Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 9. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. január 28. De a helybeli csendőrség, a szükséghez és a ren­delkezésére álló időhöz képest őrjáratokkal fogja a rendőrség munkáját megkönnyíteni. — A kertváros ügye. A Rudolf-féle kert­város-parcellázás ügyében az a fordulat állott be, hogy a városnak erre a tervre vonatkozó ismert határozatát Pleva Ferencné és Bártfay Géza kü­lön külön megfelebbezték. — A gyermekszanatórium javára Vimmer Imre polgármester felkérésére több városi képvi­selő adományokat gyűjtött. Eddig a következő adományok folytak be: Krizmanits János, Juhász Lajos, Pelczmann László és Szmatlik Antal 2 — 2 K, Porgesz Béla, Bineter N., dr. Wilhelm, Schmid- né, Neubauer Jánosné, Kósik Ferenc, Dudás Já­nos, N. N., Burány József, Szálkái N., Tóth Fe­renc 1 — 1 K, dr. Kirz Oszkár, Farkas Gyula 50- 50 fillér. Eddig kimutatott összeg 19 korona. — Börtönvizsgáló bizottság. Az 1911. év december végével megüresedett börtönvizsgáló bizottság tiszteletbeli állásait a közelmúlt napok­ban töltötte be Esztergom vármegye közig, bizott­sága. A bizottság elnökéül dr. Fehér Gyulát, tag­jaivá pedig Brutsy Jánost és Varga Dezsőt vá­lasztották meg. — Ebmarás. Papházy Kornél őrnagy fiát az utcán megmarta egy kutya. A kis fiút a bu­dapesti Högyes-féle Pasteur-intézetbe szállították. — Ankét a városházán. Ma délelőtt 10 órára a városházán ankétet tartanak a piac ol­csóbbá tétele ügyében, amellyel kapcsolatban a baromfitenyésztésnek és a zöldségtermelésnek vá­rosunkban való intenzivebbé tételén is fognak ta­nácskozni, a földmivelési miniszter kiküldöttje, Guttenberg Pál igazgató részvételével. A terv szép és kívánatos, hogy ne az legyen a sorsa, ami a legtöbb ankétezésnek : egy csomó teorétikus terv, hanem a gyakorlatban is megvalósulhasson a mi niszternek, a nép igazi atyjának nemes intenciója. — Megfagyott ember. Az időjárás szeszélye oly kiszámithatlan mostanában, hogy szinte el sem tudjuk hinni, hogy a múlt hét elején erős fagyok jártak. Pedig erre vall Tóth István szomorú sorsa, aki 18-án reggel Dunamocsról kiballagott a mo- csolyai szőlőjébe. Ott alighanem nagyon Ízlett neki az uj bor, mert hazamenet eltévedt a dűlők közt és elálmosodván, leült pihenni. Másnap ta­lálták meg arra járó bátorkeszi emberek megfa­gyott állapotban. — A dreszinás tolvajok. Seres Ferenc táthi vegyeskereskedő észrevette, hogy 39 méter zefir- gyolcsot elloptak a polcáról. A csendőrjárőr, aki­nek panaszát előadta, arra a négy vasúti munkásra gyanakodott, akik az nap a boltban megfordul­tak. Hosszas kutatás után sikerült is megtalálniok az ellopott csomagot egy vasúti talpfa rakás hé­zagában. Egy vasúti alkalmazott vallomása alap­ján aztán kiderült, hogy a tolvajok Stampaer Si­mon és József, Csurgai István és Piski János va­súti munkások voltak, akik az eléggé súlyos zefirt egy hajtányon eltolták egészen a lábatlani vasúti állomásig és ott elrejtették a vasúti talpfák közé. íme a talpfa nem csak a magas politikában odi- ózus dolog. — Fatolvajok. Rosenthal Antal és Urbano- vics Ferenc pilisszentléleki lakosokat éppen akkor csípték el az erdőőrök, amikor az esztergomi fő­káptalan kesztölczi erdejéből javában hordták el a tűzi fát. A hideg ellen védekeztek és a hűvösre kerültek. — Gyilkosság! kísérlet. Német-Szölgyénben két testvér, Varga András és József a múlt va­sárnap éjjel fél 11 órakor lesből megtámadták Nágel István haragosukat és az egyik egy fej­szével, a másik a bicskájával nekiesve, összeszur­kálták és koponyáját széthasították. Gyilkos mun­kájukban az áldozatnak egyik pajtása, Halász Gyula zavarta meg a vérengző bestiákat, akinek közeledtére elfutottak. Nágel sérülései életveszé­lyesek. A két testvért a csendőrség elfogta és beszállította a párkányi kir. járásbírósághoz. Egyi­kük, Varga András az őt kisérő csendőrnek 100 koronát ígért, ha az „elcsinálja“, hogy nekik ba­juk ne legyen. A bűnösök konokul tagadják a tettüket. — A fegyelmi választmány tagjai. Eszter­gom vármegye közigazgatási bizottsága január havi ülésében alakította meg a folyó évre a fe­gyelmi választmányt, melynek rendes tagjaivá lettek: Schwetz Vilmos kir. tanfelügyelő és Cottely Ernő kir. pénzügyigazgató a kinevezett s dr. Fe­hér Gyula prelátus és Mattyasovszky Lajos nyug. jószágigazgató a választott tagok közül; póttagok Némethy József műszaki tanácsos és dr. Wipp- linger Ödön ügyvéd. — A városi dijnokok. Mikor a képviselő- testület városunk 1912. évi költségvetését tárgyal­ta, tudvalevőleg Brutsy János városi képviselő mellett érvelt, hogy a városi dijnokokat el kell bocsátani, mert a rendes tisztviselők is el bírják végezni a munkát. Brutsy indítványa ellen Ö'svaik Andor szólalt fel és bizonyította a dijnokok al­kalmazásának szükségességét. O’sváth indítványát Adorján János azzal egészítette ki, hogy az ellen­őrző bizottságnak tudnia kellene, vájjon szükség van-e a dijnokokra, vagy sem, mire a képviselő- testület az indítványt az ellenőrző bizottsághoz utalta. A városi ellenőrző bizottság f. hó 27-én délután 4 órakor ült össze, hogy az egyes hiva­talok munkamennyiségét megvizsgálja és meg­állapítsa a kisegítő munkaerők alkalmazásának szükségét. — A rejtelmes karosszék. Egy Esztergom­ban lakó fiatal tisztnél, — aki nem rég vette magára hymen rózsaláncait, — történt az alábbi megmagyarázhatatlan eset. Az uj pár vacsorát Sclxankjtjár »Kör­mön le^essé^e KZTCRSAn adott a múlt hét folyamán, amelyre csak rokonok volta meghiva. Amikor a fiatal és bájps asszonyka asztalhoz hívta a lakásban csoportokban beszél­gető rokonokat, egyszerre azt vette észre, hogy férje a dohányzó szobában egy nagy bőrkaros- székben ül és egészen kábultnak látszik. Ijedten sietett hozzá és kezével megakarta cirógatni férje homlokát, amikor valami ismeretlen erő vissza­lökte a kezét, miközben villamos ütéshez hasonló rándulást érzett. Erre a fiatal tiszt nagy erőlködéssel fölkelt és az érthetlen esetről beszélgetve, leültek a va­csorához. Vacsora után a férj sógora, egy kiváló fiatal pap ült le ugyanabba a karosszékbe és rajta is valami bágyasztó érzés kezdett erőt venni. Egyik rokona most megismételte a cirógatást és csodálatos ! — az ő kezét is eltaszitotta valami és ő is érezte a villamos ütést. Ezután természetes, hogy az egész társaság elkerülte a rejtelmes karosszéket, de a megtörtént jelenségeknek semmiféle magyarázatát nem képe sek adni, annál kevésbé, mert a legalaposabb vizs­gálódás után sem bírtak a karosszéken valami rendellenességet felfedezni, sem elrejtett villamos telepre bukkanni. Ez az eset különben ki van zárva már csak azért is, mert bár az ütésből lehetne még effélére következtetni, de tudvalevő az is, hogy a ki pl. erős áramú villamos vezetéket fog meg, ke­zei összehuzódnak s nehezen képes a drótot el­bocsátani. Szóval az erőteljes eltaszitásoknak s a kábult állapotnak ez nem adhatná magyarázatát, még akkor sem, ha ilyen — pl. tréfából odarej­tett — telepet találtak volna is a karosszékben. De nem is találtak. így a család megmagyarázhat^ lan rejtéllyel all szemben, amelyre mostanig sem derült még semmi világosság. TANÜGYI-HÍREK — Tanítók alapítványa. A közoktatásügyi miniszter a népiskolai tanítók segélyezésére ren­delt Báró Sina Simon féle alapítványra pályáza­tot hirdet. Megüresedett két, egyenként 200 koro­nás hely, melyre igényt tarthatnak azon néptaní­tók, akik önhibájukon kívül szolgálatképtelenek, szegények s igazolják, hogy mig hivatalukat vi­selték, azt híven, buzgón töltötték be s feddhetlen életet éltek s élnek. Közelebbi felvilágosítást szí­vesen ad a kir. tanfelügyelő, aki a beérkezett kér­vényeket hármas kijelölés mellett 1902 május vé­géig tartozik felterjeszteni. — Eskütétel. A kisujfalusi ref. elemi nép­iskola újonnan választott tanítónője, Szőnyi Má­ria az 1907. évi 27. t.-c. 32. §-ában előirt esküt letette a kir. tanfelügyelő kezébe. Új iskolaszék. Az izr. hitközség iskolaszé­ke a következő három évre újból megalakult, még pedig a következő tagokkal : elnök Schlesinger Lajo;, alelnök: Székely Henrik, jegyző: Lenkei Emil; rendes tagok: Áldori Mór dr., Berényi Zoltán dr., Geiger Miksa, Klein Gábor, Lővy La­jos, Spiegel Armin rabbi és Zvvillinger Ferenc dr. — Az ifjúsági könyvtárak szaporodása. A közoktatásügyi miniszter a csévi, nyergesúj falusi-, piszkei és tokodüveggyári áll. el. iskolák részére rendelte meg az ifjúsági könyvtárak egy-egy típu­sát ; még pedig Csév és Nyergesujfalu kapja az első típust, Piszke a második típust kiegészítő harmadik, Tokodüveggyár pedig az elsőt kiegé­szítő második típust. Valamennyi iskola a saját beiratási dijaiból fizeti a könyvtárakat, kivéve To- kodot, amely államsegélyt kap erre a czélra. — Államsegély az iparostanonc otthonnak. Az Esztergomban működő iparostanonc otthont helyesen vezető tanítónak, Szoleczky Jánosnak a miniszter a most folyó tanévre is 200 korona! tiszteletdijat engedélyezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom