Esztergom és Vidéke, 1911
1911-11-12 / 89.szám
Esztergom, 1911. XXXIII. évfolyam 89. szám. Vasárnap, november 12 r AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZiERGOM JÓKAI-UTCA 17. Megjelenik vasárnap és csütörtökön Szerkesztik : KEMPELEN FARKAS és VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . . 12 K Negyed évre . . . 3 h Fél évre .... 6 K Egyes szám ára . 14 f, Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fill. Pályaválass t á s. Irta: É. Jellemző korunk modern felfogására, hogy manapság az emberek az úgynevezett ,,elvont tudományok“ helyett, inkább a reális, az élettel jobban összefüggő tudományokat és pályákat keresik. Ez természetes is, mert belátták, hogy a jogi, orvosi stb. pályákon sok a ,,termelés“ és nem hozza meg a reá fordított szellemi és anyagi tőkéknek kamatait, — legalább nem úgy, mint azoknak, akik a kereskedői, ipari és más hasonló szaknál vállalnak munkát. Bebizonyított tény, hogy az iskolák általában, a klasszikus iskolák meg éppenséggel nem nevelnek az életnek. S aki nem akarja, hogy évek hosszú során át várja, még egy-egy fokkal előbbre mehet hivatalában, aki szereti szükségleteit gyorsan s lehető kellemesen megszerezni, az ma már csakis a reális pályákat keresi fel, melyek közül a természettani dolgokkal, iparral foglatkoztató pályák vannak nálunk elhanyagolva. Pedig nézzünk körül: nem azok-e a legnagyobb és leghíresebb emberek, kik a fizika ezernyi ismeretlen törvényeit kombinálva az ismerttekkel, mintegy elővarázsolják a semmiségből a legcsodálatosabb anyagokat, gépeket? Az emberiség e csodatevői : Edison, a Curie pár, Tesla, vagy Newton, Archimedes, Torricelli, Volta, Ampére Stb, nem a legnagyobb jóltevői-e |az emberiségnek? Két lágyvasnak össze- dörzsöléséből villamosságot, a földből milliókat érő rádiumot előállítani : oly tudomány ez, mely busásan meghozza a természettel foglalkozóknak nemcsak tanulmányi költségeit, de igen szép vagyont is nyújt nekik. És ne higyjük, hogy a természettudományok: a fizika, a csillagászat, a földtan és kémia oly fejlődőitek lennének, hogy bennök újat találni nem lehetne. Sőt! Nem holt tudományok ezek, de örökké élők s örökké fejlődök. Ne higyjük, hogy pl. a gőzgép már nem fejleszthető, vagy a villamosság ismerete tökéletes. Hiszen még azt se tudjuk, mi a hő, ml a fény, mi a delejesség, — csak használjuk őket. Itt vannak a repülőgépek, Bizonyos, hogy Blériot már újabbat nem talál fel ; j— de ez nem jelenti azt, hogy az övé a legtökéletesebb. — Várjunk. Jöhet egy ismeretlen aki még jobbat produkál ! Mert a fizika kifogyhatatlan és végtelenül fejleszthető tudomány. Szeretném, ha azok az ifjak, akik középiskolát választanak, megszívlelnék szavaimat s ne oly sokan a gimnáziumba, hanem a reáliskolába is többen iratkoznának. Ezt annál is inkább ajánlhatom, mert az esztergomi főreáliskolának fizikai tanszékén 'jelenleg .olyan tanár ül, aki testes- től-lelkestől fizikus, aki hivatásból, ambícióból kutatja a természet törvényeit s lelkesedéssel tanítja a gyermekifjakat, csodás világba vezetvén el őket kísérleteivel. És ki tudja, nem-e éppen esztergom- megyei lesz az a hires technikus, aki a villamos perpetuum mobilét, a gőz nagyobb kihasználására szolgáló gépet, vagy a tökéletes repülőgépet egykoron feltalálja ! Ha Newtonnak cáfolója (?) esztergomi férfiú , (?) ha a millió és millió Volt fe- feszültséget előállitó Tesla horvátországi születésű magyar állampolgár: kell, hogy mi magyarok és mi Esztergommegyeiek egyaránt érezzük, hogy fajunk és nemzetünk fiai nagyon fogékonyak a természet- tudományok iránt, s tőlük még sokat várhat a világ! .ESZTERGOM és VIDÉKE“ TÁRCÁJA. Örökség. Elnézlek kis fiam, Amint anyád ölén Hintázva, boldogan Ujjongsz, kacagsz felém. Ó mért, hogy nincs öröm Tiszta, tökéletes ? Egy gyászos sejtelem Szivemben mit keres ? Hogy mire tavaszod A nyárba hajtanék, Megérnünk az időt Nem engedi az Ég. . . Majd férfiú leszel, Nagy, deli, szép legény És lángot fog szived Egy lány égő szemén — Járni fogsz álmodén, Boldog kínok között S nem lesz, bizalmasan Titkod kivel közöld. — Ébren és alva is Nem látsz, csak egy leányt Édes szegény fiam, Gondolj ekkor reánk. Keresd fel azt a sirt, Hol együtt pihenünk És kedvesed nevét Halkan súgd meg nekünk. Én átadom neked Egyetlen örököd : Égő szerelmemet, A tisztát, örököt. Jó anyád az övét Titokban rejti be Imádság idején Kedvesed lelkibe. Aztán boldog leszel, Oly .boldog, mint apád — Egy angyal itt ölel, Egy fönt vigyáz reád. Kempelen Farkas. Jókai Mór adósságai. — Amit a király kifizetett. — Az alábbi história még akkor történt, amikor Jókainak nem százezrei, hanem adósságai voltak. Jókai Mór, a halhatatlan költő-király tudvalevőleg gyakran pénszükében volt. Annak ellenére, hogy regényeivel nagyon sok pénzt keresett, örökös gondok közt élt. Tisza Kálmán miniszter- elnöksége idején Jókai képviselő volt és az esti órákhan minden nap ellátogatott a szabadelvű párt klubjába, ahol, Tisza Kálmánnal és Cser- natony Lajossal tarokkozott. Egy este Jókai gondokkal küzdve ment föl a klubba, ahol, azt ajánlotta a kártyapartnereinek, hogy huszonegyest játsszanak. Tisza beleegyezett, de kikötötte, hogy a legmagasabb tét csak négy krajcár lehet. Jókai nem szívesen ment bele ebbe az alacsony játékba, de kénytelen volt vele. A játék azzal végződött, hogy Jókai 50 krajcárt nyert. Mikor befejezték a játszmát, Tisza karonfogta a költő királyt, egy másik szobába vezette, ahol keményen szemébe nézve, rászólt: — Móric, neked megint nincs pénzed, mennyire van szükséged ? — Nagyon sokra van szükségem, — szólt M esés elegáns leány és női confectio valódi szörme-boá és mufff a legnagyobb választékban és a legolcsóbb árért kapható vármegyénk Scheiber Rezső és Társa legnagyobb úri és női divatáru, menyasszonyi kelengye, szőnyeg és női ruhakelme különlegességek tárházában. ESZTERGOM, Széchenyi-tér 24. W Telefon szám 117.
