Esztergom és Vidéke, 1910
1910-09-22 / 74.szám
1910- szeptember 22. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 jövevény katonákat meglátván a segédsk, először ócsárolták, majd egyes tárgyakat kezdtek hozzájuk dobálni. A barátságtalan fogadtatásra a hadfiak kivonultak az udvarra, de a segédek ide is követték és kövekkel dobálták a katonákat. Végre ezek is kijöttek katonai nyugalmukból, bajonettjeiket kirántván, nekitámadtak a vitéz társaságnak, Ekkor előkerültek a zsebekből a revolverek és valóságos sortüzet adtak a katonákra, akik közül Klebuschitz szive fölött találva, összerogyott. Erre a civilek megugrottak és csak a rendőrségnek sikerült az éj folyamán őket összefogdosni. A sebesült katonát a kórházban ápolják. Ehhez hasonló esetek megakadályozása végett a rendőrkapitány éjjeli őrszemet állit az üzlet elé és intézkedett, hogy belépti dij is szedessék. Ily esetek után felmerül az a terv, nem lenne-e célszerű és a közbiztonság fenntartására előnyösebb, ha a nyilvános házat lehelyeznék. — Védekezés a kolera ellen. Dr. Perényi Kálmán alispán a vármegye területén előfordult koleragyanus esetekből kifolyólag megkeresést intézett a szomszédos törvényhatóságokhoz, amelyben felkéri a törvényhatóság vezetőjét, hogy a helyhatósága területén tartatni szokott országos vásárokat, búcsujárásokat tiltsa be, illetve bármily célból a megyénk területére igyekvő embercsoportok, vásárosok beözönlését akadályozza meg. — Homoktolvajok. Az egyesült tégla és cementgyár r. t. dömösi homokbányájából Szakolczai János dömösi, Pap Mihály visegrádi és Galster József nagymarosi lakósok több szekér homoKot, mintegy 150 kor. értékben elloptak. A háromtagú társaságot munkaközben lepték meg. — Csendőrség a rend fenntartásában. A város agilis rendőrkapitánya a folyton ismétlődő kihágásokat és vasárnapi verekedéseket meggátlandó, azt kérte a város tanácsától, hogy a csendőrkerületi parancsnoksághoz 10 csendőr kirendelése iránt megkeresést intézzen. A tanács elfogadta a rendőrkapitány indítványát és legközelebb már a csendőrőrjáratok feltűzött szuronnyal fogják a közbiztonságot őrizni. — A megszúrt molnár. Kövesdi Géza dunamocsi molnár, községi esküdt vasárnap éjjel a biró helyett a korcsmák záróráját ellenőrizte, midőn ellenőrző útjában Kántor Józseffel és legénytársaival találkozott szembe. Kövesdi csendre intette a zajongó legényeket, akik erre nekiesvén ütlegelték, sőt Kántor, a vezér bicskájával hasát is felszakította, ugy, hogy belei kifordultak. Hétfőn reggel a „Kolos" kórházba szállították a súlyosan sérült esküdtet, ahol kedden belehalt sebeibe. — Garázdálkodó legények. Vasárnap éjjel Pásztor János 56 éves szentgyörgymezei gazda Tóth András nevű sógorával haza igyekezett. A Simor János utcában a ballagó két öreg szembetalálkozott egy csapat legénnyel, akik közül Kertész Ferenc és Zsák Mihály ütlegelni kezdte az öregeket, majd a földre teperték és megrugdosták, sőt Kertész egy vasdarabbal ellátott bikacsekkel addig verte Pásztort, mig az elájult az ütéstől. Alig haladtak odább a részeg legények, már is belekötöttek Szedmer Ferencz nagyvárosi lakosba, akinek meg Zsák Mihály szúrt a balhalántékába késével. Mindkét sebesültet a kórházba vitték. — A kolera. Mekler Márton 60 éves nyergesújfalusi lakos szombaton kolerában megbetegedett és vasárnap meg is halt. Pisuth főszolgabíró és dr. Huszár járásorvos a boncolást megejtették és bélrészeiből a tartalmat a bakterológiai intézethez felküldtek. Az elhunyt határozottan ázsiai kolerás volt. Haselmayer Sebestyénné szintén nyergesújfalusi lakos súlyos betegen fekszik, koleragyanus tüneteket észleltek rajta. Mindkét beteg állítólag a dunaviztől lett rosszul, miért is a főbiró a dunapart őrizetére csendőröket rendelt ki. Kedden délelőtt a dunamocsi elöljáróság jelentette, hogy ott egy Bugi nevű Budapestről érkezett hajós koleragyanus tünetek között megbetegedett. Palkovics főbiró és dr. Seyler megyei főorvos azonnal a helyszínére ment és a kolerát tényleg megállapitot+ák a hajóson. Az elkülönítés és fertőtlenítés iránt rögtön intézkedtek. Dunamocsnál tegnap este egy állítólag fertőzött hajó szökött le a Dunán, amelyet útjában feltartóztattak és vesztegzár alá helyeztek. Az előfordult koleraesetek miatt a belügyminiszter a vármegye területére kiküldte dr. Hollánder egészségügyi felügyelőt, aki a megyei főorvossal a fertőzött vagy koleragyanus helységeket látogatja sorra. Amenynyiben a hatóság óvintézkedéseit és szabályait kielégítőnek nem találja, az a terv, hogy dr. Seyler Emil főorvost a járvány tartamára a miniszter teljes hatalommal ruházza fel. — Kiállítás Ipolyságon. Hontvármegye e hó 24-étól október hó 2-ig mezőgazdasági és ipari kiállítást rendez Ipolyságon. A kiállítást, a mely iránt igen élénk az érdeklődés, 24-én délután 3 órakor Vilczek Frigyes gróf főispán nyitja meg. Este hangverseny és utána táncmulatság lesz a vármegyeház nagytermében. 25-én a Honti Sport-Egyesület galamblövő versenyt rendez. Ezenkívül a kiállítás ideje alatt kisgazda lóversenyek is lesznek. — Öngyilkos harangozó. Csömöz Sándor 60 éves bátorkeszi lakos vasárnap Dunamocsra ment és ott a Dunába ugrott. A parton levők figyelmessé lettek a zuhanásra és kimentették a halálraszánt gazdát. Rokonai vasárnap az eset Után hazavitték Bátorkeszire, ahol reggel felakasztva találták. Az öngyilkos a bátorkeszi r. kath. hitközségnél 35 évig volt harangozó. — A mezei egerek kötelező irtása. Baranyavármegye törvényhatósága szabályrendeletet alkotott a mezei egerek kötelező irtásáról, mely szabályrendeletet a kormányhatóság most hagyott jóvá. A szabályrendelet kimondja, hogy a vármegye területén minden birtokos köteles a mezei egeret irtani a szántóföldjén, kertjében, legelőjén vagy bármi néven nevezendő kopár területén. Ennek elmulasztása, vagy ha az egér tömeges fellépése észlelhető, a hatóságilag vezetendő irtás egyes veszélyeztetett területekre hivatalból elrendeltetik. Ez esetben a költséget az érdekeltek viselik s az közadó módjára vettetik ki. — Baranyavármegyének fentebb jelzett szabályrendelete szolgáljon például arra, kogy azt — mezőgazdaságunk érdekében — ami vármegyénk törvényhatósága is sürgősen megalkossa.^ — Szőnyegház Esztergomban. A mélyen tisztelt közönség szives tudomására adjuk, hogy gyártmányaink egyedüli elárusitását Esztergom megye és vidékére Virág és Szántó esztergomi cégre ruháztuk át. A cég külön e célra megna gyobbittatott szőnyeghelyiségében nagy mennyiségben beszerzett gyártmányainkat, melyek kézzel csomózott smyrna, peluche, spárga futó és nagy szőnyegekből állanak, bocsájtja n. é. közönség megtekintésére. Nyújtott előnyeink alapján azon helyzetben vannak, miszerint gvártmányaink bármelyikét, melyek jóságáért minden külföldi gyártmánnyal szemben szavatosságot vállalunk, olcsó szabott áron adhatják a szükségletét ott fedező közönségnek. Kérjük tehát, a cég nevében is a mélyen tisztelt érdeklődő közönséget, tekintsék meg ott mielőtt gyártmányaink különlegességeit* annál is inkább, hogy a honi ipar előrehaladottságáról, tartós és jutányos voltáról meggyőződhessenek. Az első magyar torontáli szőnyeg és butorszövetgyár Nagybecskerek. — A magyar zene tönkretétele. Ezen a címen komikus kirohanást intéz a Dunántúli Hírlap Mezei ellen, akit egyébként évek óta állandóan támad. A katona-zene színházi alkalmazásában látja a magyar zene tönkretételét és panaszolja, hogy ezáltal 30—40 magyar zenész veszti kenyerét. , Komikus ez a kirohanás, mert még a karzati közönség is tudja, amit az ottani helyi lapnak is tudnia kell, hogy a,győri színházi zenekarban rendes körülmények között 17 zenész fér el, évek óta ennyi is a szerződésben kikötött létszám és tudja mindenki, hogy a színházi zenészek Schott dobos kivételével nem magyarok, tudja továbbá mindenki, hogy a színházi zenekar kottákból játszik, tehát a katonazenekar a magyar zenét épen olyan finoman és kifejezően játsza, mint bármelyik polgári zenekar. A győri színházlátogató közönség osztatlan örömmel értesült az újításról. Az említett kirohanás nem volna érdemes az észrevételre, ha a D. H. folyó évi július 28-iki számának szerkesztői üzenetében nem irta volna magáról, hogy „Lapunk a győri egyházmegye félhivatalosa lévén ..." Okunk és jogunk van föltenni, hogy a győri egyházmegyei hatóság félhivatalosa idézett támadásának egyik felét sem osztja, sem azt a részét, amely Mezeit bántja, sem azt, amelyik a győri közönséggel szemben mindig előzékeny 26. gyalogezredet zenekarában támadja. — Az ebadó felhasználása. Az ebadó-alap felhasználása dolgában az egyes törvényhatóságoknál különböző a gyakorlat. Igen sok helyütt ez alapot a rendeltetésétől eltérő célokra is felhasználják. A földmivelésügyi miniszter ez okból a törvényhatóságokhoz leiratot intézett, melyben értesiti azokat, hogy az ebadóalapok felhasználása tárgyában a jövőben hozandó határozatokat csak azon esetben erősítheti meg, ha az alapot közvágóhíd felállítására, átalakítására, kiegészítésére, gyepmesteri telepek létesítésére, állatvásárterek létesítésére vagy más állattenyésztési és állategészségügyi célokra, illetőleg a községnek ilyen célokat előmozdító intézmények létesítésénél szükséges segélyezésére fordítják. NYILT-TÉR.*) Most a nyakamon marad az a sok unalmas portéka, a mely alaposan elrontotta a gyomromat, a nélkül, hegy a hurut ellen igazán használt volna. Most szódeni pasztillát akarok, de ebből aztán csakis valódi Fay-félét hozzanak. Mindenütt hallom, hogy az ilyen hurutot egy szempillantás alatt megszünteti, azonkívül a gyomorra s az egész szervezetre jó hatást tesznek. Fay valódi szódeni