Esztergom és Vidéke, 1910

1910-09-22 / 74.szám

1910- szeptember 22. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 jövevény katonákat meglátván a segédsk, először ócsárolták, majd egyes tárgyakat kezdtek hozzá­juk dobálni. A barátságtalan fogadtatásra a had­fiak kivonultak az udvarra, de a segédek ide is követték és kövekkel dobálták a katonákat. Végre ezek is kijöttek katonai nyugalmukból, bajonett­jeiket kirántván, nekitámadtak a vitéz társaságnak, Ekkor előkerültek a zsebekből a revolverek és valóságos sortüzet adtak a katonákra, akik közül Klebuschitz szive fölött találva, összerogyott. Erre a civilek megugrottak és csak a rendőrségnek sikerült az éj folyamán őket összefogdosni. A sebesült katonát a kórházban ápolják. Ehhez ha­sonló esetek megakadályozása végett a rendőr­kapitány éjjeli őrszemet állit az üzlet elé és in­tézkedett, hogy belépti dij is szedessék. Ily ese­tek után felmerül az a terv, nem lenne-e célszerű és a közbiztonság fenntartására előnyösebb, ha a nyilvános házat lehelyeznék. — Védekezés a kolera ellen. Dr. Perényi Kálmán alispán a vármegye területén előfordult koleragyanus esetekből kifolyólag megkeresést in­tézett a szomszédos törvényhatóságokhoz, amely­ben felkéri a törvényhatóság vezetőjét, hogy a helyhatósága területén tartatni szokott országos vásárokat, búcsujárásokat tiltsa be, illetve bár­mily célból a megyénk területére igyekvő ember­csoportok, vásárosok beözönlését akadályozza meg. — Homoktolvajok. Az egyesült tégla és cementgyár r. t. dömösi homokbányájából Sza­kolczai János dömösi, Pap Mihály visegrádi és Galster József nagymarosi lakósok több szekér homoKot, mintegy 150 kor. értékben elloptak. A háromtagú társaságot munkaközben lepték meg. — Csendőrség a rend fenntartásában. A város agilis rendőrkapitánya a folyton ismétlődő kihágásokat és vasárnapi verekedéseket meggát­landó, azt kérte a város tanácsától, hogy a csendőrkerületi parancsnoksághoz 10 csendőr ki­rendelése iránt megkeresést intézzen. A tanács elfogadta a rendőrkapitány indítványát és legkö­zelebb már a csendőrőrjáratok feltűzött szu­ronnyal fogják a közbiztonságot őrizni. — A megszúrt molnár. Kövesdi Géza du­namocsi molnár, községi esküdt vasárnap éjjel a biró helyett a korcsmák záróráját ellenőrizte, mi­dőn ellenőrző útjában Kántor Józseffel és legény­társaival találkozott szembe. Kövesdi csendre in­tette a zajongó legényeket, akik erre nekiesvén ütlegelték, sőt Kántor, a vezér bicskájával hasát is felszakította, ugy, hogy belei kifordultak. Hét­főn reggel a „Kolos" kórházba szállították a sú­lyosan sérült esküdtet, ahol kedden belehalt sebeibe. — Garázdálkodó legények. Vasárnap éjjel Pásztor János 56 éves szentgyörgymezei gazda Tóth András nevű sógorával haza igyekezett. A Simor János utcában a ballagó két öreg szembe­találkozott egy csapat legénnyel, akik közül Ker­tész Ferenc és Zsák Mihály ütlegelni kezdte az öregeket, majd a földre teperték és megrugdosták, sőt Kertész egy vasdarabbal ellátott bikacsekkel addig verte Pásztort, mig az elájult az ütéstől. Alig haladtak odább a részeg legények, már is belekötöttek Szedmer Ferencz nagyvárosi lakosba, akinek meg Zsák Mihály szúrt a balhalántékába késével. Mindkét sebesültet a kórházba vitték. — A kolera. Mekler Márton 60 éves nyer­gesújfalusi lakos szombaton kolerában megbete­gedett és vasárnap meg is halt. Pisuth főszolga­bíró és dr. Huszár járásorvos a boncolást megej­tették és bélrészeiből a tartalmat a bakterológiai intézethez felküldtek. Az elhunyt határozottan ázsiai kolerás volt. Haselmayer Sebestyénné szin­tén nyergesújfalusi lakos súlyos betegen fekszik, koleragyanus tüneteket észleltek rajta. Mindkét beteg állítólag a dunaviztől lett rosszul, miért is a főbiró a dunapart őrizetére csendőröket rendelt ki. Kedden délelőtt a dunamocsi elöljáróság jelen­tette, hogy ott egy Bugi nevű Budapestről érke­zett hajós koleragyanus tünetek között megbete­gedett. Palkovics főbiró és dr. Seyler megyei fő­orvos azonnal a helyszínére ment és a kolerát tényleg megállapitot+ák a hajóson. Az elkülönítés és fertőtlenítés iránt rögtön intézkedtek. Duna­mocsnál tegnap este egy állítólag fertőzött hajó szökött le a Dunán, amelyet útjában feltartóztat­tak és vesztegzár alá helyeztek. Az előfordult ko­leraesetek miatt a belügyminiszter a vármegye te­rületére kiküldte dr. Hollánder egészségügyi fel­ügyelőt, aki a megyei főorvossal a fertőzött vagy koleragyanus helységeket látogatja sorra. Ameny­nyiben a hatóság óvintézkedéseit és szabályait kielégítőnek nem találja, az a terv, hogy dr. Sey­ler Emil főorvost a járvány tartamára a miniszter teljes hatalommal ruházza fel. — Kiállítás Ipolyságon. Hontvármegye e hó 24-étól október hó 2-ig mezőgazdasági és ipari kiállítást rendez Ipolyságon. A kiállítást, a mely iránt igen élénk az érdeklődés, 24-én délután 3 órakor Vilczek Frigyes gróf főispán nyitja meg. Este hangverseny és utána táncmulatság lesz a várme­gyeház nagytermében. 25-én a Honti Sport-Egye­sület galamblövő versenyt rendez. Ezenkívül a ki­állítás ideje alatt kisgazda lóversenyek is lesznek. — Öngyilkos harangozó. Csömöz Sándor 60 éves bátorkeszi lakos vasárnap Dunamocsra ment és ott a Dunába ugrott. A parton levők figyelmessé lettek a zuhanásra és kimentették a halálraszánt gazdát. Rokonai vasárnap az eset Után hazavitték Bátorkeszire, ahol reggel felakasztva találták. Az öngyilkos a bátorkeszi r. kath. hitközségnél 35 évig volt harangozó. — A mezei egerek kötelező irtása. Bara­nyavármegye törvényhatósága szabályrendeletet alkotott a mezei egerek kötelező irtásáról, mely szabályrendeletet a kormányhatóság most hagyott jóvá. A szabályrendelet kimondja, hogy a vár­megye területén minden birtokos köteles a mezei egeret irtani a szántóföldjén, kertjében, legelőjén vagy bármi néven nevezendő kopár területén. En­nek elmulasztása, vagy ha az egér tömeges fellé­pése észlelhető, a hatóságilag vezetendő irtás egyes veszélyeztetett területekre hivatalból elrendel­tetik. Ez esetben a költséget az érdekeltek viselik s az közadó módjára vettetik ki. — Baranyavár­megyének fentebb jelzett szabályrendelete szol­gáljon például arra, kogy azt — mezőgazdasá­gunk érdekében — ami vármegyénk törvényha­tósága is sürgősen megalkossa.^ — Szőnyegház Esztergomban. A mélyen tisztelt közönség szives tudomására adjuk, hogy gyártmányaink egyedüli elárusitását Esztergom megye és vidékére Virág és Szántó esztergomi cégre ruháztuk át. A cég külön e célra megna gyobbittatott szőnyeghelyiségében nagy mennyi­ségben beszerzett gyártmányainkat, melyek kézzel csomózott smyrna, peluche, spárga futó és nagy szőnyegekből állanak, bocsájtja n. é. közönség megtekintésére. Nyújtott előnyeink alapján azon helyzetben vannak, miszerint gvártmányaink bár­melyikét, melyek jóságáért minden külföldi gyárt­mánnyal szemben szavatosságot vállalunk, olcsó szabott áron adhatják a szükségletét ott fedező közönségnek. Kérjük tehát, a cég nevében is a mélyen tisztelt érdeklődő közönséget, tekintsék meg ott mielőtt gyártmányaink különlegességeit* annál is inkább, hogy a honi ipar előrehaladott­ságáról, tartós és jutányos voltáról meggyőződ­hessenek. Az első magyar torontáli szőnyeg és butorszövetgyár Nagybecskerek. — A magyar zene tönkretétele. Ezen a címen komikus kirohanást intéz a Dunántúli Hír­lap Mezei ellen, akit egyébként évek óta állandóan támad. A katona-zene színházi alkalmazásában látja a magyar zene tönkretételét és panaszolja, hogy ezáltal 30—40 magyar zenész veszti ke­nyerét. , Komikus ez a kirohanás, mert még a karzati közönség is tudja, amit az ottani helyi lapnak is tudnia kell, hogy a,győri színházi zenekarban rendes körülmények között 17 zenész fér el, évek óta ennyi is a szerződésben kikötött létszám és tudja mindenki, hogy a színházi zenészek Schott dobos kivételével nem magyarok, tudja továbbá mindenki, hogy a színházi zenekar kottákból ját­szik, tehát a katonazenekar a magyar zenét épen olyan finoman és kifejezően játsza, mint bárme­lyik polgári zenekar. A győri színházlátogató közönség osztatlan örömmel értesült az újításról. Az említett kirohanás nem volna érdemes az észrevételre, ha a D. H. folyó évi július 28-iki számának szerkesztői üzenetében nem irta volna magáról, hogy „Lapunk a győri egyházmegye félhivatalosa lévén ..." Okunk és jogunk van föltenni, hogy a győri egyházmegyei hatóság fél­hivatalosa idézett támadásának egyik felét sem osztja, sem azt a részét, amely Mezeit bántja, sem azt, amelyik a győri közönséggel szemben mindig előzékeny 26. gyalogezredet zenekarában támadja. — Az ebadó felhasználása. Az ebadó-alap felhasználása dolgában az egyes törvényhatósá­goknál különböző a gyakorlat. Igen sok helyütt ez alapot a rendeltetésétől eltérő célokra is fel­használják. A földmivelésügyi miniszter ez okból a törvényhatóságokhoz leiratot intézett, melyben értesiti azokat, hogy az ebadóalapok felhasználása tárgyában a jövőben hozandó határozatokat csak azon esetben erősítheti meg, ha az alapot közvá­góhíd felállítására, átalakítására, kiegészítésére, gyepmesteri telepek létesítésére, állatvásárterek létesítésére vagy más állattenyésztési és állat­egészségügyi célokra, illetőleg a községnek ilyen célokat előmozdító intézmények létesítésénél szük­séges segélyezésére fordítják. NYILT-TÉR.*) Most a nyakamon marad az a sok unalmas portéka, a mely alaposan elrontotta a gyomromat, a nél­kül, hegy a hurut ellen igazán használt volna. Most szódeni pasztillát akarok, de ebből aztán csa­kis valódi Fay-félét hozzanak. Mindenütt hallom, hogy az ilyen hurutot egy szempillantás alatt megszünteti, azonkívül a gyomorra s az egész szervezetre jó hatást tesznek. Fay valódi szódeni

Next

/
Oldalképek
Tartalom