Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 9. szám

4

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1912. január 28.

De a helybeli csendőrség, a szükséghez és a rendelkezésére álló időhöz képest őrjáratokkal fogja a rendőrség munkáját megkönnyíteni.

— A kertváros ügye. A Rudolf-féle kertváros-parcellázás ügyében az a fordulat állott be, hogy a városnak erre a tervre vonatkozó ismert határozatát Pleva Ferencné és Bártfay Géza külön külön megfelebbezték.

— A gyermekszanatórium javára Vimmer Imre polgármester felkérésére több városi képviselő adományokat gyűjtött. Eddig a következő adományok folytak be: Krizmanits János, Juhász Lajos, Pelczmann László és Szmatlik Antal 2 — 2 K, Porgesz Béla, Bineter N., dr. Wilhelm, Schmid- né, Neubauer Jánosné, Kósik Ferenc, Dudás János, N. N., Burány József, Szálkái N., Tóth Ferenc 1 — 1 K, dr. Kirz Oszkár, Farkas Gyula 50- 50 fillér. Eddig kimutatott összeg 19 korona.

— Börtönvizsgáló bizottság. Az 1911. év december végével megüresedett börtönvizsgáló bizottság tiszteletbeli állásait a közelmúlt napokban töltötte be Esztergom vármegye közig, bizottsága. A bizottság elnökéül dr. Fehér Gyulát, tagjaivá pedig Brutsy Jánost és Varga Dezsőt választották meg.

— Ebmarás. Papházy Kornél őrnagy fiát az utcán megmarta egy kutya. A kis fiút a budapesti Högyes-féle Pasteur-intézetbe szállították.

— Ankét a városházán. Ma délelőtt 10 órára a városházán ankétet tartanak a piac olcsóbbá tétele ügyében, amellyel kapcsolatban a baromfitenyésztésnek és a zöldségtermelésnek városunkban való intenzivebbé tételén is fognak tanácskozni, a földmivelési miniszter kiküldöttje, Guttenberg Pál igazgató részvételével. A terv szép és kívánatos, hogy ne az legyen a sorsa, ami a legtöbb ankétezésnek : egy csomó teorétikus terv, hanem a gyakorlatban is megvalósulhasson a mi niszternek, a nép igazi atyjának nemes intenciója.

— Megfagyott ember. Az időjárás szeszélye oly kiszámithatlan mostanában, hogy szinte el sem tudjuk hinni, hogy a múlt hét elején erős fagyok jártak. Pedig erre vall Tóth István szomorú sorsa, aki 18-án reggel Dunamocsról kiballagott a mo- csolyai szőlőjébe. Ott alighanem nagyon Ízlett neki az uj bor, mert hazamenet eltévedt a dűlők közt és elálmosodván, leült pihenni. Másnap találták meg arra járó bátorkeszi emberek megfagyott állapotban.

— A dreszinás tolvajok. Seres Ferenc táthi vegyeskereskedő észrevette, hogy 39 méter zefir- gyolcsot elloptak a polcáról. A csendőrjárőr, akinek panaszát előadta, arra a négy vasúti munkásra gyanakodott, akik az nap a boltban megfordultak. Hosszas kutatás után sikerült is megtalálniok az ellopott csomagot egy vasúti talpfa rakás hézagában. Egy vasúti alkalmazott vallomása alapján aztán kiderült, hogy a tolvajok Stampaer Simon és József, Csurgai István és Piski János vasúti munkások voltak, akik az eléggé súlyos zefirt egy hajtányon eltolták egészen a lábatlani vasúti állomásig és ott elrejtették a vasúti talpfák közé. íme a talpfa nem csak a magas politikában odi- ózus dolog.

— Fatolvajok. Rosenthal Antal és Urbano- vics Ferenc pilisszentléleki lakosokat éppen akkor csípték el az erdőőrök, amikor az esztergomi főkáptalan kesztölczi erdejéből javában hordták el a tűzi fát. A hideg ellen védekeztek és a hűvösre kerültek.

— Gyilkosság! kísérlet. Német-Szölgyénben két testvér, Varga András és József a múlt vasárnap éjjel fél 11 órakor lesből megtámadták Nágel István haragosukat és az egyik egy fejszével, a másik a bicskájával nekiesve, összeszurkálták és koponyáját széthasították. Gyilkos munkájukban az áldozatnak egyik pajtása, Halász Gyula zavarta meg a vérengző bestiákat, akinek közeledtére elfutottak. Nágel sérülései életveszélyesek. A két testvért a csendőrség elfogta és beszállította a párkányi kir. járásbírósághoz. Egyikük, Varga András az őt kisérő csendőrnek 100 koronát ígért, ha az „elcsinálja“, hogy nekik bajuk ne legyen. A bűnösök konokul tagadják a tettüket.

— A fegyelmi választmány tagjai. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága január havi ülésében alakította meg a folyó évre a fegyelmi választmányt, melynek rendes tagjaivá lettek: Schwetz Vilmos kir. tanfelügyelő és Cottely Ernő kir. pénzügyigazgató a kinevezett s dr. Fehér Gyula prelátus és Mattyasovszky Lajos nyug. jószágigazgató a választott tagok közül; póttagok Némethy József műszaki tanácsos és dr. Wipp- linger Ödön ügyvéd.

— A városi dijnokok. Mikor a képviselő- testület városunk 1912. évi költségvetését tárgyalta, tudvalevőleg Brutsy János városi képviselő mellett érvelt, hogy a városi dijnokokat el kell bocsátani, mert a rendes tisztviselők is el bírják végezni a munkát. Brutsy indítványa ellen Ö'svaik Andor szólalt fel és bizonyította a dijnokok alkalmazásának szükségességét. O’sváth indítványát Adorján János azzal egészítette ki, hogy az ellenőrző bizottságnak tudnia kellene, vájjon szükség van-e a dijnokokra, vagy sem, mire a képviselő- testület az indítványt az ellenőrző bizottsághoz utalta. A városi ellenőrző bizottság f. hó 27-én délután 4 órakor ült össze, hogy az egyes hivatalok munkamennyiségét megvizsgálja és megállapítsa a kisegítő munkaerők alkalmazásának szükségét.

— A rejtelmes karosszék. Egy Esztergomban lakó fiatal tisztnél, — aki nem rég vette magára hymen rózsaláncait, — történt az alábbi megmagyarázhatatlan eset. Az uj pár vacsorát

Sclxankjtjár »Körmön le^essé^e

KZTCRSAn

adott a múlt hét folyamán, amelyre csak rokonok volta meghiva. Amikor a fiatal és bájps asszonyka asztalhoz hívta a lakásban csoportokban beszélgető rokonokat, egyszerre azt vette észre, hogy férje a dohányzó szobában egy nagy bőrkaros- székben ül és egészen kábultnak látszik. Ijedten sietett hozzá és kezével megakarta cirógatni férje homlokát, amikor valami ismeretlen erő visszalökte a kezét, miközben villamos ütéshez hasonló rándulást érzett.

Erre a fiatal tiszt nagy erőlködéssel fölkelt és az érthetlen esetről beszélgetve, leültek a vacsorához. Vacsora után a férj sógora, egy kiváló fiatal pap ült le ugyanabba a karosszékbe és rajta is valami bágyasztó érzés kezdett erőt venni. Egyik rokona most megismételte a cirógatást és csodálatos ! — az ő kezét is eltaszitotta valami és ő is érezte a villamos ütést.

Ezután természetes, hogy az egész társaság elkerülte a rejtelmes karosszéket, de a megtörtént jelenségeknek semmiféle magyarázatát nem képe sek adni, annál kevésbé, mert a legalaposabb vizsgálódás után sem bírtak a karosszéken valami rendellenességet felfedezni, sem elrejtett villamos telepre bukkanni.

Ez az eset különben ki van zárva már csak azért is, mert bár az ütésből lehetne még effélére következtetni, de tudvalevő az is, hogy a ki pl. erős áramú villamos vezetéket fog meg, kezei összehuzódnak s nehezen képes a drótot elbocsátani. Szóval az erőteljes eltaszitásoknak s a kábult állapotnak ez nem adhatná magyarázatát, még akkor sem, ha ilyen — pl. tréfából odarejtett — telepet találtak volna is a karosszékben. De nem is találtak. így a család megmagyarázhat^ lan rejtéllyel all szemben, amelyre mostanig sem derült még semmi világosság.

TANÜGYI-HÍREK

— Tanítók alapítványa. A közoktatásügyi miniszter a népiskolai tanítók segélyezésére rendelt Báró Sina Simon féle alapítványra pályázatot hirdet. Megüresedett két, egyenként 200 koronás hely, melyre igényt tarthatnak azon néptanítók, akik önhibájukon kívül szolgálatképtelenek, szegények s igazolják, hogy mig hivatalukat viselték, azt híven, buzgón töltötték be s feddhetlen életet éltek s élnek. Közelebbi felvilágosítást szívesen ad a kir. tanfelügyelő, aki a beérkezett kérvényeket hármas kijelölés mellett 1902 május végéig tartozik felterjeszteni.

— Eskütétel. A kisujfalusi ref. elemi népiskola újonnan választott tanítónője, Szőnyi Mária az 1907. évi 27. t.-c. 32. §-ában előirt esküt letette a kir. tanfelügyelő kezébe.

Új iskolaszék. Az izr. hitközség iskolaszéke a következő három évre újból megalakult, még pedig a következő tagokkal : elnök Schlesinger Lajo;, alelnök: Székely Henrik, jegyző: Lenkei Emil; rendes tagok: Áldori Mór dr., Berényi Zoltán dr., Geiger Miksa, Klein Gábor, Lővy Lajos, Spiegel Armin rabbi és Zvvillinger Ferenc dr.

— Az ifjúsági könyvtárak szaporodása. A közoktatásügyi miniszter a csévi, nyergesúj falusi-, piszkei és tokodüveggyári áll. el. iskolák részére rendelte meg az ifjúsági könyvtárak egy-egy típusát ; még pedig Csév és Nyergesujfalu kapja az első típust, Piszke a második típust kiegészítő harmadik, Tokodüveggyár pedig az elsőt kiegészítő második típust. Valamennyi iskola a saját beiratási dijaiból fizeti a könyvtárakat, kivéve To- kodot, amely államsegélyt kap erre a czélra.

— Államsegély az iparostanonc otthonnak. Az Esztergomban működő iparostanonc otthont helyesen vezető tanítónak, Szoleczky Jánosnak a miniszter a most folyó tanévre is 200 korona! tiszteletdijat engedélyezett.