Esztergom és Vidéke, 1911

1911-12-14 / 98.szám

ESZTERGM ÉS WIDÉKE.

2

1911. december 14.

tek felekezeti iskolák lenni és községi iskoláknak tekintendők. Amiből kitetszik, hogy az alaptörvény tárgyalásánál a püspöki kar a városi kath iskolák jellegének megóvására nem gondolt, de nem gondolt másra sem, mert a fent hivatkozott 25. §. rendelkezésében megnyugodott.

Tehát az egyház és a város között fennálló jogviszony megligálásával az iskolák nem katholikus, hanem községi jel- legüeknek minősitendők.

Mégis tekintettel az alaptörvény 25. §-ban rejlő rendelkezésre, amely szerint a községeknek, tehát a városoknak is szabadságában áll az alaptörvény életbeléptetése előtti iskola fenntartási állapotokat fenntartani, eltekintve attól, hogy miniszteri döntvény a várost iskolákat a közsági iskolák kategóriájába sorozza, vájjon a jelen állapotban, mikor a város a jelzett szakasz alapján tartja fenn az iskolákat, azok katholikus jellegűnek minősithetők-e vagy sem.

A legnagyobb sajnálattal kell kijelentenem, hogy nem.

Nem, mert tudtommal a róni. kath. hivek, vagy mondjuk, úgy az egyház te- lekkönyvileg nem birtokosa az iskoláknak. Nem, mivel jogérvényes szerződéses viszony az esztergomi hivek, az egyház és hatósága és a város között nem áll fenn. Nem pedig azért sem, mert a híveknek, az egyháznak nincs meg a törvényesen elismert azon hatósága, amely őket úgy az egyházi valamint a világi hatóság előtt a megilető jogon képviselje. Az a hiányzó képviseleti hatóság pedig nem más mint aö autonómia hiányában a hivek által választandó és az egyházhatóság által meg- erősitenoő iskolaszék. Ha tehát nincsenek szerződő felek, szerződéses jogviszony sem jöhet létre.

(Folyt, köv.)

ÍREK.

Lapunk villany-világítási üzemzavar miatt a rendes időben nem jelenhetett meg.

Főigazgatói látogatás. Spitkó Lajos tankerületi főigazgató a helybeli középiskolák tanulmányi rendjének ellenőrzésére vasárnap városunkba érkezett. Ellenőrző működése után, — mint már lapunk legutóbbi számában is említettük, — a javító és pótérettségi vizsgálatokon fog elnökölni a főigazgató.

Karácsonyfa ünnepély. A „Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya“ december 16-án, szombaton este 6 órakor a „Magyar Király“ szálloda nagytermében thea-estéllyel kapcsolatos karácsonyfa-ünnepélyt rendez. A tagok vendégeit is szívesen látja az egyesület.

Öngyilkos csendőr. Bátorkeszin e hó 8-án reggel a csendőrőrs szobájában egy lövés dördült el. Az elősiető csendőrök haldokolva találták Német László cim. őrsvezetőt, — a ki szolgálati fegyverével főbe lőtte magát. Az ok ? . . . Hogy is szól a nóta? Mert a kakas kukorikol hajnalba. Kikukorikolja, hogy hol jártam az éjszaka.u

Jönnek a csendőrök. Említettük már, hogy rendőrkapitányunk a belügyminisztériumban járt, lehet-e kilátása Esztergomnak csendőri kisegítésre és hogy biztos ígérettel jött vissza. A városi tanács tehát most felirt a belügyminiszterhez, küldene egy időre 10—12 csendőrt a közbiztonság biztosítására.

A városházáról. Fray Vince adópénztárnok súlyosan megbetegedett. Mivel betegségének gyógyítása hosszabb időt igényel az orvosi vizsgálat értelmében, helyettesítésével Bérezi Endre ellenőrt mig az ellenőri teendők ellátásával Vadas Aladár gyakornokot bizta meg a tanács.

— Telefon-kábel mizériák. A közelmúltban sok panasz merült fel a lakosság körében a posta kincstár építési osztályának figyelmetlensége folytán. A Szé- jchenyi-téri üzlettulajdonosok nemkülönben a Ferenc József-utcák emlékében még élénken él a kellemetlen tudat újabban ; a kis Duna partja nyújt siralmas látványt. A hatóság keze ez ügyben kötve volt a rendőrség nem akarta magáévá tenni az ügyet, akadt azonban egy háztulajdonos, ki radikális módon adott kifejezést nem tetszésének. E figyelmeztetést tartalmazó táviratok minden kommentár nélkül itt közöljük.

Böthi László, kereskedelmi miniszter, Budapest. Kegyelmes Uram ! A földalatti telefon vezetéknek Esztergom város belterületén történő elhelyezése körüli munkálatokat intéző állami szakközegek a legpéldátlanabb vakmerőséggel figyelmen kívül hagynak oly intézkedéseket, melyek a polgárság testi épségének megvédését célozzák. Alulirvtt háztulajdonosok és azok szerény képviselője a város központján fekvő Felső Kisduna soron lakván, valósággal életveszedelmek között kénytelenek házaikat felkeresni. Kisdunának mindösszes csekély 15 méter széles partvonala teljesen felszsggatott állapotban van akként, hogy az kocsival egyáltalában nem, gyalog pedig csak rendkívüli óvatossággal járható, a partvonalnak a folyó melletti részén végig egy most ásott árok fut, viszont közvetlen a házsorok előtt szintén egy mély gödör vonul el és mindkét helyről kiemelt földanyag miatt a passage szinte lehetetlen. Alkonyat beálltával az úttest kivilágítva egyáltalán nincs és a beállt esőzések kö vetkeztében meglazult földtalaj pedig a járó-kelőknek biztos támpontot az árokba hullás ellen nem nyújt. A kiásott árkok fölött dobogók nincsenek, mert az azokat helyettesiteid célzó 15 cm. szélességű deszka-padlók erre célra nem alkalmasak mivel azok oly módon vannak elhelyezve, hogy azokra lépni a mélységbe zuhanás kockázata nélkül nem lehet. Sürgős intézkedést kér mély tisztelettel alázatos szolgája több háztulajdonos nevében Reusz Ferenc esztergomi lakos.

Ez ügyben a feljelentés eredményeként kedden este megjelent a helyszínén a minisztérium egy főmérnöke, ki meggyőződött a szerinte is „tűrhetetlen“ állapotokról és azonnal elrendelte a munkálatok soron kívüli, sürgős befejezését és kijelentette a feljelentő Reusz Ferenc előtt, hogy a mulasztások a vállalkozót terhelik, kit ez irányban azonnal szigorúan utasított is, úgy hogy már az éjjel folyamán hozzá is fogtak az út rendezéséhez.

Igaz-e, vagy sem? Egy laptársunk

— valószínűleg téves információk nyomán

— oly közleményt hozott, mintha két a

zsidóvalláshoz tartozó helybeli ügyvéd a bíróság előtt „piszkos zsidó“-nak mondták volna egymást az összeszólalkozó hevében. Mint illetékes helyről értesülünk, a hir nem felel meg ily formában a valóságnak. Az összeütközésről legutóbbi számunkban ugyan mi is megemlékeztünk, de csak jóízű adoma formájában. A lényeg az — ami különben furcsa is lett volna j — hogy az inkriminált kifejezés nem lett használva.

— Terjed a tífusz. A régóta lappangó s a város külöböző részeiben fel-fel bukkant, meg újra elfolytott tífusz most úgy látszik, teljes erővel veti magát városunkra. Immár a gimnáziumban is, a zárdában is vannak tifuszos betegek és a Batthyányi Lajos-utca s az Uri-utca legtöbb házában és szétszórtan a város többi részében is kezdi magát befészkelni a járvány. Védekezni lehel a baj ellen az ivóvíz felforralásával. Úgy értesülünk, hogy a járvány kiindulását, a primási vízvezetéket még mindig nem zárták le sőt a hibás, sérült csőrészek kicserélések iránt sem történt még intézkedés, amely részeken át az infekció belejuthatott és juthat még most is a vízbe. Kinek a kötelessége ez irányban intézkedni ?

Sztrájk a szemináriumban. A helybeli szemináriumban kiütött a sztrájk és pedig — a fűtők között. A nagy épületben öt fűtő van alkalmazva; ezek kevesellették a fizetésüket és sztrájkba léptek. A sztrájk vége,, hogy három el lett közülük bocsájtva és helyeik uj erőkkel töltettek be. A sztrájkoló fűtők — önmaguknak fűtöttek be.

Egy csizma lábbal. A párkányi állomáson kedden este áttolatták a lószál- litó kocsikat balassagyarmati vágányra. Ez alkalommal Kmeti János lóápoló észreve- vén, hogy megindul a vonat, fel akart kapaszkodni arra a kocsira, melyben az ő őrizetére bizott lovak voltak, de eltévesz- rette az ugrást és a kocsi kerekei alá került. A vaskerekek térdben elmetszették a lábát, úgy, hogy azt a csizmájában külön vitték be a Kolos kórházba, ahol súlyos sebével délben operálták a szerencsétlent.

Elfogott rablócigányok. Az oroszkai

és érsekkétyi pincéknél múlt hó 25. és 29-ike közt több betörés történt. Csendőrségünk hosszú és fáradságos nyomozás után elfogta a tetteseket négy cigány sihe- eer személyében. A jó madarakról Bihari Mátyás, Német András, Lakatos János és Sárkelet Peták Józsefről a nyomozás 33 betöréses iopást állapított meg, melyeket Esztergom, Hont és Komárom megye területén követtek el.

Elegáns levélpapírok, névjegyek és levelezőlapok karácsonyra és újévre legolcsóbb és legjutányosabb áron kaphatók Gondos Vilmos könyvnyomdájában, Párkány.

— A színház és a mozi. Lapunkban pár hónappal ezelőtt megemlékeztünk róla, hogy a belügyminiszter a vidéki színtársulatok érdekében rendeletet bocsátott ki. Ez a rendelet ugyanis úgy szól, hogy azon városban, ahol színtársulat játszik, a különféle mutatványos előadásokra és más szórakoztató előadásokra engedély nem adható. Ily értelmű miniszteri rendeletekre való hivatkozással a városunkban működő színtársulat igazgatója, Molnár Gyula, oly előterjesztéssel járult rendőrkapitányunk elé, hogy a mozgófényképszin- házak előadásait arra az időre, amig a társulata Esztergomban játszik, függessze fel. Peterdy Kálmán rendőrkapitány értesítette is Porgesz Béla és Németh Gábor mozgószinház tulajdonosokat, hogy a fentiek értelmében a színtársulat ittlétéig előadásokat nem tarthatnak. A lendőrkapitány határozata ellen Porgesz Béla már be adta a feleb- bezést az alispánhoz.