Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 24. szám
4 ESZ I 14GOM és VIDÉKE. 1913. március 23. mig egyik szőlőtőtől a másikig haladhat. Mennyi munkájába kerülhet, mig a földet maga elöl eltakarítja. A falat megszerzése munkája árán történhetik. A cserebogárnak hogy kijuthasson a napfényre, utat kell törnie. A hangya mily munkával darabolja a kórót, aztán cipeli földalatti úton üregébe, itt emeletszerü lakást épit, hogy ivadékát felnevelje. Megsokasodnak, elhagyják szűknek bizonyult kastélyukat, máshova vonulnak s igy a tatarozás nélkül hagyottépület szerves anyagaival együtt az esőtől összeroppan s mint meg- porhányitott talaj várja a növényt, hogy annak bőséges táplálékot nyújtson. Másutt a földigiliszta (esőkukac) rángatózva vonszolja gyűrűk sokaságából álló kígyó alakú hengeres testét. Kijött a föld színére. Tovább haladtában ismét oly helyet keres, hol a szerves anyagok bővebben találhatók. Megeszi maga előtt a földet — keserves kenyérkereset —- mélyebbre furakodik, maga után csatornát hagy, ezen jut majd le a levegő és nedvesség a szerves anyagokhoz, hogy azt növényi táoanya- gokká váltóztassék. Ezek munkája igen fontos s azért sajnálom, mikor a halászni vágyó horgára fűzi irgalmatlanul. Ingyenes földmunkás és halacska pusztul el! Ott meg a fogoly és fürj kapar- gál, porhanyitják a földet. Férget keresnek, fészket alakítanak. A kaparás helyén völgyecske támadt, a medencében sok nedvesség fér el, őrzik a környezet növényzetének. Üljünk le egy kissé pihenni a virító orgonabokor átellenében s nézzünk ne csak a kúp formájú lila virágra, hanem oda is, hol a gyökérzet mellől kimorzsalékozott a föld. Lyukat látunk ott, farral darázs bújik ki s nagy gyorsasággal rugdalja ki a porszerü földet. Pince alakú üreget ás. Minek neki ? Persze őszkor sok szőlőbogyót nyit fel, hordja az édes nedvet, takarít! Igen, de ezt nem ő teszi, hanem rokona, mely szintén földalatti üregben szakasztó nagyságú fészket épit nyálából s azután ebben neveli ivadékát, melyet édességgel táplál. A másik faj meg padlásokon üti fel családi tűzhelyét s szintén sok kárt tesz a gyümölcsfélékben. Nem ezekről a gonoszokról szólok, melyeket kipusz- titaní igyekszem, hanem arról az orgonabokor alatt munkálkodóról, mely nemcsak azzal van hasznunkra, hogy a lefelé haladó s alakú üregben sok nedvesség raktározódhatik, hanem azzal is, hogy a fekete tücsöknek, mely szintén lyukakban tartózkodik, meg a cserebogárnak kérlelhetetlen ellensége. Ez a darázs faj életszükségletből ügyesen vadász puska nélkül, de csak a nyár elején, aztán mesterségét felneveltjére hagyja. Röpül a föld színén, mint a kilőtt golyó s meglátja a lyukja közelében bámészkodó lomha tücsköt. Hirtelen hátára löki, fullánkjával megszúrja, eldermeszti, s a tehetetlent az orgonabokor alatti lyukába röpülve cipeli, hogy az ivadéknak állandóan friss eledele legyen. Több ivadékot nevel különálló lyukakban. Van dolga elég a lakás kiásásával s az eledel nyújtásával. Jövő évben a lyukból előjövő utód új lyukat kapar, a régi jó lesz nedvtartónak. El-elnézem legelőkön azokat a fekete bogarakat is, melyek trágyagolyókat hengeritgetnek lyukaikba. Először csatornát ásnak, aztán a végében kibővítik, hogy abban a szőlőszem nagyságú golyócskáikat elhelyezhessék. Ketten dolgoznak a földdel is, a golyóval is, együtt is' gurítják a gömböcskét az új ivadék részére, így művelik és trágyázzák ők a legelőket. Vannak rokonaik is, melyek szintén földmunkálók, mint pl. az orszarvu bogár. Szidjuk, átkozzuk, fogdossuk, pusztítjuk a kártékony egereket, pockokat, ürgéket, hörcsögöket, nem is ok nélkül. Ezek is földmunkások. Hatalmas csatornákat, üregeket ásnak a föld alatt, vezetik a levegőt és nedvességet, melyek nélkül nincs növényi élet. Nem szabad megfeledkezni a bársony szőrű vakandról, erről a hasznos földmunkásról, mely annyiszor esik áldozatul a durva kegyetlenségnek és tudatlanságnak. Ta- gadhatatlani túrássival csúfítja a legelőt. Egy-egy féregért kitúrja a babot, a salátát; de ha ő nem pusztította volna el a pajort, lóférget, majd elpusztította volna az. Ott üti fel tanyáját, hol van mivel táplálkoznia. Mint a kerékagyából indulnak ki a küllők, úgy ágaznak a vacokból a menetek. Vagy a pókhálóra gondoljunk. A csomók fölött vannak a karima nélküli kalaphoz hasonló túrások. Ezek finomra por- hanyitott földrakásocskák, melyek mint kémények, szelelők tesznek egyrészt szolgálatot, másrészt pedig sokáig őrzik a nedvességet. Az alagutak valóságos vizvezető és őrző csatornák. A férgek felkeresik a meneteket, megörülnek a szabad útnak s nem gondolják meg, hogy sétájukat életökkel fizetik meg. Ezen néhány példából is láthatjuk, mennyi apró állat munkálja a földet. Bizonyos, hogy a talaj műveléséhez és termőképességének fenntartásához ez állatok is hozzájárulnak, mivel ők is a föld termékeiből táplálkoznak; másrészt igaz az is, hogy munka nélkül nincs élet, s igy ezen örök törvény alól az apró földmunkások sem kivételek, nekik is dolgozniok kell, hogy élhessenek. Nyugodjunk meg mi emberek s viseljük örömmel, készséggel a munka terheit, mert a munka nemcsak éltet ad, hanem jólétet és megnyugvást szerez. Vizsgálgassuk a természet titkait, okuljunk belőle és ekkor lelkünk hálatelten fel fog emelkedni az égi trónus elé. Szölgyémy Gyula. Előfizetési felhívás. Eltelt immár első negyedéve annak, hogy az Esztergom és Vidékét új kiadó és új szerkesztői gárda vette kezébe. Mind a kiadó, mind a szerkesztők nyugodt öntudattal tekinthetnek visz- sza a kezdet nehezebb idejére, mert legjobb erejükkel igyekeztek megvalósítani abbeli komoly ígéretüket, hogy a lapban jó tartalmat szép formában nyújtsanak az olvasóknak. Teljes igyekezettel azon voltak, hogy az „Esztergom és Vidéke“ a helyi és megyei komoly közvéleménynek gáncstalan szószólójává legyen. A közönségnek biztató erkölcsi s elismerő anyagi támogatása mutatta, hogy helyes irányt vá- választottunk, jó utón haladunk. Olvasóink száma örvendetesen megszaporodott. Munkatársak hiányáról se panaszkodhatunk... Azok, kik a kiadó és szerkesztők nevében bízva, habozás nélkül mellénk állottak, úgy hisszük, nem csalatkoztak bennünk. Az ingadozók pedig lapunk eddigi számainak olvasása után meggyőződhettek róla, hogy nem vagyunk méltatlanok atámogatásra. Kérjük tehát mindazokat, kik súlyt vetnek arra, hogy az „Esztergom és Vidéke“ minden önző egyéni és pártérdek felett álló nemes hivatását minél hathatósabban betölthesse, lépjenek az új negyedévvel előfizetőink so rába; amennyiben pedig már előfizetőink volnának, ajánlják lapunkat ismerőseik becses figyelmébe. Biztosíthatjuk mind régi, mind új előfizetőinket, hogy amily mértékben szaporodik a számuk, ugyanoly arányba fog nőni a mi törekvésünk, hogy lapunk tartalmi színvonalát az eddiginél is magasabbra emeljük. Hálás köszönetünket eddigi pártfogóinknak, szives üdvözletünket az új előfizetőknek! HÍREK. Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk tisztelt előfizetőinknek, munkatársainknak és minden olvasónknak. A szerkesztőség és kiadóhivatal. Lapunk legközelebbi száma a húsvéti ünnepek miatt csak jövő vasárnap, f. hó 30-án jelenik meg. Húsvéti szertartások a Bazilikában. Nagy fénnyel ment végbe a húsvéti szent idő minden aktusa a főszékesegyhazban, mely szertartások ünnepiességét nagyban fokozta hogy azok legnagyobb részét dr. Csernoch János hercegprímás vezette Különösen sokan vettek részt a nagycsütörtőki misén, olajszentelésen és a lábmosási szertartáson, mely alkalommai a szt. mise alatt, a nagyszámú hivősereg között, a herceg- prímás és a főkáptalani uradalmak helyben lakó tisztjei és alkalmazottjai is az Ur asztalához járultak. — Husvét vasárnapján a hercegprímás ismét résztvesz az ünnepi szent misén, mely után szentbeszédet fog mondani. Eljegyzés. Dr. Brenner Antal, Esztergom szab. kir. város tanácsjegyzője eljegyezte Lindtner Ellus- kát özv. Lindtner Jánosné úrnő leányát. Gratulálunk. Kinevezés. Dr. Kemény Imre volt főispáni titkár min. segédfogal- mazót a m. kir. belügyminiszter miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. Uj tb. szolgabiró. A főispán Zsiga János J. oszt. közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli szolgabiróvá nevezte ki. Tanító változások. Dágra Moy- zsik Pál, Bátorkeszire Antal Vince rkath. kantortanítóknak s ugyancsak Bátorkeszin Czirbusz Pál rk. el. isk. tanítónak megválasztattak. A „Katholikus Kör“ jubileuma. Az „Esztergomi Katholikus Kör“ f. évi március hó 30-án ünnepli 20 éves fennállását, mely alkalommal egész napra terjedő műsorral előkelő színvonalú jubileumi ünnepet rendez. Az ünnepség sorrendje délelőtt a következő lesz : 10 V2 órakor sz. mise a belvárosi plébánia templomban „Te Deum“-mal. Mise alatt a főszékesegyházi vegyeskar régi magyar énekeket énekel. 11 órakor: Díszközgyűlés a kör helyiségében, melynek műsora a következő számokból fog állani. 1. Pápai himnusz.. Felei Antaltól. 2 Elnöki megnyitó. 3. Hegedű- solo. Előadja : Nemesszegny István, zongorán kiséri: Nemesszeghy Giziké. 4. Ünnepi óda. Irta: Homor Imre. Szavalja: Skopecz Gyula. 5 So!o- ének. Énekli Taky Gyuláné. 6. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Fehér Gyula prae- latus kanonok. 7. Ének. Vegyeskar. 8. Király-himnusz. Szövegét irta Jókai Mór, zenéjét Bogisich Mihály v. püspök. Délután: 3 -6-ig Biliárd verseny. Este : 8 órakor : Közvacsora, melyen hölgyek is résztvesznek. Ugyanezen alkalommal lesz a versenydijak kiosztása is. A jubileum alkalmából a kör remek kiállítású meghívókat küldött szét. Városunk eme nagy hivatással biró, tekintésnek örvendő egyesülete e jubileummal is csak szorosabbá óhajtja tenni ama bensőséges, családias viszonyt, mely lovag Matty a- sóvszky Lajos 20 éves elnöklete alatt a kör falai között szinte közmondásossá lett. Szabadságolás. Muzsnayné Kovács Izabella piszkei áll. el. iskolai tanítónő betegség címén 3 havi szabadságot nyert. Cserkész diákok. Országszerte megindult a cserkészet ügye, s a fővárosi intéző körökhöz napról-napra érkeznek a kérdező, jelentkező levelek. S mig mindenütt csak tervezgetnek, szervezkednek, főgimnáziumunknak cserkészei már megkezdték működésüket és kirándulásokkal kapcsolatban gyakorlatokat végeznek. Eddig negyven diák tette le becsületszavával a fogadalmat s evvel a lovagiasság leventéivé avatták magukat. Helyettesítés. Betegség miatt szabadságolt Szemerédi Ágoston csévi áll. el. iskolai tanító helyettesítésével dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő Borz Erzsébet okleveles óvónőt bízta meg és küldte ki. A vörös-kereszt egylet húsvéthétfői estélye. A magy. kor. országai vörös-kereszt egyletének esztergomi választmánya által húsvéthétfőre tervezett estélynek előkészületei nagy méreteket öltenek. Az agilis rendező bizottság élén Vimmer Imréné úrnővel és Meszlényi Pál főispánnal mindent elkövet az estély sikerének biztosítására. Kiváló érdé-
