Esztergom és Vidéke, 1911

1911-01-19 / 6.szám

— A kath. kör közgyűlése. Az esztergomi kath. kör vasárnap este tartotta közgyűlését, amelyen történt politikai demonstrációval lapunk vezető helyén foglalkozunk. Annak a következménye, hogy *a kör alapszabályai ellenére a politikát meghonosította falai között a kővetkező két jellemző esemény: dr. Janits Imre, a munkapárt elnöke kilépett a tagok sorából, Meszleny Pál főispánt pedig kibuktatták a hivatalosan kandidált választmányi tagok listájából. Ennek a tüntetésszerü eljárásnak ugy halljuk, tömeges kilépés lesz a következménye. — Helyreigazítás. Lapunk mult számába kellemetlen tördelési hiba került. A polgármester ugyanis meghívókat bocsátott ki a városi képviselőkhöz és őket szombaton délután öt órára a gróf Széchenyi Emilnél tisztelgő deputációban való részvételre kérte. A tisztelgőket természetszerűleg a főispán mutatta volna be a képviselőnek. A tisztelgést a meghívó alapján természetesen megírtuk, ámde Széchenyi gróf ama sürgönyére, hogy csak este nyolc órakor érkezhetik s igy a tisztelgés elmarad, utasítottuk nyomdánk vezetőjét, hogy e hírt a hírrovatból hagyja ki. A nyomda félreértett bennünket s nem ezt, hanem egy más hirt emelt ki a gépből s igy maradt benne hírrovatunkban a tervezett, de meghiúsult, tisztelgés regisztrálása. — Az érdem jutalma. Muratti János lábatlanf cementgyári égetőt, aki 36 év óta munkása a gyárnak, a kereskedelemügyi miniszter hűségeért és szorgalmáért 100 korona jutalomban részesítette és elismerő levéllel is kitüntette. Az igy megtisztelt munkásnak vasárnap adta át a jutalmat és kitüntetést Spitzer gyárigazgató az összegyűlt munkások jelenlétében, buzdítván Murattit és társait a további szorgalmas és becsületes munkára, amelyért maga a miniszter is most elismeréssel adózott. — Erzsébet-bál. Az esztergomi farsang legelőkelőbb bálja zajlott le f. hó 14-én: a szent Erzsébetről nevezett esztergomi jótékony nögylet műsorral egybekötött táncestélye. A város és két vármegye elitje adott egymásnak találkozót a Fürdő nagytermében s a pazar jókedv és szines meleg hangulat jegyében folyt le az idei farsang minden tekintetben első hivatalos bálja. Szép asszonyok, bájos lányok és elegáns urak sokasága hullámzott a város színeivel díszített és tündéries fényben ragyogó nagyteremben, ahol Szécheny Emil gróf országgyűlési képviselő, Meszleny Pál főispán és családja, Häuser Miksa ezredparancsnok, a főkáptalan néhány tagja s közéletünk számos kitűnősége is megjelent. Ott láttuk a szomszédos Hont vármegye vezetőségének és ' tisztikarának néhány illusztris tagját és természetesen dr. Kovács S. Endre főorvost, akinek egész családja hathatósan közreműködött az est sikerének emelése körül. A rendkívül nivós műsort a 76-os gyalogezred teljes zenekarának brilliáns játéka vezette be. A „Preciosa" nyitányát és két hangulatos Grieg számot adott elő a zenekar, befejezésül pedig Bogisich Mihálynak „Első eredeti magyar rapszodiá"-ját játszotta el Schubert Nándor művészi vezetésével. Ezután a hivatalos nyitány után egy rendkívül kedves szám következett. Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató két kiváló művészi taíentumu leánya: Erzsike és Margitka lépett a pódiumra és a közönség meleg ovációi közben Bleszl Erzsike egy virtuózt megszégyenítő otthonossággal és routinnal Beriot „Scene de ballett" cimü nehéz technikájú hegedűszámát adta elő, melyhez a zongorakiséreíet Bleszl Margitka szolgáltatta. A rendezőség két hatalmas virágcsokorral hálálta meg a két ^kedves amatőr élvezetes játékát. A műsornak határozottan a legfrappánsabb száma: a Szecskay Marianna és Lipovnicky Pál által előadott „Látomás" volt, Lipovnicky az első szerelem emlékétől gyötört vőlegény szerepének legfinomabb hangu'at részleteit is oly élesen domborította ki, hogy a közönség vele együtt érezte át annak minden nüanszát. Az ügyesen alkalmazott fényhatásokon Szecskay Marianna rendkívüli kedves jelenség volt, mint az elhunyt ara szelleme. A közönség frenetikus tapsban tört ki a hatásos jelenet után és a rendezőség gyönyörű virágcsokorral lepte meg Szecskay Mariannát. A jelenésben 'szinte féktelenül csapongó érzelmek vibrálását rendkívül hűen reprodukálta Janits Irénke zongorakisérete. Ezután egy igazán művészi szinvonaoln álló műsorszám következett. Ipolyság csalogánya, a három vármegyében ismert kis amatőr-primadonna, Kovács Sebestyén Micike, dr. Kovács S. Endre Hontvármegye tiszti főorvosának leánya kellemesen csengő, kitűnően iskolázott mezószopránján rendkívüli könnyedséggel énekelt opera-szólókat és dalokat. A kedves kis amatőrt édes anyja kisérte zongorán. A Fürdő öreg falai alig emlékeznek olyan tomboló tetszésnyilvánításra, mint amilyen minden egyes énekszám után spontán tört ki a közönség sorai közül. A meleg ovációt csak tetézte az a két szép virágcsokor, amelyet a rendezőség nyújtott át a kedves vendégeknek. Méltó befejezése volt a hatásos műsornak a rendkivül mulattató és moziszerű hatásokra bazirozott helyzetkomikum: a „Farsangi kaland" cimü párjelenet, amelyet Reusz Ferencné és Brenner Sándor adtak elő. Az életből ellesett jeleneteket színpadra vinni rendkivül nehéz, mert ott nem segít a szerző instrukciója, hanem a megjelenítések természetessége kizárólag a szereplők helyes érzékétől függ és igy az ily körülmények között sikerülő hatáskeltés még hivatásos színészeknek is kemény munkát ad. Kétszeresen megérdemli tehát Reusz Ferencnének. de természetesen Brenner Sándornak is, mint kitűnő partnernak szereplése a meleg elismerést, amellyel ezt a nehéz megjátszási problémát megoldották. A hálás közönség alig fogyott ki,a zajos tetszésnyilvánításból a sokszor könnyezésig megkacagtató jelenet után. Nem volna teljes a pompás sikerű est méltatása, ha elismerőleg nem emlékeznénk meg a Bogisch Mihály c. püspök elnöklete alatt működött rendező bizottságról, amelynek mindenre kiterjedő figyelme igen sokban hozzájárult ahhoz, hogy a bálon mindenki jól érezte magát. Műsor után kedélyes táncmulatság vette kezdetét, amelynek még a későn pirkadó hajnal első sugarai sem vetettek véget. A megjelent hölgyek névsorával, sajnos, nem szolgálhatunk, mert erről a rendezőség bizony megfeledkezett. — Grósz Ábris — bányafőfelügyelő". Az esztergom-szászvári bányarészvénytársulat igazgatósága szászvári bányáinak bányamérnök vezetőjét, Grósz Ábris bányafőmérnököt rendkívüli előléptetésben részesítette, amikor január 1-től két előléptetési fok átugrásával egyenesen bányafőfelügyelővé nevezte ki. Ezen szokatlan* mérvű előléptetésre Grósz Ábris a szomorú következményekkel járt tavaszi bányakatasztrófánál tanúsított önfeláldozó mentési, majd a negyed millió koronátmeghaladó beruházásokkal elért bánya rendbehozatala körül teljesített munkálataival szolgált rá. — Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1911. évi január 9—15-ig. Születtek: Táky Mária. Anna r. k. karmester leánya, — Mekler József r. k földm. fia, — Rabi József r. k. földm. fia, — Csin- j talán József r. k. házicseiéd fia, — Mrella Irén ref. fehérnemütisztitó leánya, — Kemény Pál Imre Péter r. k. főispáni titkár fia, — Kovács Anna r. k. földm. leánya, — Egyedi Anna r. k. szobafestő leánya, — Laketos Teréz r. k. népzenész leánya, — Üveges Mária r. k. vasgyári munkás leánya, — Baják (leány) föld. halvaszül. leánya, — Vavrecka Rudolf Béla Mária r. k. vegyész fia, —. Eck Julianna r. k. földm. leánya. Házasságot kötöttek: Schweitzer Vilmos Lajos r. k. férfiszabó és Uhlárik Erzsébet Anna r. k. Esztergom, Sárközi Sándor r. k. sátoros cigány és Horváth Verona r. k Esztergom, — Villand János r. k. kántor-tanító Sikátor és Daubner Anna Mária r. k. Esztergom. Meghaltak: Stróbl Anna r. k. 6 hónapos (tüdőlob), — özv. Hucska Istvánné szül. Bartus Mária r. k. 71 éves (aggkór), --- Jancsó Gusztáv r. k. 2 hónapos (dyspepsia), — Staniek Géza r. k. 40 éves kir. adóellenőr (agyhüdés), özv. Feckó Péterné szül. Ditta Anna r. k. 52 éves (rák), — Tóbi Mária r. k. 4 hónapos (tüdővész). — Színészet Párkányban. Rácz Dezső igazgató 32 tagból álló jól szervezett társulata tegnap kezdte meg előadásait Párkányban, nagyvendéglő dísztermében. Bemutatóul az „Obsitos" került színre. A repertoáron a legújabb darabok szerepelnek. — Egészségügyi kimutatás. Esztergom vármegye területén 1910. évi december hó Il-ik felében előfordult hevenyfertőző kórokról. Kanyaró : Nyergesujfalu, Kesztölcz, Csév, Piszke, Sárisáp, Lábatlan, Süttő, Táth, Pilismarót, Farnád, Nagyölved. Vörheny : Párkány, Ebed, Bátorkeszi, Piszke, Bajót, Nyergesujfalu. Torokgyik: Pilismarót. Hökhurut: Csév. Roncsoló toroklob: Dorog, Sárisáp, Bátorkeszi. Hasihagymáz: Esztergom város, Kesztölcz, Csolnok, Tokod, Sárisáp, Bátorkesz, Dunamocs. Bárányhimlő: Esztergom város. — A polgármester és főorvos. A legutóbbi közigazgatási ülésen került össze e két férfiú, amely ülésnek lefolyásáról — nem akarván még jobban kihegyezni a fennálló ellentéteket — szándékosan emlékeztünk meg teljes rövidséggel. Most azonban, amidőn'egyik laptársunk jónak látja a megye főorvosát ugy odaállítani, mint aki „nemcsak hogy nem rokonszenvez a város polgármesterével, hanem ellenkezőleg évek sora óta odatörekszik, hogyannak a közegészségterén kifejtett működését olyan színben tüntesse fel, mintha a város feje érzéketlen volna a törvény betűivel és ellenálló a felsőbb hatóságok rendelkezéseivel szemben", szükségesnek tartjuk, hogy mint az ügy ismerői, megvilágosítsuk ezt a nehezményezett törekvést. Tudvalevő az a bebizonyított tény, hogy a város polgármestere a tífusz- és kolerajárvány idején a közegészségügyi törvény és a belügyminiszter, valamint az alispán rendeletei ellen többször vétett, aminek természetes következménye volt, hogy a tiszti főorvos mint a közegészségügy őre az alispánnál a polgármester elleni fegyelmi vizsgálat elrendelését kérte, aki látván az elkövetett mulasztásokat, a polgármestert fegyelmi vizsgálat alá is vonta. Ezt a polgármester a megye közigazgatási bizottságához felebbezte meg, amelynek tagjainál az ülés előtt kilincselést is végzett. A bizottság minden tagja feszült érdeklődéssel hallgatta a polgármester védekezését, amelyben jóhiszemű tévedését igyekezett bizonyítani. E védekezésének befejezésénél azonban elgalopirozta magát a polgármester, mert ahelyett, hogy tovább is tárgyilagos mederben tartotta volna védekezését, neki támadt a véleményező tiszti főorvos személyének, olyau hangon aposztrofálván őt, hogy szinte pirulni kellett. Sőt hogy ezt a vehemens támadást mások is, ne csak a bizottság tagjai tudomásul vegyék, egy időben házi lapjában is leközöltette. Akkor, amidőn a törvény és szabályok ellen vétő polgármester és az őt följelelentő tiszti főorvos áll szemben bizonyítékokkal, előlép Wimmer Imre és dr. Seyler Emilt támadja meg személyében, mert ez volt oly bátor és a polgármester felelősségre vonatásával gyakorolni merte a törvényben biztosított különleges jogait. Nem kutatjuk, hogy mi volt a tulajdonképpeni oka a polgármester kiszólásainak, de mint teljesen érdektelenek és elfogulatlanok figyelmébe ajánljuk a polgármesternek, hogy nem is olyan régen bizonyos oldalról jövő „hang" ellen ő tiltakozott és szerzett magának „felemelő határozatokat", amely határozatok azonban — ugy hisszük —, neki sem adták meg a jogot arra, hdgy e „hang"-ot használja bárki ellen. Szép a törvénytől, hogy a védekezésben használt kifejezések miatt az illetőt a megtorló eljárás alól felmenti, neki azonban, mint felebbezőnek is tekintettel kellett volna lennie viselt állására és nem szabad lett volna felednie, hogy e város hotvoleja, amelynek élén kell, hogy legyen ily „hang"-ot nem tűrhet, a védekezésnek ily módját el nem fogadhatja még akkor sem, ha ezt a polgármester teszi. Ezzel szemben a tiszti főorvos higgadt, tárgyilagos válasza és az az úrias eljárása, amellyel e támadásokra a polgármester személyének intaktságát kiemelte, igazán a legnagyobb elismerésre érdemes, mert nem sietett a főorvos a városnál esetleg dívható ily „hang"-ot a megye legelső bizottságában. Hogy a feloldó határozat dacára is ki maradt alul, azt a közigazgatási bizottság igen tisztelt tagjai bizonyára már eldöntötték. — Jegyzők a korcsmázás ellen. Évek óta állandóan felszínen van a korcsma vasárnapi szüneteléséért megindult mozgalom, de a sokat vitatott kérdés még mindig nincs elintézve. Egész sereg város és község után most a biharmegyei községi és körjegyzők egyesülete foglal állást a korcsmák vasárnapi nyitvatartása ellen. — 25 éves jubileum. Szombaton este fényes ünnepélyt rendezett a dorogi bánya-kaszinó abból az alkalomból, hogy Schlembach János dorogi állomásfőnök, máv. ellenőr most töltötte be 25 éves szolgálati jubileumát. A negyedszázados évforduló alkalmából a kaszinó díszközgyűlés keretében ünnepelte érdemes alelnökét, akit Schmidt Sándor főmérnök üdvözölt meleg szavakkal, Schmidt Sárika pedig diszes csokrot nyújtott át a jubiláns nejének. Este 100 terítékű bankett fejezte be az ünneplést, amelyen Winklehner János igazgató a bányatársulat nevében üdvözölte Schlembachot és emlékül ezüst tárcát nyújtott át a jubilánsnak. Pehatsek