Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 33. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. április 27. lemondtak arról, hogy úrhoz méltó módon éljenek, akiknek egyedüli vágyuk, óhajuk, hogy az élet leg­szükségesebb kellékei, szerény fize­tésükből kitelljék, hogy becsületesen élhessenek. És a becsületes megélhetés kér­dése terén aztán óriási külömbségek mutatkoznak a felfogásokban, a mun­kaadók és munkások között. A tit­kos, vagy nyílt elégületlenségek a középosztályu hivatalnokok körében a „becsületes megélhetés“ mély szárí­tású felfogásai körül mozognak. Mit ériünk tulajdonképpen társa­dalmi álláshoz mért megélhetés alatt? Azt-e, hogy egy családapa, akinek asztalánál öt-hat gyermek ül felesé­gén és önmagán kívül, — verejté- kes munkájával meg tudja szerezni azt, ami épen elég ? — Ez még min­dig nyomorúság. A tisztességes meg­élhetés ott kezdődik, a kenyér akkor édes, ha marad belőle némi fölösleg. Mikor a testet lelket ölő, nehéz szellemi munka után oly nagyon szükséges szórakozás gondot okoz, a kedélyes mulatságokra pedig félve gondolunk, ez nem élet. Hiszen minden számításunkat, minden örö­münket megkeseríti egy csúnya szó : a beosztás. Sietni keli a kis urak existenciá- ját biztosabbá tenni, hiszen ezek egyik legszükségesebb és legnélkü­lözhetetlenebb tagjai — most prole­tárjai — a társadalomnak. A munkások a maguk kenyerét könnyebben ki fogják küzdeni, mert az ő kezükben szabadabban forog a fegyver és szervezetük is erősebb. Az irodák görnyedő lakóit, a „kis urak“-at kell pártfogásunkba venni, sorsukon segíteni, akik tehetetlenül, csendes, legfeljebb rosszul leleplezett rezignációval várják siralmas helyze­tünknek százszor és ezerszer megí­gért jobbrafordulását. K. H. Esztergomi tárlat. E címben foglalt fogalom némi kalandozásra adván jogot, megálla­pítjuk, hogy a művészi élet ma sem nálunk, sem a nyugoton nem tömör s nem követ határozott célokat. Szét­szórtság és határozatlanság uralkodik e világon, de tisztán látható már, hogy az impresszionizmus leszállt a trónjáról és a piktura az egyéni sajá­tosságok útján járva, új utakat vá­gott magának az általános művészet felé. A forradalom megszülte az indi- vidnálizmus, az egyéni látás és alko­tás feltétlen, sőt talán túlzott tiszte­letét. Az impresszionizmus akadé­miára alkalmatlan lévén kijegecese- dett dogmákat nem hagyott a köz­tudatban. Az egyenetlenséget mi sem jel lemzi jobban, minthogy egy szükebb társaság, mint ez esetben Vastagh Gyula kiállító társai sem gondolkoz­nak együtt. Az idők jele csupán, hogy a társaság tagjai a komoly, be­csületes, lelkesedéssel űzött művész­kedés keretén belül, mindegyik a maga érzése szerinti elvek alapján teremt művészi tárgyat. Ilyenformán jön létre aztán, hogy ha a — csak kis művészi látókörrel biró — szem­lélő is belép a tárlatra s még ha katalógust sem vesz kezébe az egyes képeket mintha kéziratokat szemlélne, már messziről felfogja ismerni. Képenknit váltakozva az érzé­sek sokfélesége fogja el a szemlélőt Itt meg fog a tárgy, ott a festés technikája, itt a színek ereje, majd a rajz biztonsága s igy tovább. Minél közönbösebb az ábrázolt tárgy, an­nál inkább válik döntővé az ábrázo­lásmódhoz fűződő tetszés. A tárgyi tetszés problémája azonban lénye­gében a lelkesedés problémája lévén, minél kevésbbé fejlett a szemlélő szép érzéke, vagy esztétikai ereje, annál nagyobb fontossága lesz az ábrázolt tárgynak. A ki szemlélő magát, műélvezés közben úgy befelé vizsgálódva megfigyeli, saját lelki életének elfogulatlan vizsgálása rá fogja önként erre vezetni. Vastagh Gyulának a Kaszinó nagytermében ma megnyíló tárlata, jelentős alkalom a művészetért lel­kesedő lelkeknek; mert ő a mai magyar művészi élet kiforrott irányú képviselőit mutatja be igen szép számú gyűjteményében. Olvasó