Esztergom és Vidéke, 1910

1910-05-01 / 35.szám

renc párti elnök dr. Fehér Gyula prael. kanonok, cs. és kir. udvari káplánt a pártvezérnek. Á jelölt teljes főpapi díszben, a pártelnök pedig hétköznapi ruhában jelent meg. Többek közt szó esett Kálmán Gusztáv államtitkár, munkapárti jelölt programmbeszédéről, a melyben Esztergom jólétének előmozditását tűzte ki főcélul és felemlítették a „gyárkémények füstje alatt boldogságtól sugárzó arcokat." Mit felelt erre a kegyelmes v. b. 1.1.? Egy szó se lesz ebből igaz, mert hogy is lehetne! Már csak én szeretem Ceglédet annyira, mint ő Esztergomot, még sem tudtam nekik egész képviselősködésem alatt és kereskedelmi miniszter koromban egyetlen gyárat sem juttatni. Elhisszük neki. Ámde egyet elfelejtett: hogy ő csak névleges kereskedelmi minisztere volt az országnak, a tényleges azonban Szterényi v. b. t. t., államtitkár volt, aki lám Brassóban tudott képviselősége idején egy egész sereg gyárat és egyéb közgazdasági intézményt létesíteni, ahol tényleg boldogok is az emberek a gyárkémények ontotta füst alatt. Álhirlapirók. (V. L.) Mégis csak nagyhatalom vagyunk mi, mikor olvassuk, hogy Clemanceau' egy bottal ott hagyta a miniszterelnöki széket s elmegy vissza újságírónak, — ez jól esik mindazoknak, akik hírlapírói tollal keresik kenyerüket, — de mikor Zivatar Jakab kiadja magát Abbáziában chefredakteurnak, journalist-nek, mitarbeiternek, — ez olyanféle érzés, mint mikor valaki a tyúkszemünkre, a fájósra tapos. Tavaly Abbáziában huszonhárom úr vallotta a bejelentő lapján, hogy a közvélemény munkása és kenyere a hirlapirás. Miért? Elsősorban is a zene, a gyógydij elengedése, ingyen fürdő és hasonló apró kedvezmények miatt; másodsorban bizonnyal a lakás és élelmezés olcsóbbá tétele érdekében történtek bizalmas hirlap: egészen biztosan nem tudjuk. Egyes régi lap-példányok a XVII-ik század első évtizedeiből még most is megvannak. Dürichben őrzik a strassburgi relatiot 1609. óta, mely hetenként jelent meg. Az angol „The Weckly news" (Heti újdonságok)^ 1622-ben indult meg. Franciaország első ismert lapja 1631-ből való. A legrégibb, ma is fennálló német lap, a „Frankfurter Journal" 1615ben indult meg s már pár év múlva hetenként kétszer jelent meg; ma hetenkint 13-szor adják ki. Ezenkívül még 5—6 német hirlap van, mely eredetét a 30 éves háború idejéig tudja visszavinni, jeléül, hogy ebben az időben már meglehetős élénk volt Németországon a hírlapirodalom, inig nálunk tudvalevőleg csak a XVII-ik század elején jelent meg először hirlap, s az is rövid életű volt s azután csak a század vége felé keletkeztek újra hírlapjaink. Általában akkor lendült fel a hírlapirodalom, amikor a postai közlekedést rendezték. Egészen a mult század közepéig oly szoros kapcsolatban állott a két intézmény, hogy sok lapszerkesztő egyúttal postamester is volt. De mikor a kereskedelem és az egyesületi élet önállóságra jutott^ a hírlapirodalom mind inkább-inkább elvált a postától, s nagyon megerősödött. tárgyalások. De ki az ördög törődik ezekkel az apró panamákkal, ha csak ez járna a nyomukban ? Hanem a nyomukban jár más is. Ezek a pseudotilászok, ezek a Zivatar Jakabok és Homály Andorok e mellett még rettenetes mód zajosak és hangosak. A Strand velük és tapintatlanságaikkal van tele. És mindezeket elkövetik nem tiszta polgári foglalkozási águk, a kereskedelmi utazók rovására, hanem a hírlapírókéra, akik közül az ál- és revolverhirlapirók amugyis felette kevesbítették a tekintélyt. Es itt kezdődik az a komoly föladat, hogy a sajtó e visszásságot el ne hallgassa. Valamely hírlapi testület elé kell vinni e lehetetlen dolgot. A nagyobb fürdőhelyek látogatónaplójaiból meg lehet állapítani, hogy mindenütt megtermett, söt dudvaszerűen tenyész az, — álnirlapiró és meg lehet állapítani azt is, hogy a hivatásos hírlapíró ha betegsége fürdőre kényszeríti kénytelen elhallgatni a foglakozását — az álhirlapiró miatt; akik itt-ott vagy egy emberöltőre kompromitálták a hirlapirói tollat. Nem egészen kari érdek, hogy a hirlapirás lerázza ezeket a kullancsokat. Micsoda erő, erkölcsi erő az, melynek munkáskontingenseit úgy ismerik, hogy kisebb-nagyobb szédelgők ? Lehetetlen, hogy a hirlapirói toll erkölcsi téren nemes kötelességeit segítse, ha minden ember előtt egykét figura már előre kompromittált minden sajtóvéleményt. Garai Manók mellett a manócskákat is észre kell vennünk, akik gombamód elszaporodtak. Fiúméban két évig rettegte tollát az ottani társasélet egy olasz banditának, akit hét éve köröztek és azon a napon, mikor elfogták a hanyatló erkölcsökről irt. Az illető Velencében többszörös sikkasztó volt. Míg Fiúméban garázdálkodott, volt ott nemzetiségi kérdés, közéleti izgalom. És az erkölcsiség ostorát az a hírhedt férfiú suhogtatta. Aki ok nélkül ami nem is értékes titulusunkat bitorolja, az már gyanús. Miért teszi? Az álhirlapiró jól tudja értékesíteni a cimet. Neki nincs tolla, melyet szentnek tartana, neki csak jogcíme van, mely apró, meg nagyobb manósdodásra vezet. Kétségkívül a közönség is hibás abban, hogy azonnal rendőrért nem szalad, midőn Manó a korbácsával pénzt zsarolni akar, de mi is ujságirók hibásak vagyunk abban, hogy testületileg nem szervezkedünk s e veszedelmes zsarolókat és apró kellemetlen kullancsokat le nem rázzuk. A nyári chefredakteurok, mitarbeiterek és journalistok csak apró kullancsok. De nagyon a testünkbe kapaszkodnak és nagyon kellemetlenek. Ha sokat okoskodnak kihúzzuk őket és megfürösztjük őket a dicsőség vizében. Vagy képlet nélkül; összeállítjuk a nyári szédelgők névsorát. Ez is alkalmas önvédelem volna a kullancsok ellen. — Eljegyzés. Céha Nándor, 76-os főhadnagy eljegyezte Straubinger Bertát Bád-Gasteinből. — Kinevezések. Bohn Gusztáv 76-os őrnagyot alezredessé, Nedeczky László századost őrnaggyá, Mattyasóvszky László honvédhadnagyot főhadnaggyá, Szelestey László, Pistyánszky Károly, VasquecZ Odó főhadnagyokat kapitányokká, Stenczel Károly hadnagyot főhadnaggyá nevezték ki. Platzer Adolf kapitány a 26-tól a 25 ikhez, Kráutner Albert kapitány pedig a 76iktól a 65-ikhez helyeztetett át. — Küldöttség a főispánnál. Az esztergomi ipartestületnek több tekintélyes tagja tisztelgett csütörtökön Meszlény Pál főispánnál, azon célból, hogy Dóczy Ferencet, az ipartestületnek hosszú éveken át érdemes elnökét felsőbb helyen kitüntetésre ajánlja. Dóczy Ferenc, mint az ipartestület elnöke és volt tűzoltó főparancsnok hosszú időn át kifejtett eredményes munkásságának honorálását láthatná csak kitüntetésben. — Az esztergomi függetlenségi Kossuth Ferenc párt vezetősége május hó 8-ára várja a v. b. t. t. Kossuth Ferenc pártvezért, aki megígérte, hogy ha nem lesz beteg, Esztergomba el fog jönni és támogatni fogja színtiszta függetlenségi elveivel az itteni jelöltet. Reméljük, hogy egészséges lesz az illusztris pártvezér, de ha netán még sem gyógyulna meg a május 8-iki terminusra, azon sem csodálkozunk, amint nem csodálkoztunk Apponyi v. b. t. t. elmaradásán sem. — A köbölkúti kerületből. Pete Csongor visszalépésével csak két jelölt maradt a választási csatatéren: Unger Hugó és Szemere Miklós. Ugy értesülünk azonban, hogy a pártviaskodás nem tart soká, mert a kerület ellenzéki érzelmű választói, Kossuth- és Just-pártiak egyaránt bátorkeszi Kobek Kornélt óhajtják felléptetni, aki a kerületben kiterjedt ismeretségével és páratlan népszerűségével bármely zászlót diadalra tudna juttatni. A jelölés elfogadása tekintetében Kobek Kornél még nem nyilatkozott, de ha a jelöltséget vállalja, akkor a kerület hangulata alaposan meg fog változni. — Házi ezredünk itthon. Tegnap a délutáni hajóval érkezett meg a 26-ik gyalogezred első zászlóalja Győrből városunkba, mig a Il-ik zászlóalj a ma délutáni hajóval érkezik. Mindkét zászlóalj a barakk-táborban lesz elszállásolva május 15-éig, amidőn a két zászlóalj visszamegy Győrbe és helyébe 16-án a IV-ik jön, amely e hó végéig fog városunkban maradni az ezredessel és az ezredtörzszsel együtt. — Keresztjáró napok. A belvárosi plébánia templomból hétfőn, kedden és szerdán reggel 7 órakor megy a keresztjáró menet. Az első napon a Ferencrendiekhez, második nap a Szent Annatemplomhoz, harmadik napon pedig a Széchenyitéren levő Szentháromság szoborhoz megy a körmenet. \J — Sacelláry utja. A dorogi kerület munkapárti jelöltje — mint azt előre jeleztük — ma délelőtt tartja programmbeszédét Párkányban és Nánán. Délután Pilismaróton és Dömösön fogja kifejteni politikai elveit. A jelölt fogadtatása mindenütt igen fényesnek Ígérkezik. — A 71-esek távozása. A trencséni 71-ik gyalogezred önkéntesei oktató tisztjeikkel együtt pénteken éjjel utaztak el városunkból. Távozásuk kicsalta a búcsú-könnyet sok esztergomi kis lány szemébe. Vigasztalódjunk! — Tanitógyülés. A Bajót-kerületi, Esztergom-járási és Párkány-járási róm. kath. Tanítói Körökből álló „Esztergom-vidéki róm. kath. Népnevelők Egyesülete" 1910. évi május hó 9-én délelőtt fél 10 órakor Esztergomban a városház gyűléstermében rendes évi közgyűlést tart. — Tavaszi mulatság. Az Önálló Iparosok Dalköre ma este tartja tavaszi estélyét a Fürdő szálloda nagytermében. A táncot élvezetes műsor előzi meg. — Választási humor. Nagyban folyik a korteskedés. Egy Fehér-párti választó igyekezett egy másik munkapárti választót kapacitálni és az államtitkár ígéreteit és hajlandóságát ezzel a sokat mondó kortesfogással ütötte el: „Ha Fehér Gyulát választjuk meg, akkor Esztergom tőle fogja megkapni az utolsó kenetet és a várost ingyen temeti el." — Helyreigazítás. Lapunk mult számában „Ismét a csille" cimű hírünkben megirt szerencsétlenségről téves információ alapján irtuk, hogy az Dömösön történt. Ezt ily irányban helyreigazítjuk. — Májusi gyűlés. Az esztergomi szociáldemokrata munkásság vasárnap délelőtt a Széchenyi-téren népgyűlést tart. A gyűlésen Garbai