Esztergom és Vidéke, 1910

1910-09-18 / 73.szám

mesternek többek között a következő nagyjelentőségű szavakat mondotta: „... Esztergom felvirágzásán kell mindnyájunknak munkálkodni . . . Emelni akarom a várost, nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is, mert azt akarom, hogy Esztergom, mint egykor a kereszténységnek, úgy most a magyarságnak végvára legyen." A város iránti szeretetének már akkor látható jelét adta, mert nem akart üres kézzel székvárosába jönni. A Párkány-Esztergom közötti állandó vashid és a Buda—Esztergom közötti vasúti összeköttetés tárgyában már akkor beszélt is Baross Gábor miniszterrel, egykori kedves esztergomi tanítványával, aki meg is csinálta a mai vasutat. Nagyszabású tápintézetet is akart a hercegprímás Esztergomban, a felsőmagyarországi tanítók gyermekei számára alapítani, amely tervet — ha jól tudjuk — nem Fehér, hanem az esztergomi nemzeti munkapárt illusztris diszelnöke, a liberális és urigondolkozásu főpap, Pór Antal praelátus segített félmilliós alapítványával a megvalósulás stádiumába juttatni, a magyar kath. tanítóság árváinak menhelyéül. Az volt ugyanis a hercegérseknek és a magyar kath. klérus minden, a saját érdeme és munkássága által vezetőállásba jutott tagjának véleménye az országos politikában, hogy a kath. papság a királynak, mint főpatronusnak útmutatást tartozik követni és a napi áramlatok, a népszerűség és miegyéb ellenére is a vallásosságot a liberalizmussal, a királyhűséget a hazafisággal kell összeegyeztetni. Ennek az iránynak volt mindig szószólója Vaszary Kolos, a kath. főpapság kiválóságai, ezt követi a tanítóság mecénása, pártunk diszelnöke, Pór Antal is. Hogy a választási idő alatt Fehér Gyula köré csoportosult barátai, tőle függő és érdekcsoportok irányát, aj Esztergom 1

'[ rosától Fehér Gyula által örökre élt . tott hercegprímás mily szemmel nézte, í nyes bizonyság kedvelt oldalpüspökének, dr. Kohl Medárdnak és udvari papjainak szavazata, akik egyértelmüleg siettek leadni szavazatukat a város érdekében közszereplő dr. Fehér Gyula ellen. Azt a hercegprímást, aki érseki széke elfoglalása alkalmával, Esztergom anyagi és kulturális ügyei patrónusának ígérkezett, sikerült a személyi hiúságában tomboló Fehér Gyulának elriasztani. Nem is jön dr. Vaszary Kolos székhelyére mert nem tudja nézni azt a várost, amelyben a klikkvezér, a városi irányító Fehér Gyula rendelkezik élők-elevenek, holtak és elhantoltak fölött, 2. Nem beszélünk mi most se a helypénzről, se a halastóról, se pedig- a földmivesosztály nyomorának egyéb okairól, se pedig a főkáptalan pótadójának másfelé utalásából a városra szakadt 15000 korona pótadó többletéről, sem végre a városi elemi iskolák államosításának megakadályozásából ugyancsak a pótadó által agyonsanyargatott polgárság vállaira nehezedő mintegy 60000 korona kiadás többletről, hanem csak azt akarjuk dokumentálni, hogy Fehér Gyula dr. fentfelsorolt „áldásos" működése után és a városi polgárság 3

/4-ed részének ítélete dacára még mindig nem érzi kimeritettnek „városboldogitó" programját, sőt ezidőszerint az ő ismert eszközét neki szegezi annak a programnak, amelyet Kálmán Gusztáv államtitkár irt zászlajára. — Kálmán Gusztáv szabadságon. Kálmán államtitkár orszgy. képviselőnk ma kezdte meg 4 — Én elfelejtettem — felelte Márta idegesen s lassan felszedte a kézi munkáját az asztalról, összecsomagolta, s megbékélt hangon mondta : — Haza megyek. — Már elmégy? — Késő este van. — Az urad ? . . , — Azóta otthon van, egész nap a tanyán volt. .... i— Hogy megy dolgotok ? — Jól, jól, semmi különös ... Őszi birkanyírás és egyéb dolgok. Átkarolták, megcsókolták egymást s Márta alakja eltűnt az éjszakában. (Folyt, köv.) Az okosságról. (Jellemzetes gondolatok.) Jobban szereti a nő a hőst, mint a szellemes férfiút. Az unalmas okoskodás gyakran olyan alkalmatlan, mint a rosz éjjeli lámpa a hálószobában. Akit őszintén meg nem vetünk, ha megérdemli, attól félünk. Rejtett megvetés a gyöngeség jele. A jellemes férfiú ellenségeiről sem szeret rosz híreket hallani. Mert nem akar rágalmazó lenni. Az okosság legtöbbször a szerencse anyja. Az együgyűség azonban néha az édesatyja. Az okos ember sokat gondol, de keveset hisz. Az oktalan keveset gondol, mert sokat hisz Az elefánt jobban beleizzad, ha valami ész beli munkásságra idomítják, mintha a legnagyobb terhet raknák hátára. Az ostoba akkor bámulja önmagát leginkább, mikor valami óriási ostobaságot követett el. Szellemes emberek mentik az ostobák önhittségét, de azért nem igazolják. Ha az okos tiz ostobaságot követ el, azon nincs mit csodálni. De ha tizenkét tucatember olykor egy okos dolgot végez, az már valóban bámulatos. Az okos ember két dologra nem számit sohasem : hálára és főnyereményre. Dr. Kőrösy László. heti szabadságát, melyet az Északi-tenger mellékén fog el' 'eni. — IL őtntetés. A.hivatalos lap közli, hogy a király szeptember 11-én kelt legfelső kéziratával Erdődi Pálffy Miklós herceg magyarországi udvarnagy, bátorkeszi földbirtokosnak a Lipótrend nagykeresztjét díjmentesen adományozta. — A hercegprímás nyaralása. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás balatonfüredi nyaralása a napokban véget ért. A hercegprímás tegnap, szeptember 17-én utazott el állandó tartózkodásra Budapestre. Az egyházfejedelem egészségi állapotára kitűnő hatással volt a füredi nyaralás. Muló gyengélkedéséből felépült teljesen. — Kinevezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Heinczelmann Antal, Weigel Antal Gyula, Benkó Ilona és Kottra Rezső nyergesujfalusi felekezeti tanítókat az ugyanottani, Cziglényi Gyula ipolyszécsénkei tanítót pedig a nagymarosi állami elemi népiskolához rendes tanítókká nevezte ki. Kálmán álamtitkár Bécsben. Orsz. képviselőnk mint a kereskedelmi minisztérium államtitkára, szerdán és csütörtökön Bécsben tartózkodott. Két napi bécsi időzése után visszautazott már Budapestre. Országgyűlési képiselőnk, aki államtitkári minőségében hivatalba lépése óta először volt az osztrák fővárosban, fölhasználta az alkalmat arra, hogy látogatást tegyen a közös minisztereknél, az udvari méltóságoknál, a közös számvevőszék elnökénél és az osztrák kereskedelmi miniszternél. A bécsi tanácskozások tulajdonképeni célja a szerb kereskedelmi szerződés aláírása volt. Kálmán Gusztáv jelenleg a fővárosban tartózkodik, de pár nap múlva ő is megkezdi rendes szabadságát, miután eddig a miniszter távollétében a minisztériumot vezette. — Az esztergomi munkapárt. A politikai szezon beálltával az esztergomi nemzeti munkapártban is újra megindult az élet. Azok a nagy feladatok, amelyek az őszi városi képviselőtestületi választásoknál a pártra haramiának, cselekvésre szólítják a pártvezetőségét és tagjait. Mint értesültünk, legközelebb a párt vezetői értekezletet tartanak, amelyen a munkapárti kör megalakítása és egyébb teendők ügyében fognak határozni. — Felekezeti hecc. A szent István napi ünnepély rendezőinek működését kritika tárgyává tettük lapunk egyik mult számában és egyben az ünnepség rendezőinek gyakorlati tanácsokat adtunk. A rendezőségről mondott tárgyilagos bírálatunkra Sinka Ferenc Pál egy nyílttéri otromba kirohanást intézett lapunk és az esztergomi zsidóság ellen, ez utóbbit rongyszedőnek és hazafiatlannak deklarálván. A főrendező illetéktelen piszkolódásaira mi a választ megadtuk, a helyi zsidóság megvádolása miatt pedig felekezeti különbség nélkül fegyelmi feljelentést tettek az időnként ki-kitörő köztisztviselő ellen. Az ügy a vármegye alispánjánál van elintézés alatt. Ezen alkalomból az „E. F. U." állandó szerecsenmosakodást végez hasábjain és közben a város egyik felekezetét a legundoritóbb módon aposztrofálja és mellesleg lapunk ellen szánalmas rúg-kapálódzást végez. A mi hasábjaink nem arra valók, hogy súlyosan értéktelen egyének vagy lapok kalandjainak birálgatásaival töltsük meg, de ez nem jelenti azt, hogy bármiféle gyerekes illetlenségét tűrni fogjuk, hanem gondunk lesz reá, hogy a város bármely felekezete ellen intézett kirohanásokat és mindennemű, a Btkv-be ütköző cselekedeteket az ezek elbírálására egyedül hivatott büntetőbíróságra bízzuk. A mi lapunk szerkesztőgárdájának ifjúsága is fáj az „E. F. U"-nak és épen azért nem tart hivatottnak bennünket egy oly hatalmas férfiú birálgatására mint Fehér Gyula. Anélkül, hogy bármit is adnánk az ezidőszerint dr. Rott Nándor és dr. Fehér Gyula ezelőtt pedig Szemere Miklós és „társai" által financirozott nyomtat vány véleményére, csak annyit mondunk, hogy azon