Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 32. szám
Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 32. szám. Csütörtök, április 18. AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. SZERKESZTIK: KEMPELEN FARKAS és VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ARAK: ... 12 K Negyedévre.....................3 K ... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér Egész évre Félévre . Tavasszal. Poéták dalolják, de minden alkalommal mutogatja az élet azt az igazságot, hogy mikor a klorofil megfesti a fát, kipattanja rügyet és virágba szökteti, —■ valami változás esik meg rajtunk is. Vérünk mintha gyorsabban keringene, gondolataink mintha derültebbek lennének az áprilisi, a májusi illatok érkéztén. Az élni szeretés, az eleihez való ragaszkodás tavaszi metamorfózisa ez, mintha az a titkos erő, mely a vén fűzfának ágaskodó fürtéit meghajlítja, az embert is érintené tavasz- szal. Kevesebb a halai és az öngyilkosság. Kevesebb patentét adnak szabadalmakra es telisded tele lesznek a szerkesztőségi papírkosarak — költeményekkel. De ezek régi dolgok, kár lenne őket csépelni es az öreg Carlile haragjai fel költeni, a ki élete végéig nem tudta megérteni, hogy micsoda tehetség adódott az újságírónak, akinek a „muszáj“ inspirációjára állandóan — üres szalmát kell csépelnie. Véleményünk azonban az, hogy nem csépelünk üres szalmát, mikor tavasztáji legnagyobb tanúságként arról a „va bankiról beszélünk, melyben a nemzet minden rétegének megelhetese elrendezve van. Már kaptunk izelesitőt abból az ijedelemből, melynek még ebben a tavaszi időben — nem egyszer részesei leszünk. Az áprilisi fagyot értjük, amely a hamar virágba szökő gyümölcs egy részét elvitte. Sajnos, a mi középeurópai ingadozó időjárásunk során lesz meg depresszió elég s nemcsak a kajszi, de más is el fog fagyni. És majd júniusban elég lesz egy júniusi meleg nap, a rettegett „hőütes“ es oda lesz az emberek vetése. Az egyoldalú mezőgazdálkodásból élő országok existenciaja a bizonytalan időjárástól feltételeztetik. Mondhatjuk, hogy ez va bank játék a sorssal. Van-e belőle kivezető ? Felvehetjük-e a küzdelmet az elemekkel ? Enyhithetjük-e az időjárás borzalmas kártevéset ? Megakada- lyozhatunk-e egy nemzeti szerencsetlensé- get ? Ezt nem: de azok a mezőgazdasági államok, ahol ipar is van, a nép existen- ciája nem olyan kockázatos. Azért kicsi és nagy szerencsétlenség, mely a termőföld áldását részben vagy egészben elviszi, — legyen arra jó, hogy mindazok, akik a nemzet millióinak sorsát irányítják, vessék gondolatukat arra a régi célra, hogy nekünk az egyoldalú mezőgazdasági államnak ipart kell teremtenünk. Gondoljunk csak ra, hogy egy emberöltő választ el az alföldi aszálytól és apáink ki nem fogynak annak szomorú elbeszéléséből, hogy ez a gazdasági csapás mennyi embert tett tönkre és mennyire visszavetett embertömegeket évtizedekre, közállapotunkat soká zsibbasz- totta, egy elvesztett csatának minden nyomorúsága felideződött azért, mert elmaradt a májusi eső, júniusban sem volt csapadék, nem volt mit aratni s a tartós szárazságban megrepedezett a föld. Nincs utálatosabb ember, mint aki a jövő veszedelmét Hióbként felidézi: de nincs köny- nyelmübb ember, ak: olykor az 1863. év borzalmaira nem gondol abból a célból, hogy megenyhitse ezt a csapást, ha ráméretnék e kor bűnös gyermekére megalázkodás, felocsudas kijózanodás céljából. Nincs más remedium, nincsen más kivezető, mint olyan kenyérkereseti ágazatot is a nemzeti erőnyerésnek megnyerni, melyek nem függnek esetlegektől, véletlen- segtől, felhők járásától, hanem tisztán tudás és munkától. Valami haladás van ezen a téren, ámbár éppen az osztrák fővárosban eldicsekedni vele nem opportunus; de ez kévés. Ne csak állami támogatás fejlesszen nálunk ipart ; de főleg a nemzeti közszellem, melyet a sajtónak kell irányítania. Ezek a gondolatok rajzanak agyunkban, az elcsépelt szalma, melyet épen a magyar közönség indolenciájából hányszor kell még a nemzete sorsán aggódó szürke újságírónak végigszántania papirosán. X. A takarékpénztári fürdő megnyitása. A fürdőzni vágyó közönség bizonnyára örömmel veszi tudomásul azon hírünket, hogy az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság által emelt pompás új fedett uszoda e hó 18-án, vagyis ma délután megnyílik. A takarékpénztár igazgatósága ugyanis ma délután 3 órakor tartandó ülése után, tehát 4—5 óra után fogja megtekinteni ez új létesítményét, mely alkalommal azt rendeltetése céljának a nagy közönség használatára át is adja. A főszezon megkezdéséig ez új uszoda felváltással lesz használható, mig majd nyáron á férfiak és nők részére külön uszoda fog rendelkezésre állani. Az uj uszoda látványosság számba megy, modern építése és a hygiénia minden követelménye figyelembe vétele folytán. Az épület tisztán vasbetonból van emelve, hatalmas vasgerendák tartják leszedhető üveg fedelét, vízvezetéke háromféle vizet szolgáltat és berendezése annyira tökéletes, hogy a legkényesebb vizgyógymód kezelésre is használható. E megnyitóra az igazgatóság felkérése folytán ez úton hívjuk fel a részvényesek és a közönség figyelmét és közöljük, hogy e naptól kezdve az uszoda, illetve a melegebb idők beállta után az egész fürdőtelep összes berendezkedéseivel a közönség rendelkezésére fog állani. fFREK^T^Ű — Eljegyzés. Ifj. székasi Saczelláry György eljegyezte Hudacsek Nellyt, a Király Színház tagját, Hudacsek József dr. fővárosi orvos szép leányát. — Ügyvédi vizsga. Kelemen Béla dr. az ügyvédi vizsgát letette. Mint értesülünk Eperjesen fog ügyvédi irodát nyitni. — A tanfelügyelői hivatal átadása Esztergomban e hó 30-án, Sopronban e hó 28-án lesz, ahol Schvvetz Vilmos tanfelügyelő átköltözéséig egyik segédtanfelügyelő fogja ideiglenesen a hivatalt vezetni. — Rekviem Széchenyi Istvánért. A húsvéti ünnepek miatt elmaradt hagyományos gyászmisét gróf Széchenyi István emlékére f. hó 19-én reggeli 9 órakor tartják meg a belvárosi plébánia templomban. Hogy kije volt Széchenyi Magyarországnak, azt a legkisebb gyerek is tudja ; legnagyobb férfialakja, hazáját legönzetlenebbül, leglángolóbban szerető fia, a korcs utódok előtt szinte elképzelhetetlen önzetlenség, nagylelkűség és önfeláldozás élő megtestesítője, forró szivének, hazafias bánatának mártírja. Ne a szájhős demagógok neveit tanítsátok tisztelni szülők gyermekeitek által, hanem azét az igazi nagyét, a ki életével, halálával egyaránt bebizonyította, hogy csak másokért, a közért élt s a haza sorsának reménytelensége miatt halt meg. — A pénzügyi bizottság tegnap délután 4 órakor ülést tartott. — Áthelyezett csendör-járásparancsnok. Tóth György párkányi csendőrjárásőrmester járásparancsnokot a szolgálat érdekében áthelyezték a borsodmegyei Verebélyre. — Hídvégi Ernő színtársulata csütörtökön kezdte meg előadás sorozatát Érsekújváron nem a legnagyobb látogatottság mellett. — Budapestiek Esztergomban. Amint értesülünk, a budapesti VII. kerület Kaszinója, jóté
