Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 63. szám

1912. augusztus 8. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 külön, a városon vezetne az végig, hanem csak egy ágát képezné az összekötő vasútnak. Ha az opció időtartama alatt gróf Teleky a vasútat nem lenne képes financirozni (ami tudva­levőleg kizárt dolog), akkor is marad a dolog a maiban. Szóval veszteni mit sem lehet ennek az ajánlatnak az elfogadásával, de nyerni nagyon is nyerhetne Esztergom városa, mert oly kezekbe jutna a vasút terve, ahol pénz van bőven. Bleszl Ferenc pedig úgy sem ambicionálta egy percig sem, hogy ő építse meg az összekötőt, csak arra vágyott a köz érdekében, hogy az meg­valósuljon. Az érdem oroszlánrésze igy is az övé lesz, mert nélküle ma is csend és feledés takarná a a most lázasan vitatott vasút ügyét. Az ajánlatra vonatkozólag Bleszl addig nem nyilatkozott, amig a Takarékpénztár állásfoglalá­sát nem ösmeri. Ebből a célból az ajánlatot Írásba foglalva, ma küldik meg Bleszl Ferencnek s két­séget sem szenved, hogy az elfogadásra fog találni. így aztán rövid időn belül megvalósulhat Esztergom közönségének régi vágya: csilingelni fog a városon végig a villamos összekötő vasút csengője, egy szebb kornak kezdetét hirdetve, amelyben Esztergom is feltámad végre hosszú tetszhalálából. — Szabadságon. Kuszenda János törvény- hatósági állategészségügyi felügyelő 6 heti sza­badságra ment. Helyettese Beck János járási állatorvos. — A táborból. Az esztergomi barakktábor­ban jelenleg körülbelül 200 önkéntes tartózkodik, akik az itthon lévő háziezred és a komáromi ez­red katonáival gyakorlatokat tartanak a tábor körül. Vasárnap a táborban Eitner E. Ákos lovag főszékesegyházi sekrestyeigazgató ünnepélyes szt. misét és beszédet tartott az önkénteseknek s azután feleskette a tanító önkénteseket. — A legújabb vasútterv. Arról értesülünk, hogy Ullman Adolf, a volt Kobek-féle bátorkeszi uradalom uj birtokosa egy vasútvonal építésének tervével foglalkozik, a mely vasút Bátorkesz mellett haladva, a községet s az uradalmat érint­kezésbe hozná a fővonallal. 200 girát, minden püspök pedig 50 girát ad évente. — Róbert Károly alatt a királyi kincstár az apostoli szék jóvoltából (ex apostolica largitione) az eretnekek és a pogányok ellen indítandó had­járat céljára a pápa által szedett pénznek is (ami — a király beleegyezése folytán — valósággal pápai adóztatás számba ment) megkapta a harmad­részét.1 Ezen pápai tizedhez a papság jövedelme nagyságához mérten különféle összegekkel (3, 4, 5, 6, 8, 12 garas egy-egy lelkésztől) járult hozzá.2 Azonban ez alól is volt mentesség.3 Róbert Károly volt az első magyar király, aki a kapuadó alakjában az első szabályozott egyenes adót törvényileg megállapította, aki alatt tehát (az 1342. decretummal) életbe lépett az állandó, rendes adózás. Nagy Lajos. Nagy Lajos adórendszere kevésben külön­bözött Róbert Károlyétól. 1351. decretuma 4. cik­kében — mint atyja idejében is volt — minden egész telektől három garasban állapította meg a lucrum camerae adót: de quolibet integro fundo curiae trés grossi solvebantur. Megjegyzendő, hogy az itt említett curián nem nemesi-, hanem jobbágy­telek értendő ; a nemesek adózási kötelezettsége, 1 Acsády, id. m. I. 436. 1. 2 Lehoczky, Beregvarm. monogr. III. 28, 40, 59, 66, 165, 177, 206, 236, 333. 1. * Ugyanott 127. 