Esztergom és Vidéke, 1910

1910-09-01 / 68.szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Esztergom, „KORONA^ szálloda I. emelet. Telefon szám 38. i i Megjelenik vasárnap és csütörtökön. Felelős szerkesztő: Dr. Dénes Aladár. Vasárnaptól—csütörtökig. Nincs kolera! A legaktuálisabb téma most á járvá­nyok járványa: a kolera. 1 Egész Európán keresztül száguldottá rém hir és nyomában mindenütt gomba­módra ütötte lel a fejét egy-két kolera­gyanus eset. Most a gyümölcs és dinnye szezon alatt majdnem minden háznál akad valaki, akin„koleragyanus" tünetek észlelhetők. A rémhírek hatása alatt persze mindenki azonnal kolerát lát a szegény betegben és sokszor az orvos sincsen első pillanatra tisztában azzal, hogy vájjon mi is a diagnó­zis. A könnyelműen kolportált rémhírek ha­tása alatt a legkisebb „koleragyanus" tünet pánikot okoz és azért a legnagyobb óva­tossággal kell eljárni úgy a diagnózis, de leginkább a hírszolgálat terén. Esztergom sem kerülte el sorsát és vasárnapra itt is megszületett az első koleragyanus eset. A Borsos Gizella esete után nyomban meg­termett a második kolerás a szálkai Varga Péter, utána a bátorkeszi Takács Ferenc, majd az esztergomi Gyurics J^nosné, sőt legújabban 2 halottja is akadt a kolerának és pedig a nyergesuj falusi Maschl Ferenc és a fentemiitett bátorkeszi Takács: A hatósági orvosok nyomban a leg­szigorúbb ^óvintézkedésekét tették folya­matba, a diagnózisnál a íegskrupulozusab­ban járták el és a közönség megnyugta­tására megállapították, hogy ázsiai kole­ráról egyik esetben sem lebet szó és aggodalomra, egyáltalában nincs, ok. Amint lelohadtak a vészhirek Európa­szerte, ugy Magyarországon sincs kolera­veszély. Esztergombari pedig a legkisebb ok sincs a rémüféVe; * ;í Azért csak • óvatosan azokkal a rém­hírekkel, ne fessük a falra az ördögöt, viszont azonban tartsa meg mindenki a kötelező higiénikus követelményeket, .egyéb­ként pedig mindenki nyugodtan alhátik a kolerától, v Ma kezdődik az uj iskolaév. . A beiratkozások, az azzal járókisebb­nagyobb gondok és főleg a pályaválasz­tástól fői most a fejé á gyermekekkel megáldott családoknak. . Óriási horderejű c kérések; dőlnek el néhány; nap alatt. Egy uj generáció álitja be önmagát az élet nagy frontjába. Ki jól, ki rosszul! Sajnos a legtöbben rosszul. Óriási túlzsúfoltság mutatkozik a la­teiner pályákon és az ifjúság őrült ambí­cióval töri magát eme, ma már kenyeret is alig nyújtó szakmák felé. A lateiner pályákra lépni könnyű, az előirt stúdiumot elvégezni már nehezebb a diplomából megélni pedig már kész művészet. Legnagyobb a túltermelés a jógi pályán. Jogásznak arany az élete egész ta­nulmányi ideje alatt, nincs kötve az egye­temhez, sőt jövedelemre is tehet szert. Ámde amidőn hagy nehezen befejezi pályáját, szomorúan kell tapasztalnia, hogy diplomája sokszor még annyit sem kama­tozik, amennyi jövedelme ennekelőtte volt és ekkor már kész a proletár. De így van á többi lateiner pályával is; a medikusok, tanerők, technikusok ré­szén is nagy a túlprodukció. Csak az ipari és kereskedő pályáktól fázik a mi ifjúságunk. Külföldön diplo­más emberek törik magukat a merkantil éifetpályák^feié. >JVÍagyarországon nem úr-i „ESZTERGOM és VIDÉKE" TÁRCÁJA. A háromszáz esztergomi asszonyok vére. Irta: Drozdy Győző. • / (Folytatás.). Hiába kapállódzott a kis mongol, nemsokára Simon gróf' előtt állott. Levetették csonttáfagyott ruháját s Vizi Mátyás odasúgta a parancsnoknak, hogy ápoltassa a foglyot, mert még szükség lesz rá. Már már reménykedtek Esztergomban, hogy a Dunán nem üt hidat a hideg. Vizi Mátyás jég­zúzóí apróra őrölték a jégtáblákat, a part jegét meg állandóan zúzták a zsoldosok. Azonban Pár­kány felől mindig szélesebb lett a beállt terület s december tizedik éjszakáján a dömösi szoruló­könyöknél megállt a jég. ' Igaz ugyan, hogy egyelőre még nem volt tanácsos átmenrii rajta, mégis borzasztó riadalmat keltett a hir a városban. A harangokat félreverték s Esztergom lakói se regestől vonultak a Dunapartra. És hozzálátott a dologhoz minden épkézláb ember: asszony és férfi. Hatalmas dorongókkal és buzogányokkal ütötték, verték a megcsontosodott óriás folyót. Vashusángokkal feszegették bordáit, harci bár­dokkal vágtak léket rajta. A jég ropogása, súlyos sulykok puffogása, kétségbeesett asszonyok ri­mánkodása és a jégmező sikoltó rianásai felver­ték a tatár tábort. A párkányi, oldalon fanatikus harci kedvre gyúlva üvöltöztek a vérszomjas mongol harcosok. Tigrisbőrrel leterített karcsú tatárnők jöttek a folyó szélire. Egy tatár katona szikrát csiholt kovájából egy rakás rőzse alá s nemsokára pajkos kedvvel táncoltak tetején á lángok. A sugarak cikázva,, fickándozva siklottak végig a jégen a sötét éjszakában s rózsaszín fénnyel világították meg a szomorú jégtörőket az esztergomi oldalon. , Nagy volt itt néha a rivalgás, mert jégzúzás közben egyre belehullottak a mederbe s a páncél alatt törtető ár, mint a pelyhet, qgy sodorta ma­gával a végtelen jégtábla alá örök halálba. A tatárok - ropogó; dörgő harci: nótákat fúj­tak, a túlsó parton, mig-az esztergomiak dolgoz­tak. A jég alatt a Duna folyött, fölötte meg a reszkető lányok vödreiből csobogott Vantsay bí­boros bikavér-bora. De. egyszercsak valami: különös, diadalmas harsogás- riadt végig" átfolyó; jobb partján. Meg­érkezett tajtékzó paripán Dömösről Vízi Mátyás, á furfangos viza halász és azt jelentette, hogy ott a marótiak meg a dömösiek megindították a jeget. Alig telt bele félóra, midőn szent György vértanú havas mezeje alatt is útrakeltek nagy nó­gatásra a jégtutajok. A Duna újra zajlott. Soha nem csaptak még olyan lakodalmat Esztergomban, mint akkor. A kénköves forrásos pincékben minden hordót csapra vertek. A szara­cén kalmárok cammogó, lomha öszvéreken hordták a népnek a lakodalmi étkeket. Délre már részeg volt az egész város. Csak Vizi Mátyás maradt józan.'Ő tudta, hogy még nincs vége a bálnak. A várhegy karcsú fatornyából figyelte a tatárokat, akik mig az esztergomiak mámorukat heverték, az éjszaka sötétjében elpárologtak a Garam torkából. Mintha megunták volna a meddő várakozást, mig a Duna megfeneklik s örökre eltakarodtak volna Kakod vára alól. .. Pedig csak. ravasz harci taktika volt, mellyel tarbecsalták az elbizakodott esztergomiakat. Minden marhájukat otthagyták a garamtorki sikon, melyek az éhségtől iszonyú bőgésre kese­redtek, i Az esztergomiaknak több se kellett. Előfizetési árak: Egész évre ... 12 kor. Negyed évre . . 3 kor. Fél évre . . 6 kor. Egyes szám ára . 14 fül. Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom