Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 30. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. április 17. díjtalanul meg lehet tekinteni. A festő­művész Münchenben végezte a festő­akadémiát s már több képkiállitást rendezett Magyarországon. A legu­tóbbi kiállítása Kalocsán volt a múlt évben, ahol dr. Csernoch János her­cegprímás, még akkor mint kalocsai érsek is megtekintette a tárlatot és több képet meg is vásárolt. Új primási udvari szállító. A hercegprímás ő főméltósága Arnold Alajos kalocsai jónevü papi szabó­mestert „udvari szállító“-jává ne­vezte ki. Díszközgyűlés. Amint már elő­zőleg újságoltuk, szombaton este 6 órakor tartja főreáliskolánk önképző köre gróf Széchenyi István emléke­zetére díszközgyűlését a Kaszinó nagytermében a következő műsorral : 1. Kard-dal. Wéber Károly tói. Énekli az ifjúsági énekkar. 2. Ifjúsági, el­nöki megnyitó. Mondja Merényi De­zső VIII. o. t. 3. Raff J. Cavatine. Hegedűn játsza Berényi Vilmos VII. o. t., zongorán kiséri Veszprémi Olga V. o. t. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Bencze Nándor VIII. o. i. 5. a) Az innisfarei harang Attenho- fer Károlytól. b) Katona dalok. Ve­gyeskarra alkalmazta dr. Raymann Jánps. Énekli az ifjúsági énekkar. 6. Ócskay Lászlóról való ének. Ku­ruc népballada. Szavalja Knisch Li- pót VI. o. t. 7. Rondo ongaresse. Haydn J.-től. Előadja az ifjúsági he­gedű-négyes. 8. Szép Ilonka. Melo­dráma. Vörösmarty-Erneytől. Előadja Merényi Dezső VJII. o. t. 9. Igazga­tói zárszó. 10. Induló. Énekli az if­júsági énekkar. A szépnek ígérkező ünnepélyre újból felhívjuk a tanügy iránt érdeklődők figyelmét. Magánpénztár a Iparbankban. Az Esztergomi Keresk. és Iparbank pénztár helyiségében a napokban állítottak fel egy hatalmas terjedelmű és súlyú páncél lemezekkel körül­övezett szekrényt, melyet a közönség számára szerzett be a gondos intézet. Az uj pénzszekrényt, mint magánletét- pénztárt mindenki igénybe veheti, mert nagyon csekély évi dij fizetése ellenében bárki kibérelheti a 68 re­keszből álló pénztár kolosszus egy- egy rekeszét, melyhez mindenki külön kulcsot kap és abban bizton­ságba helyezheti arany, ezüst és értékpapírjait. A szekrény betörés és tűzmqntes. Súlya „csak“ 54 méter­mázsa. Szegény betörők! Ti reátok ugyan rossz napok virradnak I Utósorozás. Az utósorozás Esz­tergomban május 5-én és 20-án lesz, amikor Esztergom vármegye és Hont vármegye jövendő reménysége kerül sorozás alá ; azok persze, akik fősoro­záson akadályoztatás folytán nem jelenhettek meg. Boldog város. Szinte hihetet­lenül hangzik ama hir, hogy van ebben az országban olyan város is, ahol ismeretlen fogalom a pótadó. Pedig hát nem mese. Szin tiszta va­lóság, hogy az erdélyrészi Gyergyó- szentmiklóson nem ismerik a pótadó gyönyörűségét. Ez a nagyon gyor­san fejlődő város olyan erdőségek és alapok birtokában van, hogy a polgárait mentesítheti a pótadó ter­hétől. Akárcsak Esztergomban ! Tanulmány kirándulás. A hely­beli női kereskedelmi tanfolyam hall­gatói tanaraik vezetése mellett tanul­mányi szempontból Franki József és és Fia cég párkányi keményítő gyá­rát tekintették meg a napokban. Jegyzőknek nem szabad par­cellázni. A belügyminiszter rende­letet intézett a vármegyei törvény- hatóságokhoz, amely rendeletben meg­tiltja, illetve minden esetben külön engedély tárgyává teszi azt, hogy a községi jegyzők magénfelek érde­kében végezhetnek-e parcellázási mű­veleteket. A belügyminisztert ezen rendelet kibocsátásában áz a szem­pont vezérelte, hogy nem egy eset­ben a parcellázások úgy a községi gazdaközönség, mint a vevőfél ér­dekei szempontjából károsaknak bi­zonyultak. Vöröskakas Bátorkeszin. Me­gint tűz volt Bátorkeszin. Fürst Ig­nác háza gyuladt ki a napokban s a tűz Berger Johanna és Kovács András házára is átcsapott és csak a tűzoltóság derekas munkájának volt köszönhető, hogy több ház nem esett a tűz martalékává. így is három ház és több gazdasági épület pusztult el. A csendőrség a gyakran ismét­lődő tűzesetek keletkezésének okáról erősen érdeklődik s van rá remény, hogy a lelketlen gyújtogató mihamar csendőrkézre fog kerülni. A iparospálya. Az ipari és ke­reskedelmi Munkaközvetítő intézet felkérte a vidéki népiskolák tanítóit, hogy világosítsák fel a szegényebb sorsú földműves és napszámos fiuk szüleit, hogy az ipari pályán sokkal jobb sorsot biztosíthatnak gyermekeik­nek, mint a minőt elérhetnének a cselédeskedéssel, vagy napszámos­kodással és hogy jelentsék be azo­kat, akik vállalkoznak valamely mes­terség megtanulására ; de figyelem­be kell venniök, hogy csakis olyan 12 éven felüli fiú számíthat a felvé­telre, aki ép és egészséges, eléggé erős s testi és szellemi, vagy erkölcsi fogyatkozásban nem szenved, a mellett szófogadó és fegyelmezett s teljesen megnyugszik abban, hogy meg kell válnia a szülői háztól. Egyúttal kéri még azon mestereket és kereskedőket is, a kiknek inasra van szükségük s hajlandók azt, az ellátás, ruházat és a tanoncviszony- ból származó költségek vállalása mellett négy esztendőre szerződtetni, hogy ebbeli szándékukat jelentsék be az intézetnek egy levelezőlapon. Az intézet azonban megkívánja, hogy az illető mester vagy kereskedő jó bánásmódban részesítse a hozzá közvetítendő inast, a tanoncszerző- désben vállalt kötelezettségeket ren­desen teljesítse és a tanonctartásra vonatkozó törvényes rendelkezéseket pontosan megtartsa, mert azokra nézve felelősséget vállal a szülőkkel szemben. A kereskedelemügyi mi­niszter az inasokat elhelyező tanító­kat megjutalmazza. Turista kirándulás. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osz­tálya vasárnap a következő kirán­dulásokat teszi: Solymár—Pesthidegkút—Maria- Remete—Nagykovácsi — Nagyszénás —Pilisszentiván— Vörösvár. Indulás az esztergomi pályaudvarról reggel 5 óra 49 perckor. Gyaloglás 5 óra. Vezető: Fényes Henrik. Piliscsaba—Paróka árok—Nagy­szénás — Pilísszentiván — Vörösvár. Indulás az esztergomi pályaudvarról d. e. 11 óra 48 perckor. Gyaloglás 4 óra. Vezető: Hercegh G. Lajosné. Aki a kiránduláson részt óhajt venni, az idejében jelentkezzék a kirándulás vezetőjénél. Élelmet min­denki magával hozzon. A tagok szá­mos részvételét kéri az elnökség A „Gondviselés“ társulat vár­megyénkben. A napokban érkezett meg vármegyénk alispánjához a m. kir. Belügyminiszter 21282. számú körrendeleté, melyben felhívja úgy a vármegyei törvényhatóság, mint a városok hatóságait arra, hogy a „Gondviselés“ cimü Országos Köz­ponti Segélyző társulatot, mint tel­jesen megbízható alapokon nyugvó intézményt erőteljesen támogassák. Ezen társulat van hivatva ugyanis pótolni azokat az úgynevezett temet­kezési és leánykiházasitó egyleteket, melyek gombamódra elszaporodtak az országban s amelyek bukása kö­rül kellemetlen tapasztalatai voltak magának a belügyi kormánynak is. Ezen társulat egységes központi irá­nyításával hasonló helyi-egyesületek a legalkalmasabban és legbiztosabb alapon szervezhetők. Tájékoztatót az intézet igazgatósága Budapest IX. Erkel u. 20 sz. bárkinek készséggel és ingyen küld. Szerencsétlen város. Egy bank­hivatalnok elkeseredetten ül a kávé­házban. — Hát téged mi lelt, hogy itt gunnyasztasz ? — kérdi egyik barátja. — Átkozom a végzetemet, hogy éppen olyan városban kell élnem, ahol az emberek kéz nélkül születnek. — Nem értem ... — Ez a szerencsétlen város Esz­tergom : itt születnek az emberek kéz nélkül. — Miért ? — Hetek óta keresek már egy kezest és azt hiszed, találok ! — fa­kadt ki a tisztviselő. Adóösszeirás április havában. Az uj adótörvények törvényhozási felfüggesztése következtében az adó­munkálatok a régi mód szerint most indultak meg, ami nem kis gondot okoz a város pénzügyi osztályának. Még ebben a hónapban meg kell történni a házról-házra való összeírás­nak, a III. oszt. kereseti adó, a IV. oszt. kereseti adó, a tőkekamat és járadék adó és a bányaadó vallomá­sok gyűjtésének stb., s mindezeket a hó végéig a pénzügyigazgatóság­hoz kell felterjeszteni. Mindezt azért említjük fel, hogy a közönség e rend­kívüli időben teljesített adóösszeirás okáról tudjon. Tilos a kupék folyosóján tar­tózkodni. A vasúti és hajózási fe­lügyelőség rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében tilos a vasúti kupék folyosóján tartózkodni. Tilos még pedig azért, mert a folyosókon áldogáló, csevegő, cigarettázó és ki- váncsiaskodó utasok élő gátjai a ki- és beszállás sima lebonyolításának s ezenkívül a korridorok vendégei megnehezítik étkező kocsikkoz való eljutást s plane a dohányosok égető veszedelmei a többi utasok testi ép­ségének. Az uj rendeletet táblákba vésve kiszegezik a kupékban és a vasúti fülkék folyosóin. Mindenesetre üdvös a vasúti és hajózási főfelügye­lőség rendeletében rejlő jó szándék, de félő, hogy kevés lesz a látszata ha csak a rendelet nem gondolt arrra, amiről, — erős a gyanú — hogy megfeledkezett, tudniillik, hogy a va­súti kocsik korridonján áldogálló uta­sok nem jószántukból fanyalodnak erre a műveletre, hanem mostoha sorsuk kényszerítik arra. Ha a me- netjegypénztarak valóban csak annyi bilétát szolgáltatnak majd ki, amennyi hely a kupéban van, akkor hozsána neked, legújabb „tilos,“ Április bolondja. Valóságos áp­rilis bolondját jarta az időjárás va­sárnap, no meg hétfőn is. Vasárnap kora reggel már elkezdett havazni s havazott egész napon át. Holmi kis­ded Szibéria teremtődött, hogy amit még a szombati fagy meghagyott, azt a vasárnapi istenítélet tönkretegye. Vasárnap reggel az ember, ha az utcára kitekintett, azt hitte hogy ka­rácsony táján vagyunk a kalendári­umban. Pedig már április 13. volt. Milyen különös dátum ! 1913. ápr. 13. Két tizenhármas szám. Ha baboná­sak volnánk, vonatkozásba lehetne hozni ezt a két számot. A leesett hó átlagos magassága a félmétert is meghaladta. A nagy hó megmérhe­tetlen károkat okozott nemcsak a gyümölcsben, vagy a szőlőben, ha­nem egyéb tekintetekben is. A köz­lekedés úgyszólván egész napon át szünetelt. Az esztergomi vonalon Budapestre menő vonat 177 percet késett. A párkányi oldalon szintén nagy késéssel közlekedhettek ■ a vo­natok. A lévai vonat mozgó postája Bény község tájékán a nagy viharban elszakadt a robogó vonattól s a nyílt pályán vesztegelt addig, mig Párkány- nánán a mozgó posta eltűnését észre nem vették. A postának is sok kárt okozott a vasárnapi orkán. Azonban a legnagyobb kart mégis a gazda­közönség szenvedte. Első fecske. Nem kis kedvtelés­sel olvassuk a „Győri Hírlapiból, hogy dr. Patek Béla győri színtársu­lata julius elején fog hozzánk jönni, hogy újból átélje a múlt évihez ha­sonlóan az üres házak összes keser­veit. A művésztagokból álló színtár­sulat e hó 18-án megy Pápára, hon­nan junius hó 2-án Kőszegre teszi át működési terét négy hetes sze­zonra. Ennek betekével jönnek majd hozzánk Thália papjai és papnői szintén négy hétre. Esztergomból pedig Komáromba rándulnak. Tehát nemsokára hangos lesz az utca, meg a korzó az inasgyerekek leg­újabb operettek danolásától. Kofák bűne. A párkányi főszol- gabiróság a csendőrseg feljelentésére Tárnyik Istvánné és vagy még 25 társát, mivel baromfivészben elhullott állatokat hoztak fogyasztásra, egyen- kint 2—2 napi elzárásra átváltozta­tandó 25—25 kor. pénzbüntetésre ítélte. A lelketlen kofák példás meg­büntetése bizonyára mindenkire jól- esőleg hat. Legalább meggondolják ezentúl a kofa nagyságák, hogy mit hozzanak a városba. Merthát a ko­fák azt hiszik, hogy a városi ember gyomra minden komisz dologra jó. A kisipar állami segélyezésé­nek reformja. A kereskedelmi mi­nisztérium a kisipar állami segélye­zésének nagyfontosságú és igen ér­dekes reformját készíti elő. A kisipar segélyezésének eddigi formája, kü­lönösen a gépsegélyezés jelenlegi formája nem elégíti ki sem a minisz­tériumot, sem az érdekelt köröket és már régebben tervezik a segélyezés rendszerének megváltoztatását. — A tervezet most elkészült és alapelve az, hogy az allam szerződést köt az Országos Központi Hitelszövetkezet­tel, amelynek alapján a Központi Hitelszövetkezet fogja az állam által rendelkezésre bocsátott iparalapból a kisipar részére a szükséges tőkéket rendelkezésre bocsátani és egyúttal a visszafizetés folyamatát lebonyo­lítani. Az Országos központi Hitel- szövetkezet az illetékes kereskedelmi és iparkamara szakvéleménye alapján fogja a kisiparosoknak a munkanemre való tekintet nélkül kizárólag az egyéni rátermettség alapján a köl­csönöket folyósítani, illetve a gép­erőt rendelkezése bocsátani és meg­felelő évekre elosztva, kényelmes törlesztésről gondoskodni. Egyes esetekben a miniszter a részletek megfizetése alul fel is mentheti az illető kisiparost. A cél azonban az, hogy olcsó és kényelmes törleszté- ses ipari kölcsön, illetve munkaesz­közök bocsáttassanak a kisiparosok rendelkezésére és hogy az eddigi nehézkes bürokratikus kezelés helyébe a gyorsabb kereskedelmi adminiszt­ráció lépjen. Az uj rendszer életbe­léptetése előtt a kereskedelmi- és iparkamarák szakvéleményezése elé kerül. Nemzetközi nagy luxus lóvá­sár Érsekújvárott. A Nyitrame- gyei Gazdasági Egyesület által a f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom