Esztergom és Vidéke, 1911

1911-01-19 / 6.szám

— A kath. kör közgyűlése. Az esztergomi kath. kör vasárnap este tartotta közgyűlését, ame­lyen történt politikai demonstrációval lapunk ve­zető helyén foglalkozunk. Annak a következménye, hogy *a kör alapszabályai ellenére a politikát meg­honosította falai között a kővetkező két jellemző esemény: dr. Janits Imre, a munkapárt elnöke ki­lépett a tagok sorából, Meszleny Pál főispánt pedig kibuktatták a hivatalosan kandidált választmányi tagok listájából. Ennek a tüntetésszerü eljárásnak ugy halljuk, tömeges kilépés lesz a következménye. — Helyreigazítás. Lapunk mult számába kellemetlen tördelési hiba került. A polgármester ugyanis meghívókat bocsátott ki a városi képvi­selőkhöz és őket szombaton délután öt órára a gróf Széchenyi Emilnél tisztelgő deputációban való részvételre kérte. A tisztelgőket természetszerűleg a főispán mutatta volna be a képviselőnek. A tisz­telgést a meghívó alapján természetesen megírtuk, ámde Széchenyi gróf ama sürgönyére, hogy csak este nyolc órakor érkezhetik s igy a tisztelgés el­marad, utasítottuk nyomdánk vezetőjét, hogy e hírt a hírrovatból hagyja ki. A nyomda félreértett ben­nünket s nem ezt, hanem egy más hirt emelt ki a gépből s igy maradt benne hírrovatunkban a tervezett, de meghiúsult, tisztelgés regisztrálása. — Az érdem jutalma. Muratti János lábat­lanf cementgyári égetőt, aki 36 év óta munkása a gyárnak, a kereskedelemügyi miniszter hűségeért és szorgalmáért 100 korona jutalomban részesítette és elismerő levéllel is kitüntette. Az igy megtisztelt munkásnak vasárnap adta át a jutalmat és kitün­tetést Spitzer gyárigazgató az összegyűlt munkások jelenlétében, buzdítván Murattit és társait a további szorgalmas és becsületes munkára, amelyért maga a miniszter is most elismeréssel adózott. — Erzsébet-bál. Az esztergomi farsang legelőkelőbb bálja zajlott le f. hó 14-én: a szent Erzsébetről nevezett esztergomi jótékony nögylet műsorral egybekötött táncestélye. A város és két vármegye elitje adott egymásnak találkozót a Fürdő nagytermében s a pazar jókedv és szines meleg hangulat jegyében folyt le az idei farsang minden tekintetben első hivatalos bálja. Szép asszonyok, bájos lányok és elegáns urak sokasága hullámzott a város színeivel díszített és tündéries fényben ragyogó nagyteremben, ahol Szécheny Emil gróf országgyűlési képviselő, Meszleny Pál főispán és családja, Häuser Miksa ezredparancsnok, a főkáp­talan néhány tagja s közéletünk számos kitűnősége is megjelent. Ott láttuk a szomszédos Hont vár­megye vezetőségének és ' tisztikarának néhány illusztris tagját és természetesen dr. Kovács S. Endre főorvost, akinek egész családja hathatósan közreműködött az est sikerének emelése körül. A rendkívül nivós műsort a 76-os gyalogezred teljes zenekarának brilliáns játéka vezette be. A „Preciosa" nyitányát és két hangulatos Grieg számot adott elő a zenekar, befejezésül pedig Bogisich Mihály­nak „Első eredeti magyar rapszodiá"-ját játszotta el Schubert Nándor művészi vezetésével. Ezután a hivatalos nyitány után egy rendkívül kedves szám következett. Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató két kiváló művészi taíentumu leánya: Erzsike és Margitka lépett a pódiumra és a közönség meleg ovációi közben Bleszl Erzsike egy virtuózt meg­szégyenítő otthonossággal és routinnal Beriot „Scene de ballett" cimü nehéz technikájú hegedű­számát adta elő, melyhez a zongorakiséreíet Bleszl Margitka szolgáltatta. A rendezőség két hatalmas virágcsokorral hálálta meg a két ^kedves amatőr élvezetes játékát. A műsornak határozottan a leg­frappánsabb száma: a Szecskay Marianna és Lipovnicky Pál által előadott „Látomás" volt, Lipov­nicky az első szerelem emlékétől gyötört vőlegény szerepének legfinomabb hangu'at részleteit is oly élesen domborította ki, hogy a közönség vele együtt érezte át annak minden nüanszát. Az ügyesen alkalmazott fényhatásokon Szecskay Marianna rend­kívüli kedves jelenség volt, mint az elhunyt ara szelleme. A közönség frenetikus tapsban tört ki a hatásos jelenet után és a rendezőség gyönyörű virágcsokorral lepte meg Szecskay Mariannát. A jelenésben 'szinte féktelenül csapongó érzelmek vibrálását rendkívül hűen reprodukálta Janits Irénke zongorakisérete. Ezután egy igazán művészi szin­vonaoln álló műsorszám következett. Ipolyság csalogánya, a három vármegyében ismert kis amatőr-primadonna, Kovács Sebestyén Micike, dr. Kovács S. Endre Hontvármegye tiszti főorvo­sának leánya kellemesen csengő, kitűnően iskolá­zott mezószopránján rendkívüli könnyedséggel énekelt opera-szólókat és dalokat. A kedves kis amatőrt édes anyja kisérte zongorán. A Fürdő öreg falai alig emlékeznek olyan tomboló tetszés­nyilvánításra, mint amilyen minden egyes énekszám után spontán tört ki a közönség sorai közül. A meleg ovációt csak tetézte az a két szép virág­csokor, amelyet a rendezőség nyújtott át a kedves vendégeknek. Méltó befejezése volt a hatásos mű­sornak a rendkivül mulattató és moziszerű hatá­sokra bazirozott helyzetkomikum: a „Farsangi kaland" cimü párjelenet, amelyet Reusz Ferencné és Brenner Sándor adtak elő. Az életből ellesett jeleneteket színpadra vinni rendkivül nehéz, mert ott nem segít a szerző instrukciója, hanem a meg­jelenítések természetessége kizárólag a szereplők helyes érzékétől függ és igy az ily körülmények között sikerülő hatáskeltés még hivatásos színé­szeknek is kemény munkát ad. Kétszeresen meg­érdemli tehát Reusz Ferencnének. de természetesen Brenner Sándornak is, mint kitűnő partnernak szereplése a meleg elismerést, amellyel ezt a nehéz megjátszási problémát megoldották. A hálás közön­ség alig fogyott ki,a zajos tetszésnyilvánításból a sokszor könnyezésig megkacagtató jelenet után. Nem volna teljes a pompás sikerű est méltatása, ha elismerőleg nem emlékeznénk meg a Bogisch Mihály c. püspök elnöklete alatt működött rendező bizottságról, amelynek mindenre kiterjedő figyelme igen sokban hozzájárult ahhoz, hogy a bálon mindenki jól érezte magát. Műsor után kedélyes táncmulatság vette kezdetét, amelynek még a későn pirkadó hajnal első sugarai sem vetettek véget. A megjelent hölgyek névsorával, sajnos, nem szol­gálhatunk, mert erről a rendezőség bizony meg­feledkezett. — Grósz Ábris — bányafőfelügyelő". Az esztergom-szászvári bányarészvénytársulat igazga­tósága szászvári bányáinak bányamérnök vezetőjét, Grósz Ábris bányafőmérnököt rendkívüli előlépte­tésben részesítette, amikor január 1-től két előlép­tetési fok átugrásával egyenesen bányafőfelügye­lővé nevezte ki. Ezen szokatlan* mérvű előlépte­tésre Grósz Ábris a szomorú következményekkel járt tavaszi bányakatasztrófánál tanúsított önfelál­dozó mentési, majd a negyed millió koronátmeg­haladó beruházásokkal elért bánya rendbehozatala körül teljesített munkálataival szolgált rá. — Népmozgalmi statisztika. Esztergom­ban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1911. évi január 9—15-ig. Születtek: Táky Mária. Anna r. k. karmester leánya, — Mekler József r. k földm. fia, — Rabi József r. k. földm. fia, — Csin- j talán József r. k. házicseiéd fia, — Mrella Irén ref. fehérnemütisztitó leánya, — Kemény Pál Imre Péter r. k. főispáni titkár fia, — Kovács Anna r. k. földm. leánya, — Egyedi Anna r. k. szobafestő leánya, — Laketos Teréz r. k. népzenész leánya, — Üveges Mária r. k. vasgyári munkás leánya, — Baják (leány) föld. halvaszül. leánya, — Vav­recka Rudolf Béla Mária r. k. vegyész fia, —. Eck Julianna r. k. földm. leánya. Házasságot kötöttek: Schweitzer Vilmos Lajos r. k. férfiszabó és Uhlá­rik Erzsébet Anna r. k. Esztergom, Sárközi Sándor r. k. sátoros cigány és Horváth Verona r. k Esztergom, — Villand János r. k. kántor-tanító Sikátor és Daubner Anna Mária r. k. Esztergom. Meghaltak: Stróbl Anna r. k. 6 hónapos (tüdőlob), — özv. Hucska Istvánné szül. Bartus Mária r. k. 71 éves (aggkór), --- Jancsó Gusztáv r. k. 2 hónapos (dyspepsia), — Staniek Géza r. k. 40 éves kir. adóellenőr (agyhüdés), özv. Feckó Péterné szül. Ditta Anna r. k. 52 éves (rák), — Tóbi Mária r. k. 4 hónapos (tüdővész). — Színészet Párkányban. Rácz Dezső igazgató 32 tagból álló jól szervezett társulata tegnap kezdte meg előadásait Párkányban, nagy­vendéglő dísztermében. Bemutatóul az „Obsitos" került színre. A repertoáron a legújabb darabok szerepelnek. — Egészségügyi kimutatás. Esztergom vármegye területén 1910. évi december hó Il-ik felében előfordult hevenyfertőző kórokról. Kanyaró : Nyergesujfalu, Kesztölcz, Csév, Piszke, Sárisáp, Lábatlan, Süttő, Táth, Pilismarót, Farnád, Nagy­ölved. Vörheny : Párkány, Ebed, Bátorkeszi, Piszke, Bajót, Nyergesujfalu. Torokgyik: Pilismarót. Hök­hurut: Csév. Roncsoló toroklob: Dorog, Sárisáp, Bátorkeszi. Hasihagymáz: Esztergom város, Kesz­tölcz, Csolnok, Tokod, Sárisáp, Bátorkesz, Duna­mocs. Bárányhimlő: Esztergom város. — A polgármester és főorvos. A legutóbbi közigazgatási ülésen került össze e két férfiú, amely ülésnek lefolyásáról — nem akarván még jobban kihegyezni a fennálló ellen­téteket — szándékosan emlékeztünk meg teljes rövidséggel. Most azonban, amidőn'egyik laptár­sunk jónak látja a megye főorvosát ugy odaállítani, mint aki „nemcsak hogy nem rokonszenvez a város polgármesterével, hanem ellenkezőleg évek sora óta odatörekszik, hogyannak a közegészség­terén kifejtett működését olyan színben tüntesse fel, mintha a város feje érzéketlen volna a törvény betűivel és ellenálló a felsőbb hatóságok rendel­kezéseivel szemben", szükségesnek tartjuk, hogy mint az ügy ismerői, megvilágosítsuk ezt a nehez­ményezett törekvést. Tudvalevő az a bebizonyított tény, hogy a város polgármestere a tífusz- és kolerajárvány idején a közegészségügyi törvény és a belügyminiszter, valamint az alispán rendeletei ellen többször vétett, aminek természetes következ­ménye volt, hogy a tiszti főorvos mint a köz­egészségügy őre az alispánnál a polgármester elleni fegyelmi vizsgálat elrendelését kérte, aki lát­ván az elkövetett mulasztásokat, a polgármestert fegyelmi vizsgálat alá is vonta. Ezt a polgármester a megye közigazgatási bizottságához felebbezte meg, amelynek tagjainál az ülés előtt kilincselést is végzett. A bizottság minden tagja feszült érdek­lődéssel hallgatta a polgármester védekezését, amelyben jóhiszemű tévedését igyekezett bizonyí­tani. E védekezésének befejezésénél azonban el­galopirozta magát a polgármester, mert ahelyett, hogy tovább is tárgyilagos mederben tartotta volna védekezését, neki támadt a véleményező tiszti fő­orvos személyének, olyau hangon aposztrofálván őt, hogy szinte pirulni kellett. Sőt hogy ezt a vehemens támadást mások is, ne csak a bizottság tagjai tudomásul vegyék, egy időben házi lapjá­ban is leközöltette. Akkor, amidőn a törvény és szabályok ellen vétő polgármester és az őt följelelentő tiszti fő­orvos áll szemben bizonyítékokkal, előlép Wimmer Imre és dr. Seyler Emilt támadja meg személyében, mert ez volt oly bátor és a polgármester felelős­ségre vonatásával gyakorolni merte a törvényben biztosított különleges jogait. Nem kutatjuk, hogy mi volt a tulajdonképpeni oka a polgármester ki­szólásainak, de mint teljesen érdektelenek és el­fogulatlanok figyelmébe ajánljuk a polgármester­nek, hogy nem is olyan régen bizonyos oldalról jövő „hang" ellen ő tiltakozott és szerzett magá­nak „felemelő határozatokat", amely határozatok azonban — ugy hisszük —, neki sem adták meg a jogot arra, hdgy e „hang"-ot használja bárki ellen. Szép a törvénytől, hogy a védekezésben használt kifejezések miatt az illetőt a megtorló eljárás alól felmenti, neki azonban, mint felebbe­zőnek is tekintettel kellett volna lennie viselt állá­sára és nem szabad lett volna felednie, hogy e város hotvoleja, amelynek élén kell, hogy legyen ily „hang"-ot nem tűrhet, a védekezésnek ily mód­ját el nem fogadhatja még akkor sem, ha ezt a polgármester teszi. Ezzel szemben a tiszti főorvos higgadt, tárgyilagos válasza és az az úrias eljá­rása, amellyel e támadásokra a polgármester sze­mélyének intaktságát kiemelte, igazán a legnagyobb elismerésre érdemes, mert nem sietett a főorvos a városnál esetleg dívható ily „hang"-ot a megye legelső bizottságában. Hogy a feloldó határozat dacára is ki maradt alul, azt a közigazgatási bizottság igen tisztelt tag­jai bizonyára már eldöntötték. — Jegyzők a korcsmázás ellen. Évek óta állandóan felszínen van a korcsma vasárnapi szüneteléséért megindult mozgalom, de a sokat vi­tatott kérdés még mindig nincs elintézve. Egész sereg város és község után most a biharmegyei községi és körjegyzők egyesülete foglal állást a korcsmák vasárnapi nyitvatartása ellen. — 25 éves jubileum. Szombaton este fényes ünnepélyt rendezett a dorogi bánya-kaszinó abból az alkalomból, hogy Schlembach János dorogi állomásfőnök, máv. ellenőr most töltötte be 25 éves szolgálati jubileumát. A negyedszázados évforduló alkalmából a kaszinó díszközgyűlés keretében ünne­pelte érdemes alelnökét, akit Schmidt Sándor fő­mérnök üdvözölt meleg szavakkal, Schmidt Sárika pedig diszes csokrot nyújtott át a jubiláns nejé­nek. Este 100 terítékű bankett fejezte be az ünnep­lést, amelyen Winklehner János igazgató a bánya­társulat nevében üdvözölte Schlembachot és emlékül ezüst tárcát nyújtott át a jubilánsnak. Pehatsek

Next

/
Oldalképek
Tartalom