Esztergom és Vidéke, 1911

1911-11-19 / 91.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1911. november 19. méltánytalanság lenne figyelmen kívül hagyni. Amikor ugyanis a jelenleg szolgáló alsóbb állású rendőrtisztviselők megválasz­talak helyeikre, ha kimondottan nem is, de természetszerűleg azzal a reménységet is kapták állásuk mellé, hogy ha egy ma­gasabb fokozat megüresedik, vagy rend- szeresittetik valamikor, az ő addig szer- zendő érdemeik alapján előmenetelre is lehessen kilátásuk. Egy merőben felesleges, sőt e külön­leges hivatásnál egyenesen káros követe­léssel becsapni orruk előtt az ajtót éppen­séggel, nem volna igazságos eljárás. Tudjuk jól, hogy akik ezt a kívánsá­got hangsúlyozzák, a legjobb meggyőző­désük és hitük szerint járnak el, de mert bürokraták a szó jobb értelmében: saját mértékükkel akarnak mérni oly hivatásnál is, ahol egészen más mérték a helyén való. Ahogy csődött mondott az újságíró iskola s amint nem lehet feltalálókat külön e szakra nevelni, éppen igy a rendőrgenie is születik és nem a jogi diploma teszi őt azzá. Tudomásunk szerint rendőrségünk tisztikara, ha nem bővelkedik is ilyen ta­lentumokban, — amiért a közönség ma­gára vessen, mert ő választotta meg őket, — de azért olyan jeles erővel is bir, aki igen jól megállaná helyét mint alkapitány. Reméljük, hogy — ha lesz választás — a közérdek fog győzni a választáson. Széchenyi "Emil gróf. Városunk nagynevű képviselője egy épen napirenden levő fontos kérdésben szép tanujelét adta kerülete iránt érzett jóindulatának és megválasztatása alkalmá­ból tett komoly Ígéretének, Említettük, hogy a telekkönyvek felét törvényadta jogánál fogva Párkány község, illetve a páikányi járásbíróság követeli magának és hogy a párkányi járás telekkönyveinek átvitelét nem is lehet meg akadályozni. Dr. Janits Imre kir. közjegyző, az esztergomi nemzeti munkapárt elnöke a kérdés fontosságára való tekintettel rögtön megkeresést intézett városunk illusztris képviselőjéhez, vájjon nem lehetne-e valami utón módon a túlsó járás telekkönyveit továbbra is megtartani. Széchenyi Emil gróf nyomban eljárt kerületének eme életbe­vágó ügyében. Felkereste Székely Ferenc igazságügyminisztert, akivel részletesen tár­gyalt a telekkönyvek esetleges megtartha- tásának lehetőségéről. Azonban a törvényen alapuló kényszerűség — sajnos — a leg­messzebbmenő jóakarattal szemben is győ­zedelmeskedik és a telekkönyvek itt ma­radásának kérdése a legjobb esetben is már csak egy-két évig odázható el. Szeretett képviselőnk tehát dolog érdemében eljárván, a levélben értesitette dr. Janits pártelnököt az eredményről. E levelet magánvonatkozásai miatt nincs módunkban közölni, azonban annyit, elárul­hatunk, hogy kiváló tehetségű, nagy befolyás­sal biró képviselőnk segítségével városunk a néhány év múlva elvesztendő telekköny­vekért sokkal nagyobb kárpótlást fog kapni a kir. törvényszék és a kir. pénzügyigaz­gatóság felállításával. Nagyon természetes, hogy városunk polgármesterének sem sza­bad keresztbe tett kézzel néznie, illetve lesnie a kész eredményt, vagy oly értelmű mentséggel előhozakodni, hogy hiszen rá­érünk még! Nem érünk rá! Minden perc sürgős és drága. Tehát munkára, tisztelt városi vezetőség ! V. J. HÍREK. — Hymen. Székely Ödön vállalkozó, a szobi szobi Luczenbacher andezit kőbányák vezérképviselője eljegyezte Abonyi Zsófi kisasz- szonyt Bécsbői. — Közgyűlés. A szent Erzsébetről nevezett esztergomi jótékony egylet f. hó 20-án d. u. 3 órakor a katholikus kör nagytermében rendes közgyűlést tart. Áthelyezés. Maksciy Győző járási szám­vevőt a pénzügyminiszter Sepsiszentgyörgyre he­lyezte el. Mint értesülünk, helyét nagyon való­színűleg a számvevői kirendeltség egy tehetséges fiatal tagja fogja elfoglalni. — Eljegyzés. Szobi Luczenbacher Pál föld- birtokos eljegyezte malomszegi Elek Lilyt, Elek Pál udvari tanácsosnak, a Magyar Bank és Ke­reskedelmi Részvénytársaság alelnökének és ne­jének, Garay Arankának leányát. — Nemes lélekre valló alapítvány. Biey Ignác párkányi lakos boldogult felesége Rotten­berg Katalin emlékét megörökítendő, 1500 koro­nás alapítványt létesített az esztergomi izr. hit­községnél, melynek kamatai évenként egy eszter­gomi szegény asszony és egy középiskolát végző izr. vallásu szegénysorsu tanuló felsegélyezésére fordítandók. — Választási elnökök a községi kép­viselőválasztásoknál a párkányi járásban. Párkány községbe : Rogrün Ede párkányi, Ebed községbe : Szekér Gyula párkányi, Nána községbe Renner Géza párkányi, Kicsind községbe : dr. Schrank Móric páikányi, Bény községben : Pel- czer Lipót kéméndi, Kéménd községben : Etter Gyula kéméndi, Bart községben : Zlattnyánszky Ernő barti, Érsekkéty községben Wimmer Kálmán érsekkétyi, Németszőgyén községben : Ziskai Imre szőgyéni, Gyiva községben Brutsy Béla köbölkuti, Libád községben Cselka János kőhidgyarmati, Béla községben dr. Tárnái Béla párkányi, Bucs községben dr. Frühauf Béla ügyvéd párkányi, Bátorkeszi községben Kobek K inéi bátor'ceszi, Dunamocs községben ifj. Rédly Gyula duna- mccsi, Karva községben Kosztics Lábúd karvai, Muzsla községben Unger Hugó muzslai, Farnad községben Alkér Antal íarnadi, Kúrál községben Azsaltovics Imre farnadi, Sárkányfalva községben Kelemen Imre sárkányfalvai, Kőhidgyarmat köz­ségbe Bozzay Béla párkányi, Nagyölved község­ben Kudora János nagyölvedi, Magyarszőgyén községben Mayer Ferenc szőgyéni, Kisujfalu köz­ségben Wimmer János muzslai, Köbölkút köz­ségben Erdőssy István bátorkeszi lakosok nevez­tettek ki választási elnököknek. — Hallatlan közönyösség. A csütörtöki vá­rosi közgyűlésen egy szókimondó városi képviselő, dr. Zvillinger Ferenc felszólalt, hogy Nagy Antal főreáliskolai és volt keresk. tanonciskolái igazgató évekre visszamenőleg nem számolt el a befolyt tandijakról. Éles szavakbán bírálta a reáliskolai igazgatót. A felszólaló képviselőnek érdemileg igazat adunk. Nem mintha gyanúsítanánk a reál­iskola igazgatóját. De már csak borzasztó hanyag­ság, elitélendő közönyösség kell ahhoz, hogy egy, illetőleg két intézet vezetője néhány koronáért magát meghurcolni és meggyanúsítani engedje. Ugyancsak felszólalás történt nevezett képviselő részéről Rothnagel Ferenc gazd. tanácsos elszámo­lási ügyében is. — .Utána Vimmer Imre polgár- mester védelmező nyilatkozatot tett az elszámolá­sokra vonatkozólag. Ezt nem csodáljuk. Hiszen első sorban a város polgármesterének kellene az ilyen szinte nevetséges és könnyelmű mulasztá­sok esetén szigorúan eljárni ! — Zárfeloldás. Esztergom város területén a ragadós száj- és körömfájás megszűnt. A hasí­tott körmü állatok tehát — a sertések kivételével — szabadon behozhatok és kiszállíthatók. A ser­tésekre a zárlat továbbra is fennáll. Szükségesnek tartjuk eme hir közzétételét annál is inkább, mert a környékbeli falvakból a !eg j tóbbi hetivásár alkalmával több gazda takarmánnyal megrakott kocsival igyekezett be városunkba és csak a párkányi oldalon közvetlenül a hid előtt értesült róla, hogy szarvasmarhával Esztergomba nem lehet bemenni. — Beszámoló. Széchenyi Emil gróf, váro­sunk kiváló, országos tekintélynek örvendő képviselője december hó első felében jön el választói körébe, hogy a politikai helyzetről tájékoztassa őket. Szeretett képviselőnket még politikai ellenfelei is kíváncsian várják, mert az ő beszámolója nem lesz holmi sablonos elmélke­dés, hanem egy nagyszerű komoly és tudós el­mének klasszikus megnyilvánulása az országyü- lés politikai működéséről. — Uj iparvasut Párkányban. A keres­kedelemügyi miniszter, egy évi tartamra előmun­kálati engedélyt adott Luczenbacher Pálnak a párkánynánai vasútállomásból kiágazólag Párkány község határán a Duna partjáig vezetendő rendes nyomtávú iparvágányra. — Uj postabélyegek. A magyar kir. posta a jövő év elején uj levélbélyegeket hoz forga­lomba. Az uj bélyegek állítólag igen szépek lesz­nek és hires magyar mesterművek reprodukcióit fogják ábrázolni. — A vasárnapi munkaszünet felfüggesz­tése. Az idén december 31 , azaz Szilveszter napja vasárnapra esik, minélfogva a törvényes vasárnapi munkaszünet fentartása esetén a keres­kedők elesnének attól a haszontól, melyet az újév előtti tömeges bevásárlások hajtanak. Ez okból a fővárosi kereskedők egyesülete elhatározta, hogy kérvénnyel járul a kereskedelmi miniszterhez az ! idei Szilveszter napján a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése iránt. Kívánatos lenne, hogy a fel­függesztés nem csupán a főváros, hanem az egész ország területére is kiterjesztetnék. — Romlott tej. F. hó 16-án Székely Henrik városi állatorvos tejvizsgálatot tartott a piacon, mely alkalommal két esztergomi és egy vidéki tejárus gyanús tejkészletéből mintát vett magához és felküldte a budapesti vegykísérleti állomásra megvizsgálás végett. — Állatbetegségek. Ebed községben, to­vábbá a barti és érsekkétyi pusztán fellépett a ragadós száj és köröm fájás. Ezen helyekről tehát tejet és tejtermékeket csak egészséges állatoktól s istálókból és csakis igazolvány mel­lett lehet behozni. — Az állatok ragadós betegsége beje­lentendő. Székely Henrik városi állatorvos fel­jelentése alapján csütörtökön volt a tárgyalás azon esztergomi gazdák ügyében, akik a ragadós száj- és körömfájást állataik utján a párkányi vásárról behurcolták Esztergomba. A tárgyaláson kitűnt, hogy Pénzes János és Móczik Ferenc Megnyílt Schmideg Soma és Sándor úri- és nőn divatáruháza a „Grólyá^-hoz. Esztergom, Kossuth l.-u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom