingyen és portomentesen küld­jük ezt minden betegnek, aki kéri. Akik tehát ezen ajánlatot igénybe venni óhajtják, írjanak még ma egy levelezőlapot pontos címükkel a kö­vetkező cégnek : Puhlmann & Co , Berlin 869. Müggelstrasse 25. A könyvecske teljesen ingyen és bér­mentve megküldetik. Uj orgona Szentgyörgymezőn. A szentgyörgymezöi kath. hívek ré­gi kívánsága teljesül a mai napon, midőn d. e. 10 órakor a szentgyörgy­mezöi templom uj orgonáját felszen­telik, melyet a héten állítottak fel a régi, hasznavehetetlen orgona he­lyére. Játék puskaporral. Sárik István garamkövesdi vasúti őr 15 éves fia f. hó 17-én a határban járkált és e közben egy papircsomagban pus­kaport talált. A talált jószágot haza­vitte és eldugta. Mikor a napokban csak egyedül volt odahaza, elővette a puskaport és az udvaron meggy uj- totta, előre örvendve annak, hogy milyen szépen fog az pukkanni. A puskapor azonban váratlanul felrob­bant és a fiú, ki erre nem volt el­készülve, arcán és balkezén oly sú­lyosan megsérült, hogy a „Kolos“ kórházba kellett őt szállítani. Egy kisgazda levele. Mig csak a hivatalos szobában készült leírások szólották a műtrágyázás hasznos vol­táról, addig akadhattak bizalmatlan emberek, akik rámondhatták : akkor hiszem, ha látom. De talán egy kicsit gondolkodóba esünk, ha elolvassuk ezt a levelet, melyet Kántor András kérői kisgazda ir. Így szólnak a sorai: „A múlt év őszén kisérlefezes végett kaptam ingyen 150 kiló műtrágyát. Én az utasítás szerint jártam el, de a folyó évi május 18-iki rendkívüli nagy jégeső az őszi búzát úgy el­verte, hogy az teljesen megsemmi­sült. A tavasszal belevetett here (ló­here) mutatja azért, hogy a műtrágya sokat ér, annyival is inkább, mert az a rész, illetve a kettő kataszteri holdnak fele, ami műtrágyával (szu­perfoszfát be volt hintve, 80 centi­méter magas, ami nem műtrágyás, alig érte el a 8 centiméter magassá­got, tehát a külömbség óriási, pedig a talaj egyforma. Most már alázato­san megkérném a Nagyságos Urat, méltóztassék felvilágosítást adni arról, hogy hol szerezhetjük be a műtrá­gyát a legelőnyösebb módon, mert néhány kisgazda társam is óhajtanak műtrágyát hozatni. Ha kapnánk ked­vezményes árban műtrágyát 50 mé- termázsár. Több más, minket nem érdeklő dologról írva, Kántor András uram levelét igy végzi be : „az álta­lam kísérletezett területet én minden kisgazda társamnak megmutattam, sőt hívom annak megmutatására, aki látja, csak bámulja. Egy hét múlva lekaszálom. Kérő, 1913. augusztus 27.-én. Tisztelettel: Kántor András. Állatjárvány. Pilismaróton a ra­gadós száj- és körömfájás fellépett, minek folytán a nevezett község zár­lat alá helyeztetett. Állategészségügyi kimutatás Esztergom vármegyében a ragadós állatbetegségek állásáról 1913 nov. 19-én. Ragadós száj és körömfájás: Bátorkeszin 56 udvarban és 3 pusz­tán. Dunamocson 35 udvarban. Kar- ván 1 pusztán. Kisujfalun 2 pusz­tán. Búcson 16 udvarban és 3 pusztán. Bélán és Köbölkúton 1 — 1 majorban. Süttőn 76 udvarban. Baj- nán 47 udvarban. Nyergesujfalun 25 udvarban. Nágysápon 17 udvarban és 1 pusztán. Bajóton 20 udvarban. Dágon 25 udvarban. Sárisápon 8 udvarban. Épölön 6 udvarban. Mo­gyorósbányán 7 udvarban. Tokodon 1 udvarban. Sertésorbánc: Érsekké- tyen 8 udvarbbn. Kisujfalun 1 pusz­tán. Sertésvész: Bélán 16 udvarban. Karván 1 pusztán. Köbölkúton 6 udvarban. Búcson 3 udvarban. A bankjegyek előállításának költségei. Pár nap előtt kerültek forgalomba az uj huszkoronás bank­jegyek. A külsejük művészi szem­pontból