közönségünk figyelmét nem kívánjuk részletesen az egyes képekre felhívni, mert futólagos sé­tánk erre módot sem ad, de hisszük, hogy az a közérthető, kifejlett, érett irány, mely e tárlaton közismert ki­váló nevekkel van képviselve erre aligha is szorul. Nem szokásos és unalomig űzött úgynevezett „valódi kézzel festett“ olajfestményekről esik itt szó, hanem oly országosan elismert nevek alko­tásairól mint Lotz, Vastagh, Éder, Háry, Innocent, Juszkó, Koszkol, Neogrády, Rajnerné és sok más társaik. Csak őrölhetünk rajt, hogy ily nevekkel találkozunk városunk falai között, mert ha jól emlékezünk ez az első ilyen alkalom. Szegény vi­dék laikus közönsége igen gyakran sértő visszaéléseknek van kitéve az időnként átvonuló ál-művészet terjesz­tőitől. — Ez a tárlat előkelő anyagával ör­vendetes csalódást fog kelteni. Érté­kes, művészi qalitással biró képeket látunk itt, mely gyűjtemény szívós voltát a rosszindulat sem tagadhatná. A tárlat anyaga nemcsak a festő­művészet előkelő alkotásait mutatja be, hanem kiváló példányaival talál­kozunk ifj. Vastagh György immár világhírű szobrász-művész alkotásai­ban, a plasztika jelesebb termékei­vel is. — Kívánatos lenne, kultúrában sze­gény városunk e művek visszamara­dásával minél nagyobb arányban hó­dolna a művészeteknek. Etncinger Ferenc. HÍREK. A hercegprímás május havi programmja. Dr. Csernoch János hercegprímás május 2 ig székváro­sában tartózkodik, ekkor .a fővárosba utazik a bérmálások végzésére. Má­jus 10-én hazajön, mert a pünkösdi ünnepeket Esztergomba akarja töl- tnni. 13-án ismét a fővárosba uta­zik. 14-én a Szociális Missió Társu­lat, 15-én pedig a Szent István Tár­sulat közgyűlésén fog elnökölni. Ugyancsak 15-én nyitja meg az Or­szágos Oltáregyesület kiállítását Bu­dapesten. Kitüntetés. A király dr. Zolt- vány Irén pannonhalmi főiskolai igaz­gatónak a III, oszt. vaskoronarendet adományozta. A kitüntetés a valódi érdemet jutalmazta, mert a kitünte­tett bölcseleti munkával megörökí­tette nevét és rendkívüli kedves és előkelő modorával pedig mindenkit lekötelezett. A legutóbbi főapátvá- lasztás alkalmával rendtársai a má­sodik helyre kandidálták. Előadás a Kath. Körben. Az „Esztergomi Kath. Kör“-ben f. hó 29-én d. u. 5 órakor, lovag Kriegs- Au-Emil, a „Szent László társulat“ titkára, a társulat célja és működé­séről előadást fog tartani, melyre az érdeklődőket ezúton tisztelettel meg­hívja a kör elnöksége. Gyászhir. Iványi Vilmos, az ér­sekújvári népbank igazgatója, Nyitra vármegye törvényhatósági bizottsá­gának és Érsekújvár képviselőtestü­letének tagja, kinek városunkban is kiterjedt rokonsága és sok jó barátja van, f. hó 14-én San-Remóban (Olaszország), hol' súlyos bajára gyó­gyulást keresett, elhunyt. Temetése f. hó 25-én volt nagy részvét mellett. Barsiak a hercegprímásnál. Csütörtökön délben Bars-vármegyé- nek tekintélyes küldöttsége tisztelgett dr. Csernoch János hercegprímásnál és fejezte ki a főpásztor előtt a vár­megye üdvözletét. A küldöttségben a következő notabilitások vettek részt: Keltz Gyula főispán, Majláth István alispán, dr. Zelenyák János orszgy. képviselő, lekéri plébános, dr. Rajcy Béla vm. aljegyző, Simonyi Bélany. alispán, dr. Ruffy Pál miniszteri ta­nácsos, Bódogh Lajos lévai, Szme- tanovits József körmöcbányai, Koti- ers Emil újbányái polgarmerterek, Znamenák István ügyvéd, dr. Rud- nyánszky Titusz főszolgabíró, Botka Zoltán és Szentiványi Egon földbir­tokosok. Az üdvözlő beszédet a vár­megye főispánja mondotta, melyre a hercegprímás a tőle megszokott köz­vetlenséggel és jóindulattal válaszolt. A tisztelgés végeztével a primási pa­lotában ebéd volt a küldöttség tisz­teletére. Tanulmányi kirándulás. A fő­gimnáziumunknak mintegy 110 nö­vendéke holnap Budapestre rándul tanárai vezetésével, a királyi vár, Nemzeti muzeum, Állatkert stb. meg­tekintésére. Küldöttség a főreáliskola ügyé­ben. Szombaton városunkból kül­döttség ment le Budapestre a főreál­iskola államosítása ügyében. A kül- köttség a vallás- és közoktatásügyi- és a pénzügyminisztert kereste fel. A hercegprímás közbenjárására elen­gedett 150.000 K hozzájárulási ösz- szeg elengedésének köszöneté mel­lett a küldöttség arra kérte a minisz­tereket, hogy az új főreáliskola épí­tési és felszerelési költségéit már a jövő évi állami költségvetésbe illessze be. A küldöttséget a főispán és a polgármester vezették. Szabadságon. Dr. Frey Vilmos vm. árvaszéki ülnök f. hó 28-tól kez- dődőleg 6 heti szabadságot nyert. Névmagyarosítás. Glaubitz Ka­talin esztergomi lakos családi nevé­nek „Garamvölgyi“-re való átváltoz- tatásáta belügyminiszter engedélyezte. A főgimnázium mai hangver­senye elé, mely d. u. 6 órakor kez­dődik, élénk érdeklődéssel tekint vá­rosunk intelligens közönsége. A fő­gimnázium ifjúságának egy küldött­sége meghívta az estélyre dr. Cser­noch János hercegprímást is, ki biz­tosra Ígérte eljövetelét. Jegyek, ülő­hely 3 kor. állóhely 1 koronáért előre válthatók Brutsy Gyula dísz­műáru üzletében és este a pénz­tárnál. Turistáink küldöttsége a pol­gármesternél. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya pén­teken, Farkas Elék, az osztály el­nökének vezetésével küldöttségileg nyújtotta át az osztály abbeli kérel­mét, hogy a Vaskapuban felállítandó kilátó és menház céljaira a már ki­szemelt területet engedje át az osz­tály használatára. A polgármester igen szívélyesen fogadta a küldött­séget s még a délutáni tanácsülésen le is tárgyalta a kérelmet, mely sze­rint a kert telket átengedik az osz­tály használatára, hogy arra a kilá­tót és menházat felépíthesse, de mi­vel jelenleg a városnak olyan szál­fái nincsenek, melyek ezen épület­hez megfelelnének, azért javasolni fogja a legközelebb tartandó köz­gyűlésnek, hogy az építési költsé­gekhez 200 koronával járuljon hozzá. Hivatalvizsgálat. Dr. Opaczky Pongrác, kir. tan. pénzügyigazgató helyettes, a múlt héten négy napig hivatalvizsgálatot tartott a helybeli adóhivatalnál s az ügyvitel körül ta­pasztalt rend felett úgy Bánfi Ká- rolynak, az adóhivatal főnökének, mint az összes tisztviselőknek a leg­nagyobb elismeretét fejezte ki. Felülfizetések. A m. szent ko­rona országai vörös kereszt egyle­tének esztergomi választmánya által husvét második napján a választ­mány pénzalapja javara rendezett előadás alkalmából utólag adakoztak : dr. Megyery Izidorné 50 kor. Hajdú István primási jószágkormányzó 10 kor. lovag Mattyasóvszky Lajos 10 kor. — Ezen összeggel az estély tiszta jövedelme 1060 kor. Halálozás. Mészáros István ta­nító, Mészáros József városi kép­viselő fia, folyó hó 25-én, 25 éves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése ma d. u. 3 órakor lesz a kir. városi temető ká­polnából. Egyházi hangverseny Somor- ján. A somorjai róm. kath. temp­lom május hó 4-én jótékony célra egyházi hangversenyt rendez. A fé­nyesnek ígérkező hangversenyen közreműködik Ft. Moczik Felicián­nak kitünően dirigált és a legutóbbi pozsonyi hangversenyen kiváló si­kerrel szereplő „Lourdesi Énekkara“ — Az orgonán ifj. Németh István (Pozsony) játszik. — Soló betéteket énekelnek Holub Helén (Pozsony) Taky Gyuláné és Taky Gyula (Esz­tergom). Husvéth Mihály (Somorja). A nagy szabású hangverseny iránt vármegyeszerte nagy az érdeklődés. — Kezdete d. u. 4 órakor. — A vonatok Somorjára érkeznek Pozsony felöl d. u. 1 és fél 4 órakor, Komá­rom felöl d. u. fél 4 órakor. Főszolgabíró a kártyajátékok ellen. Pissuth Kálmán főszolgabíró rendeletben hívja fel az esztergomi járás községeinek elöljáróságait a járás területén nagy mértékben el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom