Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 32. szám

Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 32. szám. Csütörtök, április 18. AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. SZERKESZTIK: KEMPELEN FARKAS és VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ARAK: ... 12 K Negyedévre.....................3 K ... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér Egész évre Félévre . Tavasszal. Poéták dalolják, de minden alkalom­mal mutogatja az élet azt az igazságot, hogy mikor a klorofil megfesti a fát, ki­pattanja rügyet és virágba szökteti, —■ valami változás esik meg rajtunk is. Vé­rünk mintha gyorsabban keringene, gon­dolataink mintha derültebbek lennének az áprilisi, a májusi illatok érkéztén. Az élni szeretés, az eleihez való ragaszkodás tava­szi metamorfózisa ez, mintha az a titkos erő, mely a vén fűzfának ágaskodó fürtéit meghajlítja, az embert is érintené tavasz- szal. Kevesebb a halai és az öngyilkosság. Kevesebb patentét adnak szabadalmakra es telisded tele lesznek a szerkesztőségi papírkosarak — költeményekkel. De ezek régi dolgok, kár lenne őket csépelni es az öreg Carlile haragjai fel köl­teni, a ki élete végéig nem tudta megér­teni, hogy micsoda tehetség adódott az újságírónak, akinek a „muszáj“ inspiráci­ójára állandóan — üres szalmát kell csé­pelnie. Véleményünk azonban az, hogy nem csépelünk üres szalmát, mikor tavasztáji legnagyobb tanúságként arról a „va banki­ról beszélünk, melyben a nemzet minden rétegének megelhetese elrendezve van. Már kaptunk izelesitőt abból az ijedelemből, melynek még ebben a tavaszi időben — nem egyszer részesei leszünk. Az áprilisi fagyot értjük, amely a hamar virágba szökő gyümölcs egy részét elvitte. Sajnos, a mi középeurópai ingadozó időjárásunk során lesz meg depresszió elég s nemcsak a kajszi, de más is el fog fagyni. És majd júniusban elég lesz egy júniusi meleg nap, a rettegett „hőütes“ es oda lesz az embe­rek vetése. Az egyoldalú mezőgazdálko­dásból élő országok existenciaja a bizony­talan időjárástól feltételeztetik. Mondhatjuk, hogy ez va bank játék a sorssal. Van-e belőle kivezető ? Felvehetjük-e a küzdel­met az elemekkel ? Enyhithetjük-e az idő­járás borzalmas kártevéset ? Megakada- lyozhatunk-e egy nemzeti szerencsetlensé- get ? Ezt nem: de azok a mezőgazdasági államok, ahol ipar is van, a nép existen- ciája nem olyan kockázatos. Azért kicsi és nagy szerencsétlenség, mely a termőföld áldását részben vagy egészben elviszi, — legyen arra jó, hogy mindazok, akik a nemzet millióinak sorsát irányítják, vessék gondolatukat arra a régi célra, hogy ne­künk az egyoldalú mezőgazdasági állam­nak ipart kell teremtenünk. Gondoljunk csak ra, hogy egy emberöltő választ el az alföldi aszálytól és apáink ki nem fogynak annak szomorú elbeszéléséből, hogy ez a gazdasági csapás mennyi embert tett tönkre és mennyire visszavetett embertömegeket évtizedekre, közállapotunkat soká zsibbasz- totta, egy elvesztett csatának minden nyo­morúsága felideződött azért, mert elmaradt a májusi eső, júniusban sem volt csapa­dék, nem volt mit aratni s a tartós szá­razságban megrepedezett a föld. Nincs utálatosabb ember, mint aki a jövő vesze­delmét Hióbként felidézi: de nincs köny- nyelmübb ember, ak: olykor az 1863. év borzalmaira nem gondol abból a célból, hogy megenyhitse ezt a csapást, ha rámé­retnék e kor bűnös gyermekére megaláz­kodás, felocsudas kijózanodás céljából. Nincs más remedium, nincsen más ki­vezető, mint olyan kenyérkereseti ágaza­tot is a nemzeti erőnyerésnek megnyerni, melyek nem függnek esetlegektől, véletlen- segtől, felhők járásától, hanem tisztán tu­dás és munkától. Valami haladás van ezen a téren, ámbár éppen az osztrák főváros­ban eldicsekedni vele nem opportunus; de ez kévés. Ne csak állami támogatás fejlesszen nálunk ipart ; de főleg a nem­zeti közszellem, melyet a sajtónak kell irányítania. Ezek a gondolatok rajzanak agyunk­ban, az elcsépelt szalma, melyet épen a magyar közönség indolenciájából hányszor kell még a nemzete sorsán aggódó szürke újságírónak végigszántania papirosán. X. A takarékpénztári fürdő megnyitása. A fürdőzni vágyó közönség bizonnyára öröm­mel veszi tudomásul azon hírünket, hogy az Esz­tergomi Takarékpénztár Részvénytársaság által emelt pompás új fedett uszoda e hó 18-án, vagyis ma délután megnyílik. A takarékpénztár igazgatósága ugyanis ma délután 3 órakor tartandó ülése után, tehát 4—5 óra után fogja megtekinteni ez új létesítményét, mely alkalommal azt rendeltetése céljának a nagy közönség használatára át is adja. A főszezon megkezdéséig ez új uszoda fel­váltással lesz használható, mig majd nyáron á férfiak és nők részére külön uszoda fog rendel­kezésre állani. Az uj uszoda látványosság számba megy, modern építése és a hygiénia minden követelmé­nye figyelembe vétele folytán. Az épület tisztán vasbetonból van emelve, hatalmas vasgerendák tartják leszedhető üveg fedelét, vízvezetéke három­féle vizet szolgáltat és berendezése annyira töké­letes, hogy a legkényesebb vizgyógymód keze­lésre is használható. E megnyitóra az igazgatóság felkérése folytán ez úton hívjuk fel a részvényesek és a közönség figyelmét és közöljük, hogy e naptól kezdve az uszoda, illetve a melegebb idők beállta után az egész fürdőtelep összes berendezkedé­seivel a közönség rendelkezésére fog állani. fFREK^T^Ű — Eljegyzés. Ifj. székasi Saczelláry György eljegyezte Hudacsek Nellyt, a Király Színház tag­ját, Hudacsek József dr. fővárosi orvos szép leányát. — Ügyvédi vizsga. Kelemen Béla dr. az ügyvédi vizsgát letette. Mint értesülünk Eperjesen fog ügyvédi irodát nyitni. — A tanfelügyelői hivatal átadása Eszter­gomban e hó 30-án, Sopronban e hó 28-án lesz, ahol Schvvetz Vilmos tanfelügyelő átköltözéséig egyik segédtanfelügyelő fogja ideiglenesen a hi­vatalt vezetni. — Rekviem Széchenyi Istvánért. A húsvéti ünnepek miatt elmaradt hagyományos gyászmisét gróf Széchenyi István emlékére f. hó 19-én reggeli 9 órakor tartják meg a belvárosi plébánia temp­lomban. Hogy kije volt Széchenyi Magyarország­nak, azt a legkisebb gyerek is tudja ; legnagyobb férfialakja, hazáját legönzetlenebbül, leglángolób­ban szerető fia, a korcs utódok előtt szinte elkép­zelhetetlen önzetlenség, nagylelkűség és önfelál­dozás élő megtestesítője, forró szivének, hazafias bánatának mártírja. Ne a szájhős demagógok ne­veit tanítsátok tisztelni szülők gyermekeitek által, hanem azét az igazi nagyét, a ki életével, halálá­val egyaránt bebizonyította, hogy csak másokért, a közért élt s a haza sorsának reménytelensége miatt halt meg. — A pénzügyi bizottság tegnap délután 4 órakor ülést tartott. — Áthelyezett csendör-járásparancsnok. Tóth György párkányi csendőrjárásőrmester járás­parancsnokot a szolgálat érdekében áthelyezték a borsodmegyei Verebélyre. — Hídvégi Ernő színtársulata csütörtökön kezdte meg előadás sorozatát Érsekújváron nem a legnagyobb látogatottság mellett. — Budapestiek Esztergomban. Amint érte­sülünk, a budapesti VII. kerület Kaszinója, jóté­

Next

/
Oldalképek
Tartalom