is sikerültnek mondható s a bankjegyek vezetősége meg van velük elégedve és azt reméli, hogy hamisí­tásuk sokkal nehezebben fog menni, mint a régi 20 koronásoké. Tudva­levő, hogy az uj bankjegy kibocsá­tásoknak mindig az az oka, hogy a régebben forgalomba lévő bankjegye­ket már nagyon erősen hamisítják. Az uj bankjegyek kibocsátásasok pénzbe kerül a jegybanknak. Ezeket a mos­tani huszkoronás bankjegyeket még januárban kezdték nyomtatni és az a körülmény, hogy csak most lettek készen vele, szintén amellet szól, hogy az uj bankjegykibocsátás a velejáró elővigyázatos és intenzív munkát igényelő kontrollal kapcsolatban, sok pénzbe kerül. Az átlagos előállítási költsége egy ezerkoronás bankjegy­nek 9.42, a százkoronásé 9.03, a huszkoronásé 6.8, a tizkoronásé pe­dig 4.7 fiillér. Ezek az összegek persze csekélynek látszanak a bankjegyek értékéhez képest. De ha tekintetbe vesszük a forgalomban levő bankje­gyek óriási mennyiségét és azt a körülményt, hogy például a tizkoro- nás bankjegyek aránylag húsz hóna­pon át vannak forgalomban, — mire elrongyolódnak és bevonulásuk után ujjal kell pótolni őket — könnyen meg lehet állapítani, hogy a jegybank kiadási tételei igen nagy összeggel szerepelnek minden esztendőben a bankjegyek technikai előállításának költségei. „Nimród“ cim alatt december 1-én Szabó Kálmán szakavatott iró szerkesztésében uj vadász-és verseny­lap indul med. Az uj lap csinos ki­állításával és az összes sportágakat felölelő gazdag tartalmával hamaro­san meg fogja hódítani a vadászok és a rokon sportkedvelők ezreit. A december havi számokat szívesen küldi meg mutatványul ingyen a kiadóhivatal (Budapest IV. Egyetem­utca 4 szám. Franklin Társulat) mindazoknak, kik eziránt hozzá for­dulnak és címeiket levelezőlapon közlik. Kincses kalendárium 1914. A legcsodálatosabb madárhoz a porai­ból megéledett Főnix-hez hasonlít a Kincses kalendárium, mely nem megy át az enyészetbe, hanem évről-évre újjászületik. Régente elég volt, ha a napok egymásutánját, a plánéták bolygását, az országos vásárok jegy­zékét és a posta járását megtalálta az olvasó a kalendáriomban. Ma azonban ? — A Kincses kalendáriom valóságos tudománytár: meteoroló­gia, história, geográfia, csillagászat, fizika, emberi és állati élettan, fej­lődéstan, művészet- és irodalomtör­tének, politika és pénzügytan és a többi a tudományoknak valóban összessége : csak maga a tartalom- jegyzék hat apróbetűs lapra terjed. Szinte nem is volna túlzás, ha azt mondanók róla, hogy minden van benne és azonkívül még sok egyéb. De hiába a világ minden tudomá­nya, — ha tőlünk idegen. Hiszen van elég túdomány a lexikonban is, mely a könyvtárnak sűrített kivo­nata : élvezhetetlen a maga tömegé­ben : legföljebb ha egy-egy csipet­nyit kiveszünk belőle, — azt egy kissé megfigyelve és földolgozva az után élvezhetjük, ismereteink közé beraktározhatjuk: asszimilálhatjuk. A Kincses kalendáriom ellenben nem a lexikonok telegraf-stilusában, — nemcsak érthető, de egyszersmind élvezhető nyelven közvetíti a tudást és nem cseppenkint, hanem való­sággal tömegben. Magyarországon az iskola után mindjárt a Kincses kalendáriom az ismeretterjesztesnek legjelentékenyebb faktora. Szóval: a Kincses kalendáriom egy modern boszorkánykonyha terméke. A kik csi­nálták, mindenkire gondoltak és min­denki tudásvágyának a kielégítéséről gondoskodtak. A ki megszerzi a Kincses kalendáriomot két koronáért — jó üzletet kötött: mert két koro­nát gyümölcsözőbben elhelyezni meg ma sem lehet, a mikor pedig már a felhőkben jár lábaival a Kamat. Esztergomi piaci árak November 22.-én. K. f-től K. f-ig Búza — — — — — 19-40 19-80 Rozs — — — — ----­15'— 15-40 Árpa — — — — — 12'— 12-40 Zab — — — — — 12-20 13"— I. rendű széna mm. 6-— 6-80 Sarjú — — — — — 5" —--*--­L ucerna — — — — 5-50 6'— Zabos lendek — — 5‘ — 5"50 Szalma mm. — — — 2-90 3- — Tengeri — — — — 11-60 12*— Burgonya zsák. — — 1-40 1-60 Burgonya mm. — — 4' — —• — Lúd (darabja) — — 8'— io-— Tyuk (páronként) — 2'50 3- — Csibe (páronként) — L80 2-50 Tojás 1 drb.— — — 10 Marhahús 1 klg. — 1-36 L60 Borjúhús 1 klgr. — 2-— 2-20 Sertéshús 1 klgr. — L40 —• — Szalonna zsírnak — L50 — •— Juh hús 1 klgr. — — —" — —.— Hungária Cipőgyár R. T. fiókja ezelőtt Moskovits Farkas és Társa R. T. (Esztergom). Tisztelettel értesíti a t. vásárló közönséget, hogy az őszi cipők nagy választékban megérkeztek. Uj formák! - Uj árak! Eszményi kompozíciónak azért mondhatjuk Fay valódi so- deni ásványpasztilláját, mert fő­képpen a kúrára nagyon hász- nált III. és XVIII. számú forrá­sok vizéből készül. A III. számú hatásos meghűlés és a légző­szervek ingerei ellen, a XVIII. számú pedig kitünően hat a gyo­morra és a bélre. Ebből követ­kezik, hogy Fay valódi sodeni ásványpasztillája egyformán ha­tásos a légzőszervek hurutja, gyomor-affekaiók, diszpepshía, savtúltengés stb. ellen s ennek a sokoldalú hatásnak köszöni vi­lághírét. Vigyázzon mindig a Fay névre. Egy doboz ára F25 kor. Szerkesztői üzenet K. F. Bpest. a versek tartalmilag elég jók; de alaki kidolgozásuk gyenge. Jobbakat kérünk. O. Helyben. A jövő számunkban fognak jönni. S. Helyben. Verse legközelebb sorra kerül. ^ CSARNOK. Az új plébános viszontagságai. (Elbeszélés a falusi életből.) Irta: dr. Kőrösy László. (Folytatás.) II. 2. A honfoglalás. És megkezdődött a honfoglalás. Nem volt-e részünk valaha ilyen műveletben ? Árpád apánk csak hont foglalt. Az otthon foglalását pedig már reánk bízta. Ez tehát ma min­den jó magyarnak saját honfogla­lása. A buzgó templomatya és két se­rény legényfia csakhamar hozzáláttak a termetes ládák kicsomagolásához és a bútorok elhelyezéséhez. Az első tétel természetesen a régi szép faragott feszületet illette. Ezt maga a plébános végezte. A plébánia szűk folyosójáról nyíló ala­csony, de tágas terem három ablaka az utcára épült. Eddig ebédlőnek szolgált. Ezután fogadóhelyiség lesz a nép számára. Ezt rendezték tehát először. Odakint már zuhogtak a szenve­délyes nyári zivatar hangos csator­nái. De estefelé mégis minden holmi a maga kivánta helyre került. Mikor a derék templomatya ha­zaküldte ügyes fiait a szekerekkel, egyedül maradt az új plébánossal, a ki székkel kínálta és melléje telepe­dett. — Holnap érkezik édes anyám — kezdte az őszinte beszédet — a cseléddel és baromfiakkal. A holnapi hajóhoz tehát kérek újra egy kocsit valamelyik fiával. És most legyünk nyíltak. Mondja csak, hány eszten­deje szolgál már a mester? — Több lesz negyvenné. A mútt hónapba má főszólította a tanföl- ügyelő úr, hogy menjen nyugdíjba, mer bizony má jobb emberre vóna szüksége az oskolának. — Én is értesültem erről a tan- felügyelő úrtól. Benyújtotta már a mester a kérvényét? — Halogattya kírem. Nagyon fur­fangos az kírem. De a jövő hónapba már nem igen fog mesterkenni, mer kiírják a pályázatot. — Minden rendben van. Ne tár­gyaljunk erről többet édes templom­atya, de kérem, legyen hozzám tel­jes bizalommal, mert én igaz úton szeretek járni. A ▼ ♦ A T A T A ▼ A T A ▼

Next

/
Oldalképek
Tartalom