1. — Beosztás a tanfelügyelöséghez. Pott Gusztávné oki. tanítónő az esztergomi kir. tanfe­lügyelőséghez rendeltetett be hivatalos szolgá­lattételre. — A vidéki sajtó köréből. A „Komáromi Újság“ társadalmi hetilap szerkesztését a csütör­töki számtól kezdve Fülöp Zsigmond a „Komá­romi Lapok“ volt felelős szerkesztője vette át. Az eddigi felelős szerkesztő Alapi Gyula dr. várme­gyei levéltáros főszerkesztői címmel szerepel a lapon, mig Baranyai józsef dr. társszerkesztőként működik. A lapot a szerkesztőség adja ki. — A csavargőzős egy ideig, a mig a csa­tornázási munkálatok miatt szükséges lesz, a híd­nak szigeti oldalán köt ki. — Esztergomi színművész sikere. Ritka szép ünneplésben részesítette Nagyvárad szinpár- toló közönsége Gázon Gyulát, városunk szülöttét, aki eddig az ottani színháznak volt tagja. A jeles színművész annyira megszerettette magát a nagy­váradiakkal, hogy mikor a „Kis gróf“ c. operett­ben elbúcsúzott tőlük (ugyanis Nagy Endre szer­ződtette kabaréjához), a leányok rózsákat és vi­rágbokrétákat dobáltak feléje. A közönség hatal­mas virágkoszorúval, mővésztársai pedig szép pálmaággal lepték meg, Mint az ottani lapok Írják nyílt színen aligha kapott még nagyváradi színész annyi tapsot. Az előadás végén a közönség felállt és most már hangos „Éljen Gózon“ kiáltások között jelent meg utoljára szeretett közönsége előtt. Mikor a zaj pillanatra lecsillapodott, az ün­nepelt könnybe lábbadt szemekkel, remegő han­gon megszólalt: — Kedves, szeretett, jó közön­ségem! Szivem mélyéből köszönöm azon meleg szeretetet, melyben engem négy éven keresztül részesítettek. Bocsássanak meg, ha most eltávo­zom, de ígérem, hogy még visszajövök. — Lel­kes éljenzés tört ki erre, a kis leányok könnyes szemei előtt utoljára ereszkedett le lovagjuk mö­gött a vasfüggöny. — Ezek után a jövőben re­mélhetőleg Esztergomba is eljön néhány vendég- szereplésre. — Pincetűz volt hétfőn délután fél 5 óra­kor Jedlicska Rezső Kossuth Lajos utcai fűszer­kereskedőnél. A ház pincéjében ugyanis, ahol igen sok firniss, petróleum és olajáruk vannak beraktározva, úgy látszik, nincs bevezetve a vil­vagy általános mentessége határozottan csak ado­mányleveleikben, máshol sehol sincs kimondva. A nem nemesek közül nem fizettek adót a községi bírák és a szolgák.1 Jelentékeny adómen­tességben részesítette Nagy Lajos azokat, akik a lakatlanul fekvő vidékeken községek alapítása cél­jából letelepültek. így 1356-ban a csongrádmegyei Gyékéntó és Martonos helységek három évi adó- mentességet kaptak népesedésük előmozdítása végett.2 A sárosmegyei Topoly patak mentén elte­rülő erdőben Sydlini János által 1355 ben össze­gyűjtött lakosoknak, akik ott községet alapítottak, tizennégy évre terjedő adómentességet adott.3 Sikerült ipari alkotásokat is jutalmazott adóelen­gedéssel Nagy Lajos. Konrád iglói harangöntőnek a visegrádi nagy harang ügyes megöntéseért adó- mentességet, sőt nemességet adott.4 A fölös dé­nárok, az adóváltság fizetését és az élelmi szerek szedését megszüntette.5 Mint említettük, Szlavónia azelőtt nyestbő- rökben rótta le adóját. Innen a martnrina vagy nyestbőradó elnevezés. Nagy Lajos alatt azonban a nyestbőradót már pénzben fizették. Egy nyest- bőr helyett 17 dénárt kellett fizetni.6 (Folyt, köv.) 1 1351 : 5. t.-c. 2 Zsilinszky Mihály, Csongrádvm. tört. I. r. 75, 1. 3 Katona, Hist. crit. reg. Hung. X. 143. 4 1351; 4. t.-c. 1. §. 5 Acsády, id. m. I. 492. — V. ö. Fejér, V/II. 183. 1. 8 Münnich id. m. 150. 1. lanyvilágitás. így történhetett csak meg, hogy az egyik inas, a ki firniss töltögetéssel foglalkozott, egy kézilámpa mellett végezte ezt a dolgot s közben valahogy leütötte a lámpát, a melytől lángbaborult a firnisses hordó. Az inas is csak gyors lábának köszönhette, hogy megmenekült a fojtó füstből és lángtengerből. A gyorsan megje­lent tűzoltóság és néhány kéményseprő azonban di­cséretes bátorsággal lement a lángban úszó pincébe, ahol állandóan a hordók explóziójától lehetett tartani és a vakmerő kis Országh Kálmán vezetése mellett hamarosan elfojtották a tüzet, igen nagy veszedelemtől mentve igy meg a házat, sőt lehet, hogy a szomszéd házakat is. — Az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesülete vasárnap tartotta nyári mulatságát Kovácspatakon, mely úgy erkölcsileg, de különö­sen anyagilag fényesen sikerült s mintegy vissza­varázsolva láttuk a régi kereskedő mulatságokat. Ennyi közönség már rég nem volt Kovácspata­kon, mint ezen a mulatságon, ami természetesen a kedvező időnek és annak tulajdonítható, hogy a közönségünk felkarolja a támogatásra érde­mes egyesületet, mely oly fontos missiót gyako­rol kereskedő ifjaink önképzése terén. — A véres kerekű express. Szerdán, múlt hó 30-án a párisi expressvonat este véres kerekekkel futott a muzslai őrháztól Budapestig. Szomorú története van ennek; egy érzékeny lelkű, fiatal leány vére festette meg a vasút kerekeit. Kiss Lujza nem rég tért haza Budapestről, ahol pár évig szobalánykodott, édes anyjához Bélára. Meg­takarított pénzének egy részén, pesti módi szerint aranygyűrűt és egy arany nyakláncot vásárolt. Mikor a csillogó jószágokat anyjának megmu­tatta, az erősen lehordta a leányt: „Ilyen haszon- talanságokra költöd te a pénzt; való is az efféle szegény leánynak ? Ilyen cifrán akár haza se jöt­tél volna, inkább Pesten feküdtél volna a vasút elé, minthogy igy gyere haza.“ A fővárosi lég­körben érzékennyé vált fiatal leányt igen elkese­rítették az öreg paraszt asszony szavai. Elpana­szolta szomorúságát Babindai Vilma barátnőjének is és vasárnap este, mikor anyja elaludt, kilo- pódzott a lakásukból, ki a faluból is és a muzs­lai őrház és Köbölkút között 10 óra tájban a va­súti sínekre feküdt. Egy fölvillanó tűzszem, zú­gás, robogás, egy elhaló sikoltás és a párisi ex­press véres kerekekkel futott tovább Budapestig. — Turista kirándulás a Balatonra. A M. Turista Egyesület Esztergomi Osztálya 4 napi kirándulást rendez Badacsony vidékére a bpesti tagtársakkal. Indulás az esztergomi pályaudvarról f. hó 17-én reggel 4 o. 22 p. érkezés Bpestre 7 óra 10 p. Indulás Bpest keleti pályaudvarról reg­gel 8 o. 5 p. érkezés Balatonfüredre d. e. 11 o. 8 p. 1. nap 17-én: (szombat) Balatonfüred—Ti­hany. 2. nap, 18-án : (vasárnap) Badacsony—Szig- liget. 3. nap, 19-én: (hétfőn) Gulácsi várromok— Fóti hegyek. 4. nap, 20-án : (kedden) Kis Apáti — Szent György várhegy—Tapolca. (Barlang és tó). D. u. 5 o. 30 p. visszautazás Bpest keleti pályaudvaron át Esztergomba. Vezető Oltóssy Rezső. Rendező : Dr. Mihalovics Béla kir. tan. a Magyar Turista Egyesület választmányi tagja. Költségek: (Vasúti kedvezményes jegy. Kocsi Autó illetve motorcsónak és elszállásolás) 50 korona. Jelentkezési határidő a vezetőnél f. hó 11-én déli 12 óráig mely esetben 10 korona előleg lefizetése feltétlen szükséges. Vendégeket szívesen látunk. A kitűzött határidőn túl jelentkezettek részvételét is szívesen vesszük, de ellátásukért felelősséget nem vállalunk. A kik akadályozva lennének 17-én (szombat) menni, indulhatnak 18-án (vasárnap) reggel Bpest keleti p. u.-ról személyvonattal 5 o. 40 p. érk. Badacsonyra 12 o. 20 p. vagy gyors­vonattal 8 o. 5 p. érk. Badacsonyra 12 o. 42 p. Találkozás Badacsonyban a Hableány szállodában ebédkor. További felvilágosítással a vezető szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom